Január 4-én született Békeffi László színész, konferanszié

/in , /by

Békeffi László (Szeged, 1891. jan. 4. – Zürich, 1962. jan. 22.): komikus színész, színmű- és kabaréíró, konferanszié. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta.

Először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában. 1924-ben megalapította a Vidám Színpadot. Komjáti Károllyal 1936-ban alapította meg a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani, valamint folytatni a valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között. Békeffi László személyesen is szóban és írásban harcolt a nácizmus ellen. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig politikai fogolyként a dachaui koncentrációs táborba hurcolták.

1945 után már nem tért haza, 1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik. Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.

Hajós Alfréd emlékszobor pályázat

/in , /by

125 éve, 1895. december 19-én, a nemzeti olimpiai bizottságok között hatodikként – ami még pontszerző hely – alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság.

Vitathatatlan tény, hogy amikor bajnokaink a dobogó legfelső fokára állhatnak fel és tiszteletükre felcsendül a magyar himnusz, a világban élő magyarok szíve egyként szorul össze, és sokan eldörzsölnek egy-egy könnycseppet a szemük sarkában. Ezekben a pillanatokban nincs helye méricskélni, hogy ki, hol született, milyen vallást gyakorol. Hiszünk abban, hogy a sport összekapcsolja, és nem elválasztja az embereket.

Ez a gondolat is vezérelte a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, amikor néhány éve kezdeményezte első olimpiai bajnokunk, a kiváló sportszervező és építész Hajós Alfréd máig hiányzó köztéri szobrának felállítását.

A kezdeményezést mindenki örömmel támogatta. Az előkészítő munka most abba a fázisába jutott, hogy a mai napon, a Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásának 125. évfordulóján meghirdethetjük a nyilvános pályázatot az alkotóművészek számára. Bízunk abban, hogy Hajós Alfréd teljesítményéhez, emberi nagyságához, példájához méltó alkotás születik, amelyet az általa tervezett és róla elnevezett Nemzeti Sportuszoda közvetlen környezetében kívánunk felállítani.

A pályázatot a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) bonyolítja le.

Budapest, 2020. december 19.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Magyar Olimpiai Bizottság, Maccabi VAC Sportegyesület, Magyar Úszó Szövetség, Hajós Alfréd Társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, Nemzeti Sportközpontok

 

A pályázati felhívás ITT található.

További információ a www.alkotomuveszet.hu weboldalon található.

125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság

/in , /by
125-177
A számok nem mást jelentenek, minthogy a 125 éve, 1895. december 19-én alakult meg a Magyar Olimpiai Bizottság. A rákövetkező évben kezdődtek meg az újkori olimpiai játékok, amelyek során eddig 177-szer hangzott fel a győztesek tiszteletére a magyar himnusz.

A XIX. század utolsó évtizedeiben Európa szerte egyre több pártolója akadt az ókori játékok felújításának. A nagybecskereki születésű Kemény Ferenc az 1884–1885-ös években folytatott párizsi tanulmányai során került közeli ismeretségbe Pierre de Coubertin báróval, aki a terv élharcosa lett. Itthon Berzeviczy Albert, a kultuszminisztérium államtitkára az 1890 január 28-i képviselőházi beszédében tett hitet az olimpizmus eszméje mellett: „Nekem, tisztelt Ház, meggyőződésem, hogy előbb-utóbb vissza kell térnünk az olympiai és pythiai játékok szép korára, a mikor a testi és szellemi erők, úgyszólván, mint egyenrangú tényezők küzdtek a versenypályán s a mikor a költőre nézve nem tartották lealázónak azt, hogy homlokára ugyanazon szent olajfáról szakítottak olajágat, a melynek lombjával a legügyesebb diskosdobót koszorúzták meg.”

