Mazsike Különdíj 2020: Joszi Ben Nun, az eltemetett zsinagóga feltárásnak kezdeményezője

Joszi Ben Nun Budapesten született – ortodox családban. Bar-micvóját már egy csillagos házban tartotta. 1944 júniusában hívták fel először a Tórához, azonban légiriadó volt és a résztvevők a pincébe menekültek. Édesapja és fivére munkaszolgálatosok voltak, nem jöttek vissza háborúból. 1944 októberében a nyilasok megtámadták a házat ahol élt, és legyilkolták az ott lévő férfiak és fiatalok többségét. Joszi kalandos módon menekült meg és a Wesselényi utcai gettóban érte meg a felszabadulást. 1948-ban alijázott, és ahogy megérkezett Izraelbe rögtön besorozták a légi haderőhöz. Évekig szolgált, miközben különböző végzettségeket szerzett. Leszerelése után, a tel-avivi egyetem technikai főiskoláján tanított. Később vezetője lett az itt kialakított Technológiai Centrumnak. Ma is egy ciszjordániai telepen él.

Bár elhatározta, hogy soha többet nem jön Magyarországra, a 90-es évek elején a felesége Abigail, meglepte egy repülőjeggyel. Érezte ugyanis, hogy férje magyarországi élete nincs lezárva. Azóta évente többször is ide látogat. Először évekig kutatta a budapesti zsidó emlékeket. Majd elhatározta, hogy az összes unokáját – mind a tizenkettőt – elhozza ide, hogy megismerhessék az óhazát. Szinte minden zsidó egyesületnél bemutatkozott, és előadásokat tartott a zsidóság és Izrael témában. Ahogy ő mondja: Újból beleszeretett Magyarországba.

Ő hívta fel először a figyelmet, Buda középkori betemetett zsinagógájára. Az „Ássuk ki” civil mozgalom egyik vezéralakja lett. Korabeli vallási okiratokban kutatott, utalásokat keresve a zsinagógára. A Magyar Tudományos Akadémia keleti gyűjteményében megtalálta Schulhof Izsák Budai krónikájának kéziratát. Ez a kézirat egy személyes beszámoló a középkori zsinagóga 1686-os felgyújtásáról és pusztulásáról. A Budai krónikát modern héber nyelvre ültette át, így hozzáférhetővé vált szélesebb rétegek számára is ez a fontos dokumentum. Ma végre úgy látszik, hogy a lelkes, szakadatlan munkája eredményt is hoz. Megkezdődtek a betemetett zsinagóga újbóli feltárásának munkálatai.
Joszi Ben Nun a magyarországi zsidó kultúra lelkes izraeli terjesztője.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tevékenységét különdíjjal ismeri el.

Deák Gábor laudációja

Brüll Alfréd-díj a Magyar Zsidó Sportért 2020: Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója

Szabó Lajos
Doboz, 1958.

Az ELTE BTK történelem szakán végzett.

Nyolc évig dolgozott a Testnevelési Egyetemen, 1990 óta a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum és jogelődjei igazgatója
Az MTA kandidátusa, az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja.
A Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fő kutatási területe a magyar testnevelés és sport- valamint az olimpiai mozgalom története. Három évtizede foglalkozik a magyarországi zsidó sport és a zsidó származású sportemberek történetével. E területeken számtalan kiállítás és könyv elkészítése fűződik a nevéhez. Többek között a nevéhez fűződik az 1993-ban megrendezésre kerülő 14. Maccabi Világjátékok (Maccabiah) idején Izraelben bemutatott magyar zsidó sportolókat felvonultató kiállítás. Az általa felügyelt kiállítások és előadások Németországban több alkalommal is nagy sikert arattak. Az elmúlt évtízedben folyamatos tanácsadója a Maccabi VAC zsidó sportolókat bemutató kiállításainak.
Különösen fontos szempontnak tartja, hogy nem zsidóként mindig az objektív nézőpont és szakmai megalapozottság jellemzze munkáját. A Békésmegyei Dobozról származik, ahol elmondása szerint, a zsidó közösség után, ahogy sok más faluban és városban is csak a temető maradt. Felesége családja a világ igaza kitüntetést is megkapta, a zsidó életek mentésében vállalt szerepéért, többek között Szepesi (Friedlander) Györgyöt is bújtatták.

