Séta – A Városmajor zsidó szemmel

Érdemes megismerkedni a 12. kerület egy központi, de zsidó kulturális szempontból kevéssé közismert részével és annak történeteivel. Sokan járunk a Kék Golyó és a Szent János kórház között, és mégis legtöbben talán figyelmetlenül haladunk el ismert történetek helyszínei előtt. Egyesületünk legújabb sétájával a Városmajor utcát járjuk be a Magyar jakobinusok terétől az Alma utcáig.
Az utca épületein keresztül betekintünk a Vágó fivérek építészeti munkásságába, a híres Árkay-villa lakóinak életébe, az Alma utcai Zsidó Idősek Otthonának múltjába-jelenébe, megnézzük a nyilas uralom egyik legszégyenletesebb eseményének helyszínét, de lesz szó Basch Lóránt ügyvédről és irodalomtörténészről, a Nyugatról, Babits Mihályról, Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról is.
Sétavezető: Süveges Gréta
A séta időtartama kb 2 óra
——-
Jegyár: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/XjYBDtHcHuYMRhfn9
Találkozó: 2022.11.27-én 09.45-kor a Városmajori Jézus Szíve templomnál (1122. Budapest, Csaba u. 5.)

Szenes Hannára emlékezünk kivégzésének 78. évfordulóján

Szenes Hannára emlékezünk kivégzésének 78. évfordulóján a Széna-téri ’Emlékparkban’ álló szobránál, Budán.

A 23 éves Szenes Hannát 1944. november 7-én végezte ki a magyar hatóság, Dr. Simon Gyula hadbíró parancsára az egykori Margit körúti katonai fogház udvarán.

A civil megemlékezést november 7-én, hétfőn délután 2 órakor tartjuk a II. kerületi Széna téren.

FÜST MILÁN PÁHOLY – BIG NÉLKÜL

Az alapítóra és a Páholy szellemi atyjára, Benedek István Gáborra emlékezünk a Füst Milán Páholy következő estjén.

Az „Aranytollas” újságíróra, a Remény folyóirat főszerkesztőjére, íróra emlékeznek pályatársai, barátai: Závada Pál író, Haas János galériatulajdonos, Szűcs Móni pszichoterapeuta, Kácsor Zsolt újságíró.

Benedek István Gábor műveiből Őze Áron olvas fel részleteket.

A beszélgetést Winkler Nóra vezeti

Időpont: 2022. november 8-án, kedden este 6 órakor

Helyszín: Újlipótvárosi Klub Galériában (XIII. kerület Tátra u. 20/B.)

Belépődíj: 2.500 Ft, Mazsike tagoknak: 2.000 Ft

(jegyvásárlás a helyszínen készpénzes fizetéssel)

Regisztráció: info@mazsike.hu

cof

Szinetár Miklós Székfoglaló Beszéde MTA

(részlet)

 

Az a megtiszteltetés ért, hogy székfoglalót tarthatok a Széchenyi Művészeti Akadémián. Pártos Géza kiváló rendező így szólt egy születésnapján: Hetvenöt éves lettem, ez velem eddig még nem fordult elő.

Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu

Én velem meg az fordult elő, hogy 90 lettem, és ezért arra biztattak, hogy beszéljek magamról. Ma már ez az évszám nem olyan rendkívüli, mint ötven évvel ezelőtt, de talán feljogosít arra, hogy saját emlékeimet és gondolataimat tárjam önök elé. Néhány emléket meg tanulságot.

Mert egyébként miről is beszélnék?

Arról, hogy a politika, meg a közélet ma elég rémes? Vagy arról, hogy a propaganda, miközben infantilis, néha már goebbelsi magasságokba szárnyal? Hogy a morál hiánycikk, anyanyelvi szinten megy a hazudozás és a gazdasági helyzet rémisztő. Mint háborús gyerek minderre gyakran mondtam „De legalább nem lőnek.”

Sajnos már ez se igaz a közelünkben, és ki tudja meddig igaz nálunk?

Ezzel kapcsolatban tudnék mesélni, mert úgy kezdődött a felnőtt életem, hogy Budapesten mindenütt bombák robbantak és én hamis papírokkal bujkáltam. Láttam a parkban padon ülni egy halott fiatalembert a fejéből szivárgott még a vér, nyakában tábla lógott rajta a felirat: „Katonaszökevény. És az egyik legkedvesebb 12 éves osztálytársamat, a nyilasok igazoltatták és nyílt utcán agyonlőtték.

1944, a légoltalmi pincében ültem, a bombák becsapódását egyre közelebbről hallottam. Majd egyszerre kialudt a villany, iszonyatos zaj támadt, remegett az ég és a föld.

A szomszédos négyemeletes házat porig bombázták. A sötétben hullott rám a pince plafonjáról a vakolat, és akkor arra gondoltam:

Fél évvel ezelőtt még azon izgultam, hogy hányast kapok matematikából. A szomszédunkban, ez ma is százezrek élménye.

