Peter és Susanne Scheiner dokumentfilmjei – vetítés

Március 7-én a ma Svájcban élő, a szlovákiai Komáromból származó Peter Scheiner dokumentumfilmjeit mutatjuk be.  Peter Scheiner azok közé tartozik, akik csak felnőttként, idegenben találták meg az identitásukat, de azóta többféle megközelítésből is foglalkozott vele. Budapesten először kerülnek következő filmjei vetítésre:

Naive Träume – Eine jüdische Gemeinde trotz dem Untergang, 2013, 30’– (Naiv álmok ?– A megszűnés ellen küzdő zsidó hitközség)

„Tíz évvel ezelőtt, 2001-ben készítettünk egy dokumentumfilmet „Emlékezések a jövőről“ – zsidók Komáromban címmel. A filmet több alkalommal bemutatta a Szlovák Televízió, a Duna Televízió,valamint a svájci Fernsehen és 3sat tévéadók. A „Naiv álmok?“ ennek a filmnek a folytatása.” – vallja a rendező. Idézet a filmből: „Komáromban a háború előtt 2743 zsidó élt, a második világháborút 248-an élték túl. A városban ma 45 bejegyzett tagja van a Komáromi Zsidó Hitközségnek.” Két testvér, Paszternák Tamás és András, ma harmincas éveiket taposó fiatalemberek még középiskolás korukban kezdtek el dolgozni annak érdekében, hogy felélénkítsék a helyi zsidóság életét. Imádkozásokat szerveztek a zsidó ünnepek alkalmával, kulturális rendezvényeket hívtak életre, valamint megkezdték a hitközség újságának kiadását. Ez a film az ő erőfeszítéseikről szól, de azokról a zsidókról is mesél, akik elhagyták Komáromot, de minden júniusban visszatérnek ide, hogy részt vegyenek a Holokauszt Emléknapon. A film foglalkozik a komáromi zsidóság történetével is, hiszen jelenlétük a városban a 13.századtól bizonyított. A komáromiakkal – zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt – készített beszélgetések pedig rámutatnak a mai napig aktuális, sőt, az utóbbi években egyre erősödő antiszemitizmusra. Mindezek ellenére az utóbbi tíz évben a szlovák kisvárosban pozitív változásoknak lehetünk tanúi: támogatók és a városi önkormányzat segítségével sikerült felújítani a Menház épületét. A zsidó hitközséget a városban nyilvánosan elfogadják, ám a zsidó élettel kapcsolatban még sok kérdés nyitott. Ez a film fő témája.

Rendezte: Peter Scheiner

Forgatókönyv és szöveg: Susanne Scheiner

Operatőr: Drozd Milan

Ende der Erinnerung? 2016, 62’ – (Az emlékezet vége?)

Ki hallott már a svájci holokauszt-túlélők egyesületéről? És arról, hogy már fel is oszlott? Miért is szűnt meg, és mit mond ez el a történelemhez való viszonyunkról? És mit Svájcról? Vajon ezzel a múltfeldolgozásnak is vége szakadt, vagy az emlékezet vége egy másikfajta emlékezet kezdetét jelentheti?

2011-ben, a Auschwitz felszabadításának 60. évfordulóján a Svájci Holokauszttúlélők Egyesülete ünnepélyes keretek között feloszlatásra került. De ezzel nem zárult le véglegesen a történet: eme alkalom képezi az ünnep keretét, melyet az egyesületi élet egy-egy pillanatának megőrőkítése egészít ki. Tanúivá válunk a tagok: a túlélők találkozásainak és visszaemlékezéseinek a második világháború során megélt szörnyű időkről. Gerhard Richter festő kiállítása is fontos szerepet kap: a maga egyedülálló módján festette meg néhány túlélő történetét, mely a kapcsolódó kiadványban is felhasználásra került.

Írta és rendezte: Peter Scheiner

Közreműködött: Felix von Murault, Roni Ullmann

A vetítést követően Szunyogh Szabolcs beszélget Peter Scheinerrel. A belépés ingyenes.

Időpont: 2017. március 7. , 18: 30

Helyszín: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár – 1075 Budapest, Csányi utca 5.

 

Újabb díjjal tüntették ki az 1945 alkotóit

Az elmúlt napokban vehették át az 1945 alkotói a MÚOSZ Filmkritikusok díját. Gratulálunk a MAZSIKE díjával is kitüntetett stábnak. Az alábbiakban Báron Györgynek a Filmkritikusok Szakosztálya elnökének az értékelését olvashatják.