1894. június 23-án, Párizsban a Sorbonne aulájában kimondták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, megalakulását, amelynek elnöke Coubertin báró lett, míg Kemény Ferenc bekerült az alapító tagok közé. Ezt követően Kemény felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, hogy ismertesse Coubertin tervét az első modern kori játékok megrendezéséről, valamint szerette volna a magyarok részvételét is elérni. Mivel Athén számára nagy anyagi megterhelést jelentett az első modernkori olimpia megrendezése, szóba került annak elvetése is. Coubertin keménynek Kemény felvetette, hogy Budapest vállalja el a házigazda szerepét, mert vélekedése szerint a nyári játékok kiegészíthették volna a készülő állami ünnepségsorozat programját. Azonban a tervet a kultusztárca nem támogatta. Szerintük túlzottan nagy terhet rótt volna az állami költségvetésre.

A rendezés kérdése ugyan lekerült a napirendről, de a részvételé nem. Ez ügyben Berzeviczy Albert vállalta át a kezdeményező szerepet, s mint a Nemzeti Torna Egylet elnöke 1895. június 6-án egy gyűlést tartott a klub Szentkirályi utca 26. szám alatt található Nemzeti Torna Csarnokban, ahol döntés született arról, hogy további sportegyesületek bevonásával megkezdik hazánk olimpiai részvételének előkészítését. Az NTE felhívására azonban csak lassan érkeztek be a válaszok, így a felkészülést felügyelni hivatott bizottság alakuló ülése is folyamatosan tolódott.

A hosszas előkészületek után végül 1895. december 19-én, került sor az Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság, vagyis a Magyar Olimpiai Bizottság megalakulására. Az athéni részvételt előkészítő bizottság a budapesti sportegyesületek döntése szerint az alábbi összetételben kezdte meg a munkáját:
Elnök: dr. Berzeviczy Albert /NTE/,
másodelnöke: dr. Gerenday György /MAC/,
titkára: Kemény Ferenc /NTE/,
tagjai: Bély Mihály /BBTE/, Boekelberg Ede /MTK/, Csik Imre /Nemzeti Hajós Egylet/, dr, Czölder János /BBTE/, Dobák Emil /MAC/, Fazekas János /III. ker. TVE/, Ïszer Károly /BTC/, Maurer János /NTE/, dr. Ottó József /BTC/, dr. Borger Forenc /”Neptun” Evezős Egylet/, Buda Győző /III. ker. TVE/, Steiner Hugó /MTK/, dr. Szohner Lajos /Nemzeti Hajós Egylet/ és dr. Vetsey István /NTE/ lett.

A következő hónapok során Berzeviczy folyamatos tárgyalásban volt az érdekelt felekkel, hogy a kiutazáshoz és a részvételhez szükséges hiányzó összeget előteremtse. Az 1896 áprilisában tartott játékokon végül a magyar küldöttség kiváló teljesítményt nyújtott: Hajós Alfréd két első, Dáni Nándor egy második, Kellner Gyula és Szokoly Alajos pedig egy-egy harmadik helyezést ért el.
Innen már nem volt megállás a 177 győzelemig.

A magyar olimpiai mozgalom kibontakozása egybeesett azzal a folyamattal, amelyben az ország zsidó lakossága egyre inkább megtalálta helyét a társadalmi élet különböző területein. Az iparosításban, városfejlesztésben, tudományban, kultúrában és a sportban is. A sportsikerekben természetesen az egész nemzet osztozik. Kevés erősebb összetartó erő van, mint amikor egyként szurkolhatunk versenyzőinknek. Számunkra azonban mégis fontos, hogy ezen a jeles évfordulón megemlítsük néhány kiváló zsidó sportoló nevét, akik győzelmükkel egész közösségünk társadalmi megbecsüléséhez is hozzájárultak.

