Magyar Zsidó Kultúráért-díj 2020: Dénes Gábor filmrendező
A kamerás ember
Dénes Gábor filmrendező, operatőr, dramaturg, producer
Egyik filmjének címére utalva a mi kamerás emberünket sokkal inkább a kalapos emberként ismerjük meg messziről. Közelebbről, belülről pedig már filmjein keresztül.
Ha Dénes Gábor egy ma divatos kifejezéssel kívánnánk jellemezni, ő lehetne az „érzékenyítő filmkészítő”. Terjedelmes filmográfiáját áttekintve, azt látjuk, hogy nincs olyan kényes, a társadalom többségét, az emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő téma, aminek hallatán ne nyúlna azonnal a kameráért. valahogy mindig megtalálja azokat, akiket a társadalom valamiért kirekeszt, megbélyegez, vagy egyszerűen csak átmegy az utca túloldalára, ha találkozik velük. Készített filmet a fogyatékosokról, a romákról, a magukra marad öregekről, az otthonápolásról.
Különleges érzéke van a portréfilmekhez. Ferenczi Béni, Szent-Györgyi Albert, Harsányi János, Király Béla, Szenes Hanna életén keresztül a történelem egy-egy fejezete nyílik meg számunkra.
Ha aktualizálni akarnám a most elnyert díját, akkor nem is a zsidó kultúráért, hanem az egészségkultúráért díjat kellene kapnia. Nincs az egészségügynek olyan problémás területe, amellyel ne foglakozott volna.
A társadalom egészségi állapotához azonban legalább annyira hozzá tartozik, hogy miként viszonyul saját kisebbségeihez. Számunkra ezért különösen fontos és értékes a „Töredékek a magyar zsidóság történetéből” című sorozat, ami világossá teszi, hogy itt a helyünk. Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban.
Dénes Gábor üzenetét csak az nem érti, aki nem is akarja megérteni. A mi a dolgunk a MAZSIKE díjával egy pici reflektort gyújtani, aminek fénynél üzenetei világosabbak, érthetőbbek lesznek, és minél több emberhez eljuthatnak.
Ennyi” –mondja filmrendező a sikeres forgatás végén. Ha egyszerű művelettel elosztjuk Dénes Gábor filmjeninek számát a pályán töltött fél évszázaddal, impozáns szám jön ki.
De sem ő, sem mi nem mondhatjuk: Ennyi!
Kirschner Péter laudációja