Tokiói olimpikonoknak szurkolhatunk a Metró Galériában

A Magyar Olimpiai Bizottság utazó kiállítással, a budapesti metrószerelvényekben népszerűsíti a tokiói olimpiát és az azon résztvevő magyar olimpikonokat. A MOB és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös szervezésében megvalósuló kiállítás 2021. július 16-tól szeptember 16-ig látható a 2-es, 3-as és 4-es metróvonalon közlekedő kocsikban.

„2020-ban, amikor ezt a kiállítást a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közösen tervezte, a
tokiói játékok éve eredetileg egybeesett volna a MOB megalakulásának 125. évfordulójával. Az olimpia világjárvány miatti elhalasztása azonban átírta a forgatókönyvet” – mondta Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. – Az sokak számára közismert, hogy Kemény Ferenc mellett a korszak számos kiemelkedő zsidó sportolója vállalt aktív szerepet az olimpiai mozgalmunk megalapításában. 2021-ben azonban már mások írják a sporttörténelmet. Kiállításunk a Tokióban résztvevő olimpiai csapat mintegy 50 tagját, köztük többszörös bajnok legendákat és az olimpiai sportágak új reménységeit is bemutatja a Metró Galéria tablóin a naponta itt utazó több százezer budapestinek, hazai és külföldi turistának. Az utasok találkozhatnak azokkal is, akik először élhetik át az olimpia – nézők nélkül is – fantasztikus élményét. Abban is reménykedhetünk, hogy a nevek és portrék mellé rövidesen az érmek, helyezések is odakerülhetnek. Azt kérjük a metrón utazó közönségtől, hogy ebben a szokatlan formában is szurkoljanak együtt a Magyar Olimpiai Csapatnak!” – tette hozzá a sportvezető.

Az elmúlt két évtizedben honosodott meg a metrószerelvények belsejében, a szabványosított reklámfelületeken elhelyezett, kulturális tartalmakat hordozó kiállítás. A 4-5 sorozatban, összesen 200-300 felületen elhelyezett kulturális és vizuális üzenetek naponta több százezer emberhez juthatnak el.

Az évek során volt már József Attila, Kodály, Zoltán, Bartók Béla, Radnóti Miklós életútját, a Nyugat történetét bemutató
kiállítás, vagy éppen kortárs képzőművészet és költészet párosítása és a Pulitzer-díjas Maus képregény a holokausztról; a nagysikerű, sport témájú kiállítások közt a Népstadion történetét vagy a Fradi-MTK Örökrangadók 100 évét bemutató sorozat.
A Metró Galéria tizenöt éve alatt Budapest kulturális védjegyének része lett. Más európai városokban nincs ehhez hasonló, tömegeket elérő kulturális szolgáltatás.
A kiállítás fotóanyagát Weiner Attila, a grafikai munkákat Németh Levente készítette.
Külön köszönet Kirschner Péternek és Pető Zsoltnak, a kiállítás megszervezéséért és lebonyolításáért.

A Metró Galéria támogatói: Szerencsejáték Zrt., BKV Zrt. Promix Zrt.

(MOB)

 

JANCSÓ 99-100: FÉNYES SZELEK

Filmvetítés, beszélgetés Jancsó Miklós születésének 99. évfordulója kapcsán.
Vendégek:
Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Zsidó Kultúráért-díj kitüntetettje, a film főszereplője
Földes György történész
A beszélgetést vezeti: Kirschner Péter
Belépő: 1000 Ft
Online jegyvásárlás ITT

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZENES HANNA

 

 

2021. július 17-én száz éves lenne Szenes Hanna.