Dr. Szabó Lajos írása

 

 

Elek Ilona (1907-1988)
kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó, Berlin bajnoka, az első magyar olimpiai bajnoknő

Elek Ilona

Elek Ilona 1936. Berlin, vívás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fuchs Jenő (1882-1955)
négyszeres olimpiai bajnok kardvívó, 1948-ig a legeredményesebb magyar olimpikon

Fuchs Jenő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hajós-Guttmann Alfréd (1878-1955)
kétszeres olimpiai bajnok, úszó (1896), az első magyar olimpiai bajnok, a művészeti versenyek legjobbja építészet kategóriában 1924-ben

Hajós Alfréd 1896. Athén
100 m gyorsúszás 1:22,2 p.
1200 m gyorsúszás 18:02,6 p.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kabos Endre (1906-1944)
háromszoros olimpiai bajnok vívó, Berlin bajnoka, holokausztáldozat

Kabos Endre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kárpáti György (1935-2020)
háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, edző

Kárpáti György

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Keleti Ágnes (1921-)
ötszörös olimpiai bajnok tornász, edző, sportvezető

Keleti Ágnes 1952

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kemény Ferenc (1860-1944)
pedagógus, sportvezető, a NOB alapító tagja, a MOB titkára, holokausztáldozat

Kemény Ferenc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Petschauer Attila (1904-1943)
kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, holokausztáldozat

Photo by Robert Zunikoff on Unsplash

Mazsike-díj 2020

/in , /by

A koronavírus járvány miatt idén a MAZSIKE csak korlátozott körben tartotta meg hanukai megemlékezéssel összekapcsolt díjátadó ünnepségét 2020. december 13-án a Dohány utcai Zsinagógában, illetve az interneten. A covid-járvány elmúltával méltó körülmények között, nagyközönség előtt köszöntjük majd a kitüntetett személyeket. A díjátadóról készült videó (a részletes laudációkkal együtt) ITT megtekinthető.

Életmű díjat kapott kimagasló színészi, rendezői, előadóművészi teljesítményéért Bálint András. A művészt méltató rövid bemutató emlékeztetett arra, hogy Bálint András nemcsak művészi teljesítményével, hanem emberi példamutatásával is morális iránytűként szolgál a számunkra.

A Magyar Zsidó Kultúráért-díjat megosztva ketten kapták. Sándor Anna, a Spinoza színház vezetője és Dénes Gábor filmrendező.

A Sándor Anna előtt tisztelgő ismertetés szerint „a Spinoza megkerülhetetlen lett, és az Sándor Anna is. „Amit Ő tett a kultúráért, ezen belül is a zsidó kultúráért ahhoz másoknak legalább három életre van szükségük.”
Dénes Gáborról, a „kamerás emberről” a laudáció hangsúlyozta, hogy „számunkra azért különösen fontos és értékes a Töredékek a magyar zsidóság történetéből című sorozat, mert világossá teszi, hogy itt a helyünk. Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban.”

A Várhegyi György-díj a Magyar Zsidó Oktatásért kitüntetést Horváth Cecília történelemtanárnak ítélte oda a MAZSIKE elnöksége. „Horváth Cecília tizenhét éve tanít a Lauder-Javne Zsidó Közösségi Iskolában. Az iskola egyik meghatározó tanár-személyisége, fáradhatatlan a munkában, érzékeny közéleti ember” – olvashatjuk a kiváló pedagógus teljesítményét méltató laudációban.

A Zsidó Közösségért-díjat megosztva vehette át a Komáromi Zsidó Hitközség két vezetője, Paszternák Tamás és András, illetve a szegedi hitközség nyugalmazott elnöke, Lednitzky András.

A Paszternák-testvérek újraélesztették a zsidó kulturális életet a Duna partján. „Az eltelt 24 esztendőben az eredetileg szegény emberek hajlékául szolgáló, 1896-ban épített Menház épülete valóban Zsidó Kulturális és Közösségi Központtá vált” – emlékeztetett a laudáló a testvérpár nagyszerű teljesítményére.

Lednitzky András „a hitélet és a zsidó közösség megújítása mellett a Tisza parti város gazdag kulturális életében helyet és teret talált a zsidó kulturális hagyományoknak. Igazolva azt, hogy zsidó kulturális élet lehet Budapesten kívül is” – emlékeztetett Lednitzky András több évtizedes munkásságára a laudáció.

