Költészet napi est az Élet és Irodalommal

A költészetnek, ez vitathatatlan tény, van ünnepe Magyarországon. Néhány éve készített felmérés bizonyítja, hogy a hagyományosan április 11-re, a talán legnagyobb huszadik századi magyar költő, József Attila születésnapjára eső Költészet Napján nemcsak azokat foglalkoztatja a vers, akiknek valamilyen módon napi szinten van közük hozzá (írják nekik vagy írják, tanulnak róla vagy tanítják, gondoskodnak róla, hogy létezzen, törődnek vele, hogy minél többekhez jusson el). A Költészet Napján jelentősen nagyobb számú embernek jut eszébe legalább egy pillanatra vagy távoli asszociációként a vers, a költészet, az irodalom — ezen a napon talán még azokban is megmoccan valamilyen régi emlék, akik iskolás koruk óta nem olvastak verset. De vajon vannak-e a költészetnek hétköznapjai? Mi történik a verssel, amikor senki nem gondol az ünneplésükre, hogyan jönnek létre, hogyan találnak olvasóikra? Hogyan lesz a kortárs versből klasszikus, a későbbi irodalmi kánonban helyét kiérdemlő darab, és fordítva, hogyan lehet az irodalomtörténeti klasszikusokat élővé tenni a mai olvasó számára? Lehet-e ünnep a hétköznap, és hétköznap-e az ünnep? A MAZSIKE és az Élet és Irodalom közös szervezésében megrendezett költészetnapi est április 9-én ezekre a kérdésekre és sok másikra keresi a választ, az ÉS-ben rendszeresen publikáló költők újabb generációja három kiemelkedő képviselőjének a részvételével, Szabó T. Annával (1972), Babiczky Tiborral (1980) és Borda Rékával (1992). A beszélgetést az ÉS versrovatának szerkesztője, Csuhai István vezeti.

Helyszín: Kőleves (1075 Budapest, Kazinczy utca 41.)

Időpont: 2018. április 9., 19.00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

04.01.  Találkozás: HÉV Szentlélek tér (Árpád híd) 9:20

(a HÉV indul:Batthyányi 9:18;Margit-híd 9:20;Árpád-híd 9:26)

Útvonal: Pomáz -(10:05 busz) Dobogókő – (S-) Dömös – busz Árpád híd

10 km lefelé 360 m szint  Egész napos,közepes nehézségű út

Túravezető:Róna Róbert

04.08.   Találkozás:  Moszkva (Széll K.) M kijárat 9:00 

Útvonal: 21 busz Normafa – Anna-rét – Libegő – (P-);(P-,S-);(P+) jelzésen Budakeszi 

Választás miatt könnyű útvonal:6  km, 180 m szintkülönbség

Túravezető: Róna Róbert

04.15.   Találkozás:  HÉV Szentlélek tér (Árpád híd)!!!!  8:20  !!!! (Hév indul 8:26-kor !)

Figyelem!!! a Szentendre-Dömörkapu közötti buszra,a Lajosforrási elágazás megállóig, bármelyik Volán pénztárnál előre meg kell venni a jegyet!!                                 

Útvonal: Szentendre (9:10-es Dömörkapu-i busszal) Lajosforrási elágazás–                                      (Z,SΩ)Vasas hasadék – (S-) Kőhegy-i mház ,majd (S-) és (S+)

Kéki kőbányai busz állomás – Szentendre

6.5 km, 250 m szintkülönbség: egész napos,közepes útvonal

Túravezető: Lővei György

04.22.    Találkozás:  Ny.pu. 9:10 (a vonat 9:20-kor indul Esztergomba) jegy:Esztergomig

Útvonal: Esztergom vá. – (P-) Rozália kápolna – Hármas szikla – Vaskapu mház – (P-) majd  (SΔ)lefelé és jobbra(S-) Esztergom v.á.

 8 km, 300 m szintkülönbség: egész napos, közepes túra

 Túravezető: Szedő Iván

04.29.     Találkozás: Moszkva (Széll K.) tér M kijárat 9:00

Útvonal:Hűvösvölgy – (64-es busz)Solymár községháza – (Z-)Solymári vár – Alsó-Patak-hegy – (Z+) Alsó-Jegenye-völgy – (S-) Rózsika-forrás –(S+) Budaliget – (K+) Máriaremete

8 km, 80 m szintkülönbség: közepes kirándulás

 Túravezető: Laki Tamás

05.06.   Találkozás: HÉV Árpád híd 9:10 (a Hév indul:  Batthyányi 9:18, Margit híd : 9:20; Árpád híd:9:26)

Útvonal: Szentendre – Pilisszentlászlói busz (10:05) Psztlászló – (Z-) Spartacus-ösvény –(Z+) Apátkúti völgy – Visegrádi rév – busz Budapest

10 km 300 m szint Egész napos,közepes túra

Túravezető: Bonta Miklós

 Jó időt,jó kirándulást!

NŐI SZEMMEL A ZSIDÓNEGYEDBEN

Időpontok: március 11. vasárnap , 11:00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Találkozási hely: a Klauzál téri piac bejárata előtt

Előzetes regisztráció: mazsikesetak@gmail.com

Budapest zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg, a zsidó nők által használt tereket bejárva.  Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor?  Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz? A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.

A sétát Dohi Gabriella vezeti

1848 ÉS A DÁVID CSILLAG

Időpont: 2018. március 18. 11.00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Találkozási hely: Dohány utcai zsinagóga előtt

Előzetes regisztráció: mazsikesetak@gmail.com

Sétánk során az 1848-as forradalomra és annak zsidó vonatkozásaira fókuszálunk. Megtudhatjuk, hogy a zsidók miként vettek részt az 1848-as forradalomban. Szó lesz a zsidó honvédekről és tisztekről, valamint az önkéntes- és ápolói szerepvállalásukról is. Arról is hallhatunk, hogy milyen kapcsolatban áll a forradalom a zsidó emancipációval.

