Üres Padok emlékjel avatás Szentesen az elhurcolt diákok emlékére

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához közeledve újabb emlékjel került egy régi iskola falára. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2015-ben elindított Üres padok elnevezésű kezdeményezése nyomán immáron tucatnyi magyar középiskolában őrzik egykor elhurcolt és elpusztított diáktársaik emlékét.

Április 12-én újabb Üres Padok emlékjelet avattak fel a szentesi Zsoldos Ferenc Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai és tanárai az épület aulájában. A MOME hallgatói által tervezett, fatörzsre emlékeztető különleges jel ezúttal tizenöt olyan, egykori szentesi diák nevét őrzi, akiket osztálytársaik hiába vártak vissza. Padjuk örökre üres marad.

Az ünnepség vendégeit Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke és Pintér Etelka, az iskola igazgatónője köszöntötte.

Az ünnepség során avató beszédet mondott: Kovács Benedek, a Gál Ferenc Főiskola BSZI Szegedi Tagintézményének vezetője, Lednitzky András Izrael Állam tiszteletbeli konzulja és a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Szirbik Imre, Szentes város polgármestere és Schwarcz Péter rabbi.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a Holokauszt 75. évfordulóján újabb felhívással fordul az ország középiskoláihoz, hogy csatlakozzanak az Üres padok program folytatásához.

 

 

Klein Rudolf tárlatvezetése az Élet Házai – Halhatatlan zsidó temetők című kiállításán

Régi zsidó temetőkben járni olyan, mint belépni egy hatalmas, kézzel írott ősi krónikába, vagy magába az Írásba. Sorokban a sírok, mint talajra írt betűk, írásjelek a rituális épületek, szegély a fal, mely elválaszt az élők zajos világától. A modern zsidó temetők eltérnek a hagyománytól, hogy közelebb kerüljenek a keresztény sírkertekhez. Ebbe a világba vezet el Klein Rudolf a fotográfia erejével.

Kurátor: Medve Mihály

Max. létszám: 25 fő
Regisztráció: https://www.bpartweek.hu/hu/programok/klein-rudolf-tarlatvezetese-az-elet-hazai-halhatatlan-zsido-temetok-cimu-kiallitasan/ 
Az esemény a Műcsarnok jegypénztárában is kapható Budapest Art Week karszalaggal látogatható.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program.

Zoltai Bea kiállítása Pápán

Üres Padok emlékjel avatás Szentesen

Az “ÜRES PADOK” programunk 2019-ben is folytatódik. A program keretében a holokausztnak áldozatul esett egykori diákok tiszteletére állítunk emlékjelet. Az idei első emlékjel avatást a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Zsoldos Ferenc Szakgimnázium és Szakközépiskolában tartjuk.

 

Az „ÜRES PADOK” program 2014-ban, a Holokauszt Emlékévben, a Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös javaslataként indult el. Meggyőződésünk volt, hogy a múlttal való szembenézés kulcsa az oktatásban rejlik.

Kezdeményezésünk alapgondolata Szita Szabolcs professzortól, a Holokauszt Emlékközpont korábbi igazgatójától indult ki, egy általa megismert franciaországi példa nyomán. A program keretében az iskolák tanulói, tanáraik és szakértők segítségével felkutatták a holokauszt idején elhurcolt és elpusztított diáktársaik történeteit, majd nevüket hordozó emlékjel került felavatásra.

.

Ezúttal tisztelettel meghívjuk Önöket a következő avató ünnepségre, amelyre 2019. április 12-én 10.30 órakor kerül sor a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Zsoldos Ferenc Szakgimnázium és Szakközépiskola B épületének  aulájában. Az iskola címe: Szentes, Petőfi utca 15.

 

A vendégeket köszönti: Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Pintér Etelka a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Zsoldos Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatónője.

Avató beszédet mond: Kovács Benedek a Gál Ferenc Főiskola BSZI Szegedi Tagintézményének vezetője, Lednitzky András Izrael Állam tiszteletbeli konzulja és a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Szirbik Imre, Szentes város polgármestere, és Schwarcz Péter rabbi.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg.

Kérjük, hogy részvételi szándékát a mazsike@gmail.com vagy zsoldosf@zsoldos.sulinet.hu  címen jelezze.

 

Újabb tájak zsidó emlékei két keréken

 

 

MEGJELENT két újabb „Zsidó emlékek nyomában – két keréken” kötetünk.

Hajós András ajánlója:

Nem szeretek biciklitúrázni és nem vagyok zsidó. Városi biciklista vagyok, az év szinte minden hetében közlekedem bicikivel is. És az év szinte minden hetében zsidó származású, nagyvárosban felnőtt budapesti polgár is vagyok.