A Brüll Alfréd-díj a Magyar Zsidó Sportért kitüntetést Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója vehette át. Szabó Lajos három évtizede foglalkozik a magyarországi zsidó sport és a zsidó származású sportemberek történetével. E területeken számtalan kiállítás és könyv elkészítése fűződik a nevéhez. A laudáció kiemelte, hogy különösen fontos szempontnak tartja, hogy a nem zsidó történész a zsidósággal kapcsolatban is mindig az objektív nézőpont, szakmai megalapozottság és a zsidó kultúra tisztelete jellemezte.

MAZSIKE Különdíj 2020-ban Joszi Ben Nun, az eltemetett zsinagóga feltárásnak kezdeményezője kapta. „Joszi Ben Nun, aki Budapesten született, és ma egy ciszjordániai telepen él, hívta fel először a figyelmet Buda középkori betemetett zsinagógájára. Az „Ássuk ki” civil mozgalom egyik vezéralakja lett.
Joszi Ben Nun a magyarországi zsidó kultúra lelkes izraeli terjesztője.”

A MAZSIKE díjátadóról szóló videó-összeállítást EZEN a webcímen tekinthetik meg az érdeklődők.

A Díjátadóról a képeket Véner Orsolya készítette.

Mazsike Különdíj 2020: Joszi Ben Nun, az eltemetett zsinagóga feltárásnak kezdeményezője

/in , , /by

Joszi Ben Nun Budapesten született – ortodox családban. Bar-micvóját már egy csillagos házban tartotta. 1944 júniusában hívták fel először a Tórához, azonban légiriadó volt és a résztvevők a pincébe menekültek. Édesapja és fivére munkaszolgálatosok voltak, nem jöttek vissza háborúból. 1944 októberében a nyilasok megtámadták a házat ahol élt, és legyilkolták az ott lévő férfiak és fiatalok többségét. Joszi kalandos módon menekült meg és a Wesselényi utcai gettóban érte meg a felszabadulást. 1948-ban alijázott, és ahogy megérkezett Izraelbe rögtön besorozták a légi haderőhöz. Évekig szolgált, miközben különböző végzettségeket szerzett. Leszerelése után, a tel-avivi egyetem technikai főiskoláján tanított. Később vezetője lett az itt kialakított Technológiai Centrumnak. Ma is egy ciszjordániai telepen él.

Bár elhatározta, hogy soha többet nem jön Magyarországra, a 90-es évek elején a felesége Abigail, meglepte egy repülőjeggyel. Érezte ugyanis, hogy férje magyarországi élete nincs lezárva. Azóta évente többször is ide látogat. Először évekig kutatta a budapesti zsidó emlékeket. Majd elhatározta, hogy az összes unokáját – mind a tizenkettőt – elhozza ide, hogy megismerhessék az óhazát. Szinte minden zsidó egyesületnél bemutatkozott, és előadásokat tartott a zsidóság és Izrael témában. Ahogy ő mondja: Újból beleszeretett Magyarországba.

Ő hívta fel először a figyelmet, Buda középkori betemetett zsinagógájára. Az „Ássuk ki” civil mozgalom egyik vezéralakja lett. Korabeli vallási okiratokban kutatott, utalásokat keresve a zsinagógára. A Magyar Tudományos Akadémia keleti gyűjteményében megtalálta Schulhof Izsák Budai krónikájának kéziratát. Ez a kézirat egy személyes beszámoló a középkori zsinagóga 1686-os felgyújtásáról és pusztulásáról. A Budai krónikát modern héber nyelvre ültette át, így hozzáférhetővé vált szélesebb rétegek számára is ez a fontos dokumentum. Ma végre úgy látszik, hogy a lelkes, szakadatlan munkája eredményt is hoz. Megkezdődtek a betemetett zsinagóga újbóli feltárásának munkálatai.
Joszi Ben Nun a magyarországi zsidó kultúra lelkes izraeli terjesztője.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tevékenységét különdíjjal ismeri el.

