Kedves Barátaink, Tagjaink, Támogatóink!

A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL tisztelettel meghívja 2018. december 5-én

a budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest VIII. Bródy Sándor u. 8.)

tartandó hanukai ünnepségére, díjátadójára és ünnepi műsorára.

A koncert előtt a hagyományos hanukai gyertyákat Darvas István, a Bét Jehuda (OR-ZSE) zsinagóga rabbija gyújtja meg a meghívott vendégek közreműködésével

Fellépőink, műsorunk:

MUZSIKÁS EGYÜTTES ÉS BOB COHEN: SZÓL A KAKAS MÁR

„1992-ben a Muzsikásnak ismét sikerült elkápráztatni mindenkit: az autentikus parasztmuzsikától a pre-világzenéig eljutó együttes máramarosszigeti zsidó hangszeres zenét játszott legújabb lemezén.
Az ötletet Kőbányai János 1988-as, a vallásos zsidóság életét és tárgyi emlékeit bemutató fotókiállítása adta, amelynek megnyitójára a Muzsikást hívta meg zenélni. Ekkor keresték fel a Budapesten élő, de makói zsidó családból származó Simon Zoltánt, aki még 1946-ban Máramarosszigeten gyűjtött zsidó hangszeres népzenét. Az ő bíztatására mentek el Hamar Dánielék újabb erdélyi gyűjtőutakra, és ezek eredménye lett ez az album.

Miután a háború alatti deportálásokat egyetlen erdélyi zsidó zenész sem élte túl, ezért csak a zsidó közösségekben negyven évvel korábban rendszeresen zenélő cigány muzsikusok között lehetett az erdélyi klezmer zene nyomára bukkanni. Így találtak rá Gheorghe Covacira és Toni Árpádra, akinek a repertoárjából végül is Hamarék összeállították a lemez anyagát. Az ő instrukcióik alapján játszották fel a dallamokat, sőt, a két kiváló cigány prímás számos nótában maga is beszállt.

„Meg kell találni a kapcsolatot a magyar zsidó népzene és a környezete népzenéje között. Ez a ti feladatotok – bíztatott bennünket Simon Zoltán.”– Hamar Dániel.” (Forrás: jbsz.hu)

Az egyesület hagyományos hanukai díjátadóján 2018-ban a következő díjak kerülnek kiosztásra:

• ÉLETMŰ-kategóriában: Benedek István Gábor írót, újságírót tüntetjük ki.

Benedek István Gábor 1937-ben született. Tótkomlóson élt sokáig családjával, melynek ma díszpolgára. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1957-től az ORZSÉ-n tanult. BIG (mert ezen a „becenéven” is ismert) újságírói pályafutása alatt végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. Tanított, rádiós és TV-műsorban szerepelt, novellákat, dokumentumfilmet, nagyregényt írt. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban elöljárója a Hegedűs Gyula utcai templomkörzetnek és a tavaly a Mazsike keretei között újraindított Füst Milán Páholy munkájában is aktívan közreműködik. (Forrás: Szépírók Társasága)

• Kultúra-kategóriában két díjat osztunk ki. Egyrészt elismerésben részesül: a Gólem Színház

2005 tavaszán besétáltam a Fővárosi Bíróság civil osztályára egy kitöltött nyomtatvánnyal a kezemben és beadtam a Gólem Színház megalapításának kérelmét.

– Mi lesz ez? – kérdezte fel sem tekintve papírjaiból az ügyintéző.
– Ez? A Magyar Zsidó Színház lesz! – próbáltam élőszóban is kihangsúlyozni a nagybetűket.
– Mi? – húzta be a nyakát és halkította le a hangját az ügyintéző, pedig nem is ő mondta ki a „zs” betűs szót.
– Ezt most komolyan gondolja?

Nagyon is komolyan gondoltam. És bármennyire is szeretem a komédiát, és fontos számomra és a társulatunk számára a humor, ma még komolyabban gondolom, hogy szükség van színházra; és a Gólem Színházra! (Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője. Forrás: golemszinhaz.hu)

• A Magyar Zsidó Kultúráért másik díjazottja: Győri Márton festő

„Lehet-e magasabb célja a Festészetnek, mint felemelni a tekintetet, valahogy arrafelé, amerre az Örökkévaló hunyorog?” Ezt írta nemrég Facebook-oldalára Győri Márton. Akár ars poeticája is lehetne ez a harminckilenc éves festőművésznek. Számára a festészet a szenvedélyről és a hitről is szól: a színek árnyalatai a létezés örömét hirdetik. Hajók, fák, levelek, utak, ösvények, házak: az elvágyódás és az otthonkeresés örök motívumai vásznain. S talán egyetlen kortárs festő művein sem látható annyi zsinagóga, mint Győri Márton meseszerűen szép olajképein.” (Forrás: 168 óra)

• A Várhegyi György – Magyar Oktatásért díjat Ungvári Tamás kapja

 „Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mi volt az életem, ennyit mondok: menekültem előre. A pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt előny, nekem sokszor a szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam. Voltam szerkesztő, dramaturg, műsorvezető a tévében, írtam tudományos könyveket s egy Beatles-bibliát, szekérderékszámra fordítottam regényeket és színdarabokat, vezettem számítógépes céget. A jégkorszakban, amelyikben éltem, az előremenekülés ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az egyéniségemet a változási képesség alakította.” (Forrás: tamasungvari.hu)

• A Brüll Alfréd díj” – a Magyar Zsidó Sportért díjat Keleti Ágnesnek osztjuk ki.

