Retikül online – Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről

Sok változást megért már a Retikül tíz éves története során, de olyan még nem volt, hogy otthonról, a kanapénkról hallgathassuk Takáts Andrea értő és finom előadását Kardos Dániel érzékeny gitárjátékának közvetítésével. Ám 2020 tavasza erre is lehetőséget teremtett! Mindenkit várunk szeretettel ezen a rendhagyó, ám a megszokott magas színvonalon jelentkező Retikül esten.

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.

 

Előadja: Takáts Andrea

Gitáron kísér: Kardos Dániel

Unorthodox

Unorthodox. Rendhagyó ajánló ez a Netflix sorozatáról, melynek minden pillanata kellemetlen érzéssel, dühvel töltött el. A történet Deborah Feldman esetén alapul (akinek önéletrajzi írása már magyarul is olvasható), ám a berlini epizód tisztán fikciós. Egy fiatal asszony szó nélkül hagyja el a williamsburgi szatmári haszid közösséget, majd új életet kezd Európában. Mit ad nekünk ez a mű? Szekunder szégyenérzetet, miközben szafariszerűen látunk bele egy elzárt közösség életébe, akik valami furcsa ünneplésben vannak egy becelofánozott lakásban. Beleverték az orrunkat, mint a szőnyegre piszkított macskának: ez így rossz, lám így élnek „ők” és ez így furcsa, helytelen, elavult, ilyenek ezek a zsidók, ilyenek a férfiak. Jó viszont a nő, aki úgy lép le, mint a regényekből ismert gyáva férfi, aki leugrott cigiért, majd sosem látta viszont a családja. Kiváló, hogy látunk zsidó női perspektívából is történeteket, de felment-e bárkit az egyéni felelősség alól női mivolta? Érdemtelen diskurzust nyit meg a szexualitás motívuma is. Egy mesefigura hangú intimitás coach plüss nemi szervek segítségével készíti fel a fiatalasszonyt a házaséletre. Ez megmosolyogtató, hiszen „mi” az ingyen pornót adta lehetőségénél fogva sokkal fejlettebb szexuális kultúrával bírunk, ugye? Emellett elmismásolja a tényt, hogy a vaginizmus egy súlyos lelki okokkal terhelt probléma, ami nem múlik el attól, hogy alkalmi partnerünk szexibb, európaibb. Bár Berlin csodálatosan nyitott, multikulturális város, azért mégiscsak valószerűtlen, hogy egy nő, aki esküvőjét megelőzően egész életében szentül meg volt győződve róla, hogy hüvelye sincs, pár nap alatt tökéletesen beilleszkedik, és megfeledkezve életét megkeserítő betegségéről beleveti magát a szexuális szabadosságba. Sajnálom, hogy így, valós problémákat bagatellizálva, az orthodox zsidóságot pellengérre állítva  fontos dolgokról, mint a férfiuralom, a válás, a házasodási kényszer és a szexuális zavarok sutba hajítva készült el ez a mű, hiszen „ők” akárhogyis, de „mi” is vagyunk.

A válásról kiváló mű Shlomi és Ronit Elkabetz Válólevél-Gett című filmje, a férjhezmenés társadalom okozta nyomásáról pedig  érzékenyen, de humorosan szól Rama Burshtein Határidős esküvő című filmje. A film két dollárért megtekinthető a Cirko-Gejzír mozi oldalán

 

Örkény-parafrázisok III.

ÖRKÉNY-PARAFRÁZISOK
A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása.
Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2x1perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletett parafrázisát. Minden héten egyet.

Örkény István: Jelenség

 

Egy parafa dugó,

mely semmiben sem különbözött a többi parafa dugótól,

(Hirt G. Sándornak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent),

beleesett a vízbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

úszott a víz színén,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a fenékre,

és nem jött föl többé.

Magyarázat nincs.

 

Erdős Virág: „Magyarázat nincs”

Jelenség/2.

 

Egy gombóc,

mely semmiben sem különbözött a többi gombóctól

(Artúrnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett a vízbe. Egy ideig,

amint az várható volt,

vidáman úszkált a víz tetején,

aztán

különös dolog történt.

