Július 23-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a magyar vívósport számos kiválósága, zsidó szervezetek vezetői és szimpatizánsok emlékeztek meg Petschauer Attiláról, a mártírhalált halt vívó olimpiai bajnokról.

Az Attila úton, egykori lakása előtt elhelyezett botlatókőnél megjelent Yakov-Hadas Handelsman, Izrael Állam nagykövete, Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke, Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója, Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke. A párizsi olimpiára készülő vívók képviseletében Csampa Zsolt, a Magyra Vívó Szövetség elnöke, Boczkó Gábor szövetségi kapitány, Gárdos Gábor, a női karválogatott edzője és – már útra készen – Battai Sugár és Rabb Krisztián olimpikon kardozók. Ott volt Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke.

A részvevőket Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke köszöntötte. Bevezetőjében megemlékezett Petschauer Attila születésének 120. évfordulójáról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy országnak mindig dicsőséget szerzett sportolóit sem védi meg semmi az elszabaduló gyűlölet, a kirekesztés és megbélyegzés ellen. Így számos magyar sportoló, olimpikon lett a vészkorszak áldozata, akikre a Holokauszt 80. év fordulójának évében, a párizsi olimpiai napjaiban kötelező emlékeznünk. Ezzel is kifejezve, hogy a sport és a gyűlölet bármilyen megnyilvánulása nem járhat együtt.

Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója emlékbeszédében részletesen ismertette Petschauer Attila életútján, sportolói pályafutását és tragikus halálát. Ezt a történetet tette szemléletessé, átélhetővé Szabó István. A napfény íze című filmje. Nem védte meg őt a a Signum Laudis-sal járó mentesség a szidó törvények hatálya alól, sem a kormányzó elismerése. Kiemelte, hogy hőse nem az egyedüli volt, akit kimagasló teljesítménye ellenére, zsidó származása miatt kitaszított sporttársadalom. Sokan kényszerültek emigrációba vagy lettek a holokauszt áldozatai.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke visszaemlékezésében tisztelettel és némi irigységgel a hangjában beszélt Petscauer Attila mindennapjairól, társasági életéről, újságírói, közéleti szerepéről, ami a mai sportolóknak sok tekintetben nem mindig adatik meg. Külön szólt arról is, hogy a vívósport a magyar olimpiai sportágak között máig a legsikeresebb.  Gerevich Aladár utódai méltók a nagy elődökhöz.

Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke azokat a friss élményeket idézte, hogy, hogy ma is milyen dicsőség a világversenyeken, különösen zsidó sportolók között magyar vívónak lenni.

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés kavicsait és mécseket gyújtottak Petschauer Attila botlatókövénél.

A Városmajor kicsit másképp

Érdemes megismerkedni a 12. kerület egy központi, de zsidó kulturális szempontból kevéssé közismert részével és annak történeteivel. Sokan járunk a Kék Golyó és a Szent János kórház között, és mégis legtöbben talán figyelmetlenül haladunk el ismert történetek helyszínei előtt. Egyesületünk legújabb sétájával a Városmajor utcát járjuk be a Magyar jakobinusok terétől az Alma utcáig.
Az utca épületein keresztül betekintünk a Vágó fivérek építészeti munkásságába, a híres Árkay-villa lakóinak életébe, az Alma utcai Zsidó Idősek Otthonának múltjába-jelenébe, megnézzük a nyilas uralom egyik legszégyenletesebb eseményének helyszínét, de lesz szó Basch Lóránt ügyvédről és irodalomtörténészről, a Nyugatról, Babits Mihályról, Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról is.
—-
Időpont: 2024. augusztus 1. csütörtök, 18.00
Találkozó: Városmajori Jézus Szíve templom előtt (1122 Budapest, Csaba utca 5.)
Jegyár: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/ZqzApZQBqvUzcEVZA
Sétavezető: Süveges Gréta
A séta hossza: kb 2 óra

Világok találkozása: Lőportárdűlő

Külváros és belváros határán, Angyalföld és Újlipótváros között, ahol találkozik a polgár a munkással, a 100 éves ház a modern lakóparkkal, a zsidó a nem zsidóval, szegényebb a jómódúval, a szent a profánnal, a fasiszta az ellenállóval. És ahogy minden városi sétán, de itt talán még inkább: a múlt a jelennel. Gyere velünk, nézz bele ebbe a kavargó sokszínűségbe, ki tudja, meddig őrzi még izgalmas kavargását.
—
Időpont: 2024.07.18. csütörtök 18.00
Találkozó: 1134. Taksony utca – Tüzér utca sarok
Részvételi díj: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/3reEfyUy6C8z4dyJ6
A séta hossza: kb 2 óra
Sétavezető: Turai Júlia

A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLETET MÉLYEN MEGRENDÍTETTE, HOGY ELVESZTETTÜK AZ ANTISZEMITIZMUS, A GYŰLÖLETKELTÉS ÉS KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEMBEN EGYIK LEGKITARTÓBB TÁRSUNKAT, DONÁTH LÁSZLÓ EVANGÉLIKUS LELKÉSZT.
PÁR ÉVE A MAZSIKE RENDEZVÉNYÉN NÉMET EVANGÉLIKUS FIATALOKKAL BESZÉLGETETT 1956-RÓL RAJK LÁSZLÓ ÉS MÉCS IMRE TÁRSASÁGÁBAN. EZ ALAP MÁR ÖRÖKRE HIÁNYOZNI FOG A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBŐL.
LEGYEN NEKI KÖNNYŰ A FÖLD!

Séta a Káli-medencében

Időpont: 2024. július 20. szombat, 11.00

Regisztráció: https://forms.gle/pS3EcmvcssdQ1Lj67

Találkozó: Kővágóörsi zsinagóga udvara (Cseh Tamás utca 4.), a séta előtt 10 perccel
Jegyár: 6500,-Ft/fő – mely tartalmazza a kóstolót is. Fizetés a helyszínen készpénzzel
A séta hossza kb 2,5 óra
Sétavezető: Czingel Szilvia

A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.

Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása. A különleges sétán elmeséljük a zsinagóga történetét és megnézzük a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatjuk a közösség temetőjét és megismerjük az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára. Betekintünk az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézzük azt az egyedül álló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követjük, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.