Számos tudományos és társadalmi szervezet munkájában vesz részt, többek között a Hajós Alfréd Társaság tiszteletbeli tagja és a Kemény Ferenc Ferenc Alapítvány kuratóriumi tagja.

Előadásait, történeteit, személyes élményeit öröm és megtiszteltetés hallgatni.

 

Szabó Lajos zsidó sporttal kapcsolatos fontosabb munkái

Könyvek, könyvrészletek:

– Hajós Alfréd, a polihisztor. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 2016. 86 p. (társszerkesztő, képszerkesztő)
– „For whom the bell tolls…” – Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2015. Budapest. 24 p.
– The Victims of the Hungarian Sportlife in the Holocaust. Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2014. Budapest. 24 p. (with Vera Faragó and Ed.)
– A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum – Budapesti Sportszolgáltató Központ, 2014. Budapest, 24 p. (Faragó Verával és szerk.)
– Kabos Endre Az elegáns bajnok – The fine champion, Endre Kabos. NSK Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Bp. 2013. 64 p. (társszerző és sorozatszerkesztő)
– Egykor nekik szólt a himnusz – It was Them That the National Anthem Honoured at One Time. Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012. 56 p. (társszerző, szakértő)
– Kemény Ferenc és kora. Magyar Sporttudományi Füzetek II. MSTT. Budapest, 2011. 111 p. (szerkesztő, képszerkesztő)
– Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Szerzői kiadás, Bp. 1994. (a sport vonatkozású szócikkek szerzője)
– Jews in Hungarian Sports. (héberül is!) Museum of Physical Education and Sports Budapest, Tel Aviv, 1993. 64 p. (szerkesztő, társszerző)

Kemény Ferenc. A magyar olimpizmus alapítója = RUBICON. 2012. 7.
– A szellem világbajnoka. = ME.DOK. Kolozsvár, 2011. 1. 79-82. pp.
– Kemény Ferenc emlékezetére – 150 éve született. = Magyar Edző. 2011. 1. 12-15. pp.
– – What are the reasons for the success of so many Hungarian Jewish Athletes = Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine, 2010 = http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=rovat&rovatid=37
– Kabos Endre. In: Sport 2005. MOB. 429-431. pp.
– Jewish Sportlife in Hungary. In: The 5th International Congress of Hungarian Studies. Jyvaskyla, 2001. S21 57. p.
– Zsidó származású sportolók és sportvezetők a magyar sport történetében, avagy miért a magyar zsidó sportolók a legsikeresebbek a világon? In: „Sporttudomány és a XXI. század” III. Országos Sporttudományi Kongresszus. MSTT. Bp. 1999. I. köt. 171-175. pp.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. In: Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998.

Filmek:
– Fuchs Jenő. 2019. (szakértő)
– Mező Ferenc. DunaTV 2010. (szakértő)
– Mező Ferenc. Sport1 2009. (szakértő)
– Hajós Alfréd. Sport1 2008.(szakértő)
– Magyar Elsők: Első magyar olimpiai bajnokok. MTV. 2004. (szakértő)
– Napfény íze. 1999. (szakértő)
– Milleneumi öt percek. Sport blokkok. (Hajós, Kronberger) MTV 1996. (szakértő)

Kiállítások:

– „Wen die Glocke ruft” – „Akiknek a harang szólt…” – „For whom the bell tolls…” Berlin, 2015.
– Egykor nekik szólt a himnusz Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012.
– Jewish Sports and Jewish Community Berlin – Wannsee, 1998.
– Jewish Athletes in Hungary. Tel Aviv, 1993.