Kiugrott a fazékból,

elszaladt,

és nem jött vissza többé.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/3.

 

Egy szimpatikus fiatalember,

aki semmiben sem különbözött a többi

szimpatikus fiatalembertől

(Jézus Krisztusnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

fogta magát, és lesétált a partra.

Egy ideig,

amint az várható volt,

ide-oda szaladgált a víz tetején,

jött-ment, pancsolt, poénkodott,

kenyérdarabkákat hajigált,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a pokol fenekére,

és nem jött föl többé.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/4.

 

Egy illető,

aki semmiben sem különbözött a többi illetőtől

(X. Y.-nak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett egy nőbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

úszkáltak a boldogságban,

aztán

különös dolog történt.

Az illető fogta magát,

visszahúzta a zokniját,

és hazament a feleségéhez.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/5.

 

Egy nagy rakás szerencsétlenség,

mely már ránézésre sem különbözött egy

valóságos istencsapásától

(Erdős Virágnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett a bűnbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

megpróbálta villámgyorsan visszacsinálni,

a Gyehenna Tüzére gondolt,

meg a tavalyelőtti fürdőruhájára,

aztán

különös dolog történt.

Ahelyett, hogy kiköpte volna,

bekapott még egy falatot.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/6.

 

Hirt G. Sándor,

aki semmiben sem különbözött a többi kis

hülye dugótól

(a vasesztergálás virtuózának mondta magát,

de kit érdekel az ilyesmi? Az ilyesmi senkit se ér-

dekel)

pechére pont beleesett az ominózus

száztizenpár billió-millió főbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

maximálisan meg voltak elégedve a munkájával,

még étkezési hozzájárulást is kapott,

sőt,

még iskolakezdési támogatást is kapott,

sőt,

még üzemorvosi ellátásban is részesült,

amikor

különös dolog történt.

Behívatta magához a főigazgató és azt mondta neki,

hogy a viszont

látásra.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/7.

 

Egy hányatott sorsú,

ámde sokra hivatott ország,

mely semmiben sem különbözött a többi

hányatott sorsú, ámde sokra hivatott országtól

(magyarnak mondta magát, de mit jelent egy név?

 

Egy név semmit se jelent)

beleesett a szarba.

Egy ideig,

amint az várható volt,

megpróbált valahogy kikecmeregni,

nyújtózkodott, pipiskedett,

dúl-fúlt, ágált, toporzékolt, szitkozódott, szeren-

csétlenkedett,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a legmélyére,

és nem jött föl többé.

 

Magyarázat nincs.

 

(Bónusz)

 

Egy nagy magyar író,

aki semmiben sem különbözött a többi nagy ma-

gyar írótól

(Örkény Istvánnak mondta magát, de mit jelent

egy név?

Egy név semmit se jelent)

egy csendes, nyári délután fogta magát,

és leült az íróasztalához.

Egy ideig,

amint az várható volt,

szorgalmasan üldögélt,

aztán

különös dolog történt.

Lassan emelkedni kezdett,

felröpült az égbe,

és nem jött le többé.

 

Magyarázat nincs.

 

(Megjelent A Trabantfejű Nő című kötetben, Palatinus, 2011)

Emberségről példát… – Metró Galéria kiállítás a Magyar Holokauszt Emléknapra

Az „Emberségről példát…“ kiállításunk a Raoul Wallenberg Emlékévben készült, és a megyarországi embermentők tevékenységét, a cionista ellenállást mutatja be.

Versek tőlünk nektek a költészet napjára

Költészet Napja 2020 – Szántó T. Gábor olvassa fel verseit

 

Versek tőlünk nektek a költészet napjára

Takáts Annamária olvassa föl József Attila Az Isten itt állt a hátam mögött című versét

 

Versek tőlünk nektek a költészet napjára

Kirschner Péter olvassa föl Térey János Fahéjillat a karantén ideje alatt című versét

 

