Folytatódik a MAZSIKE Családregény könyvklubja

📖 Nádas Péter Egy családregény vége című művéről beszélgetünk Deczki Sarolta irodalomtörténésszel és a közönséggel. A beszélgetést vezeti: Turai Júlia
📆 Időpont: 2024. március 7. csütörtök 17.00
🌎 Helyszín: MAZSIKE (1063, Munkácsy utca 25. fszt. 3. kapucsengő: 3)
💸 Beugró: 1500 Ft MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft
✍️ Regisztráció: https://forms.gle/cpL78e9hJuQYUEHx9

Az indázó bokroktól, fáktól takart óriási kert mélyén áll a ház. Áll öregen és örökös jelenben. Otthonszaga, meseillata van. Mesélnek a gyerekek, mesél csudás legendákat a savanyúcukrot szopogató nagymama – igaz történeteket, bajról és szerencsés megmenekülésekről a süket, ordító, szörtyögve alvó nagypapa –, s elmondja az ősi mítoszok homályából előlépő Simon család eredetének és lombosodásának jelképes töténetét is.
A jelenidő rideg fénye, kegyetlen csendje áttör a mesék meleg, áramló poézisén. Az ötvenes években vagyunk. Az egymásra rétegzett, a jelen pillanatiba csomósodott történeteknek egy tíz év körüli kisfiú a főszereplője. Megfogalmazatlanul is világos a példázatok tanulsága: a bűnöket és bűnhődéseket újrakezdésnek, feloldozásnak kell követnie.
Minden mondata feszült, minden részlete izgalmas. Szuggesztív, olvasmányos és fontos könyv az Egy családregény vége.

A regény ITT online is hozzáférhető.

A MAZSIKE Könyvklub első évadának tematikája a családtörténet. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon egy-egy családregényről beszélgetünk meghívott vendégekkel és a közönséggel. A kiindulópontot mindig az adott szépirodalmi alkotás adja, a konkrét történetből elindulva tekintünk ki tágabb perspektívába, hogy az este végén mindenki hazavihessen magával olyan gondolatot, amellyel a saját családtörténetének értelmezését gazdagítja. Mindenhol vannak kényszerű ismétlődések és gyökeres újítások, nagy ráébredések és apró megbékélések. De mások a minták és a szereplők, mások a széttörő ideálok és az összeálló mozaikok. Minden család története más, és mégis mindegyik hasonló, legyen bár boldog vagy boldogtalan.

A Smonca friss adásának vendége: Breier Ádám filmrendező

Beszélgetőtársam Breier Ádám filmrendező. Beszélgetésünk fókusza a frissen moziba kerülő Lefkovicsék gyászolnak című film, ami Ádám első nagyjátékfilmje. A film egy egyetemes családikonfliktust dolgoz fel sajátos zsidó színezettel. Emellett beszélgettünk világjárásról és otthonmaradásról, a filmes életmódról, a kubai zsidó közösségről és arról, hogyan lehet a holokauszttól tisztelettudóan eltávolodva új identitásokat keresni a zsidóságnak.

Host: Dohi Gabriella

Az adás ITT hallgatható

Budapest 150 éve filmekben – Gárdos Péter: A BROOKLYNI TESTVÉR

A vetítés előtt Rózsa Péter beszélget Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendezővel, Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színművésszel és Bán János Jászai Mari-díjas érdemes művésszel, a film főszereplőivel.

Időpont: 2024. február 28. szerda 18.00
Helyszín: MAZSIKE – 1063 Munkácsy Mihály utca 25. fszt. 3. (kapucsengő: 3)
Belépő: 2000 Ft, Mazsike tagoknak 1500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztráció: https://forms.gle/WJFo9BtYa7QWFp1DA

Gárdos Péter ezzel a ritkán látható filmmel visszatette a térképre a pesti zsidó élet elveszettnek hitt színfoltjait. A Csáky utca-Népszínház utca-Rumbach Sebestyén utca és Hernád utca négyszögében a zsidó identitás keresésének illetve feltalálásának történetei elevenednek meg, amikor az ’56-ban Amerikába disszidált testvér hazatér egy egészen abszurd családi tervvel. Mivel maga nem tudta teherbe ejteni amerikai feleségét, itthon maradt öccse közreműködésétől reméli, hogy a megfelelő génekkel az utód megfoganjon. Miközben körbejárja egész estét betöltő álomautójával a régi háztöm­böket, látjuk, mi maradt a zsidó negyedből, és látjuk hogyan élnek ma elsősorban nem a vallásban hanem az életformájukban és gondolkodásukban megmaradt önazonos zsidó emberek.

Családom és regénye podcastként is – Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg

A családregény könyvklub első vendége Tompa Andrea volt. Beszélgettünk családtörténetekről, emlékezetről, titkokról és elhallgatásról, erdélyi zsidóságról, hiányról és a művészet erejéről.

