Meghalt Gerő András Széchenyi-díjas történész

Veszteség a MAZSIKE és a zsidóság számára is.

Meghalt Gerő András Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Hetven éves volt.
Gerő András 1952-ben született, 1977-ben szerezte meg oklevelét az ELTE bölcsészkarán történelem–szociológia
szakon. Egész élete során az ELTE tanáraként dolgozott. Betöltötte a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tanszékvezetői posztját. Tanított a CEU-n, a Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén és Amerikában, a Pennsylvaniai Egyetemen, valamint a Columbia Egyetemen is.
Ő alapította meg a Habsburg Történeti Intézetet, amelynek haláláig az igazgatója volt. 2006-ban Budapestért díjat is
kapott, 2008-ban pedig megkapta a Széchenyi-díjat. 2017-ben a Habsburg–Lotaringiai-ház Európai Rendjének tiszteletbeli lovagja lett.
Gerő András rendkívül szuggesztív egyéniség, nagyszerű szakíró, lebilincselő előadó volt. Nemcsak szaktudósként,
hanem közéleti személyiségként is kiemelkedőt alkotott. Gyakran hívták TV- és rádióműsorokba, kikérték tanácsát a
magyar politikai élet szinte minden kérdésében. Briliáns vitázóként az álláspontját olykor sarkosan fogalmazta meg, de történészként is és közéleti személyiségként is mindig a kisebbségek jogainak védelméért, a modern, multikulturális, toleráns társadalom megteremtéséért küzdött. Különösen fontosnak tartotta, hogy kifejtse véleményét a zsidóság kérdésében. Három alkalommal is egyik szerkesztője volt a B’nai B’rith által kiadott „Antiszemita közbeszéd Magyarországon” című köteteknek. A „Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában” és az „A zsidó szempont” című műveiben részletesen kifejtette a véleményét.

Nem volt szobatudós. Tudását, felkészültségét és vitakészségét Egyesületünk is gyakran megtapasztalta. A zsidóságot érintő ügyekben éles kritikája bennünket sem kímélt. Mégis hiányozni fog.
Gerő Andrást súlyos, gyógyíthatatlan, gyors lefolyású betegség támadta meg. Halálával nagy veszteség érte a magyar
kulturális életet.