Pészach

A Pészach a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hagyományos értelmezés szerint az Egyiptomból való kiszabadulásra emlékezik. Valójában ez a tavaszköszöntő ünnep sokkal gazdagabb, mélyebb jelentéstartalmat hordoz. Egyik lényege csakugyan a szabadság, a másik azonban a nemzeti-népi-vallási-etnikai születésnap, mert Pészachkor a zsidóságnak, mint morálisan egységesen cselekvő népnek a létrejöttére is emlékezünk. Beszédes, hogy a szabadságot miképp értelmezi a hagyomány. A Pészach a nép fizikai kiszabadulását, az ötven nappal későbbi ünnep, a Sávout (’Hetek’) pedig a szellemi felszabadulást ünnepliüzenetét hozza –, ugyanis ekkor kapta meg a nép az Örökkévalótól a Tórát. A Tóra, a Biblia üzenete szerint  a törvényességgel, a jogállammal, az etikával vált a szabadság teljessé. A zsidó hagyomány tehát a népi öntudat lényegét a Pészach segítségével a szabadságban, a jogtiszteleten, az Örökkévaló parancsainak betartásában, az etikailag vállalhazó életvitel gyakorlásában fogalmazza meg.

Pészach szó jelentése: (’elkerülés’, héberül: פֶּסַח) arra utal, hogy a tizedik csapás elkerülte a zsidó házakat. Az idekapcsolódó eseménysort az ’A Történet’ jelentésű Hagada írja le.  Ez a nyolcnapig tartó, tavaszköszöntő ünnep a Széderestével kezdődik. A széder annyit tesz: ’rend’, ugyanis ezt a vacsorát meghatározott rend szerint fogyasztjuk el, s közben felidézzük a Kivonulás eseményeit, mégpedig azt is előre rögzített módon: az este során a családfő mondja el az Egyiptomból való kiszabadulás történetét, a Haggádát. Mégsem válik a Szédereste egy monológ türelmes meghallgatásává, hanem párbeszéddé alakul, mert a Talmud szerint ilyenkor a gyermek négy kérdést tesz fel, melyekre az apa válaszol. Fontos üzenete ez a Pészachnak.

Kedvelt olvasmány különösen a peszachi szombatokon és péntek délutánonként, esetleg a széder-esten az Énekek éneke, héberül: a Sir hásirim (השירים שיר).

A Széderestén négy pohár bort iszik mindenki, mert Mózes II. könyvében négy ige szerepel az egyiptomi kivonulásról. Az ötödik ige felett vita van, ezért hívják az ötödik poharat Elijáhu próféta poharának, mert a Messiás eljövetelekor ő dönt majd ebben a kérdésben is, a függőben maradt többi problémával együtt. Emlékeztetőül serleg áll a Széder asztalán az ötödik pohár jelzésére. (És az ajtót résnyire nyitva hagyjuk, hogy ha éppen most térne vissza Élijahu, könnyen be tudjon jönni a szobába hozzánk, lássa, hogy ő minden széderkor várva várt vendég.)

Hogy felidézzék azt a sietséget, amellyel az ősöknek el kellett hagyniuk Egyiptomot, nem esznek, nem árusítanak és nem tartanak birtokukban az ünnep ideje alatt a vallásos zsidók semmilyen élesztővel készített ételt. Ezeket hamecnek nevezik, ilyen például kenyér, illetve minden gabonaféle. A „kovásztalan kenyerek ünnepe” elnevezés azért utal a szabadságra, szabadulásra, mert a kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere,  és az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak nem volt idejük megkeleszteni a tésztát.

A széder-asztal tartozékai: a mácá (kovásztalan kenyér), a cházeret (retek): chárószet (borral kevert mandula, vagy dió és alma), a máror (keserű gyökér, ez utalás a rabmunkára). A Széder-tálon tojás van, amely a sors változását jelképezi.

Pészach az egyik legbensőségesebb, legcsaládiasabb ünnep.

A miniatúrákkal gazdagon díszített középkori Haggadák, a szépséges vésetekkel díszített szédertálak a zsidóság féltve őrzött kultúrkincsei közé tartoznak.