(…)

Hogy az ellentmondások milyen fokon vannak jelen az életünkben arról a napokban újabb leckét kaptam. Tokajban jártam és hazafelé benéztünk Mádra. Mádon a világháború előtt jelentős zsidó közösség lakott. ”Ott tart ahol a Mádi Zsidó” szól a mondás A közösséget a nácik kiirtották. Pusztulásnak indult a gyönyörű 18 század végén épült késő barokk zsinagóga is.

És most, hogy arra jártam azt láttam, hogy zsinagógát gyönyörűen rekonstruálták. mellette még iskola is épült. Gyönyörű az egész! De azt is láttam, hogy a közvetlen közelben megy egy út, amit az antiszemita írásokat is publikáló Wass Albertről neveztek el. Tapintatosan! Gondolom, hogy azért mégiscsak legyen egyensúly ebben a mi ellentmondásos világunkban.

Wass Albert mint erdélyi idol kultusza számomra azért is irritáló, mert Erdélyből én sokkal jelentősebb írót, és színesebb és nem utolsó sorban makulátlanabb személyiséget is ismerek, Gróf Bánffy Miklóst. Róla korántse látok annyi utcát elnevezve. Pedig az ő érdemei valóban hallhatatlanok:

Korábban arra gondoltam, hogy ha valamikor szóhoz jutok ezen a megtisztelő fórumon, akkor róla fogok beszélni, az erdélyi arisztokratáról, aki nekem, a Bérkocsis utcai proli gyereknek, oly mértékben a bálványom.

Bánffy a huszadik század elején úgy vette át az Operaházat intendánsként, hogy üres volt a nézőtér, és a színház a csőd szélén tántorgott. Az akkori kormány még olyan javaslatot is kapott, hogy ha ez így folytatódik akkor az Ybl Palotából csináljanak gabonaraktárat. Bánffy szanálta és megmentette a színházat. Fölkarolta az ismeretlen Bartók Bélát. (…) Kitalálta és elindította a Szegedi Szabadtéri Játékokat, mecénásként segítette a fiatal erdélyi írókat. Kiharcolta, hogy a második Világháborúban Kolozsvár nyílt város legyen és igy megmaradt épségben a város. Nem úgy, mint pár hónappal később Budapest, ahol valamennyi híd meg a házak 85 százaléka elpusztult. Mert ugyebár hősiesen védték. Ezt ünnepli nálunk minden februárban egy kicsi, de elszánt csapat, feltűnően nagy sajtó szimpátiával, mert a náci nosztalgia az bizony nem akar elmúlni. (…) Tisztességes volt, önzetlen mecénás, jó politikus és zseniális művész. Meg is kapta a jutalmát. 1944-ben a német csapatok felgyújtották kastélyát, az erdélyi „Verszáliát” ahogy a nép a csodálatos Bonchidai kastélyt nevezte Versailles nyomán. Minden porig égett. Bánffy utolsó évei megalázó nyomorba teltek. De nem tartozott semmilyen szekértáborba ezért az emlékét kevésbé ápolják. Hogy lassabban múljon el, készítettem róla egy háromrészes TV filmet amire büszke vagyok. Nézzék meg, ha az útjukba bukkan.

(…)

Bizony szorong az ember, még akkor is, ha életét teljesnek, ha úgy tetszik befejezettnek tekinti. Mert egyre erősödik a tudat, hogy jön valami, amiről nem tudom, hogy mi.

A bizonytalantól való szorongás ellen kell tornászni, úszni és előre tervezni. Az én koromban fontos a tele naptár.  Ha nincs feladat, akkor kreálni kell.

És ismét a mérték, az arány! Mert nyilvánvaló, hogy sok mindenben nem tehetem már, amit akarok, meg kell alkudnom a társadalommal, meg a testemmel, meg az egyéb adottságaimmal. De milyen mértékben? Milyen arányban? Nos hát ezt az arányt figyelni – ez is feladat.

(…)

Ne feledd: egyszer élsz! Hogy utána mi történik, azt senki sem tudja.  Kíváncsian és jó lelkiismerettel várd a folytatás! De amíg itt vagy, addig szeresd és élvezd az életet! És tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy ezt más is megtehesse.

 

 

A teljes beszéd itt olvasható

 

 

Tárlatvezetés a World Press Photo 2022 kiállításon

HITELES KÉPEK ÉS TÖRTÉNETEK AZ ELMÚLT ÉVRŐL, RÉGIÓRÓL RÉGIÓRA

Révész Tamás a tárlat hazai koordinátora tárlatvezetése a World Press fotókiállításon

Időpont: 2022. OKTÓBER 25., KEDD, 16:00–18:00

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum
Az eseményen való részvétel regisztráció köteles!
Regisztráció: info@mazsike.hu
Kedvezményes belépődíj: 1450 Ft

 

Képek az őszi Sétafesztiválról

A fotókat Simon Zsuzsanna készítette

 

Mégtöbb fotóért katt ide

 

Benedek István Gábort október 14-én, pénteken délelőtt 11 órakor helyezik végső nyugalomra a Kozma utcai zsidó temetőben

Benedek István Gábort Kardos Péter főrabbi búcsúztatja a Kozma utcai temetőben

„Világosság van elvetve az igaznak, s az egyenes szívűeknek öröm.” 

