Smonca új adás! Vendég: Susán Eszter

 

A Smonca a MAZSIKE podcastja

Host: Dohi Gabriella

Beszélgetőtársam Susán Eszter kulturális menedzser, a zsidó civil élet szervezője és a zsidóság kutatója. Beszélgettünk nagy ötletekről és megvalósításukról, a mai élő vidéki zsidóságról, a zsidó örökség ápolásának felelősségéről és a világ megjavításánakszándékáról.

 

NYÁRESTI MAZSIKE SÉTÁK – Rejtő Jenő nyomában: a Nagykörúton innen és túl

Sétáljatok velünk balzsamos nyári estéken Budapesten!

„A Nagykörút a világ szimbóluma. Van, aki szakaszt vált az életre, és le sem száll az Erzsébet körútig, ahol eltűnik a Dohány utcában, a Wesselényi utcában, trafikos lesz, kiskereskedő, ügynök, banktisztviselő. Ha szerencsés volt és átszállót vett, akkor leutazhat még innen az álmok Lipót körútjára. Íme egy hosszú utca az élet sokféle megállójával, csak tudni kell helyesen kiszállni, és jó hosszú szakaszra kell jegyet váltani.” (Rejtő Jenő: Megyek Párizsba…)
Rejtő Jenő (1905-1943), az egyik legismertebb magyar író, a pesti humor egyik legnagyszerűbb képviselője több szálon is kötődik az Erzsébetvároshoz és a Nagykörúthoz. Számára a Nagykörút nem csupán „a világ szimbóluma”, de még egy bulvárlapot is kiadott ezen a címen. Megannyi könyvéből sugárzik a Körút iránti rajongás, a pesti élet szeretete. Sétánk során érintjük a Rejtő életéhez köthető helyszíneket, felidézzük 80-90 év távolából, amit az átszabott városból még tetten lehet érni…

Sétavezető: Thuróczy Gergely Rejtő-kutató
A séta időtartama: 2 óra

Időpont: 2024. július 2. kedd 18.00
Találkozó: VII. kerület Rejtő Jenő utcában, a színház előtt
Jegyár: 3500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/wGUntFfuZQRAwKPx5

 

NYÁRESTI MAZSIKE SÉTÁK – Női szemmel a zsidónegyedben

Sétáljatok velünk balzsamos nyári estéken Budapesten!

A város zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg a zsidó nők által használt tereket bejárva.
Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor? Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz?
A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.
Sétavezető: Dohi Gabriella
A séta hossza kb 1.5 óra

Időpont: 2024. június 17. hétfő 18.00
Találkozó: VII. kerület Klauzál tér (a Vásárcsarnok bejáratánál)
Jegyár: 3500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 2500 Ft Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztrációhttps://forms.gle/N59uFhVd9UTz5WMQA

Beszélgetés Szinetár Miklóssal a MAZSIKÉben

Szinetár Miklóssal önéletrajzának megjelenése apropóján beszélgetünk. A szerzőt Sólyom Gábor kérdezi.

Időpont: 2024. június 13. csütörtök 18.00
Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály u 25. fszt.3. kapucsengő: 3)
Regisztráció: https://forms.gle/xK8QnavfBjTxXUw77
Jegyár: 1500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)

„A Szabadság tér 17.-ben, a televíziós központtá avanzsált Tőzsde-palotában kőkorszaki viszonyok uralkodtak. Egyetlen pici stúdió állt rendelkezésre, abban 40 fok meleg. Felvétel közben át meg átugráltunk a kábeleken, a művészi munka komoly fizikai tortúrát jelentett. Korábbi katonaéveimre emlékeztetett az a három hét, amit ezzel a darabbal eltöltöttem. Ráadásul nagyon pici gázsit ajánlottak. Megkértem az illetékes vezetőt, hogy ha már ilyen pocsékok a körülmények, legalább fizessenek többet. Azt mondta, megpróbálja és valószínűleg el is tudja intézni. Amikor az adás megvalósult, akkor lementem a pénztárba, és ott a beígértnél is kisebb összeg várt, mert még valami adót levontak. Én akkor megálltam a Szabadság téren a televízió előtt, és azt mondtam, soha többet ide be nem teszem a lábamat, aztán mégis betettem, és 28 évig ott is maradtam.”

