Április 16. A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

Felhívásunkra csatlakozó diákok megemlékezése április 16-án a mártírok botlatóköveinél. Köszönjük nekik és tanáraiknak, hogy velünk emlékeztek!

Két évtizede már, hogy az ország valamennyi középiskolájában megemlékezünk a holokauszt magyarországi áldozatairól. Április 16-a az a nap, amikor 1944-ben megkezdődött a gettósítás, majd rövidesen elindultak az első vonatok a haláltáborokba, ahol közel hatszázezer honfitársunkat gyilkolták meg. Nincs sírhelyük, ahol a túlélők, a leszármazottak, a szolidaritást vállalók fejet hajthatnak emlékük előtt. Ezt a hiányt tölti be a botlatókő, Gunter Demnig német szobrászművész alkotása, melyet az áldozatok utolsó, szabadon választott lakóhelye előtt helyez el, hogy legyen nevük és jelképes emlékhelyük. A művész Európában közel 100 ezer botlatókövet rakott le, és számuk Magyarországon is jócskán meghaladja a hatszázat.

Emelt szinten: Találkozás Szabó István Kossuth-díjas és Oscar-díjas filmrendezővel

Április 12-én, szerdán este érettségire készülő diákok és érdeklődő felnőttek töltötték meg a Hernád Ház – Pesti Mozi Múzeum vetítőtermét. Az idei magyar irodalom érettségi egyik tétele lesz Szabó Magda: Az ajtó című regénye és az ebből készült film.

A találkozó a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezére jött létre. A beszélgetés természetesen nem csak a konkrét filmről, hanem elsősorban Szabó István filmművészetről vallott felfogásáról, a filmnézés fontosságáról szólt. Szemléletes példákkal támasztotta alá, hogy egyetlen más művészet sem képes igazán átélhetővé tenni az érzelmeket. Az irodalom és a film az olvasó vagy a néző által válik teljessé, befejezetté. A résztvevők megemlékeztek a film operatőréről, a közelmúltban elhunyt Ragályi Elemérről is.

Az irodalom és a film kapcsolatáról, kölcsönhatásairól Fenyő György, a Radnóti Miklós Gimnázium irodalomtanára adott támpontokat a diákoknak.
Szabó Magda munkásságáról szólva a beszélgetés érintette a 20. századi magyar történelem drámai fordulatait, amelyek senkinek nem engedik meg, hogy közömbös maradjon.
A beszélgetést Kirschner Péter vezette.

Az eseményről készült video itt tekinthető meg

Közlemény Hajós Alfréd szobrának felállításáról

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem 2023. április 11-én megállapodtak arról, hogy Hajós Alfréd első magyarországi köztéri szobrát a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem területén állítják fel.

A MAZSIKE által 2017-ben kezdeményezett pályázaton nyertes Nagy Attila A magyar delfin aranya című alkotásának elhelyezéséről az érintett szakmai és társadalmi szervezetek részvételével éppen azon a napon született megállapodás, amikor 1896. április 11-én, Athénban, az első újkori olimpián Hajós Alfréd megszerezte a magyar olimpiai mozgalom első és második győzelmét.
Az esemény 127. évfordulóján a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kertjében szervezett bejárást követően az együttműködő partnerek kijelentették, mindent elkövetnek, hogy a magyar olimpiai mozgalom, az úszó sport, a labdarúgás és az építészet kiemelkedő alakjának szobrát még 2023-ban, méltó helyen felavassák.

Budapest, 2023. április 11.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
Testnevelési Egyetemért Alapítvány
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Maccabi VAC
Magyar Olimpiai Bizottság
Magyar Úszó Szövetség
Nemzeti Sportközpontok
Budapest Főváros Önkormányzata
Hajós Alfréd Társaság
MTK Baráti Kör
Magyar Építőművészek Szövetsége
Támogatók:
EMMI/HM Sportállamtitkárság
Köztársasági Elnök Hivatala
Market Zrt.

Áprilisi Mazsike séták – Budapest150

2023. április 14. péntek 15.00
A Csiga vendéglőtől a New York pompájáig

Regisztráció

 

2023. április 16. vasárnap 11.00
„Itt éltünk” Józsefvárosi botlatókövek nyomában

Regisztráció

 

2023. április 23. vasárnap 10.00
Alagsortól a tetőig – séta a Radnóti gimnázium épületében

Regisztráció

Az ajtó: Filmvetítés és beszélgetés

Az idei év emelt szintű szóbeli érettségi tételei közt szereplő alkotást kiemelten ajánljuk a középiskolás diákoknak és tanáraiknak!

17.30 Beszélgetés Szabó István Oscar-díjas filmrendezővel. Aki kérdezi: Kirschner Péter a Mazsike elnöke

19.00 Levetítjük a Szabó Magda regényéből készült filmet.

 

Időpont: 2023. Április 12. szerda

Helyszín: VII. kerület, Hernád u. 46.

Belépő: 1500 Ft

Jegy kapható online a JEGYx1.hu oldalon

vagy elővételben a K11-ben 1075 Budapest, Király u. 11.

A rendezvény előtt pedig a helyszínen.

Színházi világnap

MÁRCIUS 27-ÉN A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON ESTE MINDEN SZÍNHÁZBAN SAMIHA AYOUB EGYIPTOMI SZÍNÉSZNŐ ÜZENETÉT OLVASTÁK FEL.

Bevezetésként a nagy úttörő, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij szavait idézte: „Soha ne gyere be a színházba sáros lábbal. A port és a koszt hagyd kint. Az aggodalmaid, civakodásaid, kicsinyes nehézségeid, mindent, ami tönkreteszi az életed és elvonja a figyelmed a művészetedről – tedd le az ajtóban.”