Előadások:

– A zsidóság helye és szerepe a magyar sportban. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Budapest, 2018. április 16.
– Olimpiai bajnokok és a Nagy Háború. Hajós Alfréd és dr. Mező Ferenc. – Sportemberek a fronton – Sport a hátországban. a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a Magyar Olimpiai Akadémia konferenciája. Békéscsaba, 2015. május 8.
– Hajós Alfréd a Sportmúzeumban. – „Hajós Alfréd a polihisztor” A Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sporttörténeti Szakbizottsága, és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum emlékkonferenciája. Magyar Sport Háza, 2015. november 12.
– A „Forgotten” Olympic Champion’s Rebirth (Endre Kabos’s Family Albums) – Sport in Times of Crisis, 17th International Congress of CESH Barcelona 2013. november 21-23.
– A szellem világbajnoka. Dr. Mező Ferenc. Kolozsvár 2011. május 22.
– Hungarian Members of the International Olympic Committee who worked in the same era with Dr. Jiří Stanislav Guth-Jarkovský. – Guth-Jarkovský emlékülés a prágai várban. 2011. április 8.
– A torna-atlétika háború nagy vesztese. Kemény Ferenc lemond(at)ása. – Kemény Ferenc és kora emlékkonferencia, SOTE TF, 2011. január 21.
– Hajós Alfréd a sportoló. – Hajós emlékülés. Építéstudományi Egyesület, Bp., 2005. nov. 10.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. – Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998. október

Jusztin Ádám laudációja

Zsidó Közösségért-díj 2020: Lednitzky András a Szegedi Zsidó Hitközség ny. elnöke

„A hetedik te magad légy…”
Lednitzky András a Szegedi zsidó Hitközség nyugdíjba vonult elnöke

Talán mindegyik vidéki hitközségi elnökről elmondhatjuk, gazdag zsidó múlt nehéz örökösei. Különösen így van ez Szegeden, ahol Lőw Lipót főrabbi, a szabadságharc tábori lelkésze, a magyar nyelvű prédikáció és az orgonával kísért istentisztelet legjelentősebb hazai meghonosítója, a modern zsidó tudomány első magyar képviselője határozta meg ezt az örökséget.
Mint a diófát ültető ember, úgy álmodta meg és telepítette a zsinagóga kertjébe Lőw Lipót egykori bibliai botanikus kertjét.

Hat egymást követő ciklus után Lednitzky András már nem vállalta a Szegedi Zsidó Hitközség elnöki tisztségét. A „hetedikben” korára, egészségi állapotára hivatkozva már maga akart lenni. Ezt azonban környezetében kevesen hiszik el neki. Továbbra is ő maradt Izrael Állam tiszteletbeli konzulja. De ennél is fontosabb, hogy abból a zsidó vallási és szellemi közösségből, amit a hitközségben és Szeged városában ő teremtett, nem lehet kilépni.

Számunkra különösen fontos, hogy a hitélet és a zsidó közösség megújítása mellett a Tisza parti város gazdag kulturális életében helyet és teret talált a zsidó kulturális hagyományoknak. Igazolva azt, hogy zsidó kulturális élet lehet Budapesten kívül is.
A tavasztól-őszig tartó zsinagóga koncertek, a Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál, mely zenei események mellett képzőművészeti, irodalmi, gasztronómiai rendezvényekkel gazdagítja a várost Lednitzky András 23 évig tartó hitközségi elnökségének örökségéhez tartoznak.

Azt kívánjuk, hogy még sokáig élvezze munkájának gyümölcseit, jó egészségben!

Kirschner Péter laudációja

Zsidó Közösségért-díj 2020: Komáromi Zsidó Hitközség

Az 1791-ben alapított Komáromi Zsidó Hitközség, a vészkorszakot leszámítva, a rendszerváltás előtt is folyamatosan működő szervezet életében 1996-ban kezdődött új fejezet.
Ebben az évben két középiskolás fiatal Tamás és András, szüleik, a közösség vezetősége, munkatársai és tagjai aktív részvételével elkezdte újragondolni mindazt, ami a komáromi zsidó életet jellemezte az 1989-es változások után. Ekkortól fogadja rendszeresen látogatóit a Shalom Klub, ebben az esztendőben indul útjára a 294 hónapja megjelenő kétnyelvű Hitközségi Híradó, a Kile lapja.