Deák Gábor laudációja

Brüll Alfréd-díj a Magyar Zsidó Sportért 2020: Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója

/in , , /by

Szabó Lajos
Doboz, 1958.

Az ELTE BTK történelem szakán végzett.

Nyolc évig dolgozott a Testnevelési Egyetemen, 1990 óta a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum és jogelődjei igazgatója
Az MTA kandidátusa, az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja.
A Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fő kutatási területe a magyar testnevelés és sport- valamint az olimpiai mozgalom története. Három évtizede foglalkozik a magyarországi zsidó sport és a zsidó származású sportemberek történetével. E területeken számtalan kiállítás és könyv elkészítése fűződik a nevéhez. Többek között a nevéhez fűződik az 1993-ban megrendezésre kerülő 14. Maccabi Világjátékok (Maccabiah) idején Izraelben bemutatott magyar zsidó sportolókat felvonultató kiállítás. Az általa felügyelt kiállítások és előadások Németországban több alkalommal is nagy sikert arattak. Az elmúlt évtízedben folyamatos tanácsadója a Maccabi VAC zsidó sportolókat bemutató kiállításainak.
Különösen fontos szempontnak tartja, hogy nem zsidóként mindig az objektív nézőpont és szakmai megalapozottság jellemzze munkáját. A Békésmegyei Dobozról származik, ahol elmondása szerint, a zsidó közösség után, ahogy sok más faluban és városban is csak a temető maradt. Felesége családja a világ igaza kitüntetést is megkapta, a zsidó életek mentésében vállalt szerepéért, többek között Szepesi (Friedlander) Györgyöt is bújtatták.

Számos tudományos és társadalmi szervezet munkájában vesz részt, többek között a Hajós Alfréd Társaság tiszteletbeli tagja és a Kemény Ferenc Ferenc Alapítvány kuratóriumi tagja.

Előadásait, történeteit, személyes élményeit öröm és megtiszteltetés hallgatni.

 

Szabó Lajos zsidó sporttal kapcsolatos fontosabb munkái

Könyvek, könyvrészletek:

– Hajós Alfréd, a polihisztor. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 2016. 86 p. (társszerkesztő, képszerkesztő)
– „For whom the bell tolls…” – Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2015. Budapest. 24 p.
– The Victims of the Hungarian Sportlife in the Holocaust. Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2014. Budapest. 24 p. (with Vera Faragó and Ed.)
– A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum – Budapesti Sportszolgáltató Központ, 2014. Budapest, 24 p. (Faragó Verával és szerk.)
– Kabos Endre Az elegáns bajnok – The fine champion, Endre Kabos. NSK Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Bp. 2013. 64 p. (társszerző és sorozatszerkesztő)
– Egykor nekik szólt a himnusz – It was Them That the National Anthem Honoured at One Time. Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012. 56 p. (társszerző, szakértő)
– Kemény Ferenc és kora. Magyar Sporttudományi Füzetek II. MSTT. Budapest, 2011. 111 p. (szerkesztő, képszerkesztő)
– Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Szerzői kiadás, Bp. 1994. (a sport vonatkozású szócikkek szerzője)
– Jews in Hungarian Sports. (héberül is!) Museum of Physical Education and Sports Budapest, Tel Aviv, 1993. 64 p. (szerkesztő, társszerző)

Kemény Ferenc. A magyar olimpizmus alapítója = RUBICON. 2012. 7.
– A szellem világbajnoka. = ME.DOK. Kolozsvár, 2011. 1. 79-82. pp.
– Kemény Ferenc emlékezetére – 150 éve született. = Magyar Edző. 2011. 1. 12-15. pp.
– – What are the reasons for the success of so many Hungarian Jewish Athletes = Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine, 2010 = http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=rovat&rovatid=37
– Kabos Endre. In: Sport 2005. MOB. 429-431. pp.
– Jewish Sportlife in Hungary. In: The 5th International Congress of Hungarian Studies. Jyvaskyla, 2001. S21 57. p.
– Zsidó származású sportolók és sportvezetők a magyar sport történetében, avagy miért a magyar zsidó sportolók a legsikeresebbek a világon? In: „Sporttudomány és a XXI. század” III. Országos Sporttudományi Kongresszus. MSTT. Bp. 1999. I. köt. 171-175. pp.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. In: Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998.

