Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt választották maguk közé a nemzet színészei a júliusban meghalt Király Levente helyére, közölte a Nemzeti Színház. A színész-rendező 50 éve a Vígszínház társulatának tagja, a mai napig nemzedékének egyik legtöbbet játszó, legaktívabb művésze.
A MAZSIKE Lola naplója című kisszínházi sorozatában Takáts Andrea partnereként ő alakítja Márai Sándort.
Sok szeretettel gratulálunk neki!
A Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró idén volt nyolcvankét éves.
2019 nyarán a MAZSIKÉvel forgatott két futó projektünkről, így készült el 2021-ben a Kövek című dokumentumfilm, mely párhuzamosan örökíti meg, ahogy Gunter Demnig német szobrász művész magyar városokban helyez el botlatóköveket a holokauszt áldozatainak emlékére, és azt, hogy az ASF nemzetközi önkéntesekből álló csapat munkaszolgálatos sírokat állít helyre a Kozma utcai temetőben.
A filmet itt lehet megnézni. Legyen neki könnyű a föld, emlékezzünk rá műveivel.
A Mátyás-kori Nagyzsinagóga pusztulásának 338. évfordulója alkalmából szervezett hagyományos séta
Sétavezető: Deák Gábor a mozgalom egyik alapítója
Időpont: 2024. szeptember 1. (vasárnap) 17:00-18:30
Találkozó: Korona Kávéház előtt (Dísz tér 16.)
A séta várhatóan 18:30-kor fejeződik be a Zsinagógánál elhelyezett emléktáblánál, majd rövid megemlékezésre kerül sor
A megemlékezés programja:
A részvevőket köszönti Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke
Közreműködik Gerendás Péter zeneszerző, előadóművész és Dobó Enikő a Vígszínház színművésze
Az áldozatok emlékére a gyászimát Verő Tamás rabbi mondja el.
A résztvevők ezt követően elhelyezhetik az emléktáblánál a kavicsokat és mécsest
gyújthatnak.
A program díjtalan, regisztráció szükséges a korlátozott létszám miatt.
Regisztráció: https://forms.gle/atxzS46jEPDZC1m2A
Beszélgetőtársam Pető Iván történész, levéltáros, politikus, az SZDSZ alapítója, 1992 és1997 között a párt elnöke. Beszélgettünk mindent meghatározó sémákról, családi történetekről, az apa-fiú viszony bonyolultságáról, a rendszerváltás illúziójáról és egy majdnem be nem fejezett műről, amely Pápa zsidóságának történetét meséli el.
Host: Dohi Gabriella
Az adás meghallgatásához katt IDE
A korábbi adások ITT találhatóak.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet mélyen megrendítette, hogy elvesztettük alapító tagunkat, az antiszemitizmus, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés elleni küzdelemben egyik legkitaróbb társunkat, Donáth László evangélikus lelkészt. Legyen neki könnyű a föld!
Elvarratlan szálak: Kővágóörs zsidósága
Időpont: 2024. augusztus 17. szombat 11.00
Találkozó: 10.50-kor a Kővágóörsi zsinagóga udvarán (Cseh Tamás utca 4.) A séta pontosan kezdődik.
Jegyár: 6500,-Ft/fő – mely tartalmazza a kóstolót is. Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/JM1fNZ2JANZEsRqD6
A séta hossza kb 2,5 óra
Sétavezető: Czingel Szilvia
A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.
Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása. A különleges sétán elmeséljük a zsinagóga történetét és megnézzük a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatjuk a közösség temetőjét és megismerjük az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára. Betekintünk az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézzük azt az egyedül álló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követjük, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.
Július 23-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a magyar vívósport számos kiválósága, zsidó szervezetek vezetői és szimpatizánsok emlékeztek meg Petschauer Attiláról, a mártírhalált halt vívó olimpiai bajnokról.
Az Attila úton, egykori lakása előtt elhelyezett botlatókőnél megjelent Yakov-Hadas Handelsman, Izrael Állam nagykövete, Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke, Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója, Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke. A párizsi olimpiára készülő vívók képviseletében Csampa Zsolt, a Magyra Vívó Szövetség elnöke, Boczkó Gábor szövetségi kapitány, Gárdos Gábor, a női karválogatott edzője és – már útra készen – Battai Sugár és Rabb Krisztián olimpikon kardozók. Ott volt Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke.
A részvevőket Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke köszöntötte. Bevezetőjében megemlékezett Petschauer Attila születésének 120. évfordulójáról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy országnak mindig dicsőséget szerzett sportolóit sem védi meg semmi az elszabaduló gyűlölet, a kirekesztés és megbélyegzés ellen. Így számos magyar sportoló, olimpikon lett a vészkorszak áldozata, akikre a Holokauszt 80. év fordulójának évében, a párizsi olimpiai napjaiban kötelező emlékeznünk. Ezzel is kifejezve, hogy a sport és a gyűlölet bármilyen megnyilvánulása nem járhat együtt.
Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója emlékbeszédében részletesen ismertette Petschauer Attila életútján, sportolói pályafutását és tragikus halálát. Ezt a történetet tette szemléletessé, átélhetővé Szabó István. A napfény íze című filmje. Nem védte meg őt a a Signum Laudis-sal járó mentesség a szidó törvények hatálya alól, sem a kormányzó elismerése. Kiemelte, hogy hőse nem az egyedüli volt, akit kimagasló teljesítménye ellenére, zsidó származása miatt kitaszított sporttársadalom. Sokan kényszerültek emigrációba vagy lettek a holokauszt áldozatai.
Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke visszaemlékezésében tisztelettel és némi irigységgel a hangjában beszélt Petscauer Attila mindennapjairól, társasági életéről, újságírói, közéleti szerepéről, ami a mai sportolóknak sok tekintetben nem mindig adatik meg. Külön szólt arról is, hogy a vívósport a magyar olimpiai sportágak között máig a legsikeresebb. Gerevich Aladár utódai méltók a nagy elődökhöz.
Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke azokat a friss élményeket idézte, hogy, hogy ma is milyen dicsőség a világversenyeken, különösen zsidó sportolók között magyar vívónak lenni.
A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés kavicsait és mécseket gyújtottak Petschauer Attila botlatókövénél.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Vívó Szövetség
a Holokauszt 80. évfordulója és a Párizsi Olimpiai Játékok évében közös
megemlékezést tart a mártírhalált halt
PETSCHAUER ATTILA
az Amsterdami és Los Angelesi Olimpia bajnoka botlatókövénél
2024. július 23-án, kedden 12.30 órakor.
Helyszín: Budapest, I. kerület Attila út 65/c.
A résztvevőket köszönti Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke.
Az egykori olimpiai bajnokra emlékezik Csampa Zsolt, a Magyar Vívó
Szövetség elnöke és Grósz Andor a MAZSIHISZ elnöke.
Az eseményen részt vesznek a Párizsi Olimpiára utazó magyar vívó
delegáció tagjai.
A résztvevők elhelyezik a botlatókőnél az emlékezés kavicsait, virágait és mécsest gyújtanak.
A Városmajor kicsit másképp
Érdemes megismerkedni a 12. kerület egy központi, de zsidó kulturális szempontból kevéssé közismert részével és annak történeteivel. Sokan járunk a Kék Golyó és a Szent János kórház között, és mégis legtöbben talán figyelmetlenül haladunk el ismert történetek helyszínei előtt. Egyesületünk legújabb sétájával a Városmajor utcát járjuk be a Magyar jakobinusok terétől az Alma utcáig.
Az utca épületein keresztül betekintünk a Vágó fivérek építészeti munkásságába, a híres Árkay-villa lakóinak életébe, az Alma utcai Zsidó Idősek Otthonának múltjába-jelenébe, megnézzük a nyilas uralom egyik legszégyenletesebb eseményének helyszínét, de lesz szó Basch Lóránt ügyvédről és irodalomtörténészről, a Nyugatról, Babits Mihályról, Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról is.
—-
Időpont: 2024. augusztus 1. csütörtök, 18.00
Találkozó: Városmajori Jézus Szíve templom előtt (1122 Budapest, Csaba utca 5.)
Jegyár: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/ZqzApZQBqvUzcEVZA
Sétavezető: Süveges Gréta
A séta hossza: kb 2 óra
Világok találkozása: Lőportárdűlő
Külváros és belváros határán, Angyalföld és Újlipótváros között, ahol találkozik a polgár a munkással, a 100 éves ház a modern lakóparkkal, a zsidó a nem zsidóval, szegényebb a jómódúval, a szent a profánnal, a fasiszta az ellenállóval. És ahogy minden városi sétán, de itt talán még inkább: a múlt a jelennel. Gyere velünk, nézz bele ebbe a kavargó sokszínűségbe, ki tudja, meddig őrzi még izgalmas kavargását.
—
Időpont: 2024.07.18. csütörtök 18.00
Találkozó: 1134. Taksony utca – Tüzér utca sarok
Részvételi díj: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/3reEfyUy6C8z4dyJ6
A séta hossza: kb 2 óra
Sétavezető: Turai Júlia
MEGRENDÜLÉSSEL FOGADTUK A HÍRT, HOGY ELHUNYT FRIEDMANN TAMÁS, SZEKSZÁRDI ZSIDÓ HITKÖZSÉG ELNÖKE. KITARTÓ KÜZDELMÉNEK KÖSZÖNHETŐEN NÉHÁNY HÓNAPJA MÉG TELJESÜLHETT RÉGI TERVE, ELHELYZETÜK SZEKSZÁRDON A ZSIDÓ MÁRTÍROK BOTLATÓKÖVEIT.
LEGYEN KÖNNYŰ NEKI A FÖLD!
