Az ELTE Művészeti ösztöndíjának és a Mazsike szakmai támogatásának köszönhetően az elmúlt év során kelet-magyarországi zsidó temetőkről készítettem fotósorozatot. Célom az volt, hogy felhívjam a közönség figyelmét arra, hogy ezek a zárt, titkos kertek valójában egyáltalán nem zártak, hiszen minden temető kulcsának van egy őrzője, aki szívesen beengedi a látogatót és a helyi zsidó közösség történetéről is mesél. A projekttel szeretnék hozzájárulni a magyar temetőlátogatás népszerűsítéséhez, ami nálunk Európa más országaival ellentétben nem kézenfekvő kulturális program. A temetők kiválasztása során előtérbe helyezem azokat, melyekben a közösség életére nagy hatással lévő rabbik vannak eltemetve, ezzel is szeretném személyhez kötni és átélhetőbbé tenni a látogatást. A sorozatot három évszakon keresztül készítettem.

Mintegy privát zarándokútként a sírokat felkerestem télen, tavasszal és nyáron is, egyrészt azért, hogy a természet változását követve izgalmas képi világot mutathassak be, másrészt a temetők, sírok megtalálásában nem feltétlenül jártam első alkalommal sikerrel, így alaposabb utanájárást követően némelyikbe visszatértem.

Meglátogattam  Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúsámson, Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Nyíracsád zsidó temetőit. Ebben  a sorozatban kiemelt jelentőséget szentelek a következő rabbiknak: Rosenberg Zév Wolf (Farkas; 1862–1952) debreceni rabbi, Mattersdorf Jeremiás (1750?–1805) abaújszántói rabbi, Amram Blum (1834–1907) berettyóújfalui rabbi, Schönfeld Joszef Saul (1880–1925) nyíradonyi rabbi, Fried Áron (1812–1891) hajdúböszörményi és hajdú megyei főrabbi, Günz Jakab (Jákov Joszef; 1854–1925) hajdúböszörményi rabbi, Szófer Jiszráél Efrájim Fischl (Schreiber Fülöp; 1813–1898) hajdúnánási rabbi, Fried Netánel háKohén (1857–1916) balmazújvárosi rabbi, Fried Jehiél Mikhál háKohén I. (Menyhért; 1881–1939) balmazújvárosi rabbi, valamint Katz Móse (1820–1895) egykori túrterebesi rabbi is, aki Hajdúszoboszlón lett eltemetve.

Hosszú  távú terveink közt szerepel egy album kiadása, amely országos szinten mutatja be a zsidó temetőket és a híres rabbik sírjait.

Első téli helyszínünk Püspökladány volt. A zsidó temető a Déli sor 8. szám alatt található. Egy aszfaltos útról párszázméteres földúton érjük el a mindig nyitott temetőt. A környéken gazdátlan kutyák kóborolnak, ezért egyedül, főleg anélkül, hogy bárki ismerné hollétünket, nem tanácsos erre járni. Mindenesetre az első vicsorgó jószággal való találkozás után levontam azt a következtetést, jó, ha van nálam némi hústerméket tartalmazó szendvics, hogy az önkényes útonállókat lekenyerezzem.

A téli fotózás kihívásai közé tartozik a világos órák rövidsége. Így mire Püspükladányba értünk lassan besötétedett. Utunkat másnap folytattuk, az irányt Hajdúszoboszló felé vettük.

Hajdúszoboszlón elsőre nem találtuk meg a zsidó temetőt. A helyiek egyhangúlag egy olyan területre irányítottak, ami egy kietlen pusztaság volt, elszomorodtunk, de elhatároztuk, hogy kiderítjük mit rontottunk el és tavasszal visszatérünk.

