MEGHÍVÓ

a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (székhely: 1063 Budapest Munkácsy Mihály u. 25. a továbbiakban MAZSIKE vagy Egyesület)

közgyűlésére

A MAZSIKE Elnökségének döntése alapján az Egyesület közgyűlését

2025. szeptember 25-én 10:00 órára

összehívom.

A közgyűlés helyszíne: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 25.

Amennyiben a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, akkor változatlan napirenddel

2025.szeptember  29 -én 14:00 órára

megismételt közgyűlést hívok össze, amely a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés helyszíne: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 25.

A közgyűlés napirendje:

1. A napirend elfogadása és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása: levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők, szavazatszámláló bizottság.
2. A MAZSIKE 2025. évi munkatervében változások
3. Vita a munkatervről. A dokumentumok elfogadása.
4. A MAZSIKE Elnökének és Elnökségének megválasztása- A jelölő bizottság beszámolója a jelölés folyamatáról.- A jelöltek bemutatkozása: kérdések és válaszok

– Választás, illetve a szavazás módjának ismertetése

– Szavazás a jelöltekről

– Szavazás, szavazatszámlálás, eredményhirdetés.

5. Egyebek

A közgyűlés nyilvános. Azon bármelyik tag és érdeklődő részt vehet, de szavazni csak az 2025. évre érvényes tagsággal rendelkezők tudnak.

Budapest, 2025. szeptember 09.

 

Kirschner Péter

elnök

A szeptemberi adás vendége: Sugár Péter építész
Műsorvezető: Dohi Gabriella

Mai vendégem Sugár Péter, Ybl Miklós-díjas építész. Beszélgettünk a sárospataki gyermekkoráról, arról a különleges családról, amelyben édesanyja neológ, édesapja pedig ortodox háttérből érkezett, a szülők hallgatásáról. Ezen kívül szó esett sikeresen elkészült munkákról, mint a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza vagy a Dohány utcai emlékfal és reményekről, tervekről, mint a sárbogárdi zsinagóga kultúrközponttá alakítása vagy a sárospataki mikve megmentése. És ezzel összefüggésben arról, hogy hogyan lehet jól felújítani egy zsinagógát műemlékvédelmi szempontból. Beszélgetésünk során leginkább arra kerestem a választ, hogy hogyan ragadható meg a zsidó identitás az építészet eszközeivel. És  végül még valami: kiderült, hogy miért van minden zsinagógán egy úgynevezett „rontott kő” és ez miért fontos.

Meghallgatom az adást

Kilencvenhárom éves volt, de sokkal többet élt. Kalmár Tibor a magyar kabaré – mondjuk ki bátran – a pesti zsidó kabaré – legnagyobb mestere és mesélője elhagyott bennünket. Nem vigasz, hogy televíziós műsoraiban örökre közöttünk marad.
Rá jellemző módon Jiddische mamák című könyvében így írja le születését:
„Július 16-án délután fél 2-kor a Rák jegyében – ahogy Majakovszkij a költő írja – anyám a világra vétkezett… Tibor lettem. Végül is elégedett vagyok a nevemmel. Ezt az elégedettséget különösen sráckoromban élveztem, mivel nagyon büszke voltam arra, hogy az egész városban öles neonokon láttam villogni a nevemet. Igaz, az a Tibi csokoládé reklámja volt…. Erről az évről a korabeli filmhíradó így tudósított:
 Egész Európát meghódította a rumba.
 Az olasz király jelenlétében bocsátották vízre a flotta új óriáscirkálóját.
 A Royal Orfeum bemutatta Márkus Alfréd új operettjét….”

2025. augusztus 15-én Kalmár Tibor, a Magyar Zsidó Kultúráért-díj kitüntetettje elment.

Emlékét és szellemi örökségét a MAZSIKE híven őrzi.

Kalmár Tibor búcsúztatása szeptember 1-jén 10 órakor lesz a Kozma utcai zsidó temetőben.

Elhunyt Tatár György filozófus, egyetemi tanár. Filozófiai munkásságának középpontjában a vallás, a történelem és a politika bonyolult kapcsolata áll. Különös érzékenységgel fordult a zsidó-keresztény párbeszéd, a bibliai szövegek értelmezése és a zsidó misztika, a kabbala felé.

Legyen neki könnyű a föld!

„A nyelv fokozódó szabadulni törekvése a személyes létezést kifejezésre juttató saját törekvésétől egyáltalán nem csupán kulturális probléma. Ha a kicsodák elfelejtik felemelni szemeiket, micsodákká felejtik magukat. Ez az ember mivoltot közvetlen közelről érintő kozmikus kultúrharc része.”