Nemcsak azért írom ma ezt az üzenetet, hogy üzenjek, vagy hogy megünnepeljük minden művészetek atyját, a színházat a mai világnapján. Inkább arra hívlak titeket, hogy álljunk össze mindannyian, kéz a kézben és vállvetve, engedjük szabadjára a hangunkat, ahogy a színpadon szoktuk, hogy felébresszük a
világ lelkiismeretét és megkeressük magunkban az ember elveszett lényegét. A szabad, toleráns, szerető, együttérző, gyengéd és elfogadó embert. Utasítsuk el a brutalitás, a rasszizmus, a véres konfliktusok, az egyoldalú gondolkodás és szélsőségesség aljas képeit. Az ember évezredek óta jár ezen a földön, ez alatt az ég alatt, és ez így lesz ezután is. Szóval húzzátok ki a lábát a háborúk és véres konfliktusok sarából és kérjétek meg, hogy hagyja ezeket az ajtón kívül. Talán az emberiesség, amit most elhomályosítanak a kétségek, egyszer majd megint olyan kategorikus bizonyossággá válik, amitől büszkék lehetünk emberi mivoltunkra, és arra, hogy egymás rokonai vagyunk az emberiségben.

A Színházi Világnapon külön köszöntjük azokat az alkotókat, színházcsinálókat, akik tevékenységükkel kiérdemelték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület díjait:

 a Retikül stábja
o Takáts Andrea
o Kardos Dániel

 a Gólem Színház Társulata
 Jávori Ferenc
 Kalmár Tibor
 Sándor Anna a Spinoza Színház vezetője
 Spíró György
 Szinetár Miklós
 Balla Margit
 Havas Judit
 Klein Judit
 Nagy Anna
 Bálint András

ŐKET IS ÜNNEPELJÜK MA!

Mazsike Séták Bp150 – Női szemmel a zsidónegyedben

Időpont: 2023.03.29. szerda 15.00

Találkozó: VII.ker. Klauzál tér, a vásárcsarnok bejáratánál
Jegyár: 3500 Ft Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztrációhttps://forms.gle/3T4g3F9QrKJEFcPc9
——
Budapest zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg, a zsidó nők által használt tereket bejárva. Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor? Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz? A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.
A séta időtartama kb 1.5 óra
Sétavezető: Dohi Gabriella

Új Smonca adás! Vendég: Király Kinga Júlia

A Smonca a Mazsike podcastja

A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele. De mi nem csak fecsegünk. A kortárs zsidó kultúra alakítóival, résztvevőivel és kutatóival beszélgetünk fontos dolgokról könnyedén, mindenről ami kultúra és kicsit is zsidó.
Host: Dohi Gabriella

„Ma Király Kinga Júliával beszélgetek, akit van aki dramaturgként, van aki műfordítóként vagy íróként ismer. Én az Újrakezdés receptjei című könyve kapcsán ismertem meg, amiben nemcsak erdélyi zsidó recepteket, hanem történeteket is az olvasók elé tárt. Beszélgetésünk apropója, hogy nemsokára a könyv új kiadásban is megjelenik. Jó hír ez azoknak, akik lemaradtak róla, mint például én. Beszélgetésünk második felében a jelenlegi olaszországi szintén holokauszt témájú kutatásáról beszélgetünk és arról miért rendkívül fontos a bazsalikom.”

Az adás ITT hallgatható

 

A korábbi adások meghallgatásához pedig katt IDE

 

Örökölt Fájdalom következő vetítés: Március 23. – Lőrinc (1990)

Örökölt fájdalom – Beszéljünk a múltról!
A Virág Teréz Traumakutató Csoport és a Mazsike közös filmsorozta

2. rész: Lőrinc (1990) dokumentumfilm egy 7 éves kisfiú pszichoterápiájáról, rendező: Sipos András
Regisztráció: https://forms.gle/jPRizyYbJbrkiVwv9
Jegy: 1000 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Időpont: 2023.03.23. csütörtök 18.00
Helyszín: Mazsike klubhelyiség (1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt 3. kapucsengő: 3)
A film után beszélgetés, moderál: Szunyogh Szabolcs

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Virág Teréz (1930–2000) pszichoanalitikus az 1980-as évektől figyelt fel a holokauszt trauma több generáción át tartó elnyúló hatására, amelyek akkor is kísértik a fiatalabb generációt, ha a családban nem beszéltek az átélt szörnyűségekről. Férjével ezért hozták létre a KÚT Alapítványt. Rendelőjébe azoknak nyújtott pszichoterápiás segítséget, akik bármilyen társadalmi traumatizáció – elsősorban a holokauszt – következtében sérültek.
A róla elnevezett kutatócsoportunk öt dokumentumfilmet mutat be, amelyek Virág Teréz munkásságáról és a holokauszt emlékezetről szólnak. A vetítések után a filmek szereplőivel és szakértőkkel beszélgetünk. A beszélgetéseket Szunyogh Szabolcs moderálja.
Mindenkit szeretettel várunk!
A sorozat további darabjai:
• Mert a lelkemben hordozom… (2013) Dokumentumfilm, amit még sehol sem vetítettek. A háború előtt Debrecenben működő Izraelita Hitközség Polgári Leányiskolájának tanulói 15 évesek voltak, amikor családostul elhurcolták őket. Az 52 tagú osztályból 22-en tértek vissza a koncentrációs táborokból illetve maradtak életben a bujkálások során. Az ötven éves találkozójukon a világ különböző pontjairól 14-en jelentek meg. Rendező: Mátis Lilla
• Tomi háborúja (2019) Dokumentumfilm, amiben Solti Erzsébet, Nádudvari Zoltán, és Kárpáti György első generációs holokauszt túlélők, valamint Fröhlich Róbert országos főrabbi beszélnek. Rendező: Nagy Endre