Szabó Lajos
Doboz, 1958.

Az ELTE BTK történelem szakán végzett.

Nyolc évig dolgozott a Testnevelési Egyetemen, 1990 óta a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum és jogelődjei igazgatója
Az MTA kandidátusa, az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja.
A Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docense.

Fő kutatási területe a magyar testnevelés és sport- valamint az olimpiai mozgalom története. Három évtizede foglalkozik a magyarországi zsidó sport és a zsidó származású sportemberek történetével. E területeken számtalan kiállítás és könyv elkészítése fűződik a nevéhez. Többek között a nevéhez fűződik az 1993-ban megrendezésre kerülő 14. Maccabi Világjátékok (Maccabiah) idején Izraelben bemutatott magyar zsidó sportolókat felvonultató kiállítás. Az általa felügyelt kiállítások és előadások Németországban több alkalommal is nagy sikert arattak. Az elmúlt évtízedben folyamatos tanácsadója a Maccabi VAC zsidó sportolókat bemutató kiállításainak.
Különösen fontos szempontnak tartja, hogy nem zsidóként mindig az objektív nézőpont és szakmai megalapozottság jellemzze munkáját. A Békésmegyei Dobozról származik, ahol elmondása szerint, a zsidó közösség után, ahogy sok más faluban és városban is csak a temető maradt. Felesége családja a világ igaza kitüntetést is megkapta, a zsidó életek mentésében vállalt szerepéért, többek között Szepesi (Friedlander) Györgyöt is bújtatták.

Számos tudományos és társadalmi szervezet munkájában vesz részt, többek között a Hajós Alfréd Társaság tiszteletbeli tagja és a Kemény Ferenc Ferenc Alapítvány kuratóriumi tagja.

Előadásait, történeteit, személyes élményeit öröm és megtiszteltetés hallgatni.

 

Szabó Lajos zsidó sporttal kapcsolatos fontosabb munkái

Könyvek, könyvrészletek:

– Hajós Alfréd, a polihisztor. Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest, 2016. 86 p. (társszerkesztő, képszerkesztő)
– „For whom the bell tolls…” – Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2015. Budapest. 24 p.
– The Victims of the Hungarian Sportlife in the Holocaust. Hungarian Olympic and Sports Museum – Budapest Sports Centres, 2014. Budapest. 24 p. (with Vera Faragó and Ed.)
– A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban. Magyar Olimpiai és Sportmúzeum – Budapesti Sportszolgáltató Központ, 2014. Budapest, 24 p. (Faragó Verával és szerk.)
– Kabos Endre Az elegáns bajnok – The fine champion, Endre Kabos. NSK Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Bp. 2013. 64 p. (társszerző és sorozatszerkesztő)
– Egykor nekik szólt a himnusz – It was Them That the National Anthem Honoured at One Time. Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012. 56 p. (társszerző, szakértő)
– Kemény Ferenc és kora. Magyar Sporttudományi Füzetek II. MSTT. Budapest, 2011. 111 p. (szerkesztő, képszerkesztő)
– Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Szerzői kiadás, Bp. 1994. (a sport vonatkozású szócikkek szerzője)
– Jews in Hungarian Sports. (héberül is!) Museum of Physical Education and Sports Budapest, Tel Aviv, 1993. 64 p. (szerkesztő, társszerző)

Kemény Ferenc. A magyar olimpizmus alapítója = RUBICON. 2012. 7.
– A szellem világbajnoka. = ME.DOK. Kolozsvár, 2011. 1. 79-82. pp.
– Kemény Ferenc emlékezetére – 150 éve született. = Magyar Edző. 2011. 1. 12-15. pp.
– – What are the reasons for the success of so many Hungarian Jewish Athletes = Kaleidoscope Journal of History of Culture, Science and Medicine, 2010 = http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=rovat&rovatid=37
– Kabos Endre. In: Sport 2005. MOB. 429-431. pp.
– Jewish Sportlife in Hungary. In: The 5th International Congress of Hungarian Studies. Jyvaskyla, 2001. S21 57. p.
– Zsidó származású sportolók és sportvezetők a magyar sport történetében, avagy miért a magyar zsidó sportolók a legsikeresebbek a világon? In: „Sporttudomány és a XXI. század” III. Országos Sporttudományi Kongresszus. MSTT. Bp. 1999. I. köt. 171-175. pp.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. In: Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998.