Az eltelt 24 esztendőben az eredetileg szegény emberek hajlékául szolgáló, 1896-ban épített Menház épülete valóban Zsidó Kulturális és Közösségi Központtá vált. Hazai és külföldi pályázatok, támogatók és adományozók közreműködésével nemcsak a falak, a zsinagóga, a közösségi terek újultak meg, hanem koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel, szabadegyetemekkel, konferenciákkal, pedagógus-továbbképzésekkel, nyílt napokkal, élményhétvégékkel, ifjúsági- és világtalálkozókkal élt tovább a zsidóság, hagyományaink, kultúránk a Duna és a Vág folyók találkozásánál.

A közösség 2000-ben hirdette meg Chalon – Ablak programját, melynek keretében szélesre tárta a Menház kapuit más felekezetek hívei előtt is, akik érdeklődnek vallásunk iránt. A Komáromi Napok, a Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából évente szervezett programok több ezer résztvevője kaphatott betekintést mindennapjainkba a zenén, az irodalmon, a művészeteken keresztül.
Szép kivitelű újságot adnak ki, magyar és szlovák nyelven.

A kulturális élet felpezsdítése mellett fontos volt a tradíciók továbbvitele, a Nagyünnepek, sabeszi és hanukai hétvégék megtartása, fontos volt a közösség múltjának megőrzése, a Vészkorszakban történtek feledésbe merülése elleni oktatási tevékenység kiszélesítése az egész régióban. A Magyar Zsidó Múzeummal és Levéltárral együttműködve megújított Schnitzer Ármin Mikromúzeum, a Spitzer Béla Kiskönyvtár égisze alatt megjelentetett könyvek, kiadványok, a Machar online oktatási program, a virtuális közösségi megjelenések mind a fenti célokat szolgálták – sikerrel.

Róbert Péter laudációja

 

Várhegyi György-díj a Magyar Zsidó Oktatásért 2020: Horváth Cecília történelemtanár

Horváth Cecília tizenhét éve tanít a Lauder-Javne Zsidó Közösségi Iskolában.
Az iskola egyik meghatározó tanár-személyisége, fáradhatatlan a munkában, érzékeny közéleti ember. Számos osztálynak osztályfőnöke volt és a tehetség-házas diákok egyéni mentora. Angolt, történelmet, disputát sőt, még a tankonyha vezetőjeként, főzést is tanít. Messze túl a saját tanári feladatain, vállal közösségi és közéleti munkát. Álljon itt példaként csak néhány fontosabb oktatási projekt, melyeket részben ő szervezett, részben vezetett.

– Az emlékezet rezonanciái. Előadás, érzékenyítő programmal kibővítve. A projektet kollégáival sok helyre elvitte az országban és még külföldre is. A Lauder iskola külföldi kapcsolatainak egyik szervezője, így Lengyelországban és Litvániában. Tanórákat tartott az Amerikai Egyesült Államokban is.
– Az ő irányításával készült el több iskolai film, pl. Raoul Wallenbergről vagy Giorgio Perlascáról.
– Fontosnak tartja civil szervezetek bevonását az iskola nevelési tevékenységébe.
– 18. éve szervezi az iskolai könyvünnepet, ahol írók, zenészek, képzőművészek találkoznak és beszélgetnek a diákokkal.
– Ejtsünk szót egy új, aktuális programjáról is: Ez évben kezdődött „Az elágazó ösvények” projekt, amely a Lauder iskola épületének helytörténetét dolgozza fel. Az erről készült film, a Centropa első díját kapta meg.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, oktatási-tanári tevékenységét Várhegyi György díjjal ismeri el.

Deák Gábor laudációja

 

Magyar Zsidó Kultúráért-díj 2020: Dénes Gábor filmrendező

A kamerás ember
Dénes Gábor filmrendező, operatőr, dramaturg, producer

Egyik filmjének címére utalva a mi kamerás emberünket sokkal inkább a kalapos emberként ismerjük meg messziről. Közelebbről, belülről pedig már filmjein keresztül.

