Megemlékezés Kemény Ferenc botlatókövénél

Elena Floris Schäffer, Kemény Ferencné unokahugának levele Spanyolországból a megemlékezőkhöz.
„Dear All, Present!
My name is Elena Floris Schäffer. At the moment I live in Spain. My great-uncle was Ferenc Kemény, who was married to the sister (Jolán) of my paternal grandfather, Adorján Schäffer, both born in Szabadka.
I never met my grandfather. Until recently, I had never knew who were my Hungarian Jewish ancestors and of my relation to great-uncle, Ferenc Kemény. With my brother, perhaps the two of us are the only living blood-line descendants. Someone could ask ‘why that is the case’ and I could answer that ‘ours is not the only case: the Shoah had many terrible, yet unwritten consequences’.
My father, George Alexander Floris Schäffer, born György Sándor Schäffer in Hungary, passed away when I was five years old and I grew up without knowing anything about my paternal family.
Following my mother’s passing, I began my research and also found a lot of help in a book being written by Gábor Haszon about my grandmother and her second husband (Frederick Floris, born in Hungary as Frigyes Fiedler). Thanks to Mr. Haszon, I now know my ancestry and can be also proud of my Jewish family.
I am grateful to all of you being present at this memorial to the Kemény’s that is being held today in councidence with the 45th FIDE Chess Olympiad, in Budapest.
My daughter is also a great chess player but she is not playing for the Spanish team, in Budapest. She was in the team at the last Olympiad, in India. She is studying in San Francisco, finishing her degree in Economics and not focusing at this moment in chess.
Ferenc Kemény would be proud of her. She is the only woman who was able to win, two times, in the Spanish open categories. At 14 years of age, she won the under-16 Spanish rapid open chess championship and at 16 the more important under-18 classic chess national championship. Also, she had other merituous results at international competitions: 4th of Europe under-8, 8th position in the world championship under-14. She became Woman FIDE Master (WFM) at 11 years of age and then FM at 16.
I wish to be there with all of you to remember my great-uncle, Ferenc Kemény and his wife Jolán Schäffer, but I am joining you all in the distance from Spain.
Ferenc Kemény’s contribution to pedagogy and sports is well-known, everybody could agree. May their tragic end, due to those terrible times, be seen never again!
Thank you for paying tribute to their memories!
Dra. Elena Floris Schaffer
Spain, 10th September, 2024

Nemzetközi Könyvfesztivál: Egymás tükörképei vagyunk – könyvbemutató

Az Egymás tükörképei vagyunk címmel olvasható kötet egy különleges válogatás Márai Ilona naplóiból, amely kiegészül férje, Márai Sándor naplósorozatának részleteivel, ezzel különleges élményt nyújtva az olvasónak.
A páros napló Takáts Andrea színművész ötlete, aki a könyv alapjául szolgáló szövegeket egy Hegedűs D. Gézával közösen előadott színpadi produkcióhoz válogatta és adja elő töretlen sikerrel.
A könyvről és a produkcióról a színművészekkel Veiszer Alinda beszélget a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, szeptember 28.-án, 14.00 az Osztovits teremben, a Millenáris D épületében.

Hegedűs D. Géza lett a nemzet színésze

Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt választották maguk közé a nemzet színészei a júliusban meghalt Király Levente helyére, közölte a Nemzeti Színház. A színész-rendező 50 éve a Vígszínház társulatának tagja, a mai napig nemzedékének egyik legtöbbet játszó, legaktívabb művésze.

A MAZSIKE Lola naplója című kisszínházi sorozatában Takáts Andrea partnereként ő alakítja Márai Sándort.

Sok szeretettel gratulálunk neki!

Meghalt Dobray György filmrendező

A Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró idén volt nyolcvankét éves.

2019 nyarán a MAZSIKÉvel forgatott két futó projektünkről, így készült el 2021-ben a Kövek című dokumentumfilm, mely párhuzamosan örökíti meg, ahogy Gunter Demnig német szobrász művész magyar városokban helyez el botlatóköveket a holokauszt áldozatainak emlékére, és azt, hogy az ASF nemzetközi önkéntesekből álló csapat munkaszolgálatos sírokat állít helyre a Kozma utcai temetőben.

A filmet itt lehet megnézni. Legyen neki könnyű a föld, emlékezzünk rá műveivel.

Séta az Eltemetett zsinagógánál – Ássuk ki!

A Mátyás-kori Nagyzsinagóga pusztulásának 338. évfordulója alkalmából szervezett hagyományos séta

Sétavezető: Deák Gábor a mozgalom egyik alapítója
Időpont: 2024. szeptember 1. (vasárnap) 17:00-18:30
Találkozó: Korona Kávéház előtt (Dísz tér 16.)
A séta várhatóan 18:30-kor fejeződik be a Zsinagógánál elhelyezett emléktáblánál, majd rövid megemlékezésre kerül sor
A megemlékezés programja:
 A részvevőket köszönti Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke
 Közreműködik Gerendás Péter zeneszerző, előadóművész és Dobó Enikő a Vígszínház színművésze
 Az áldozatok emlékére a gyászimát Verő Tamás rabbi mondja el.
A résztvevők ezt követően elhelyezhetik az emléktáblánál a kavicsokat és mécsest
gyújthatnak.