Nevét szinte az egész világon ismerik, Magyarországon alig. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Magyarországon naplóiból, leveleiből és verseiből 1991-ben készített válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezte az idei év kiemelt nemzetközi évfordulói sorában, együtt a szintén 100 éve született Cziffra Györggyel, azt ajánlotta, hogy az egész világ emlékezzen meg róluk Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam nemzeti hőse, története ma már mítosz. Sorsa, helytállása tisztességes országokban tananyag, érettségi tétel. Valószínűleg kevesen tudják róla, hogy Szenes Anikó néven, Budapesten született.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az idei évben, a Költészet Napján indította el azt a program sorozatot, amelyik egész éven át segíti, hogy minél többen találkozzanak Szenes Hanna műveivel, ismerjék meg kalandos és tragikusan végződő, de mindnyájunknak példát adó életét.

 

Szenes Hanna életéről Dénes Gábor 1999-ben készített dokumentumfilmet, amelyben addig soha nem látott felvételek, különleges interjúk idézik fel – nem csak az ő személyes történetét, tragédiáját, hanem a korszakot is, amelyik százezernyi zsidó honfitársunk elpusztításához vezetett. A „Szenes Hanna – Anikó” című filmet július 21-én, 19 órakora vetítik a Goldmark teremben. A vetítés előtt 17.30 órakor izraeli ejtőernyősökkel találkozhatnak, akik részt vesznek a hagyományos Szenes Hanna emlékugrásban.

 Dénes Gábort a film elkészülte óta is folyamatosan foglalkoztatja az ígéretes költőnek indult cionista mártír sorsa.  „Elképzelt beszélgetés Szenes Hannával” címmel hangjátékot is készített, amelyet július 17-én, szombaton 14 órakor mutat be a Klubrádió.

 

Az Aviator Club Július 18-án, vasárnap este 6 órakor megemlékezést és gyertyagyújtást tart a Szenes Hanna parkban (a VII. kerületi Jósika utca és Rózsa utca által határolt kis téren).

Szenes Hanna a Művészetek Völgyében, a Kaláka Versudvarban

Zenés életrajzi játék a Sabbathsong Klezmer Band előadásában, a 100 éve született Szenes Hanna mártírhalált halt költő emlékére.

Összeállította: Masa Anita
Zene: Szentkirályi György
Művészeti vezető és zenei szerkesztő: Masa Tamás

Szereplők:
Hanna:Bódi Mónika
Hanna édesanyja : Masa Anita
Közreműködnek:
Garai Róbert
Masa Tamás & Sabbathsong Klezmer Band
Tiszta Művészetért Társulat (CleanArt)

 

A 100 éve született és 23 évesen, 1944-ben kivégzett Szenes Hanna, aki hősként a kevés női példaképek egyike. A műsorban a költészetét bemutató verses összeállítás és az életét felidéző zenés, filmszerű kamara dráma részletei hangzanak el. A dalokat Födő Sándor zenésítette meg. Bíró Eszter – ének, Födő Sándor – zongora és Cserta Balázs – fúvós hangszerek. Szerkesztők: Zöldi Gergő író-dramaturg és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész, egyetemi tanár.

 

A Szenes Hanna emlékév hivatalos megnyitó ünnepsége július 22-én este 6 órakor kezdődik a Magyar Honvédség Művelődési Házában, a Stefánia palotában.

 

Szenes Hanna 100 címmel egy installációs vándorkiállítás készül, amelyet országszerte bemutatnak a megemlékezések helyszínén, iskolákban, művelődési házakban.

BUDAPEST ZSIDÓ ARCA – Mozitörténet III. Beszélgetés Sándor Pállal

Könyv, online beszélgetés-sorozat, városnéző és temető-felfedező okostelefonos alkalmazások, vezetett városi séták – ilyen elemeket foglal magába a Mazsike legújabb, BUDAPEST ZSIDÓ ARCA elnevezésű projektje. A cél az, hogy történelmileg hitelesen és szórakoztató stílusban mutassuk be Budapest zsidó értékeit, megszólítva a külföldi és belföldi turistákat, valamint a helyi lakosokat egyaránt.