Így találtuk meg tavasszal a Kabai úti Tesco melletti zsidó temetőt. A Tesco parkolóját elhagyva egy mezőn átvágva jutunk el a kerítésig. A terület autóval is megközelíthető, kivéve, ha előtte esett az eső, mert a talaj könnyen mocsarassá válik. De valójában érdemes gyalog mennünk, mert a mezőn hatalmas nyulak ugrándoznak, akiket igazán nem ildomos megzavarni. Tavasszal a kaput számzáras lakat zárta. A kódot onnan tudhatjuk meg, hogy a megfelelő 4 betűs héber felirat számértékeit állítjuk be. Ezesetben ez a בובו (azaz “bobo”) volt. A héber abc-ben a bet (ב) megfelelője a kettes, a vávé (ו) pedig a hatos. Igenám, de itt merül fel a kérdés, hogy a gondosan megfejtett 6262-t hogyan is kell beállítani a lakaton? A latin írásnak megfelelően balról jobbra 2626, vagy pedig a héber írást követő 6262 lesz a jó megoldás. Az ajtó egyébként egyik verzióra sem nyílt ki, így azon kezdtem el gondolkodni, hogy félrénéztem-e a kézírást és a másodi váv mégis inkább rés (ר), ami ebben az esetben szintén kettes, egyébként kétszáz. Na de milyen irányban kell beállítani? Végül a helyes megoldás az első próbálkozás lett, tehát 2626 és a nyers erő alkalmazása, hiszen ezek a lakatok télen-nyáron, hóban-fagyban ki vannak téve az időjárásnak, s nem is sűrűn nyitogatják őket, ezért igencsak berozsdásodnak.

Az 1860-as évektől szoboszló első rabbija a korábban nyíregyházi segédrabbi, Weisz(mann) Ávrahám (1805–1879) lett, az ő működésere alatt a hitközség orthodoxnak nyilvánította magát. Őt fia, Weisz(mann) Jákov Cvi (1843–1889) követett, aki 1879-ben megalapította a jesivát.

A temetőben fekszik Katz Móse (1820–1895 / 5655. ádár 4.), a korábbi túrterebesi rabbi, aki  fiával Katz Slomó (Salamon; ?–1918) rabbival együtt költözött Szoboszlóra, de külön házban élt, hogy a szent könyvek tanulásában még családja se zavarhassa meg.

A fekete leves igazán csak nyáron jött. A fáradságosan megfejtett kóddal nem jutottam be, ellenben a kapun egy terebélyes héber kézírásos felirat fogadott, amiből gyér hébertudásommal annyit sikerült megfejtenem, hogy a kód jelenleg nem működik. Illetve sikerült kivennem a TESCO kifejezést. Így maradt a mezei nyulak urándozásának élvezete. Később külső segítséggel megtudtam, hogy a felirat arra utasít, hogy vegyünk a Tescoban egy csillagcsavarhúzót és a lakatot a megfelelő helyeken csavarozzuk szét, ám erre már nem vállalkoztam.

Berettyóújfaluban a Szabolcska utcában találjuk a temetőt. A bejutáshoz előbb kapcsolatba kell lépnünk a polgárőrséggel, akik kinyitják a temetőt. Ezt a 06 30 906 1842-es telefonszámon tehetjük meg, ami a kapura is ki van írva. A temetőben ohel is van. A héberül sátrat jelentő szó egy szerény épületetre vonatkozik, ahol prominens személyiségek nyughelye található. Ehhez három másik telefonszámon próbálkozhatunk, hogy kulcsot kapjunk.  Az ohelben Blum  Ámrám nyugszik, ám ide nem sikerült bejutnom.

Blum Ámrám (1834–1907) 1882-ben foglalta el a berettyóújfalui rabbiszéket. A nagy Talmud-tudós hírében álló Blum rabbi a híres pozsonyi jesivában tanult, 1862-től pedig már saját maga vezetett jesivát Mádon, majd pár évig Huszton (Huszt, Ukrajna) volt rabbi. A Bét Seárim (Munkács, 1909) című könyv halhatatlan szerzője, mely az első kiadása után számos újabbat is megélt.

A debreceni zsidó temető láttán átélhető a város zsidó lakosságának mekkora mérete és jelentősége lehetett a város életében. A temető a Monostorpályi út 44. szám alatt találjuk. Ám a nyitvatartásról érdemes tájékozódni, különben csak zárt kapukat és egy hatalmas kutyust látunk.  A temető hétfőtől Csütörtökig  7 és 15, péntekén 8 és 12, vasárnap 9-13 óra között van nyitva. Szombaton akárcsak minden zsidó intézmény zárva tart. Továbbá elindulás előtt tájékozódjunk a zsidó és nemzeti ünnepekről is, amikor is szintén zárva tart a temető. Ha konkrét személy sírhelyét keressük, akkor a temetőőr segít eligazodni az adatbázisban, ami egyénként online is elérhető.

1885-től a debreceni orthodox hitközség dájánja (rabbi, aki vallási kérdésekben döntéseket hoz) a püspökladányi rabbi fia, Rosenberg Zév Wolf (Farkas; 1862–1952) volt, aki elsősorban a jesivában tanított, illetve kósersági kérdésekkel foglalkozott, de a főrabbi távollétében az anyakönyvvezetési ügyeket is magára vállalta.