A legidősebb, ötszörös olimpiai bajnok, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Az 50-es évek végétől Izraelben él, ahol megteremtette a nemzeti tornasportot edzőként is rendkívül fontos szerepet játszva. Még 97 évesen is aktív életet él Izraelben. (Forrás: wikipedia.hu)

Időpont: 2018. december 5. 18.00
Helyszín: Budapest Olasz Kultúrintézet (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.)
Jegyár: 3000 Ft, Támogatói jegyár: 4000 Ft-tól
Regisztráció és jegyelővétel: mazsike@gmail.com

Facebook-esemény: itt

Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban

2018. szeptember 20. – 2018. február 3.

A magyarországi zsidóságot polgári jogaikban egyenjogúsító 1867. évi törvény után hazánk zsidósága a gyorsan fejlődő országgal együtt gyarapodott. Számuk ugrásszerűen megnőtt a kisebb-nagyobb kereskedők és vendéglátósok körében is.

Kiállításunk a dualizmus boldog békeévtizedeinek világába repít, és esettanulmány jelleggel mutatja be többek között Mauthner Ödön történetét, aki a századforduló talán legjelentősebb vetőmag nemesítője és kereskedője volt, de ismertetjük a Budapest első modern áruházát megvalósító Goldberger család történetét is, ahogy a közelmúltban a múzeumba került, nagykőrösi Kőrösi F. Péter vaskereskedő élete is megelevenedik a tárlaton. A látogatók ezen kívül láthatnak, és olvashatnak érdekes dolgokat az 1890-es évek legnagyobb mulattatójáról, Somossy Károlyról, és megidézzük az olyan híres “kávéházasokat” is, mint a New Yorkot üzemeltető Harsányiékat vagy a kávés dinasztiának tekinthető Steuer családot. A felsoroltakon kívül több bemutatott egyedi példa alapján a kiállítás rendezői azt szeretnék érzékeltetni, hogy az 1867 utáni magyar zsidóság hogyan vált a magyar ipar- és vendéglátás történetének legjelentősebb rétegévé.

A kiállítást rendezte: Maczó Balázs

Szeptember 2-án az „Ássuk ki!” kezdeményezés ismét megrendezte emléksétáját a Budai vár zsidó emlékeinek bemutatására, benne végcélként az Babits Mihály sétányon az eltemetett egykori zsinagóga emléktáblájához. A sétát hagyományosan elnökségünk tagja Deák Gábor vezette. A MAZSKE első kezdeményezője volt a Mendel- féle középkori zsinagóga feltárásának, az emlékhely megjelölésének. Erőfeszítéseinknek eddigi szerény eredménye, hogy emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a Táncsics Mihály utca és a Babits Mihály sétány találkozásánál a föld rejti a zsinagóga feltárásra váró maradványait.

A kezdeményezőkkel együtt azt tervezzük, hogy alakuljon önálló egyesület a feltárás meggyorsítására.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítása

Tervezett megnyitó: 2018. szeptember 20.

Az 1867-ben hozott emancipációs törvény, melynek tavaly ünnepeltük 150. évfordulóját, a zsidókat egyenjogúsította, vagyis a más nemzetiségű állampolgárokhoz hasonló jogokat biztosított számukra. Ezt követően a budapesti zsidóság és zsidó közösségek lényegben a gyorsan fejlődő fővárossal együtt gyarapodtak. Számuk ugrásszerűen megnőtt a kisebb- nagyobb kereskedők és vendéglátók körében. A kiállítás azt mutatja be, hogy milyen körülmények között éltek a zsidók a törvényt megelőzően, és milyen hatást gyakorolt a sorsukra az emancipációs törvény. Bemutatjuk, melyek voltak a korábbi törvények rájuk nézve hátrányos pontjai, melyek a gazdasági átalakulások hatására mégis helyzeti előnybe hozták a zsidóságot. Az emancipációs törvény pedig zöld utat adott és elindította a zsidókat a felemelkedés és az asszimiláció útján. A kiállítás fókusza az 1867-1918 közötti időszakra esik. Egy- egy kiemelt portrén keresztül adunk képet arról, hogy a kereskedelem és vendéglátás mely területein tevékenykedtek zsidók ebben az időszakban, valamint arról, hogy egy-egy zsidó család hogyan emelkedett fel és került be a magyar ipar legjelentősebb tagjai sorába.

Akinek a birtokában van vonatkozó érdekes fotó, dokumentum, vagy bármilyen egyéb tárgy, azt augusztus 31-ig örömmel várja a múzeum. További információ: http://mkvm.hu/