Ha Dénes Gábor egy ma divatos kifejezéssel kívánnánk jellemezni, ő lehetne az „érzékenyítő filmkészítő”. Terjedelmes filmográfiáját áttekintve, azt látjuk, hogy nincs olyan kényes, a társadalom többségét, az emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő téma, aminek hallatán ne nyúlna azonnal a kameráért. valahogy mindig megtalálja azokat, akiket a társadalom valamiért kirekeszt, megbélyegez, vagy egyszerűen csak átmegy az utca túloldalára, ha találkozik velük. Készített filmet a fogyatékosokról, a romákról, a magukra marad öregekről, az otthonápolásról.
Különleges érzéke van a portréfilmekhez. Ferenczi Béni, Szent-Györgyi Albert, Harsányi János, Király Béla, Szenes Hanna életén keresztül a történelem egy-egy fejezete nyílik meg számunkra.

Ha aktualizálni akarnám a most elnyert díját, akkor nem is a zsidó kultúráért, hanem az egészségkultúráért díjat kellene kapnia. Nincs az egészségügynek olyan problémás területe, amellyel ne foglakozott volna.
A társadalom egészségi állapotához azonban legalább annyira hozzá tartozik, hogy miként viszonyul saját kisebbségeihez. Számunkra ezért különösen fontos és értékes a „Töredékek a magyar zsidóság történetéből” című sorozat, ami világossá teszi, hogy itt a helyünk. Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban.

Dénes Gábor üzenetét csak az nem érti, aki nem is akarja megérteni. A mi a dolgunk a MAZSIKE díjával egy pici reflektort gyújtani, aminek fénynél üzenetei világosabbak, érthetőbbek lesznek, és minél több emberhez eljuthatnak.
Ennyi” –mondja filmrendező a sikeres forgatás végén. Ha egyszerű művelettel elosztjuk Dénes Gábor filmjeninek számát a pályán töltött fél évszázaddal, impozáns szám jön ki.
De sem ő, sem mi nem mondhatjuk: Ennyi!

Kirschner Péter laudációja

Magyar Zsidó Kultúráért-díj 2020: Sándor Anna a Spinoza Színház igazgatója

Ha Budapesten kimondom azt a szót, Spinoza mindenki tudja miről beszélek. Ha kiejtem a számon azt a szót, sándoranna, természetesen egybeírva, akkor is mindenki ugyanarra gondol majd. Itt van nekünk tehát, a mindennapi erzsébetvárosi, budapesti létünk részeként két fogalom, két márka, egymással felcserélhetők, mert ugyanazt fejezik ki. A kettő mára összeolvadt, egyek lettek. Általános védjegy a lesajnált Dob utcában. Többről is van itt szó, mint fogalomról, hiszen Sándor Anna a feltámadt zsidónegyed közepén pumpálja az életet, keringeti a vért.

Ebben a kerületben annyi élet volt valaha, kávéházak, színházak, orfeumok, kabarék. Mára alig maradt valami, de ennek a valaminek tökéletes esszenciája, élő megtestesülése, feltámadt szelleme a Spinoza. Azt akarjuk tudni, milyen volt itt a lüktetés, az élet valaha? Tessék beülni Sándor Anna megvalósult álmába, a Spinozába és rögvest érezni fogjuk a régi illatokat, az ódon vágyakat, a valaha volt szellemi ízeket. Egy falat pesti vircsaft a feltámadt péküzem falai között. Sándor Anna alig tett valamit, csak éppen rehabilitálta a genius locit. A nyughatatlan közgazdász szellemi kihívásra vágyott, társaságra, feladatra, közösségre és közönségre. Körbenézett, nem gondolkodott, belevágott és varázsolt. Maga sem tudja hogyan, de az álmok makacs dolgok, ha valaki akar.

Mára a Spinoza megkerülhetetlen lett, és az Sándor Anna is. Amit Ő tett a kultúráért, ezen belül is a zsidó kultúráért ahhoz másoknak legalább három életre van szükségük. Ő itt van és ott lobog vele, amiben hisz: a sokszínűség, a tolerancia, a nyitottság, a párbeszéd. Nem akart üzletasszony lenni, az lett. Nem akart színházigazgató lenni, az lett. Nem akart menedzser lenni, az lett. Nem akart dramaturg lenni, az lett. Akárhonnét közelítem, Sándor Anna fogalom. A kultúra, a túlélés, a teremtés fogalma.

Bóka László laudációja

 

Mazsike Életmű-díj 2020: Bálint András színművész

Bálint András nemcsak Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, versmondó, színházigazgató, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, hanem egy azok közül a nagyszerű, kiemelkedő magyar művészek közül, akik humanizmusra, hazaszeretetre, emberségre, jóindulatra és öntudatra tanítottak bennünket. Az ő életműve nemzedékeket igazított el Kelet-Európa erkölcsi útvesztőiben, ő nemcsak megrendítő erővel ábrázolta a sors kegyetlen csapdáiban vergődő személyiséget, hanem felmutatta az emberi tartás, a jellem, a karakter lehetséges válaszát is. Intellektualitása, szemérmessége, bölcsessége, határozottsága, az érzelmeket hitelesen megjeleníteni képes játékstílusa Bálint Andrást a legnagyobb magyar színművészek sorába emeli.

Bálint András számos szerepben és rendezésben mutatta meg a XX. századi zsidó ember tragédiáját és azt is, hogy milyen meggyőző erkölcsi magassággal, emelkedettséggel reagált a zsidó hagyományokon felnőtt és a zsidó értékrend szerint élő személyiség a sors ilyen és olyan fordulataira. Miközben hiteles zsidó embert állított elénk, ugyanilyen nagyszerű mértékben volt magyar és európai. Bálint András figurája minden jóindulatú néző számára azonosulási lehetőséget kínál, ő mindannyiunkat képvisel és tökéletesen megbízható morális iránytűként orientál is mindannyiunkat, mert az ő művészi és életpéldája arról győz meg mindenkit, hogy még a nehéz pillanatokban is lehet és kell törekedni az etikailag vállalható életvitelre.

Bálint András színművész az egyike azoknak, akik a tiszta érzelmeket meggyőző és felemelő erővel jelenítették meg, a szerelem és a hűség, a jóindulat és a bölcsesség azért jellemzi az ő színpadi életművét, mert Bálint András maga is hiteles személyiség. Ő nem szerepet játszik, hanem ő önmagát jeleníti meg különböző szerepekben és szituációkban. A művészet erejével hozzásegít bennünket, hogy jobb emberekké váljunk magunk is. Megtisztelő, hogy a Mazsike Életmű-díjával megköszönhetjük nagyszerű teljesítményét – és egyben további nagyszerű teljesítményekre biztatva őt. Szükségünk van Bálint Andrásra, nélküle ez az ország és ez a kultúra nem állna ilyen közel a szívünkhöz.

Szunyogh Szabolcs laudációja

2020. évi Irodalmi Nobel-díj

Egyesült Államokban élő költőnő, aki anyai ágon egykor Oroszországból kivándorolt zsidó családból származik, apai nagyszülei emigráns magyar zsidók voltak.

Ünnepeljük együtt 2020. december 10-én, csütörtökön 16 órakor az új Irodalmi Nobel-díjast.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Örkény István Könyvesbolt élő adásában Louise Glück verseit Takáts Andrea színművész, Márkus Luca és Rudolf Szonja frissen végzett SZFE hallgatók olvassák fel.

A költőnő munkásságáról Branczeiz Anna és Szlukovényi Katalin műfordítóval Mélykúti Ilona beszélget.

Közben élőben kapcsoljuk a Stockholmi Királyi Akadémiát a díjátadásról.

Az élő adás követhető a MAZSIKE, a Bálint Ház, az Örkény Könyvesbolt és a Szépírók Társaságának Facebook oldalán. A felvételt ismétlésben megnézhetik december 11-én, pénteken 16 órakor.

Új adással jelentkezik a Smonca

A szakács, a színész, a katona és a felesége – Borgula András

Borgula András a Gólem Színház alapítója, vezetője. Gyerekkorától kezdve színész akart lenni. Ám amikor nem vették fel a Színművészetire, szedte a sátorfáját és Izraelbe költözött. 8 évvel később a katonai szolgálatot teljesítve főhadnagyként, a tel-avivi egyetem rendező diplomájával tért haza. A Gólem Színházat 2005-ben alapította, most pedig egy újabb nagy lépés megtételére készül.
Az adás háziasszonya most is mint mindig: Dohi Gabriella