 

Török Ferencnek a Magyar Filmkritikusok B. Nagy László díját elnyert filmje úgy kezdődik, akár egy western. Kihalt vasútállomáson cserzett arcú kocsis és társa várakozik az érkező vonatra. A Délidő nyitó képsora ez, vagy a Volt egyszer egy vadnyugaté. 1945 alföldi Magyarországa első látásra nem különbözik a Wild Westtől: vadak a viszonyok, nemrég még lövések dördültek itt, a régi rend még, az új már nem működik. Történelmi szempontból a senkiföldjén járunk, határvidéken, ahol a vadnyugati történetek játszódnak. A lassan betöfögő vicinálisról széles karimájú kalapos, őszes szakállú, sötétbe öltözött markáns férfi és egy fiatalabb kászálódik le, koporsószerű jókora ládákat pakolnak a lovas kocsira és elindulnak az óra járásnyira fekvő falu felé. Miközben lassan poroszkálnak a település irányába, az ott élők békés élete az érkezők hírére felkavarodik. Mert nem a vadnyugaton vagyunk, hőseink nem férfias pisztolypárbajokból jönnek, hanem a század poklából, koncentrációs táborból. A falubeliek nem tudják, pontosan kik ők és mit akarnak, csak annyit, hogy zsidók, azon kevesek közül, akik túlélték a holokausztot. Elhagyott javaikat most a helyiek bitorolják. Többségük nem rabló vagy tolvaj, az akkori törvények szerint jogszerű határozattal jutottak annak idején a házakhoz és a jószágokhoz, volt, akire maguk a tulajdonosok bízták megőrzésre. A főtéren álló drogéria például a nagyhatalmú helyi jegyzőnek jutott, aki fiának szánja nászajándékba. Aznap lenne épp az esküvő, arra készül az egész falu. Még az ünnepi asztalra kerülő eszcájg is elbitorolt zsidóvagyon. Élnek itt valódi bűnösök is, olyanok, akik az olcsó zsákmány nevében feljelentették a szomszédaikat, de a többség bűne „csak” annyi, hogy közömbösen nézte elhurcolásukat, aztán beleült a készbe, hiszen „azoknak” már úgysem lesz rá szükségük. Fél hát mindenki, maga sem tudja, mitől. Hogy bosszút állnak? Hogy mindent vissza kell adni? Vagy csak attól, hogy legalább maguknak be kell ismerniük, jobban örültek volna, ha senki nem jön vissza.

A Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából forgott 1945 a szembenézés filmje, mint volt a Hideg napok vagy a Jób lázadása. Az áldozatokról szól, a vétkesekről és a néma cinkosokról. Fontos mű, amely emlékezik és emlékeztet arra, amit nem szabad elfelejteni.

Báron György

Női szemmel a zsidónegyedben

Budapest zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg, a zsidó nők által használt tereket bejárva.  Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor?  Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz? A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.

Időpont: 2018. február 25. vasárnap 11.00

Találkozási pont: Klauzál téri piac bejárata előtt

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Sétavezető: Dohi Gabriella

A Makkabi túraszakosztály 2018. februári programja

  1. februári túrák

 

02.04. Találkozás:  Kolosy tér 65-ös busz v.á.   9:00

Útvonal: Fenyőgyöngye – (K-) Árpád kilátó – Oroszlán szikla – Határ-nyereg – (S-) –                                   Hűvösvölgy

 5.5 km, családi kirándulás

 Túravezető: Szedő Iván

 

02.11.  Találkozás: Szél K. tér M kijárat, 9 óra

Útvonal:  21-es busz Csillebérc – (S+) majd (S-) Csacsi rét – majd (S-) és (P+)                                           Budakeszi

 6 km, családi kirándulás

  Túravezető: Lövei György

 

02.18.  Találkozás: Mechwárt tér 11-es busz megálló 9:00

Útvonal:  11-es végállomása – (Z nyíl) – parkoló – Határnyereg – Kecske-hegy – Fenyőgyöngye

6 km, családi kirándulás

Túravezető: Róna Róbert

 

02.25.   Találkozás: Szél K.tér M kijárat 9:00

Útvonal: 22-es busz – Budakeszi Műv.ház – (P+) majd (S-) Virágvölgy – Csacsi-rét –                                  (S+) és (Z+) Normafa – 21-es busz Szél K.tér

6 km felfelé – közepes nehézségű út 

Túravezető:  Bonta Miklós

Pódiumest József Attila verseiből és prózáiból

ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ: mazsike@gmail.com

„Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz…”

TÓTH PÉTER LÓRÁNT, Radnóti-díjas versmondó, versvándor pódiumestje József Attila verseiből és prózáiból

Egy, a vonatát lekésett egykori lelenc ember kényszerű várakozása: kimondott belső monológok a külvilágnak, a hallgatóknak, az együtt utazóknak.

Új fajta József Attila – kép: szeretetről, hitről, békéről és meg nem alkuvásról.

HELYSZÍN: RS9 Vallai kert (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9.)
IDŐPONT: 2018. február 21., 19.00
JEGYÁR: 1500 Ft, Mazsike kártyával 1200 Ft

FÜST MILÁN PÁHOLY – Heltai naplójáról Bálint Andrással

FÜST MILÁN PÁHOLY a Parksarokban

február 15-én, csütörtökön 18 órakor

A PÁHOLY vendége ezúttal BÁLINT ANDRÁS Kossuth-díjas színművész

Ritka alkalom, amikor a színész a páholyban foglal helyet, de ez más féle páholy.

Bálint András egyébként is szeret különleges helyeket elfoglalni. Így foglalt el egy széket a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, ahol előadóművészi, versmondói, szerkesztői, rendezői tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával.