A kerékpáron megtaláltam azt a helyet, ahol az agresszió, a stressz, a cikázó elmemunka végre már nem tépelődő önfigyelés, nem bénító önmarcangolás, hanem akció, mozdulat, izomtónus lett. A biciklin kicsit egyfolytában életben kell maradni.

Közben meg sokkal nyugalmasabb, mint bármely más közlekedési forma.  Ugynakkor sehol nem tudok olyan jól nézelődni, mint a biciklin. Miközben haladok, nézem a buszt, az elém kieső japán turistát, a veszekedő szerelmáspárt, a nem fékező autót, a másik hülye biciklistát, a kátyút, a padkát, a galambot, a pocsolyát, a házakat. Feljönnek bennem a régi történeteim, helyszínek, emberek. És látok új dolgokat, nem úgy, mint fémautóba zárva. Végeredményben: túrázok. És azt sem titkolom, hogy családom zsidó emlékei is előbújnak a suhanó díszletek mögül. Itt bújtatták apámat, ott lakott egy nagynéni, akit úúútáltam, jé, a cuki, ahová nagyanyám vitt, hogy a homlokig kifestett barátnői hohmecolását kelljen hallgatnom, száraz sütiért cserébe. Nicsak, tényleg mekkora a Zsinagóga! Cikázó képek, ezek is, de észlelés, befogadás, nyugalom. Amióta biciklizem, jó úton járok. Kicsit persze függő is lettem, meg aktivista.

Nekem ezért, a fentiek miatt fontos ez a könyv.  Mert tudom, hogy akik ezzel a kezükben nekiindulnak, ugyanazt fogják érezni, mint én.  Ajánlom, mindenkinek, hogy tekerjen, nézelődjön, nyugodjon meg, izzadjon le és szívja magába a sok élményt.

De a biciklin ne olvassanak. Egyszer próbáltam, de végül összevarrták a térdem.

Hajós András

 

Szeretettel ajánljuk mindkét kötetünket, melyek ára 1950 Ft./db., Mazsike kártyával 1550 Ft./db.

Könyvajánló és meghívó könyvbemutatóra

M E G H Í V Ó

Világok között – Vajda Lajos élete és művészete és a „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete

FINISSZÁZS

Világok között – Vajda Lajos élete és művészete és a „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete kiállítások záró hétvégéje 

2019. március 30., szombat

11 óra

Kurátori tárlatevzetés Szabó Noémivel a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításban.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

16 óra

Vajda Lajos és Vajda Júlia szerelme
Nyáry Krisztián, író tárlatvezetése
 és Festői szerelmek című könyvének dedikálása a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon.
Belépőjegy: 1400 Ft.

 március 31., vasárnap

Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.

11–13 óra

A világ leges-leges-legnagyobb rajza
Családi délelőtt a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon
Vasárnap 11 és 13 óra között együtt alkotjuk meg a létező legnagyobb szénrajzot! Közben elfoglaljuk a kiállítótereket, kollázsokat és különleges réteges rajzokat készítünk. Várjuk a gyerekeket, családokat!
(14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

15 óra

Tárlatvezetés a Vajda Lajos-kiállításban Petőcz Györggyel, a kiállítás társkurátorával
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

16 óra

Vajda Lajos és a változó zsidó identitástudat
Kerekasztalbeszélgetés Horváth Ágnes irodalmár, műkritikussal, S. Nagy Katalin művészettörténésszel, Petőcz György művészeti íróval, Szabó Noémiművészettörténésszel és Véri Dániel művészettörténésszel. A beszélgetés moderátora: Winkler Nóra.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

http://www.muzeumicentrum.hu/vajda-finisszazs/

A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

MEGHÍVÓ

A Francia Intézet, a Magvető Kiadó és a Latitudes Könyvesbolt szeretettel meghívja

A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

 kerekasztal beszélgetéssel és dedikálással egybekötött könyvbemutatóra Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai c. könyvének magyar nyelvű megjelenése alkalmából.

Március 27. szerda, 16.30

Francia Intézet, I. em., színházterem

1011 Budapest, Fő u. 17.

Résztvevők: Clara Royer (író, forgatókönyvíró, műfordító), Schein Gábor (író, irodalomtörténész) és Szegő János (moderátor, Magvető Kiadó).

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Ingyenes.

A Centre National du Livre támogatásával.