A barbárság diadala – Felolvasóest az 1944-ben nemkívánatossá vált szerzők műveiből

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felolvasással emlékezik az 1944-ben elpusztított könyvekre és szerzőikre.

1944. június 16-án, az akkori Könyvnapon Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke az egykori Budafoki Papírgyárban „ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánatos magyar és külföldi zsidó szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet, azaz 22 teljesen megrakott tehervagonnyi értékes irodalmat. Mintha minden elpusztított magyar zsidó honfitársunk egy könyvet vitt volna magával a halálba. Minden könyvégetés, minden kulturális érték, műalkotás megsemmisítése a barbárság diadala a civilizáció, a humanizmus fölött.
Időpont: 2024. június 7. 15.00
Helyszín: Csányi5 (VII. ker. Csányi u. 5.)
A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
A „nemkívánatos” szerzők műveiből részleteket olvasnak fel:
Bíró Kriszta
Dobó Enikő
Ficza István
Für Anikó
Gábor György
Galkó Balázs
Havas Judit
Hetényi Zsuzsa
Kálid Artúr
Kukorelly Endre
Kulcsár Krisztián
Molnár Áron Noár
Molnár Piroska
Nagy Ervin
Novák János
Petőcz András
Rost Andrea
Saly Noémi
Takáts Andrea
Tompa Andrea
Vörös István

… és még sokan mások!

MÁJUS 21. A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA

1849. május 21-én a honvédseregek hősies ostromban visszafoglalták az osztrákoktól Buda várát.

Amikor ezen a napon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az addig kirekesztett zsidóság erejét és anyagi lehetőségét nem kímélve vett részt a kivívott szabadság megvédésében. Akik néhány évtized múltán a Parlamentben megfogalmazták a gyalázatos vérvádat, megszavazták a zsidó törvényeket, már elfeledkeztek arról, hogy a zsidó emberek a nemzettel együtt harcoltak, és életüket adták a magyar szabadságért. Szokás megfelejtkezni róla, de 1848 tavaszán soha nem látott zsidóellenes hangulat tombolt az országban, szinte nem volt olyan helység, ahol ne lett volna valamilyen atrocitás, pogrom. Ennek ellenére Március-április folyamán a zsidók sorra léptek be a nemzetőrségbe, Később a magyar hadseregben 153 zsidó szerzett tiszti rangot.
A mai napon emlékezzünk büszkén a szabadságharc zsidó hőseire!

Emlékezzünk együtt a mártír sportolókra – TÓTH POTYA ISTVÁN

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a Holokauszt 80. évfordulója és a Párizsi Olimpia évében csendes megemlékezéseket szervez a mártírhalált halt sportolók botlatóköveinél.

Első alkalomal
TÓTH POTYA ISTVÁN (1891-1944)
a Fradi legendás labdarúgója, a holokauszt áldozata botlatókövénél gyűlünk össze.
Időpont: 2024. május 17. péntek 14.00
Cím: Budapest, XIV. kerület Telepes u. 8. sz. ház előtt

Ha csatlakozni kíván megemlékezésünkhöz, hozzon egy szál virágot, mécsest vagy a zsidó szokás szerint kavicsot.

A megemlékezés nyilvános, de kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze a mazsike@gmail.com címen.

BEMUTATÓ! Lola naplója 5. rész – Salerno: függetlet, tisztelt idegenek

Időpont: 2024. május 9. csütörtök 19.00

Helyszín: KuglerArt szalon (1052 Sütő u 2.)

Előadják: Takáts Andrea, Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea

Jegyvásárlásjegy.hu  Jegyfoglalás: kuglerartjegyek@gmail.com e-mail címen
Jegyár: 4500 Ft MAZSIKE tagoknak: 3500Ft
Kapunyitás: 18:40

Új Smonca adás! Vendég: Farkas Zsófi művészettörténész, kurátor

Farkas Zsófi művészettörténész, kurátor, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársa. Kutatási területe az 1945 utáni magyar művészet, elsősorban a holokauszt emlékezete női életművekben. Múzeumi munkáján túl beszélgettünk arról, hogyan viszonyul a zsidóság a hiányhoz,milyen a világ zsidó múzeumainak viszonya egymáshoz és a múzeumok ellenállhatatlan varázsáról.

Host: Dohi Gabriella

 

Chag Sameach

Kellemes, kóser, szép ünnepet mindenkinek!