A MAZSIKE Könyvklub első évadának tematikája a családtörténet. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon egy-egy családregényről beszélgetünk meghívott vendégekkel és a közönséggel. A kiindulópontot mindig az adott szépirodalmi alkotás adja, a konkrét történetből elindulva tekintünk ki tágabb perspektívába, hogy az este végén mindenki hazavihessen magával olyan gondolatot, amellyel a saját családtörténetének értelmezését gazdagítja. Mindenhol vannak kényszerű ismétlődések és gyökeres újítások, nagy ráébredések és apró megbékélések. De mások a minták és a szereplők, mások a széttörő ideálok és az összeálló mozaikok. Minden család története más, és mégis mindegyik hasonló, legyen bár boldog vagy boldogtalan.

A könyvklub következő alkalma március 7-én lesz, Nádas Péter Egy családregény vége című könyvéről Deczki Saroltával fogunk beszélgetni. Mindenkit várunk szeretettel! Regisztrálni ITT lehet

Meghalt Végh András

Egyszerű, szívszorító közlés, ami mögött egy páratlan és sokak számára is példát adó életút áll. Töredékben marad utána sok minden. Egy kiemelkedő régész esetében azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy a töredékekből is egy csodás kép állhat össze.
Tevékenységét és teljesítményét a szakma, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai és tanítványai értékelhetik a
leghitelesebben.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület leginkább különleges helyismeretét csodálta, hogy mindent tudott a Budai várról, ami látható és ami csak sejthető. Tudását, feltárt titkait soha nem akarta megának megőrizni, hanem lehetőleg minél több embernek: munkatársak, tudósoknak diákoknak, érdeklődő turisták és budavári lokálpatriótáknak átadni.
Mint minden régész, Ő is megszállott volt. Így állt mellénk a Budavári eltemettet zsinagóga feltárásának ügyében. Ha együtt megkezdett küzdelmünket valaha siker koronázza, abban Végh András érdemei elévülhetetlenek.

Köszönjük András!

Legyen könnyű Neked a Föld!

 

!BEMUTATÓ! Lola naplója IV. rész – Salerno

Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai. Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért.
Előadják: Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea
Időpont: 2024. február 16. péntek 19.00
Helyszín: KuglerArt Szalon (1052 Sütő u 2.)
Jegyvásárlásért katt IDE

 

„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.” (Ruth könyve)
Márai Ilona naplójának megjelenése a közelmúlt irodalmi szenzációja.

Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.
De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről…
Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg.
De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:
„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”

ZSIDÓ ÉRDEKESSÉGEK #2 Mózes – Szunyogh Szabolcs előadása

Hány felesége volt Mózesnek?
Megtörtént-e a kivonulás?
Milyen szerkezettel kommunikált Mózes az Örökkévalóval?

Gyere el Szunyogh Szabolcs előadására és megtudod!

Időpont: 2024. február 22. csütörtök 17.00
Helyszín: MAZSIKE – 1063 Munkácsy Mihály utca 25. fszt 3. (kapucsengő: 3)
Belépő: 1500 Ft, Mazsike tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/XzdgxqgCH9fJcYqZ8

Új Smonca adás! Vendég: Biró Tamás hebraista, nyelvész

Host: Dohi Gabriella

Beszélgetőtársam Biró Tamás nyelvész, hebraista, egyetemi docens. Mindig zavarba jövök, amikor azt kérdezik tőlem, hogy a zsidók ezt vagy azt hogyan csinálják, hogy van ez a zsidóknál? Nem könnyű erre felelni, mivel rengeteg féle irányzat és közösség van, és akkor az egyéniség, egyéni döntések szerepéről még nem is beszéltünk. Ebben a podcastben a zsidó irányzatokat vesszük át, és próbáljuk rendszerbe foglalni. Nem lesz egyszerű, úgyhogy javaslom, vegyenek elő tollat és papírt.

 

MAZSIKE díjazottak gondolatai a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Január 22. a Magyar Kultúra Napja. Felkértük korábbi díjazottainkat, hogy osszák meg gondolataikat ebből az alkalomból.

 

Jávori Ferenc Fegya

a Budapest Klezmer Band alapítója

1990 megalakult a BKB. Elmúlt csaknem 35 év, azóta a klezmer zene a magyar kultúra fontos részévé vált. Huszonnégy alkalommal léptünk fel a Zsidó Nyári Fesztiválon a Dohány utcai Zsinagógában, minden alkalommal telt ház előtt. Teljesen természetes, hogy ilyenkor zsidó, nem zsidó felveszi a kipát. Ezt vehetjük szimbolikusan egyfajta hídteremtésnek is. A klezmer hidat teremt, és ebben mindig is támogatott bennünket a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a MAZSIKE.

