Hírek a budavári eltemetett zsinagógáról

/in /by

Purimhoz közeledve elsősorban jó híreket illik megosztani:

Akik évek óta követik a Budavári, Mátyás-korabeli eltemetett zsinagóga ügyét, azoknak egy új fejleményről számolhatunk be.

A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával Bánszky Szabolcs építész vezetésével megkezdődött Táncsics Mihály u. 23. sz. alatt a műszaki, építészeti és régészeti felmérés egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. A tanulmány alapján az I. kerületi Önkormányzat elvégezteti az ásatásokat, hogy az eltemetett zsinagóga maradványai láthatók legyenek addig, amíg valamilyen végleges megoldást nem találunk a bemutatáshoz. Erről szól a Duna TV „Utódaink reménysége” című zsidó vallási műsorának legutóbbi adása, amelyet ITT osztunk meg (a 11. perc után következik a vonatkozó rész).

Elkészítettünk egy rövid online ismertető füzetet a zsinagógáról. Aki szeretne ebből nyomtatott változatot kapni, az írjon nekünk (info@mazsike.hu). Készül az angol nyelvű változat is. Részben a turisták számára, de abban a reményben is, hogy támogatókat tudunk találni a nem olcsónak ígérkező rekonstrukcióhoz.

Eltemetett Zsinagóga füzet

 

 

Győri Balett: Purim – avagy a Sorsvetés

/in , /by

Évekkel ezelőtt igazi áttörés és nagy siker volt a Győri Balett Purim – avagy a Sorsvetés című táncjátéka a most 75 éves Jávori Ferenc – Fegya zenéjére. Erre is emlékezve és a szerzőt köszöntve osztunk meg részleteket az előadásból és Kiss Jánosnak, a Győri Balett alapító igazgatójának videóüzenetét Purim alkalmából.

 

Tóth Potya István: az FTC focista, aki embereket mentett

/in /by

2021. február 16-án közös megemlékezést tartott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Ferencvárosi Torna Club abból az alkalomból, hogy az FTC egykori játékosa és edzője, Tóth Potya István neve felkerült a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Wallenberg emlékparkban az embermentők márványtáblájára.

Tóth Potya István a Nemzeti csapatából 1909-ben került be a válogatottba, igazán ismert és népszerű játékos akkor lett, amikor 1912-ben az FTC-be igazolt. Közel 200 első osztályú mérkőzést játszott az első osztályban, visszavonulása után pedig 34 évesen, 1925-ben már a zöld-fehérek edzője lett. A civilben mérnök Tóth az első trénerek egyike volt, aki nem csak edzéseket vezetett le, hanem tervszerűen építette fel csapatát. Ennek meg is lett az eredménye, a fiatal szakember zsinórban három bajnoki címet szerzett az Üllői úti gárdával. 1930-ban Olaszországba szerződött, ahol többek között a milánói Intert is irányította. Hazatérve az Újpest csapatához szerződött, azon kevesek egyike, aki a Ferencvárossal és az Újpesttel is bajnoki címet tudott nyerni.

A háború alatt edzőtársaival szervezkedtek, hogy az üldözötteken segítsenek. Tóth ekkoriban a Honvédelmi Minisztérium Légvédelmi Hivatalában dolgozott, így lehetősége volt hamis iratokat szerezni, de Telepes utcai háza is sokaknak nyújtott menedéket, többek között Gobbi Hildát és a Latabár-fivéreket is bújtatta. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után érkezett Budapestre Kovács Pál, az amerikai hadsereg tisztje, s ismerőse, a római Lazio egykori edzője, Kertész Géza segítségével vette fel a kapcsolatot a magyar trénerekkel. A Dallam-csoport egyik fő célja a budapesti hidak megmentése lett volna, de a csoport lebukott. Tóth Potyát december 6-án tartóztatták, le a család ettől kezdve nem hallott róla. A nyilasok hetekig vallatták, majd a foglyokat átadták a Gestapónak. Több helyen is raboskodott, végül a várba, a Belügyminisztérium épületébe hurcolták, ahogy február 6-án több társával kivégezték.