A program díjtalan, regisztráció szükséges a korlátozott létszám miatt.

Regisztrációhttps://forms.gle/atxzS46jEPDZC1m2A

Új Smonca adás! Vendég: Pető Iván

Beszélgetőtársam Pető Iván történész, levéltáros, politikus, az SZDSZ alapítója, 1992 és1997 között a párt elnöke. Beszélgettünk mindent meghatározó sémákról, családi történetekről, az apa-fiú viszony bonyolultságáról, a rendszerváltás illúziójáról és egy majdnem be nem fejezett műről, amely Pápa zsidóságának történetét meséli el.

Host: Dohi Gabriella

Az adás meghallgatásához katt IDE

A korábbi adások ITT találhatóak.

Képek Donáth László temetéséről

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet mélyen megrendítette, hogy elvesztettük alapító tagunkat, az antiszemitizmus, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés elleni küzdelemben egyik legkitaróbb társunkat, Donáth László evangélikus lelkészt. Legyen neki könnyű a föld!

 

Augusztusi séta a Káli-medencében

Elvarratlan szálak: Kővágóörs zsidósága

Időpont: 2024. augusztus 17. szombat 11.00
Találkozó: 10.50-kor a Kővágóörsi zsinagóga udvarán (Cseh Tamás utca 4.) A séta pontosan kezdődik.
Jegyár: 6500,-Ft/fő – mely tartalmazza a kóstolót is. Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/JM1fNZ2JANZEsRqD6
A séta hossza kb 2,5 óra

Sétavezető: Czingel Szilvia
A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.

 

Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása. A különleges sétán elmeséljük a zsinagóga történetét és megnézzük a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatjuk a közösség temetőjét és megismerjük az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára. Betekintünk az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézzük azt az egyedül álló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követjük, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.

Holokauszt 80 – Megemlékezés Petschauer Attila botlatókövénél – beszámoló

Július 23-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére a magyar vívósport számos kiválósága, zsidó szervezetek vezetői és szimpatizánsok emlékeztek meg Petschauer Attiláról, a mártírhalált halt vívó olimpiai bajnokról.

Az Attila úton, egykori lakása előtt elhelyezett botlatókőnél megjelent Yakov-Hadas Handelsman, Izrael Állam nagykövete, Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke, Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója, Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke. A párizsi olimpiára készülő vívók képviseletében Csampa Zsolt, a Magyra Vívó Szövetség elnöke, Boczkó Gábor szövetségi kapitány, Gárdos Gábor, a női karválogatott edzője és – már útra készen – Battai Sugár és Rabb Krisztián olimpikon kardozók. Ott volt Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke.

A részvevőket Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke köszöntötte. Bevezetőjében megemlékezett Petschauer Attila születésének 120. évfordulójáról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy országnak mindig dicsőséget szerzett sportolóit sem védi meg semmi az elszabaduló gyűlölet, a kirekesztés és megbélyegzés ellen. Így számos magyar sportoló, olimpikon lett a vészkorszak áldozata, akikre a Holokauszt 80. év fordulójának évében, a párizsi olimpiai napjaiban kötelező emlékeznünk. Ezzel is kifejezve, hogy a sport és a gyűlölet bármilyen megnyilvánulása nem járhat együtt.

Kunos Péter, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója emlékbeszédében részletesen ismertette Petschauer Attila életútján, sportolói pályafutását és tragikus halálát. Ezt a történetet tette szemléletessé, átélhetővé Szabó István. A napfény íze című filmje. Nem védte meg őt a a Signum Laudis-sal járó mentesség a szidó törvények hatálya alól, sem a kormányzó elismerése. Kiemelte, hogy hőse nem az egyedüli volt, akit kimagasló teljesítménye ellenére, zsidó származása miatt kitaszított sporttársadalom. Sokan kényszerültek emigrációba vagy lettek a holokauszt áldozatai.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke visszaemlékezésében tisztelettel és némi irigységgel a hangjában beszélt Petscauer Attila mindennapjairól, társasági életéről, újságírói, közéleti szerepéről, ami a mai sportolóknak sok tekintetben nem mindig adatik meg. Külön szólt arról is, hogy a vívósport a magyar olimpiai sportágak között máig a legsikeresebb.  Gerevich Aladár utódai méltók a nagy elődökhöz.

Jusztin Ádám, a Maccabi-VAC elnöke azokat a friss élményeket idézte, hogy, hogy ma is milyen dicsőség a világversenyeken, különösen zsidó sportolók között magyar vívónak lenni.

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés kavicsait és mécseket gyújtottak Petschauer Attila botlatókövénél.