Meghalt Szakcsi Lakatos Béla

Ismét elveszítettünk egy barátot. Szakcsi Lakatos Béla nem egyszerűen zseniális művész, az improvizáció bámulatos mestere volt. Minden leütött billentyű egy kapocs volt a zsidó és cigány zene, hagyomány, érzésvilág és sorsközösség között. Mindez az egyik leguniverzálisabb műfaj, a jazz segítségével. Mindenkit képes volt meglepni improvizációival, még a legösszeszokottabb muzsikus társakat is.

Egyetlen koncertet sem tudott abbahagyni. Mindig ott maradt zongoránál, hogy saját örömére is játsszon egy kicsit. Akik ilyenkor visszafordultak a kijáratnál, fantasztikus zenét hallottak. Most már hiába fordulunk vissza. Szakcsi zongorára néma marad.

Fotó: Simon Zsuzsanna

Jön a Mazsike őszi Sétafesztiválja!

2022 Őszi Sétafesztivál – A tudomány és az oktatás nyomában

2022. Október 7-9.
Részletes program és regisztráció:
https://mazsike.hu/setafesztival/
A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
Regisztráció kezdete: szeptember 30.

Idén ősszel a Sétafesztivál témái a tudomány és oktatás. A pandémia ideje alatt szinte a vírusnál is gyorsabban fertőztek az áltudományos elméletek, és bár a járvány lecsengett, de a tudomány megkérdőjelezéséből nem gyógyultunk ki teljesen. Az idei Sétafesztivál üzenete az, hogy gondolkodni szórakoztató, és a tudomány érték. (Bárhogyan is alakul az időjárás!) Így gondolhatta Richter Gedeon is. A 150 éve született gyógyszerész emlékére ültetünk fát a Sétafesztivál első napján egykori lakhelyénél (XIII. ker., Katona József utca 21.).
A fesztiválon ellátogatunk az MTA székházába, a Földtani Intézetbe, körbesétálunk a BME és az ELTE campusán, történeteket hallgatunk a nyolcadik kerület iskoláiról. Gondoljunk megbecsüléssel azokra, akik tudásukat nem féltve őrizgetik, hanem továbbadják másoknak.

Idén ősszel már hatodik alkalommal rendezzük meg az immár hagyománnyá vált Sétafesztivál című programunkat. 2018-ban hoztuk létre a rendezvényt, amelyen minden évben egy adott tematika köré szervezünk városi sétákat, elsősorban a helyi zsidó vonatkozásra fókuszálva, de nyitottan minden egyéb ötletre is.
Tartsatok velünk!

Meghalt Benedek István Gábor, BIG, ahogy becézték

Drága Barátom!

Nem szólíthatom másként, mint ahogy széles mosollyal, kitárt karokkal ő üdvözölt mindenkit. Most már sajnos nem tudja udvariasan elhárítani a köszönéseimet ahogy mindenkor tette, hogy számára megtiszteltetés egy telefon, egy baráti beszélgetés, egy kávézás a Dunapark teraszán.

Számos könyve jelent meg, mégis inkább újságíró volt. Hivatalosan és önkéntelenül is oktatója, mestere volt mindenkinek, aki ezt a mára alig becsült szakmát hivatásként gyakorolja.
Számunkra viszont elsősorban és mindenekelőtt az élet szeretetének, igenlésének bölcs tanítómestere. Azon kevés holokauszt túlélők egyike, akit humora, derűje, optimizmusa soha nem hagyott el.

Amit viszont nem tudott elviselni, az igazságtalanság volt. Szókimondása motiválta leginkább a Füst Milán Páholy életre hívásával, hogy mindent beszéljünk ki magunkból, ami a zsidóságot, a zsidó közösséget érdekli. Öröm volt számunkra, hogy több éves szünet után, rábeszélésünkre újra indíthattuk ezt a fontos közéleti fórumot.
Megtiszteltetés, hogy a Magyar Zsidó Kultúráért Életmű-díjjal tüntethettük ki.
Számos helyen fog hiányozni: a szerkesztőségekben, ahol élete folyamán megfordult, a Hegedűsben, a Goldmark teremben, a Dunapark Kávéházban, Új Lipóciában és nálunk az Egyesületben is.

Drága Barátunk! Legyen könnyű neked a föld!

 

Kirschner Péter
a MAZSIKE elnöke