A mozitörténeti beszélgetéssorozat következő adásának vendége Sándor Pál filmrendező

Online stream: július 16-tól

Facebook esemény ITT

 

Az előző részeket itt lehet megtekinteni:

Mozitörténet I. rész – Beszélgetés Báron György filmesztétával

Mozitörténet II. rész — Beszélgetés Groó Diana filmrendezővel

A Rumbach zsinagóga felújítása – Beszélgetés Kőnig Tamás építésszel

Biciklitúra: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában

🚴‍♀️ Biciklitúra! július 16-18.
🌊 Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken
👉 Információ és jelentkezés: kucza.buvar@gmail.com
📖 könyvrendelés: info@mazsike.hu

JANCSÓ 99-100: MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Hernád Ház „Pesti mozi” című kiállításának közös programsorozata
2020. szeptember 24-től 2021. szeptember 27-ig.

A magyar filmművészet világszerte legismertebb alkotója, Jancsó Miklós, 2020. szeptember 27-én lett volna 99 éves. Ezt az életkort kevesen érik meg, de Jancsó Miklós – barátainak Miki bácsi – életműve, alkotásai sokkal tovább élnek. Életműve, filmjeinek különleges világa, iskolateremtő alkotásai előtt tisztelegve indítottunk egy filmsorozatot 99. születésnapjától a centenáriumig, amit a covid járvány miatt meg kellett szakítanunk.

A „Jancsó Miklós 99-100” programsorozat most folytatódik.

 

A sorozat következő vetítése 2021. június 30-án, szerdán este 8 órakor

A nyári vetítések helyszíne a Róth Miksa Emlékház kertje (Bp. VII. Nefelejcs utca 26.)

 

MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK

A filmvetítés előtti beszélgetés résztvevői:
Balázsovits Lajos Jászai Mari-díjas színművész a film főszereplője, Csorba László történész, egyetemi tanár, Báron György filmesztéta, a sorozat szerkesztője és Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke.

Belépődíj: 1000 Ft.

Ezen a programon kizárólag 18 éven felüliek vehetnek részt!

A rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható! (maszk nem kötelező)

A „Magánbűnök, közerkölcsök” soha nem került moziforgalmazásra. A világpremierjét az 1976-os cannes-i filmfesztiválon tartották, majd mind Magyarországon, mind Olaszországban betiltották, utóbbiban pornográfia vádjával bírósági eljárást is indítottak ellene, amely felmentéssel végződött.
A történet Rudolf trónörökös és Vetsera Mária többször megfilmesített tragikus végű szerelmének Jancsó-féle szabad újrafogalmazása. „A Magánbűnök nem pornófilm – mondta róla a rendező -, ugyanolyan politikai analízis, mint a többi filmem… Játék egy áltörténeti eseménnyel. Játék annak a mechanizmusnak a vizsgálatával, hogy a hatalom intrikái hogyan befolyásolhatnak, dönthetnek el bizonyos dolgokat, emberi sorsokat.”
Vagyis: tipikus Jancsó-film, csak felnőtteknek.

Meghalt Perczel Anna

Perczel Anna több volt, mint kiváló építész, urbanista, szakíró, városvédő. Ő egyike volt azoknak, akik megmentették a budapesti Zsidónegyedet.