 

Könyvtári esték: A zsidó bárók „bűne”

/in /by

A Holokauszt Emlékközpont tisztelettel meghívja Önt online előadására:

A zsidó bárók „bűne”

Előadónk:
Szunyogh Szabolcs, író, újságíró, szerkesztő

Időpont: 2021. február 18. (csütörtök) 18.00 óra

Az antiszemita vélekedések kedvelt célpontja a zsidó bárók csoportja, a zsidó milliomosoké, akiket spekulánsnak, ingyenélőnek, népnyúzónak bélyegezni nemcsak a jobboldali, hanem a baloldali rezsimeknek is kedvelt szokása. Kik voltak ezek az emberek, honnan jöttek, hogyan teremtették meg mesés vagyonukat, mire használták pénzüket és befolyásukat, kárára vagy hasznára voltak-e a magyar nemzenek és a magyar népnek? Az antiszemita vádak szerint kisajátítottak egész termelési ágazatokat, kiszorítva onnan a törzsökös magyarokat. Az előadó három személy példáján keresztül azt próbálja bizonyítani, hogy nem tehettek ilyent, mert fellépésük előtt nem léteztek ezek az ágazatok, ők teremtették meg azokat, és munkásvédő, szociális, nemzeti tevékenységük alapján ezek a „virilisták” (a legtöbb adót fizető személyek) kiemelkedő eredményeket értek el, összevetve a hagyományos arisztokrácia némelyik tagjával szinte megdöbbentően többet tettek a hazáért, mint a „tősgyökeres” vállalkozók és tőkések. Wahrmann Mór, Weisz Manfréd és Fenyő Miksa életművének rövid bemutatásával illusztrálja ezt a tételt, hozzátéve, hogy a korabeli magyar politikai osztály – Andrássy, Tisza, Jókai – tudták és méltányolták ezt.

 

Előadónkról:
Az újságíróként, rádiósként és számos vallásismereti könyv szerzőjeként ismert Szunyogh Szabolcs az utóbbi évtizedben a zsidó kultúra értékeinek, hagyományainak megismertetését, s ezáltal az előítéletek oldását célul tűző és a magas szintű ismeretterjesztést szolgáló köteteket publikált (Magyar menóra, Jákób csillaga). Izraeli utazásai során szerzett élményeit szubjektív hangú útirajzban örökítette meg (Kordnadrágban Tel Avivban), hogy hozzájáruljon az ország hiteles tényeken alapuló megismertetéséhez. Évtizedek óta foglalkoztatja a magyar zsidóság teljesítménye a magyarországi polgári modernizációban. Hisz abban, hogy ennek a teljesítménynek a megismertetése hozzájárulhat a multikulturális, egymást tisztelő, egymást kölcsönösen gazdagító együttélés megerősödéséhez.

 

A programhoz ZOOM alkalmazáson keresztül csatlakozhat, vagy FACEBOOK oldalunkon élőben követheti az előadást:
https://www.facebook.com/Holokauszt/

További információ és regisztráció:
regisztracio@hdke.hu

Hadd szóljon! 92.9

/in /by

Tisztelt Egyesületi Tagok! Barátaink!

Bizonyára sokan vannak köztetek, akik a mai délutánon remélhetőleg nem utoljára, csak átmeneti szünet előtt velünk hallgatják a Klubrádiót a 92.9-en. A MAZSIKE kezdettől fogva, küldetésének megfelelően a véleménynyilvánítás teljes, de felelősen vállalt szabadsága mellett állt ki. Ezt a gyakorlatot folytattuk fórumainkon, Hírlevelünkben, a Szombat folyóiratunkban is. Mai kiállásunk a Klubrádió mellett azonban nem csak a szolidaritás megnyilvánulása. A Klubrádió műsorai, különösen a kulturális magazinok, rendszeresen foglalkoztak a MAZSIKE programjaival, kezdeményezéseivel, a zsidóság gazdag kulturális hagyományaival, a nemzet kultúráját gazdagító zsidó alkotókkal és műveikkel. Reméljük, ez így lesz a jövőben is.
Köszönet az eddig partnerségért!

A MAZSIKE Elnöksége

 

Beszélgetés a ma 75 éves Jávori Fegyával

/in /by

Jávori Ferenc Fegya ma, február 10-én ünnepli 75. születésnapját.

A holokauszt után született, a nemrégiben a Szovjetunióhoz került Kárpátalján, zsidó családban, Jakubovics Ferenc néven. Édesanyja az auschwitzi koncentrációs táborban raboskodott, míg édesapja munkaszolgálatos volt. Gyerekkorát szülővárosában, soknemzetiségű környezetben töltötte, ami még fogékonyabbá tette őt más kultúrák befogadására. Hegedülni tanult, mivel ha menekülésre került volna sor, ezt a hangszert könnyedén magával tudta volna vinni. Mindig is érdekelte a klezmer zene, amely a közép-európai askenázik hagyományos zenéje, ezért felkereste Galambos Gyula cigányprímást, akitől klezmert tanult. 1967-ben felvételt nyert a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű tanszakára, ahol zongorázni is tanult. Az egyetem elvégzése után – többek között – Nagyszőlősön és Huszton tanított zenét. Eridán néven együttest is alapított a magyarországi táncdalfesztiválok hatására, amellyel szovjet slágereket játszottak, és bejutottak a az ottani Ki mit tud? döntőjébe, később a zenekart cionista összeesküvés vádjával betiltották. 1976-ban települt át Magyarországra, ahol a Budapesti Operettszínházba került mint zenekari hegedűs. Kísérte többek közt Németh Marikát, Feleki Kamillt, Galambos Erzsit és Lehoczky Zsuzsát. Az 1980-as évek végén ismerkedett meg jobban a klezmer zenével az Egyesült Államokban, ennek hatására 1990-ben megalapította a Budapest Klezmer Bandet, amellyel nemzetközi szinten is komoly sikereket ért el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Születésnapja alkalmából beszélgetett vele Háver-Varga Marianna. Hallgassák sok szeretettel!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tisztelegjünk munkássága előtt a Budapest Klezmer Band 2019-es Újévi koncertjével. Boldog születésnapot!