Idén április nyolcadikától április tizenhatodikáig tart az ünnep. A Pészach azonban csak formálisan ér véget a nyolcadik napon, mert üzenete, a szabadság és emberség, egész éven, egész életünkön át elkísér bennünket. Így írt erről az egyik legkiválóbb magyar Biblia-tudós, Hahn István:

„Ez az egyetlen ünnepünk, melyet mostani formájában nem tartunk, nem tarthatunk még teljesnek: a Peszach Micrajim, az egykori felszabadulás emlékünnepe mellett várjuk, reméljük, a Peszach leátid, az eljövendő Peszach eljöttét, a végső, egyetemes, az egész emberiségre kiterjedő szabadság ünnepét. Mindaddig, míg elnyomás, ártatlanok szenvedése, nyomorúság van a földön: nem tökéletes a Peszach-ünnep. Várjuk, várjuk az igazi, a nagy, az idők méhében rejtőző Eljövendő Peszachot!”

Örkény-parafrázisok II.

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása. Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2x1perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletet parafrázisait. Minden héten egyet.

Örkény István:

Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem

 

– Kezét csókolom. Lehet itt felfújható gumimatracokat bérelni?

– Mit mond?

– Rossz helyen járok? Pedig azt mondták, hogy ebben a zöld bódéban van a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata.

– Ez itt a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata. De mi csak nyugszékeket, vízisít és felfújható gumimatracot adunk bérbe.

– Nagyszerű. Nekünk két gumimatracra lenne szükségünk.

– Egy szavát sem értem. Sprechen Sie deutsch?

– Nicht deutsch.

–Tudok egy keveset franciául. Vu sprechen franszé?

– Nicht franszé.

– Hát milyen nyelven lehet magával beszélni?

– Sajnos, csak magyarul.

– Jópofa. Hát akkor miért nem beszél magyarul?

– Hát hogy beszélek? Magyar vagyok, magyarnak születtem, kizárólag magyarul tudok. Mennyi a gumimatrac bérleti díja?

– Nézze, ne akarjon átdobni ezzel a dumával. Harmadéves történelem-filozófia hallgató vagyok, a nyári szünidőben lejöttem egy kis zsebpénzt keresni.

– Okosan tette.

– Fél napot dolgozom, fél napot strandolok. És ha érdekli, ott napozik a fiúm, és benne van az öttusa válogatott-keretben.

– Ezt miért mondja ilyen gúnyosan?

– Mert nálam csak nyugszéket, vízisít és felfújható gumimatracot lehet bérelni. Ha hátsó gondolatai vannak, akkor eltévesztette a házszámot.

– Nincsenek hátsó gondolataim. Higgye el, csak két felfújható gumimatracot akarok bérelni.

– Bei uns ist vollkommene Glaubensfreiheit.

– Most mint mondott?

– Hogy nálunk vallásszabadság van. A külföldiek szokták kérdezni, hogy lehet-e vasárnap misére menni.

– Nézze, kérem, maga tanult logikát. Próbáljunk logikusan társalogni.

– Milyen furcsa nyelven beszél! Magyarul is így mondjuk: logikus.

– Ha már szóba került a vallásszabadság… Meg szabad kérdezni, hogy hisz-e Istenben?

– Csak mint Kierkegaard: a beteljesülésben. Érti, mire célzok?

– Körülbelül. Hogy valaki 70.000 fonálnyi mélység fölött lebegjen, és mégis boldog lehet… Teilhard de Chardint is ismeri?

– Nem volt kötelező, de két könyvét németül elolvastam.

– És mi a véleménye?

– Először elájultam tőle. Azt mondtam, gyerekek, itt a modern zseni… De aztán, épp a döntő kérdésben, amikor elkezdi a vallást meg a tudományt öszszeegyeztetni, abszolúte beleszalad a csőbe.

– Érdekes. Nagyjából nekem is ez a véleményem. De ha ilyen szépen megértjük egymást, mért nem jutunk egyezségre ezekkel a vacak gumimatracokkal?

– Vulé vu bérelni kelksóz?

– Na tessék. Pedig mind a ketten értelmesen is tudunk gondolkodni. Mondok valamit: szűkítsük a kört. Mit szólna hozzá, ha két nyugszéket kérnék?

– Tessék parancsolni. Van napellenzős és napellenző nélküli.

– Nagyon helyes. No most, hogy állnak a vízisível?

– Az három méretben létezik. Melyiket adjam?

– Semelyiket. Én ugyanis két gumimatracot szeretnék.

– Két micsodát?