Amikor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kitüntette Perczel Annát, laudációjában Deák Gábor, a MAZSIKE elnökségi tagja többek között a következőket mondta róla:
“Perczel Anna építész 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.1967-től 2004-ig településtervezési építészként dolgozott a Budapesti Várostervező Intézetben, majd a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájában. Több évtizedes, a szakma által nagyra értékelt településtervezési munkásságának az utóbbi években legismertebbé vált területe az úgynevezett Régi pesti zsidónegyed történelmi városképének, épületeinek kutatása, dokumentálása és e történelmi értékek megőrzéséért folytatott kitartó küzdelem. A Régi pesti zsidónegyed a magyar és az egyetemes zsidó kultúra építészeti örökségének igen jelentős objektuma – ehhez a városrészhez különösen szoros szálakkal kötődik a magyarországi zsidóság történetének virágkora – a XIX. század második fele –, és ugyanakkor legszomorúbb korszaka is, a holokauszt időszaka. Perczel Anna 1996-tól szisztematikusan tárta és tárja fel a negyed építészeti értékeit, azok történelmi hátterét, kutatási eredményeit mind a szakmai, mind pedig a széleskörű nyilvánosság orgánumaiban publikálja. Külföldi és hazai konferenciákon teszi ismertté a pesti zsidónegyed építészeti- és kultúrtörténeti értékeit, jelenlegi városrendezési problémáit. 2004 tavaszán a budapesti Városházi Beszélgetések előadássorozat tematikus előadójaként mutatta be a szakma, a várospolitika és a sajtó képviselőinek a negyed műemléki értékű és ugyanakkor súlyosan veszélyeztetett városszövetét, épületeit, utcáit,
tereit. Közvetlenül ezután alakult meg az ÓVÁS! civil kezdeményezés, melynek egyik alapítója és legavatottabb szakértője ő maga. Szakértői munkája, publikációi, előadásai, nyilatkozatai nyomán közüggyé, várospolitikai és nemzetközi örökségvédelmi üggyé vált a budapesti zsidónegyed sorsa. Az egyesület az ő megfogalmazásában küldött levelet 2006-ban az UNESCO Világörökség Bizottságához, kérve, hogy vizsgálja felül a 2002-ben világörökségi területté nyilvánított negyed építészeti örökségének egyre súlyosbodó veszélyeztetettségét.”

Perczel Anna kezdeményezte, hogy a Zsidónegyedben városvédő-városismertető sétákat tartsanak, jónéhányat ő maga vezetett. Könyvet publikált „Védtelen örökség” címmel. A könyvet méltató recenzióban a Szombat című zsidó lap ezt írta róla:

„Perczel Anna könyve a régi pesti zsidónegyed lakóházairól nem csak ház- és építészettörténeti leírások gyűjteménye; az utcáról utcára haladó könyvben egy-egy ház átváltozásainak történetét átszövik híres és névtelen lakóinak történetei. … Sőt, ez a séta teljesebb élményt nyújt, mint egy valódi, mert részben már lebontott épületeket kelt új életre: ilyen Skrek Lipót Dob utcai szalámigyára, mely gettókonyhaként is üzemelt, a mosóintézetnek, szabóműhelyeknek és a Krúdy által is emlegetett Ármin pincének helyet adó, Király utcai Dobler-bazár, vagy Fleischmann Lipót ezüstműves mester Holló utcai háza, műhelye és fémöntödéje. Ezek az épületek már csak történetekben élnek. A házak másik fele épp bontás előtt áll, és vannak olyan épületek is, melyek – jórészt a civil fellépés hatására – az elmúlt néhány évben kaptak műemléki védettséget…. Perczel Anna számára mindenekelőtt a veszély adta a legfőbb motivációt, hogy korábbi kutatásait, rehabilitációs terveit és építészeti tanulmányait felhasználva megírja a régi pesti zsidónegyed lakóházairól szóló, kétnyelvű könyvét… Perczel Anna könyvében az épületek között az is analógiát teremt, hogy a hozzájuk kapcsolódó színterek, mesterségek, sorsok legyenek bármily változékonyak, mégis egyfajta konok folytonosságot tükröznek: a korokkal változó funkciók, lakók, üzletek a ház életkorával változó életszakaszait jelenítik meg. Eközben a ház alapkaraktere, tulajdonságai, erényei és hibái változatlanok, ez adja a folytonosság érzetét. … Ezt az állhatatosságot látjuk a budapesti zsidóság történetében is: a családokat kettétörte ugyan a Holokauszt, legféltettebb, családi hagyományokat jelképező tárgyaikat (a menórát, a mezüzét, a nagymama kelengyéjét, a fényképeket vagy a kuglófformát), történeteiket és traumáikat mégis generációkon át cipelik tovább. Ez a több szinten megjelenő rendíthetetlenség adja a negyed számára azt a különös arculatot, melyre nem hatnak üzleti érdekek, szintterületi mutatók és bontási engedélyek.”