Balmazújváros zsidó temetőjét a Böszörményi úton találjuk. A temető kulcsát a 06 30 960 6878 számon tudjuk elkérni. A temető jelenlétéről árulkodik a jellegzetes kőtábla formájú kerítés, de egyébként beleolvad a kertes házak sorába. Míg télen a viszonylag nagy terület szokatlan hidegséget sugároz, addig nyáron a bőtermő alma-, cseresznye- és meggyfák meglehetős nyugalmat árasztanak. Az ohelben Fried Netánel háKohén és Jehiel Mikhál háKohén nyugszik.

A hitközség első rabbija 1893-tól Fried Netánel háKohén (1857–1916) lett, aki korábban Kisvárdán vezetett jesivát, majd itteni beiktatása után egyhamar népszerű jesivát alapított a faluban. A döntvényei még életében, Pné Mevin (Munkács, 1913) címen jelentek meg, majd halála után azonos címmel kiadták a Tóra-magyarázatait (Beregszász, 1927) is. A következő rabbinak az előző fia lett megválasztva, Fried Jehiél Mikhál háKohen I. (Menyhért; 1881–1939 / 5700. kiszlév 18.). Méltó utódja lett apjának, aki kereste a béke megteremtését a közösségén belül.

A hajdúböszörményi temetőt a 06 30 969 6404 as telefonszámot felhívva tudjuk kinyittatni. A temetőőr hölgy elmondása szerint Hajdúböszörményen nem maradtak zsidók, de az temető sűrűn látogatott zarándokhely. A Külső-hadházi úton lévő temető kivételesen kovácsoltvas kerítéssel van határolva. A temetőben két ohel is van, míg az egyik igényesen felújított, a másik elszomorítóan romos állapotban van. Itt helyezték örök nyugalomra Fried Áront és Günz Jakabot. A temető teljesen különböző arcát mutatta mindhárom évszakban, bár különös, nemcsak télen, nyáron is fehérlik.

Fried Áron (1813–1891) rabbi Hajdúböszörményben született és a 19. Század második felének egyik legmeghatározóbb rabbija volt, aki kisebb időközökben Mezőcsáton, Debrecenben és Hajdúsámsonon működött, de élete nagyobb részét itt, szülővárosában volt rabbi. Először Abaújszántón Löw Elázár rabbi tanítványa volt, később pedig a veje is lett. Pozsonyban a híres Hátám Szófer  jesivájában tanult. Hajdú-Bihar megye főrabbija volt, aki mindenféle újítás éles ellenzője volt, többek között ezért is számos konfliktus alakult ki körülötte. Jelentős műve a Tóra-magyarázatokat tartalmazó Zekán Áron (Munkács, 1888, 1904).

1896-tól Günz Jakab (Jakov Joszef; 1854–1925) lett a rabbi, aki több, haszid színezetű jesivában is megfordult, mint például a máramarosszigetiben. Először Hejőcsabára került rabbinak, ahonnan ide hívták meg. Működése alatt a hitközség újból felvirágzott: a jesivában volt olyan időszak, amikor egyszerre száz bóher is tanult. Munkája Horé Beszámim (Budapest, 1927) címen látta meg a napvilágot.

A hajdúdorogi zsidó temető eléréséhez a Nánási úton kell haladunk. A falu végén balra letérve két lehetőség közül is választhatunk. Bejuthatunk a Újtelep utcán keresztül egy kapun, illetve az Iskolakert utcáról is a vendégházon keresztül. A temetőt és a hozzá tartozó házat az ohelben elhunytak leszármazottainak megbízásából helyiek tartják karban.

A település első rabbija 1874-től a híres göncruszkai rabbi egyik fia, Frankel Smuél (1815–1881) lett, aki a híres szanzi (Nowy Sącz, Lengyelország) rebe, Hájim Halberstam (1793–1876) egyik kedvenc tanítványa volt. Kezdetben nem akart semmiféle rabbiállást vállalni, mert tudását nem akarta pénzre váltani, inkább csendes sarkokba elvonulva tanult, végül aztán Komádiban mégis kénytelen volt elvállalni a felkérést. A hagyomány úgy tartja, hogy hajdúdorogi küldötteket is elküldte, mikor felajánlották neki a rabbiszéket, viszont a dorogi zsidók kitartottak: még az óhajtott rabbi mesterének is írtak, hogy hasson oda. A szanzi rebe gratuláló levelet küldött Frankel rabbinak, hogy olyan helyen lehet rabbi, mint Hajdúdorog. Nagy jesivát alapított, kevés szabadidejében pedig megírta híres könyvét, az Imré Sefer (Munkács, 1888) címűt.