Filmek:
– Fuchs Jenő. 2019. (szakértő)
– Mező Ferenc. DunaTV 2010. (szakértő)
– Mező Ferenc. Sport1 2009. (szakértő)
– Hajós Alfréd. Sport1 2008.(szakértő)
– Magyar Elsők: Első magyar olimpiai bajnokok. MTV. 2004. (szakértő)
– Napfény íze. 1999. (szakértő)
– Milleneumi öt percek. Sport blokkok. (Hajós, Kronberger) MTV 1996. (szakértő)

Kiállítások:

– „Wen die Glocke ruft” – „Akiknek a harang szólt…” – „For whom the bell tolls…” Berlin, 2015.
– Egykor nekik szólt a himnusz Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012.
– Jewish Sports and Jewish Community Berlin – Wannsee, 1998.
– Jewish Athletes in Hungary. Tel Aviv, 1993.

Előadások:

– A zsidóság helye és szerepe a magyar sportban. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Budapest, 2018. április 16.
– Olimpiai bajnokok és a Nagy Háború. Hajós Alfréd és dr. Mező Ferenc. – Sportemberek a fronton – Sport a hátországban. a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a Magyar Olimpiai Akadémia konferenciája. Békéscsaba, 2015. május 8.
– Hajós Alfréd a Sportmúzeumban. – „Hajós Alfréd a polihisztor” A Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sporttörténeti Szakbizottsága, és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum emlékkonferenciája. Magyar Sport Háza, 2015. november 12.
– A „Forgotten” Olympic Champion’s Rebirth (Endre Kabos’s Family Albums) – Sport in Times of Crisis, 17th International Congress of CESH Barcelona 2013. november 21-23.
– A szellem világbajnoka. Dr. Mező Ferenc. Kolozsvár 2011. május 22.
– Hungarian Members of the International Olympic Committee who worked in the same era with Dr. Jiří Stanislav Guth-Jarkovský. – Guth-Jarkovský emlékülés a prágai várban. 2011. április 8.
– A torna-atlétika háború nagy vesztese. Kemény Ferenc lemond(at)ása. – Kemény Ferenc és kora emlékkonferencia, SOTE TF, 2011. január 21.
– Hajós Alfréd a sportoló. – Hajós emlékülés. Építéstudományi Egyesület, Bp., 2005. nov. 10.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. – Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998. október

Jusztin Ádám laudációja

Zsidó Közösségért-díj 2020: Lednitzky András a Szegedi Zsidó Hitközség ny. elnöke

/in , , /by

„A hetedik te magad légy…”
Lednitzky András a Szegedi zsidó Hitközség nyugdíjba vonult elnöke

Talán mindegyik vidéki hitközségi elnökről elmondhatjuk, gazdag zsidó múlt nehéz örökösei. Különösen így van ez Szegeden, ahol Lőw Lipót főrabbi, a szabadságharc tábori lelkésze, a magyar nyelvű prédikáció és az orgonával kísért istentisztelet legjelentősebb hazai meghonosítója, a modern zsidó tudomány első magyar képviselője határozta meg ezt az örökséget.
Mint a diófát ültető ember, úgy álmodta meg és telepítette a zsinagóga kertjébe Lőw Lipót egykori bibliai botanikus kertjét.