Amikor Perczel Anna nagyszerű életművét méltatta Deák Gábor, beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Chagall és Kondor Béla festett, rajzolt angyalai jutnak róla eszembe, akik házak, falvak, városok felett őrködnek. Perczel Anna az okos, szelíd és ugyanakkor határozott szavak meggyőző erejével védi a zsidónegyedben ránk maradt örökséget.”

Most már az ő örökségét is védjük, amikor az ő szellemében tovább folytatjuk az általa megkezdett ügyet.

Június 10 – A szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day)

2013 óta minden év június 10-én tartott építészeti, kulturális világnap. A magyar kezdeményezésre született világnap ma már a Réseau Art Nouveau Network (RANN) nemzetközi szecessziós szervezet hivatalos programjai közt is szerepel.
Ezen a napon a világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló egyedülálló művészeti
irányzatát bemutató programsorozathoz.
A szecesszió világnapja a katalán Antoni Gaudí (†1926) és Lechner Ödön (†1914) építészek halálának
évfordulójához kapcsolódik, mivel mind a ketten június 10-én hunytak el.
A magyar szecesszió kiváló alkotói közül számosan a zsidó származású művészek, építészek soraiból kerültek ki.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület számára ezt a napot az is fontossá teszi, hogy az egyik legszebb
szecesszió zsinagóga, Szabadka büszkeségének magyar-szerb összefogással történt felújítása a mi kezdeményezésünkre valósult meg.

 


Ebből az alkalomból ajánljuk a Sonnenberg ház hétvégi programját a Munkácsy utca 23. szám alatt, amely hamarosan a Mazsike iroda szomszédjává válik.

Sonnenberghaz_meghivo (1)

BUDAPEST ZSIDÓ ARCA – Mozitörténet II. Beszélgetés Groó Dianával

Könyv, online beszélgetés-sorozat, városnéző és temető-felfedező okostelefonos alkalmazások, vezetett városi séták – ilyen elemeket foglal magába a Mazsike legújabb, BUDAPEST ZSIDÓ ARCA elnevezésű projektje. A cél az, hogy történelmileg hitelesen és szórakoztató stílusban mutassuk be Budapest zsidó értékeit, megszólítva a külföldi és belföldi turistákat, valamint a helyi lakosokat egyaránt.

 

A mozitörténeti beszélgetéssorozat következő adásának vendége Groó Diana filmrendező

Online stream: június 13-tól

 

Az előző részeket itt lehet megtekinteni:

Mozitörténet I. rész – Beszélgetés Báron György filmesztétával

A Rumbach zsinagóga felújítása – Beszélgetés Kőnig Tamás építésszel

Új Smonca adás! Jónás Vera, a tökéletlen díva

 

Dohi Gabriella a Smonca legfrissebb adásában Jónás Vera énekes-dalszerzővel beszélgetett. Jónás Vera Budapesten nőtt fel, a világra nyitott, értelmiségi családban. Diplomáját a London Centre of Contemporary Music-ban szerezte. Részt vett az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott OneBeat nevű progpramban, aminek lényege, hogy külföldi zenekarok mutathatták meg magukat az Egyesült Államokban. Jelenleg itthon a Vera Jonas Experiment nevű formációban láthatjuk. A félvétel még javában a karantén alatt készült, így a megváltozott tervekről, társadalmi szerepvállalásról, felnőttévállásról beszélgettünk.

Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta.

Az adás és a korábbi Smonca epizódok is ITT hallgathatóak.