 

 

 

Éljenek a februáriak!

/in /by

Sok boldogságot kívánunk

Kirschner Péternek, a Mazsike elnökének, aki ma, február 9-én ünnepli születésnapját!

 

két elnökségi tagunknak Szunyogh Szabolcsnak és Róbert Péternek, akiknek február 5-én volt a születésnapjuk

 

 

 

 

 

 

 

valamint

korábbi díjazottainknak: Gábor Györgynek, aki február 6-án és Szinetár Miklósnak, aki pedig tegnap, február 8-án ünnepelte születésnapját.

 

 

 

 

 

 

 

Sok boldogságot mindannyiuknak!

 

Új Mazsike podcast adás Zoltán Gáborral

/in /by

Smonca, a Mazsike podcastja.

Zoltán Gábor – író, tősgyökeres városmajori. Lakókörnyezetét kutatja különös tekintettel a nyilas rémtettekre. Orgia című regénye 2016-ban jelent meg, azt követte az ahhoz kapcsolódó, szélesebb spektrumú Szomszéd című esszéregény és egészen friss a Szép versek 1944 abszurd antológiája.

Az adás meghallgatható ITT, valamint Spotifyon, ApplePodcaston.

A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele.
De mi nem csak fecsegünk. A kortárs zsidó kultúra alakítóival, résztvevőivel és kutatóival beszélgetünk fontos dolgokról könnyedén, mindenről ami kultúra és kicsit is zsidó.
Műsorvezető: Dohi Gabriella.

Tu bisvát – A fák újéve

/in /by

A fák születésnapja.

Izraelben a fák termését nem volt szabad megenni az első három évben, a negyedik évi termést pedig fel kell vinni Jeruzsálembe. Később ez az ünnep vált a diaszpórában élő zsidóság számára az egyik legerősebb érzelmi kapoccsá Izrael országával. E napon Izrael földjéről származó gyümölcsöket eszünk és az ősi földre emlékezünk.

Most a XXI. században többlet jelentéssel bír az ünnep: ma már nem csak ünneplés, hanem figyelemfelhívás is, hogy vigyáznunk kell mindarra, amit kaptunk, nem csak magunk miatt, hanem az utánunk jövő nemzedékekért is. Itthon is és az egész bolygón.

Éppen ezért mi a Mazsikében 2019-től hagyományteremtő szándékkal minden évben a Sétafesztiválon ültetünk egy fát, ami ezt a kontinuitást hivatott nemcsak jelképezni de a gyakorlatba is (át)ültetni.

Ma van a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja

/in /by

Ma van a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor. Minden évben megemlékezünk január 27-éről, bízva abban, hogy ezen a napon nem csak a tábor szabadult fel, hanem mindannyian egyszer s mindenkorra a kegyetlenség és embertelenség alól.

Magyarországon számos településen van emlékű, emléktábla, amely megemlékezik a deportálások áldozatairól. Budapesten is több kerületben vannak emlékművek, azonban a holokauszt valamennyi zsidó áldozatának egyedül
a Dohány utcai templom kertjében lévő Emanuel-emlékfa, Varga Imre nemrég elhunyt Kossuth-díjas szobrászművész alkotása állít mementót.
Az emlékezni kívánók és a hazánkba látogató külföldiek körében legismertebb a Dunába lőtt áldozatok emlékét őrző Cipők a Dunaparton című alkotás.
Olyan közterületen elhelyezett monumentum, amely valamennyi zsidó, munkaszolgálatos, roma és a vészkorszak minden egyes áldozatára közösen emlékezik, egyelőre nincs. 2015-ben a MAZSIKE kezdeményezte egy ilyen emlékmű felállítását, de ez a terv egyelőre még nem valósult meg.

A idei emléknapon egy olyan összeállítással tisztelgünk az áldozatok előtt, amely bizonyítja az egész világ együttérzését és elszántságát, hogy ez a tragédia soha, sehol, semmilyen vallási, faji vagy bármilyen más kisebbséggel szemben ne történhessen meg.