Hat egymást követő ciklus után Lednitzky András már nem vállalta a Szegedi Zsidó Hitközség elnöki tisztségét. A „hetedikben” korára, egészségi állapotára hivatkozva már maga akart lenni. Ezt azonban környezetében kevesen hiszik el neki. Továbbra is ő maradt Izrael Állam tiszteletbeli konzulja. De ennél is fontosabb, hogy abból a zsidó vallási és szellemi közösségből, amit a hitközségben és Szeged városában ő teremtett, nem lehet kilépni.

Számunkra különösen fontos, hogy a hitélet és a zsidó közösség megújítása mellett a Tisza parti város gazdag kulturális életében helyet és teret talált a zsidó kulturális hagyományoknak. Igazolva azt, hogy zsidó kulturális élet lehet Budapesten kívül is.
A tavasztól-őszig tartó zsinagóga koncertek, a Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál, mely zenei események mellett képzőművészeti, irodalmi, gasztronómiai rendezvényekkel gazdagítja a várost Lednitzky András 23 évig tartó hitközségi elnökségének örökségéhez tartoznak.

Azt kívánjuk, hogy még sokáig élvezze munkájának gyümölcseit, jó egészségben!

Kirschner Péter laudációja

Zsidó Közösségért-díj 2020: Komáromi Zsidó Hitközség

/in , , /by

Az 1791-ben alapított Komáromi Zsidó Hitközség, a vészkorszakot leszámítva, a rendszerváltás előtt is folyamatosan működő szervezet életében 1996-ban kezdődött új fejezet.
Ebben az évben két középiskolás fiatal Tamás és András, szüleik, a közösség vezetősége, munkatársai és tagjai aktív részvételével elkezdte újragondolni mindazt, ami a komáromi zsidó életet jellemezte az 1989-es változások után. Ekkortól fogadja rendszeresen látogatóit a Shalom Klub, ebben az esztendőben indul útjára a 294 hónapja megjelenő kétnyelvű Hitközségi Híradó, a Kile lapja.

Az eltelt 24 esztendőben az eredetileg szegény emberek hajlékául szolgáló, 1896-ban épített Menház épülete valóban Zsidó Kulturális és Közösségi Központtá vált. Hazai és külföldi pályázatok, támogatók és adományozók közreműködésével nemcsak a falak, a zsinagóga, a közösségi terek újultak meg, hanem koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel, szabadegyetemekkel, konferenciákkal, pedagógus-továbbképzésekkel, nyílt napokkal, élményhétvégékkel, ifjúsági- és világtalálkozókkal élt tovább a zsidóság, hagyományaink, kultúránk a Duna és a Vág folyók találkozásánál.

A közösség 2000-ben hirdette meg Chalon – Ablak programját, melynek keretében szélesre tárta a Menház kapuit más felekezetek hívei előtt is, akik érdeklődnek vallásunk iránt. A Komáromi Napok, a Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából évente szervezett programok több ezer résztvevője kaphatott betekintést mindennapjainkba a zenén, az irodalmon, a művészeteken keresztül.
Szép kivitelű újságot adnak ki, magyar és szlovák nyelven.

A kulturális élet felpezsdítése mellett fontos volt a tradíciók továbbvitele, a Nagyünnepek, sabeszi és hanukai hétvégék megtartása, fontos volt a közösség múltjának megőrzése, a Vészkorszakban történtek feledésbe merülése elleni oktatási tevékenység kiszélesítése az egész régióban. A Magyar Zsidó Múzeummal és Levéltárral együttműködve megújított Schnitzer Ármin Mikromúzeum, a Spitzer Béla Kiskönyvtár égisze alatt megjelentetett könyvek, kiadványok, a Machar online oktatási program, a virtuális közösségi megjelenések mind a fenti célokat szolgálták – sikerrel.