Filmek:
– Fuchs Jenő. 2019. (szakértő)
– Mező Ferenc. DunaTV 2010. (szakértő)
– Mező Ferenc. Sport1 2009. (szakértő)
– Hajós Alfréd. Sport1 2008.(szakértő)
– Magyar Elsők: Első magyar olimpiai bajnokok. MTV. 2004. (szakértő)
– Napfény íze. 1999. (szakértő)
– Milleneumi öt percek. Sport blokkok. (Hajós, Kronberger) MTV 1996. (szakértő)

Kiállítások:

– „Wen die Glocke ruft” – „Akiknek a harang szólt…” – „For whom the bell tolls…” Berlin, 2015.
– Egykor nekik szólt a himnusz Magyar Zsidó Múzeum, Bp. 2012.
– Jewish Sports and Jewish Community Berlin – Wannsee, 1998.
– Jewish Athletes in Hungary. Tel Aviv, 1993.

Előadások:

– A zsidóság helye és szerepe a magyar sportban. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Budapest, 2018. április 16.
– Olimpiai bajnokok és a Nagy Háború. Hajós Alfréd és dr. Mező Ferenc. – Sportemberek a fronton – Sport a hátországban. a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a Magyar Olimpiai Akadémia konferenciája. Békéscsaba, 2015. május 8.
– Hajós Alfréd a Sportmúzeumban. – „Hajós Alfréd a polihisztor” A Magyar Sporttudományi Társaság és annak Sporttörténeti Szakbizottsága, és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum emlékkonferenciája. Magyar Sport Háza, 2015. november 12.
– A „Forgotten” Olympic Champion’s Rebirth (Endre Kabos’s Family Albums) – Sport in Times of Crisis, 17th International Congress of CESH Barcelona 2013. november 21-23.
– A szellem világbajnoka. Dr. Mező Ferenc. Kolozsvár 2011. május 22.
– Hungarian Members of the International Olympic Committee who worked in the same era with Dr. Jiří Stanislav Guth-Jarkovský. – Guth-Jarkovský emlékülés a prágai várban. 2011. április 8.
– A torna-atlétika háború nagy vesztese. Kemény Ferenc lemond(at)ása. – Kemény Ferenc és kora emlékkonferencia, SOTE TF, 2011. január 21.
– Hajós Alfréd a sportoló. – Hajós emlékülés. Építéstudományi Egyesület, Bp., 2005. nov. 10.
– The Reason of the Worldwide Success of Hungarian Jewish Athlets. – Jewish Sports and Jewish Community. Int. Symposium, Berlin, 1998. október

Jusztin Ádám laudációja

Az 1791-ben alapított Komáromi Zsidó Hitközség, a vészkorszakot leszámítva, a rendszerváltás előtt is folyamatosan működő szervezet életében 1996-ban kezdődött új fejezet.
Ebben az évben két középiskolás fiatal Tamás és András, szüleik, a közösség vezetősége, munkatársai és tagjai aktív részvételével elkezdte újragondolni mindazt, ami a komáromi zsidó életet jellemezte az 1989-es változások után. Ekkortól fogadja rendszeresen látogatóit a Shalom Klub, ebben az esztendőben indul útjára a 294 hónapja megjelenő kétnyelvű Hitközségi Híradó, a Kile lapja.