Egyik legutóbbi szerepében különösen nagy volt a jelentősége annak, ahogy jelképesen és valóságosan is belebújt Heltai Jenő kabátjába. Mindnyájunk számára valódi felfedezés volt a szerző 1944-195 között íródott naplója, amely azóta már könyvként is kézbe vehető.

Heltai Jenő naplójegyzeteinek kezdő sora minden esetben két szám: a német megszállás és a sárga csillag viselésének száma, egyfajta furcsa visszaszámlálás, aminek a végét a szerző még nem sejthette, mi pedig már tudjuk a végét. Ezért is fogja meg az olvasót az a különös világlátás, a Heltaira oly jellemző szarkazmus, irónia és bölcsességgel párosuló humor, ami sokak szerint oly jellemző a zsidóságra.

Erről beszélget a Füst Milán Páholyban Bálint Andrással Szegő János a kötet szerkesztője. Szokás szerint Heltai Jenő naplója a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Azt is tudatjuk a nagyérdeművel, hogy aki kedvet érez a Radnóti Színházban az előadás megtekintésére, utoljára március 8-án teheti meg. A Páholyban február 15-én korlátozott számban jegyek kaphatóak az előadásra.

A Páholy időpontja: 2018. február 15. 18.00 

Helyszín: Parksarok (1137 Budapest, Pozsonyi út 36.)

Belépő: 1200 Ft; Mazsike kártyával 900 Ft.

Előzetes regisztráció: mazsike@gmail.com

(Fotó: Dömölky Dániel)

Hiányjelek – Tárlatvezetés Farkas Zsófi kurátorral

Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít a zsidó identitáshoz, kultúrához, emlékezethez. Mindkét művész alkotásaiban fontos szerepet kap az írás és a kép kapcsolata – a zsidó kultúra írásos jel- és nyomhagyása. Az írásjelek szakrális tartalom helyett mindkettejüknél inkább az írott kultúra jeleként, a múlt roncsoltságának, rétegzettségének szimbólumaként jelennek meg, gesztusszerű elemként. Míg Ország Lili művei a kollektív emlékezet „mementói”, addig Fábián Noémi a személyes múlt feldolgozására helyezi a hangsúlyt. A Zsidó Levéltár Héber betűk című kiadványa a gyűjteményünkben található művek és tárgyak héber felirataival foglalkozik, kiállításunk tehát egy, már megkezdett kutatáshoz is kapcsolódik, ezúttal a képzőművészet eszközeivel.

Szeretettel várunk mindenkit a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár újonnan nyílt közösségi terében, ahol a képek különleges világát Farkas Zsófiával, a kiállítás kurátorával barangoljuk be!

Időpont: 2018. február 8. 15.30

Helyszín: Síp 12 Galéria (1075 Síp utca 12.)
Belépődíj nincs, további információ: mazsike@gmail.com

Az emlékezés sétája

AZ EMLÉKEZÉS SÉTÁJA A BUDAPESTI GETTÓ FELSZABADULÁSÁNAK 73. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.
A SÉTÁT VEZETI – DEÁK GÁBOR.
Az emléksétán részt vesz:
Csepregi Róbert, a Terézvárosi Szent Teréz Plébániatemplom káplánja,
Fabiny Tamás evangélikus püspök,
Fekete László főkántor,
Fináli Gábor rabbi

Találkozás az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épülete előtt. Csányi utca 5.
Időpont: január 18. csütörtök, 14.30

A megemlékezést követően, a Csányi utca 5. épületében megtekinthető a Budapesti gettó történetét bemutató, “A PESTI GETTÓ EMLÉKEZETE” című kiállítás.

AZ ERZSÉBETVÁROSI ZSIDÓ TÖRTÉNETI TÁR ÉS A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZÖS RENDEZVÉNYE

Újra indul a Füst Milán Páholy – Első vendég: Konrád György

KONRÁD GYÖRGY: FALEVELEK SZÉLBEN – ÁSATÁS 1.

Az újrainduló Füst Milán Páholy első vendége
KONRÁD GYÖRGY,
akivel Dési János beszélget,
bevezetőt mond: Benedek István Gábor.

Az est folyamán a műből felolvas:
HEGEDŰS D. GÉZA

Konrád György új regényfolyamának első kötete képzettársítások, visszaemlékezések, elmélkedések és fantáziajátékok sorozata. Folyamatos utazás egy életrajz és egy életmű fontos állomásai között az írói szabadság átszállójegyével. Így jutunk el Berettyóújfalutól Budapesten és Berlinen át New Yorkig és Kondorig, az író nevének betűiből összerakott képzelt városig. Gyerekkorától ’44-en, ’56-on és a rendszerváltáson át napjainkig. Találkozhatunk Konrád családjával, barátaival, pályatársaival és alteregójával, Doktor Kalligaróval is.

Időpont: 2018. január 17. 18.00
Helyszín: Parksarok, Pozsonyi út 36.
Jegyár. 1200 Ft, Mazsike kártyával 900 Ft
Előzetes regisztráció: mazsike@gmail.com