Róbert Péter laudációja

 

Várhegyi György-díj a Magyar Zsidó Oktatásért 2020: Horváth Cecília történelemtanár

/in , , /by

Horváth Cecília tizenhét éve tanít a Lauder-Javne Zsidó Közösségi Iskolában.
Az iskola egyik meghatározó tanár-személyisége, fáradhatatlan a munkában, érzékeny közéleti ember. Számos osztálynak osztályfőnöke volt és a tehetség-házas diákok egyéni mentora. Angolt, történelmet, disputát sőt, még a tankonyha vezetőjeként, főzést is tanít. Messze túl a saját tanári feladatain, vállal közösségi és közéleti munkát. Álljon itt példaként csak néhány fontosabb oktatási projekt, melyeket részben ő szervezett, részben vezetett.

– Az emlékezet rezonanciái. Előadás, érzékenyítő programmal kibővítve. A projektet kollégáival sok helyre elvitte az országban és még külföldre is. A Lauder iskola külföldi kapcsolatainak egyik szervezője, így Lengyelországban és Litvániában. Tanórákat tartott az Amerikai Egyesült Államokban is.
– Az ő irányításával készült el több iskolai film, pl. Raoul Wallenbergről vagy Giorgio Perlascáról.
– Fontosnak tartja civil szervezetek bevonását az iskola nevelési tevékenységébe.
– 18. éve szervezi az iskolai könyvünnepet, ahol írók, zenészek, képzőművészek találkoznak és beszélgetnek a diákokkal.
– Ejtsünk szót egy új, aktuális programjáról is: Ez évben kezdődött „Az elágazó ösvények” projekt, amely a Lauder iskola épületének helytörténetét dolgozza fel. Az erről készült film, a Centropa első díját kapta meg.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, oktatási-tanári tevékenységét Várhegyi György díjjal ismeri el.

Deák Gábor laudációja

 

Magyar Zsidó Kultúráért-díj 2020: Dénes Gábor filmrendező

/in , , /by

A kamerás ember
Dénes Gábor filmrendező, operatőr, dramaturg, producer

Egyik filmjének címére utalva a mi kamerás emberünket sokkal inkább a kalapos emberként ismerjük meg messziről. Közelebbről, belülről pedig már filmjein keresztül.

Ha Dénes Gábor egy ma divatos kifejezéssel kívánnánk jellemezni, ő lehetne az „érzékenyítő filmkészítő”. Terjedelmes filmográfiáját áttekintve, azt látjuk, hogy nincs olyan kényes, a társadalom többségét, az emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő téma, aminek hallatán ne nyúlna azonnal a kameráért. valahogy mindig megtalálja azokat, akiket a társadalom valamiért kirekeszt, megbélyegez, vagy egyszerűen csak átmegy az utca túloldalára, ha találkozik velük. Készített filmet a fogyatékosokról, a romákról, a magukra marad öregekről, az otthonápolásról.
Különleges érzéke van a portréfilmekhez. Ferenczi Béni, Szent-Györgyi Albert, Harsányi János, Király Béla, Szenes Hanna életén keresztül a történelem egy-egy fejezete nyílik meg számunkra.

Ha aktualizálni akarnám a most elnyert díját, akkor nem is a zsidó kultúráért, hanem az egészségkultúráért díjat kellene kapnia. Nincs az egészségügynek olyan problémás területe, amellyel ne foglakozott volna.
A társadalom egészségi állapotához azonban legalább annyira hozzá tartozik, hogy miként viszonyul saját kisebbségeihez. Számunkra ezért különösen fontos és értékes a „Töredékek a magyar zsidóság történetéből” című sorozat, ami világossá teszi, hogy itt a helyünk. Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban.

Dénes Gábor üzenetét csak az nem érti, aki nem is akarja megérteni. A mi a dolgunk a MAZSIKE díjával egy pici reflektort gyújtani, aminek fénynél üzenetei világosabbak, érthetőbbek lesznek, és minél több emberhez eljuthatnak.
Ennyi” –mondja filmrendező a sikeres forgatás végén. Ha egyszerű művelettel elosztjuk Dénes Gábor filmjeninek számát a pályán töltött fél évszázaddal, impozáns szám jön ki.
De sem ő, sem mi nem mondhatjuk: Ennyi!

Kirschner Péter laudációja