A nagynevű rabbi halála után egyik vejét, Citron Zév Wolfot (másképp: Czitron Farkas; 1854–1927) választották meg, akit hasonlóképpen tiszteltek és a környék haszidjai is őt tekintették szellemi vezetőjüknek.

A Nánási úton elhagyva a községet Hajdúnánásra érkezünk, ahol a zsidó temető kulcsát a Toldi utca 25. számban kérhetjük el. A kulcs őrzője útbaigazít a temető felé, ami az ipartelep mögött található. A temető olyannyira „élő”, hogy ottjártunkkor égő mécsesek fogadtak bennünket.

1862-ben a sárospataki rabbi egyik fia, Szófer Jiszráéll Efrájim Fischl (Schreiber Fülöp; 1813–1898) foglalta el a rabbiszéket, akit még életében az Áfszé Erec (Munkács, 1880) című Tóra-magyarázatokat tartalmazó könyve tett ismertté. Hosszú életét kizárólag a Tórának szentelte: a pozsonyi Hátám Szófer egyik utolsó tanítványa volt, kinek útja a jesivából egyenesen Nánásra vezetett, és hiába kapott javadalmazóbb ajánlatokat nagyobb községektől, ő megvetette az anyagi javakat, hiszen valóságos aszkéta volt. A nánási rabbi haszid volt, akit hívei csodarabbinak tartottak, de ő a szélesebb körű szerepléstől elzárkózott, a hozzá érkezőket pedig szerénységből más rabbikhoz küldte.

Hajdúsámsonon szokatlan módon két zsidó temető is van. Az önkormányzatnál kaphatunk térképet és eligazítást is az odataláláshoz. Az első egy domboldalon fekszik, tavasszal könnyen bejutottam, mivel a kerítés meg volt rongálva. Ám néhány hónappal később a kerítést dróttal erősítették a kapuhoz, amihez tanácsos fogót hoznunk magunkkal, ráadásul a területet visszafoglalta az áthatolhatatlan akácos.

A másik temető a község szélén fekszik. Kapuja mindig nyitva, így a helyi fiatalok találkozóhelye.

A sámsoni rabbiszéket 1893 őszén foglalta el Szófer Joszef Cvi (Schreiber; 1860–1929) rabbi, aki az első pesti orthodox főrabbi fia volt. A rabbi szerénysége és nemes jelleme kiviláglik a végakaratából, miszerint kedves szavú, lélekemelő intelmekben kérte elárvult nyáját, hogy maradjanak az általa kikövezett úton és hogy osszák rabbisági kerületét osszák két részre: válasszák le Vámospércset és mind oda, mind Sámsonba egyik-egyik vejét válasszák meg rabbinak.

Itt van eltemetve a híres abaújszántói rabbi, Mattersdorf Jeremiás (1750?–1805 / 5565. áv 4.) is, akit váratlan halála a közelben érte – a sírkőre vésték: „örvendezz Sámson népe, egy szent ember van köztetek”. A szántói rabbi temetése után sokáig a falu lakossága szentül hitte, hogy Sámsont azért kerülik el a ragályos betegségek, mert ő itt fekszik.

Utolsó állomásunk Nyíradony, ami kissé távolesik a bejárt Hajdúság térségtől. Ezúttal nem tudtuk a temető pontos helyét, így a helyiek útbaigazítására voltunk utalva, akiknek sajnos nem sok ismeretük volt a zsidó temető hollétéről. Végül a távolból szúrtunk ki egy ismerős kerítésformát, ugyanis a temető  egy zárt kertek mögötti területen egy dombocskán van, amit a két ház közötti szűk folyósón érünk el. Itt a kaput csupán drótozással zárták le, az ösvény végén lévő számzáras lakatot pedig a “somer” (שומר, héberül: őrző) szó számértéke, azaz a 3642-es számkód nyitja.

A falu első rabbija Schönfeld Joszef Saul (1880–1927) volt, akinek már apja is ezt a hivatást űzte. Tudása és közvetlen személyisége miatt halála után a közösség elhatározta, hogy olyan rabbit választanak, aki a megboldogult lányát veszi feleségül.

Szöveg: Cseh Viktor, Dohi Gabriella

Fotók: Dohi Gabriella