Az eltelt 24 esztendőben az eredetileg szegény emberek hajlékául szolgáló, 1896-ban épített Menház épülete valóban Zsidó Kulturális és Közösségi Központtá vált. Hazai és külföldi pályázatok, támogatók és adományozók közreműködésével nemcsak a falak, a zsinagóga, a közösségi terek újultak meg, hanem koncertekkel, kiállításokkal, irodalmi estekkel, szabadegyetemekkel, konferenciákkal, pedagógus-továbbképzésekkel, nyílt napokkal, élményhétvégékkel, ifjúsági- és világtalálkozókkal élt tovább a zsidóság, hagyományaink, kultúránk a Duna és a Vág folyók találkozásánál.

A közösség 2000-ben hirdette meg Chalon – Ablak programját, melynek keretében szélesre tárta a Menház kapuit más felekezetek hívei előtt is, akik érdeklődnek vallásunk iránt. A Komáromi Napok, a Zsidó Kultúra Európai Napja alkalmából évente szervezett programok több ezer résztvevője kaphatott betekintést mindennapjainkba a zenén, az irodalmon, a művészeteken keresztül.
Szép kivitelű újságot adnak ki, magyar és szlovák nyelven.

A kulturális élet felpezsdítése mellett fontos volt a tradíciók továbbvitele, a Nagyünnepek, sabeszi és hanukai hétvégék megtartása, fontos volt a közösség múltjának megőrzése, a Vészkorszakban történtek feledésbe merülése elleni oktatási tevékenység kiszélesítése az egész régióban. A Magyar Zsidó Múzeummal és Levéltárral együttműködve megújított Schnitzer Ármin Mikromúzeum, a Spitzer Béla Kiskönyvtár égisze alatt megjelentetett könyvek, kiadványok, a Machar online oktatási program, a virtuális közösségi megjelenések mind a fenti célokat szolgálták – sikerrel.

Róbert Péter laudációja

 

A kamerás ember
Dénes Gábor filmrendező, operatőr, dramaturg, producer

Egyik filmjének címére utalva a mi kamerás emberünket sokkal inkább a kalapos emberként ismerjük meg messziről. Közelebbről, belülről pedig már filmjein keresztül.

Ha Dénes Gábor egy ma divatos kifejezéssel kívánnánk jellemezni, ő lehetne az „érzékenyítő filmkészítő”. Terjedelmes filmográfiáját áttekintve, azt látjuk, hogy nincs olyan kényes, a társadalom többségét, az emberek kisebb-nagyobb csoportját érintő téma, aminek hallatán ne nyúlna azonnal a kameráért. valahogy mindig megtalálja azokat, akiket a társadalom valamiért kirekeszt, megbélyegez, vagy egyszerűen csak átmegy az utca túloldalára, ha találkozik velük. Készített filmet a fogyatékosokról, a romákról, a magukra marad öregekről, az otthonápolásról.
Különleges érzéke van a portréfilmekhez. Ferenczi Béni, Szent-Györgyi Albert, Harsányi János, Király Béla, Szenes Hanna életén keresztül a történelem egy-egy fejezete nyílik meg számunkra.

Ha aktualizálni akarnám a most elnyert díját, akkor nem is a zsidó kultúráért, hanem az egészségkultúráért díjat kellene kapnia. Nincs az egészségügynek olyan problémás területe, amellyel ne foglakozott volna.
A társadalom egészségi állapotához azonban legalább annyira hozzá tartozik, hogy miként viszonyul saját kisebbségeihez. Számunkra ezért különösen fontos és értékes a „Töredékek a magyar zsidóság történetéből” című sorozat, ami világossá teszi, hogy itt a helyünk. Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban.

Dénes Gábor üzenetét csak az nem érti, aki nem is akarja megérteni. A mi a dolgunk a MAZSIKE díjával egy pici reflektort gyújtani, aminek fénynél üzenetei világosabbak, érthetőbbek lesznek, és minél több emberhez eljuthatnak.
Ennyi” –mondja filmrendező a sikeres forgatás végén. Ha egyszerű művelettel elosztjuk Dénes Gábor filmjeninek számát a pályán töltött fél évszázaddal, impozáns szám jön ki.
De sem ő, sem mi nem mondhatjuk: Ennyi!

Kirschner Péter laudációja