Kitérünk az akkori Kossuth-bankók készítőjének kilétére. Utunk során megtekintjük a forradalom utcai emlékeit. Sétánkat a Károlyi palotánál zárjuk.

Sétavezető: Deák Gábor

Csárdás, walcer, kabaré, avagy a monarchia végnapjai

Időpont: 2018. március 25. 14.00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Találkozási hely: Petőfi Irodalmi Múzeum előtt (1053, Károlyi utca 16.)

Előzetes regisztráció: mazsikesetak@gmail.com

Az első világháború közepén járta egy pesti mondás, miszerint a monarchia az ágyúk zajától és a Csárdáskirálynő vastapsától hangos. Dörögnek az ágyúk, összeomlik egy gigantikus birodalom, de a zsidó, német polgárság walcere versenyt harsog a vidékiesebb csárdással, no meg a kabaré kacagásával.

Mi volt az operett és a kabaré népszerűségének a titka? Kik voltak a legjelentősebb figurái? Hol mutatták be a legünnepeltebb operetteket s hol léptek fel a legbölcsebb humorú kabaré sztárok?

Bejárjuk a pesti belvárost, és az egykor volt színházak, lokálok nyomába eredve felfedezzük a monarchia végnapjainak különös történetét.

Sétavezető: Czékmány Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa

Március 7-én a ma Svájcban élő, a szlovákiai Komáromból származó Peter Scheiner dokumentumfilmjeit mutatjuk be.  Peter Scheiner azok közé tartozik, akik csak felnőttként, idegenben találták meg az identitásukat, de azóta többféle megközelítésből is foglalkozott vele. Budapesten először kerülnek következő filmjei vetítésre:

Naive Träume – Eine jüdische Gemeinde trotz dem Untergang, 2013, 30’– (Naiv álmok ?– A megszűnés ellen küzdő zsidó hitközség)

„Tíz évvel ezelőtt, 2001-ben készítettünk egy dokumentumfilmet „Emlékezések a jövőről“ – zsidók Komáromban címmel. A filmet több alkalommal bemutatta a Szlovák Televízió, a Duna Televízió,valamint a svájci Fernsehen és 3sat tévéadók. A „Naiv álmok?“ ennek a filmnek a folytatása.” – vallja a rendező. Idézet a filmből: „Komáromban a háború előtt 2743 zsidó élt, a második világháborút 248-an élték túl. A városban ma 45 bejegyzett tagja van a Komáromi Zsidó Hitközségnek.” Két testvér, Paszternák Tamás és András, ma harmincas éveiket taposó fiatalemberek még középiskolás korukban kezdtek el dolgozni annak érdekében, hogy felélénkítsék a helyi zsidóság életét. Imádkozásokat szerveztek a zsidó ünnepek alkalmával, kulturális rendezvényeket hívtak életre, valamint megkezdték a hitközség újságának kiadását. Ez a film az ő erőfeszítéseikről szól, de azokról a zsidókról is mesél, akik elhagyták Komáromot, de minden júniusban visszatérnek ide, hogy részt vegyenek a Holokauszt Emléknapon. A film foglalkozik a komáromi zsidóság történetével is, hiszen jelenlétük a városban a 13.századtól bizonyított. A komáromiakkal – zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt – készített beszélgetések pedig rámutatnak a mai napig aktuális, sőt, az utóbbi években egyre erősödő antiszemitizmusra. Mindezek ellenére az utóbbi tíz évben a szlovák kisvárosban pozitív változásoknak lehetünk tanúi: támogatók és a városi önkormányzat segítségével sikerült felújítani a Menház épületét. A zsidó hitközséget a városban nyilvánosan elfogadják, ám a zsidó élettel kapcsolatban még sok kérdés nyitott. Ez a film fő témája.

Rendezte: Peter Scheiner

Forgatókönyv és szöveg: Susanne Scheiner

Operatőr: Drozd Milan

Ende der Erinnerung? 2016, 62’ – (Az emlékezet vége?)

Ki hallott már a svájci holokauszt-túlélők egyesületéről? És arról, hogy már fel is oszlott? Miért is szűnt meg, és mit mond ez el a történelemhez való viszonyunkról? És mit Svájcról? Vajon ezzel a múltfeldolgozásnak is vége szakadt, vagy az emlékezet vége egy másikfajta emlékezet kezdetét jelentheti?

2011-ben, a Auschwitz felszabadításának 60. évfordulóján a Svájci Holokauszttúlélők Egyesülete ünnepélyes keretek között feloszlatásra került. De ezzel nem zárult le véglegesen a történet: eme alkalom képezi az ünnep keretét, melyet az egyesületi élet egy-egy pillanatának megőrőkítése egészít ki. Tanúivá válunk a tagok: a túlélők találkozásainak és visszaemlékezéseinek a második világháború során megélt szörnyű időkről. Gerhard Richter festő kiállítása is fontos szerepet kap: a maga egyedülálló módján festette meg néhány túlélő történetét, mely a kapcsolódó kiadványban is felhasználásra került.

Írta és rendezte: Peter Scheiner

Közreműködött: Felix von Murault, Roni Ullmann

A vetítést követően Szunyogh Szabolcs beszélget Peter Scheinerrel. A belépés ingyenes.

Időpont: 2017. március 7. , 18: 30

Helyszín: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár – 1075 Budapest, Csányi utca 5.