– Különös. Úgy látszik, ezt az egyetlen szót sehogy se tudjuk megérteni.

– Milyen szó ez?

– Összetett. Gumi, plusz matrac. A gumit ismeri? A radírgumit? Az autógumit?

– Hát persze.

– A matracot is?

– Kérem szépen, ne nézzen hülyének.

– Hát akkor tegyük össze a kettőt. Adjon nekem két gumimatracot.

– Itt valami tévedés van. Nálam csak nyugszéket, vízisít és gumimatracot lehet bérelni.

– Bocsásson meg, kisasszony.

– Kérem, nem történt semmi.

– A viszontlátásra.

– Minden jót.

Tóth Krisztina: Örkény árnyjáték 

(Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem)

Soltvadkert, késő esti vasútállomás. Történik 2007 augusztusában egy hűvös, nyár végi estén. A peron kihalt, a pénztárablaknál senki se áll. A jegyeladó piros minitévét néz a kuckóban.

– Jó estét kívánok. A pesti gyorsra szeretnék egy teljes árút.

– Nem tudok adni.

– Elnézést, nem értem.

– Nem tudok adni. Elfogyott.

– Úgy érti, nincs több hely? 

– Hely az van, jegy nincs. Oda nincs.

– Mért… máshova van?

– Akkor mégse Pestre akar menni?

– Dehogynem. Ez az utolsó vonat. Három perc múlva jön!

– Sajnálom. Csak hatvan kilométeres jegyem van.

– És… az mért baj?

– Mert Pest kétszáz kilométer.

– Akkor… tudja mit? Adjon három hatvankilométerest!

– Azt nem lehet. Szabályellenes.

– Nézze, ember, két percem van, és jegyet szeretnék venni, ne szórakozzon már velem!

A bácsi most először leemeli szemét a képernyőről és visszanéz.

– Én nem szórakozok, kérem, különben is, negyedórával a kilencórási előtt nyitva se kéne legyek. Jegy meg nincs. Megmondtam. Tessen írni a Kóka úrnak!

– A kalauztól lehet jegyet venni?

– Régen lehetett. De már nem. Mióta gépesítették őket, már nem lehet. Különben meg nemigen járnak a népek vonattal, itt mindenkinek autója van. A Kókának tessen megírni, hogy nyomtassanak több jegyet.

– Nézze, mindjárt itt a vonat, és szeretnék felszállni!

– Hát akkor tessen felszállni. Nem kell itten kiabálni: föl kell szállni.

– Nem fognak megbüntetni?

– Én azt kérem, nem tudhatom.

– De nekem számla is kéne a jegyről!

– Hát az nehéz lesz. Az már a múlt héten se volt.

Kérjen a Kökin.

– A min?!

– Kőbánya-Kispest. Na jóéjszakát. Le ne késse, mert nincs több. Bajára van, de az meg magának nem jó.

Később, tizenegy órakor a budapesti Kőbánya-Kispest végállomás forgalmi ügyeletén.

– Jó estét kívánok.

– Estét.

– Egy számlát szeretnék kérni a Soltvadkert–Budapest vonatról idefelé.

– Itt?! De hát mért nem kért Soltvadkerten?

– Mert ott nem volt jegy.

– Akkor miről akar számlát?

A férfi bizonytalanul körbenéz, aztán hátraszól egy bóbiskoló nőnek.– Irén, gyere már!

Irén az üveghez jön.

– Egy áfás számlát szeretnék kérni a Soltvadkert–Budapest vonatról idefelé.

– Na, a Laci bácsinak megint elfogyott.

– El.

– Nem mondta, hogy tessék írni a Kóka úrnak?

– De mondta.

– És? Fog írni? Egyszer már valaki írhatna. Ide tessék beírni a vevőt. És mindjárt adok egy jegyet is, csak kinyitom a gépet.

– Nem kell, köszönöm, elég a számla.

– De nekem ki kell adnom jegyet, anélkül nem állíthatok ki számlát.

– Lekésem az utolsó metrót.

– Arról én nem tehetek. Akkor tessék írni a Kóka úrnak. Egyszer már írhatna valaki.

(Elhangzott a Litera 6. előszilveszterén 2007-ben, a Trafóban.)