Meghívó könyvbemutatóra

Tersánszky Józsi Jenő író végrendelete

TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ író végrendelete „Feleségem, akivel huszonnégy évet töltöttem közös és egymást támogató munkában, a szégyenteljes s törvényellenes magyar kormányrendelet értelmében rosszul, vagyis 1944. márc. 22 -ike után keresztelkedett ki róm. kat. vallásúvá, zsidóból. Eddig a Horthy- kormány 570 000 sz. alatt kiadott mentesítése védte őt annyira, hogy keserves verítékkel és becsülettel szerzett lakásunkon velem lakhatott. Ez a védelem nov. 15 -ével lejárt az újabb rendelet értelmében is, nejemnek tőlem, csillaggal a mellén, a gettóba kell költöznie holnapután estig. Két szememmel győződtem meg arról a szörnyűségről, hogy zsúfolják össze a Szálasi-kormány hóhérai a külföldi védettségű zsidókat. Hát még a magyar, nem védett árja-párokat hova szándékszanak dugni! Elhatároztam tiszta ésszel és csorbítatlan akarattal, hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek tartok. Szálasi vérebeinek nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával nejemmel együtt rajtam a szokásos megkínoztatást elkövessék. Elég adag cián van birtokomban, hogy csak hullámon elégíthessék ki beteges vérszomjukat. Hogy miért nem választom a bujkálás ésszerűbb és jelenleg általános módját a törvénytelen és embertelen rémuralom rendelkezéseivel szemben? Első okául jeleztem, hogy elviselhetetlen már nekem az a birka bárgyúság és gyávaság, amellyel magyar sorsosaim a német-bérenc orgyilkosok parancsára mozognak. Tehát, mint az egész világháborút végigküzdött katona, kötelességemnek érzem, hogy az igazi magyarellenség ellen, legalábbis végső soron példaadó gesztussal éljek. Azonfelül a bujdoklás állapotát csak előzetes puhatolózások után is oly undorítónak és megalázónak tapasztaltam, hogy le kell mondanom róla, mint erkölcsi és testi erőmet meghaladó teljesítményről. Többek közt Budapesten élő rokonaim köre is oly kereken utasított el azzal a kéréssel, hogy nejem családjuk körében rejthessem el, néhai húgom okmányaival, tehát teljes biztonságban. Pedig ezek közt a véreim közt kettő is van olyan, akiket pólyásként ölemben babusgattam, és édes néném is, és akik most a szemem láttára fogadnak be házukba valóban érdemtelen és gyanúsan viselkedő, de pénzes menekült atyafiakat. Tulajdonképpen jelen sorok főcélja, ennek a rokoni viselkedésnek megbélyegzése és megbüntetése. Minden jel szerint összegyűjtött munkáim, különösen a külföldi kiadásokat számítva, jelentős hagyatékot képviselnek halálom és nejem, törvényes haszonélvezőm halála után! Ez a hagyaték, miután gyermekeim nincsen, a vérrokonaimra szállana. – Jelen sorokkal azonban tiszta tudattal és ép értelemmel másként végrendelkezem hagyatékom felől, mintsem érdemteleneknek jusson. Maradjon hagyatékom a svéd Vöröskeresztre azzal a kikötéssel, hogy jövedelméből mindenha csakis nyomorgó és bárhol élő magyar gyermekeket támogasson, nem véve ki soraikból a magyar zsidókat sem. – Ez a végrendelkezésem akkor is teljes érvényű marad, ha netán én és feleségem a mai magyar szörnyűségeket átvészelnénk. Vagyis halálom és feleségem halála után minden vagyonom a svéd Vöröskereszté a fönt kikötött céllal. – Szokás ilyen levelet bizonyos ünnepélyes szólamokkal kezdeni és fejezni be. Magam részéről bár életemben nem formaságokkal, hanem Istenben soha meg nem tántorodott hittel maradtam igazi jó keresztény, jelen sorokat mégis átokkal végzem az áldás helyett, éspedig következőképpen. Legyenek átkozottak örökre ennek az árnyékvilágnak urai, az Egyesült Nemzetek, Anglia, Amerika, és a Szovjet, ha valaha is, politikai vagy hasznossági okokból megtántorodnak, vagy kifáradnak ennek a mérhetetlen tömegű gonosztettnek a megtorlásában, amit a német nácik, ezek a dühöngő őrültek és a magyaroknak hozzájuk méltó és rajtuk csüggő, másik végletben, az elme-és akaratgyöngeségben, meg szolgai pribékeskedésben buzgólkodó hitvány töredéke, a magyar nácik elkövettek. Ámen!” 1944. dec. 4.

forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum