Új Smonca adás Félix Anikóval

A Smonca a Mazsike podcastja

A Smonca korábbi adásai ITT hallgathatók meg.

 

A friss adás vendége Félix Anikó szociológus, politikai elemző. Fő szakterülete a szélsőjobboldali ideológia és mozgalmak és azok társadalmi nemek szerinti megközelítése, valamint az antiszemitizmus. Emellett a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója és kutatója és ezen kívül számos kapcsolódó projekt résztvevője. Vele beszélget Dohi Gabriella a Smonca állandó háziasszonya.

Könyvbemutató! Cseh Viktor: Zsidó Örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon

Cseh Viktor kultúrtörténész legújabb könyve 134 vidéki magyar zsidó hitközség történetét dolgozza fel a korabeli sajtó forrásokat is felhasználva.
Könyvbemutató: 2021. AUGUSZTUS 24., kedd, 17:00 Bálint Ház
A szerzővel dr. Samu-Takáts Annamária beszélget
“Erdőbénye, Hőgyész, Kővágóörs, Lovasberény, Mezőcsát, Tállya, Verpelét, Zalaszentgrót: alig ismert falvak Magyarország
 térképén. Mindegyikben volt jó néhány család, akik minden évben ígéretet tettek, hogy jövőre már Jeruzsálemben, a zsidó világ legszentebb helyén fogadják az ünnepet, de aztán mégis maradtak. Élték a hétköznapokat, kereskedtek borral, terményekkel, szorgos iparosokká vagy híres tudósokká váltak. Zsinagógákat, tanházakat építettek, kötődtek őseik házához, templomához és sírjához. Emlékük ma már csak fájó hiány, de emlékük áldássá, a mai Magyarország kultúráját is gazdagító réteggé válhat, ha megismerjük. Ehhez segít ez a könyv – olvassák azoknak a hajdani zsidó közösségeknek az emlékére, akik reggeli imájukban még itt hallották a reggeli kakasszót.”
Toronyi Zsuzsanna Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója
Kiadó: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Biciklitúra: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában

🚴‍♀️ Biciklitúra! július 16-18.
🌊 Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken
👉 Információ és jelentkezés: kucza.buvar@gmail.com
📖 könyvrendelés: info@mazsike.hu

Költészet Napja 2021

Költészet napja Szenes Hannával!

Április 11-én, József Attila születésének 116. évfordulóján különleges megemlékezésre készülünk. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete közös Szenes Hanna emlékműsorral kíván hozzájárulni a Budapesti Tavasz Fesztiválhoz.

 

 

Győri Balett: Purim – avagy a Sorsvetés

Évekkel ezelőtt igazi áttörés és nagy siker volt a Győri Balett Purim – avagy a Sorsvetés című táncjátéka a most 75 éves Jávori Ferenc – Fegya zenéjére. Erre is emlékezve és a szerzőt köszöntve osztunk meg részleteket az előadásból és Kiss Jánosnak, a Győri Balett alapító igazgatójának videóüzenetét Purim alkalmából.

 

Gondolatok a Magyar Kultúra Napján

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület összeállítása a Magyar kultúra napján 2021. január 22-én. Összeállításunkban Szenes Hanna költőnőre, a zsidó ellenállás hősére és Cziffra György zongoraművészre emlékezünk, akiknek 100. születésnapját az UNESCO felhívására az egész világon megünnepelik.

A Budapesti Fesztiválzenekar 2020 utolsó napjaiban, az Olasz Intézetben rögzítette azt a felvételt, amelyen Fischer Iván együttesével együtt énkelte a Himnuszt ápolónő, óvónő, kislány, rendőr, Krisna-tudatú hívő, autizmussal élő, Down-szindrómás és mozgáskorlátozott.

KÖZREMŰKÖDIK:
• Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke,
• Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke,
• Hegedűs D. Géza, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész,
• Balázs János, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész,
• Bukovszky Dorottya, Gál Réka Ágota, Junki Noémi, Kozma Veronika, Pigler Emília és Szőke Abigél az SZFE hallgatói
• a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével

Fischer Iván 70

 

Természetes, hogy az egész világ zeneszerető közönségével együtt köszöntjük születésnapján Fischer Ivánt. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közösségének azonban talán kicsivel több oka is van rá, hogy kifejezze tiszteletét. Ő azon világhírű zeneművészek sorába tartozik, akiknek figyelme túlterjed a koncerttermek falain. Humanista kiállása, igazságérzete számunkra példát és biztatást jelent.

Nem árt felidézni a mai napon az Ő gondolatait:

„Az lenne jó, ha Európa valódi családnak érezné magát, amiben az emberek segítik egymást és közösséget éreznek. Ez oda kellene, hogy vezessen, hogy a gazdagabb országok nem érzik hatalmas áldozatnak, ha segítik a szegényebb országokat. Nagyon sokat tesznek a gazdag országok, de még nem tartunk itt. Ezt úgy lehetne elérni, ha megszeretnénk egymást, és egymás kultúráját. Ne csak a sajátunkat érezzük a magunkénak, hanem például mi magyarok érezzük a cseh kultúrát is ugyanúgy közös európai értéknek.

Azt gondolom, Magyarországnak még sokat kell tanulnia civil kurázsiból és demokráciából. Sokan vannak, akik hagyják a dolgokat megtörténni, elszenvedői az eseményeknek és teljesen passzívak. Ezzel szemben nagyon kevesen vannak, akik azt mondják, hogy ez a mi országunk, itt én és társaim döntjük el, hogyan történjenek a dolgok. Pedig ez a demokrácia. Az aktivitás a demokrácia, és minden közszereplőnek példát kell mutatnia aktivitásból. Ez a mi ügyünk, a mi országunk, vegyük kézbe a saját sorsunkat.”

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011-ben a Magyar Zsidó Kultúráért díjat adományozta Fischer Ivánnak.

 

A mostani ünnepi alkalomra egy másik díjazottunk, Spiró György köszöntő szavait idézzük:

„Művész és művészetpártoló, minden műfaj és tudomány iránt érdeklődő reneszánsz befogadó; közérték-védelmező szervező és önmagát érvényesítő dirigens; társadalmi és politikai kérdésekben éleslátó, mégis optimista, sőt olykor álnaiv, hogy tevékeny maradhasson; céltudatos, kitartó és kőkemény; humor és komolyság között táncoló fehér bohóc; barátságos és zárkózott, szívesen lennék a bizalmas barátja, de tudom, hogy erre nincs idő; zenészeként tartanék tőle, mert követel, de a zenekarának tagjait irigylem – maradjon ilyen talányos, józan és fáradhatatlan a kortalan Fischer Iván nagyon sokáig.”

Fischer Iván karmester 1951-ben zenészcsaládba született, édesapja Fischer Sándor karmester volt, bátyja Fischer Ádám. E családi háttér ismeretében nem csoda, hogy zenei pályáját egészen zsenge korban kezdte, háromévesen már a legendás Forrai Kati néni óvodása volt, később Ádámmal együtt az operaházi Varázsfuvolákban a három kisfiú szerepéből kettőt ők énekeltek, a sor megszakadt, amikor húguk született, aki koránál és neménél fogva nem állt Ádámmal és Ivánnal a világot jelentő deszkákon, és nem egyengethette Taminónak a bölcsesség felé vezető útját.
Fischer Iván gyerekként zongorázni és hegedülni tanult. Később csellót és zeneszerzést. Bécsben szerzett karmesteri diplomát Hans Swarowskynál, aki az idő tájt a világ talán legjelentősebb karmesterosztályát vezette.

Hatalmas karmesteri életművének legnagyobb alkotása, a Kocsis Zoltánnal alapított Budapesti Fesztiválzenekar, amelynek első, 1983 karácsonyi hangversenye fejezetkezdet a magyar zenei előadó-művészet történetében. A világ legjobb zenekarai között számon tartott együttes kivételesen innovatív működésével, műsorainak eredetiségével is felhívja magára a figyelmet, ami túlnyomórészt Fischer Iván érdeme. Fischer karnagy úrnak a jó ügyek melletti rendkívüli elkötelezettségét jelzik azok a koncertek, amelyeknek programját a zsidó tematika színezi át. A zeneszerző Fischer Iván holland felkérésre, a zsidósághoz kapcsolódó szövegekre komponált darabjait többfelé játszották már.

Boldog születésnapot kíván a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület!

 

Fischer Iván születésnapjára készült koncertfilm itt tekinthető meg:

Emlékezzünk közösen: 76 éve szabadult fel a budapesti gettó

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a fővárosi gettó felszabadításának 76. évfordulója alkalmából rendhagyó megemlékezést szervez a vírusjárvány biztonsági intézkedéseinek szem előtt tartásával a Dohány utcai zsinagógában.

A gyászmegemlékezés során a Dohány utcai zsinagógában beszédet mond Mester Tamás, a BZSH elnöke, dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, továbbá Jakov Hadas-Handelsman, Izrael Állam magyarországi nagykövete. A zsoltárokat Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora énekli, közreműködik Dobszay Péter orgonaművész.

A megemlékezés a Wesselényi utcában található felszabadítási emléktábla megkoszorúzásával zárul. Az emléktáblára koszorút helyez el Vlagyimir Szergejev, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete. Videó üzentben emlékezik dr. Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár.

A Dohány utcai megemlékezést követően a Kertész utcában található emléktáblánál koszorút helyez el Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Szűcs Balázs, Erzsébetváros alpolgármestere, valamint Mester Tamás BZSH elnök, és dr. Frölich Róbert főrabbi.

Az eseményről készült videofelvételünket január 18-án (hétfőn) délelőtt 10 órától tekinthetik meg a BZSH és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Facebook oldalain, valamint YouTube csatornáin, ide és ide kattintva.

Kérjük, tekintsék majd meg (2021. január 18-án (hétfőn) délelőtt 10 órakor az előre felvett megemlékezésünket, hogy – ha egyelőre személyesen nem is lehetünk együtt – mégis közösen emlékezhessünk halottainkra és a felszabadítókra a 76. évforduló alkalmából.

 

Az esemény Facebook oldala ITT található.

Szeretettel köszöntjük Keleti Ágnest 100. születésnapján

Keleti Ágnes (Budapest, 1921. január 9.)
Tornász, edző, sportvezető.

Egyesületei: Vívó és Athlétikai Club, Nemzeti Torna Egylet, Postás, TF DISZ, Budapesti Dózsa.

Legkiemelkedőbb eredményei: négyszeres főiskolai világbajnok (Budapest, 1949 – felemáskorlát, gerenda, talaj, összetett egyéni), ötszörös olimpiai bajnok (Helsinki, 1952 – műszabadgyakorlat; Melbourne, 1956 – felemáskorlát, gerenda, műszabadgyakorlat, kéziszer csapat: Bodó Andrea, Korondi Margit, Kertész Alice, Köteles Erzsébet, Tass
Olga), kétszeres világbajnok (Róma, 1954 – felemáskorlát, kéziszer csapat).

Minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1938 és 1956 között tagja volt a válogatott keretnek.
1945 és 1951 között a Testnevelési Főiskola torna tanszékén dolgozott, mint tanársegéd. A helsinki olimpia után a TF-et magánúton végezte el. A Melbourne-i olimpia után Ausztráliában maradt, később Izraelben telepedett le. Nagy szerepe volt az izraeli tornasport megteremtésében. Hosszú ideig a Wingate Institut (testnevelési főiskola) tanára volt, és több mint két évtizedig irányította az izraeli női válogatottat. Az olasz válogatott olimpiai felkészítését is ő vezette, 1960-ban.

Díjak, elismerések:

1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnoka (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja.

A Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja (1992), 2002 óta a Nemzetközi Torna Szövetség /FIG/ Hírességek Csarnokának tagja.

2003-ban MOB Érdemérmet kapott. A Nemzet Sportolója (2004). 2011 júniusában – az 55 évvel korábban olimpiai bajnokságot nyert kéziszer-csapat tagjaként – Elnöki Érdemérmet vehetett át Magyarország köztársasági elnökétől.

2018-ban megkapta a Mazsike Magyar Zsidó Sportért díját.

Sok szeretettel köszöntjük születésnapja alkalmából!

 

Szabó Lajos írása

Január 4-én született Békeffi László színész, konferanszié

Békeffi László (Szeged, 1891. jan. 4. – Zürich, 1962. jan. 22.): komikus színész, színmű- és kabaréíró, konferanszié. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta.

Először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában. 1924-ben megalapította a Vidám Színpadot. Komjáti Károllyal 1936-ban alapította meg a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani, valamint folytatni a valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között. Békeffi László személyesen is szóban és írásban harcolt a nácizmus ellen. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig politikai fogolyként a dachaui koncentrációs táborba hurcolták.

1945 után már nem tért haza, 1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik. Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.