 

Takáts Andrea

színművész

A magyar zsidók szerepe a magyar kultúrában

Mint a Magyar Zsidó Kultúráért díj egyik kitüntetettjét, a MAZSIKE engem is felkért, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából osszam meg gondolataimat arról, hogy a magyar zsidó közösség milyen komoly értékekkel gazdagította Magyarország kultúráját. Ebben a tárgykörben számos nagytudású szakíró cikkeiben, könyveiben olvashatunk komoly kutatásokon, megkerülhetetlen tényeken alapuló írásokat. A tények makacs dolgok. Lehet őket különböző perspektívákból szemlélni, róluk különböző szempontokból megállapításokat tenni. De maga a tény ettől nem változik, az marad, ami.

Magyarország kultúrájának alapeleme mindaz, amit a magyar zsidó közösség tagjai alkottak.
Hivatásom a színészet, alkotói közegem a kultúra. Irodalom, színház, film, zene, képzőművészet – a kultúra minden területén számos zsidó művész által írt, festett, fényképezett, szerzett, rendezett, tervezett alkotás mind az én „munkaeszközeim” és alkotói inspirációim alapjai. Az én számomra ez olyan természetes, olyan magától értetődő alapelem, mint a víz. Tudjuk, hogy a hidrogén a levegő oxigénjével egyesülve alkotja a vizet. Bármelyik elem hiányzik ebből az elegyből, az már nem víz. Ugyanígy: a magyar zsidó alkotók által létrehozott értékek a magyar kultúra elválaszthatatlan, szerves részei. Ez tény. És a tények makacs dolgok.

 

Kalmár Tibor

rendező

Nagy öröm, hogy a Magyar Kutúra Napján felhívhatom a figyelmet arra, hogy a jobboldal által gyakran emlegetett zsidó szerzők is magyarok. Ahogyan ezt gyalázatosan a Nobel-díjas Kertész Imre esetében is megkérdőjelezték. Ugyanakkor számtalan külföldön is sikeres szerző esetében fogalmuk sincs zsidó származásukról. Erre legjobb példa Molnár Ferenc, aki dédelgetett kedvenc a keresztény kultúrában is. Róla eszembe jut egy klasszikus anekdota.

Egy időben Molnár Ferenc gyakran járt az Omnia moziba, de nem a film érdekelte, hanem egy fiatal, csodaszép lány, aki a szünetben cukorkát, csokoládét árult. Néha udvarolt neki, de sok sikere nem volt, a lány minden ostromnak ellenállt. Végre egy gyönyörű májusi napon elfogadta a meghívását és beültek egy cukrászdába. A harmadik sütemény elfogyasztása után a lány így szólt: tudom, tetszem magának, hát idefigyeljen! Említette, hogy maga valami költőféle, ha ez igaz, akkor írjon hozzám egy verset. Sokan udvaroltak már nekem, de verset még senki nem írt hozzám. Másnapra megbeszéltek egy újabb randevút. Amikor Molnár belépett ugyanabba a cukrászdába, a tünemény izgatottan kérdezte: Na, kész a vers? Mutassa!
– Még nem írtam le, de elmondom kívülről.
– Mi a címe? – kérdezte.
– Szeptember végén – válaszolta és várt egy kacajt, ami elmaradt.
– Na, halljuk– kérlelt a lány. Így hát belekezdett: Még nyílnak a völgyben…stb. Amikor odaért, hogy Ha elhagyod érte az én nevemet, feljövök érte a síri világból az éj közepén és oda leviszem azt – a lány leállította:
– Ez vers? Ez borzalom! Mi az, hogy szeptember végén? Május 7-e van. És mi az, hogy elhagyom valami másik srácért a maga nevét? Hiszen azt se tudom, hogy hívják magát, csak azt tudom, hogy valami Feri. Menjen, látni sem akarom!
Ez volt Molnár Ferenc és Petőfi Sándor legnagyobb bukása.

 

Féner Tamás

fotóművész

Mire emlékeztet a Magyar Kultúra Napja? Például arra, hogy választ keressek az illyési kérdésre. Ki a magyar? E című 1939-es brosúrájában két ívnyi szövegben fogalmazza meg Illyés: „Egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője vegyesít, és választ el egy más múltú és más jellemű néptől…”

Számomra is ez a meghatározó.

Fóliázatlanul – Folytatódik klubestünk Dési Jánossal #2 Hol a pénzünk?

Zsebbenéző beszélgetés a fólia alatt

Dési János vendégei: Iványi György közgazdász és Dr Katona Tamás egyetemi tanár

Időpont: 2024. január 18. csütörtök 18.00

Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt.3. kapucsengő: 3)

Belépő: 1500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)

Regisztráció ITT

Mindenkit szeretettel várunk!