Téli szünet
Megpihen a Mazsike is
december 20 – január 8 között nem leszünk az irodában, emaileket korlátozottan olvasunk.
Tagsági akciónk persze él december 31-ig!
Átutalással lehet tagdíjat fizetni, az Egyesület számlaszáma: 11709002-20064275
Tagdíj: 5000 Ft/naptári év (nyugdíjasokank: 4000 Ft)
Könyveinket pedig minden ünnepre ajánljuk mindenkinek!
Az alábbi könyvesboltokban kaphatóak a könyveink:
Atlantisz könyvsziget (1061. Király u. 2)
Írók Boltja (1061. Andrássy út 45.)
Weinberger Judaica (1075. Kazinczy u. 29.)
Láng Téka (1137. Pozsonyi út 5.)
Olvasók Boltja (1136. Pannónia u. 35.)
Libertine Könyvesbolt (1027. Lipthay u. 12.)
Jó pihenést mindenkinek!
KÖZÖS HANUKAI GYERTYAGYÚJTÁS A VÁRBAN
Az Ássuk ki Mozgalom és a Budavári Önkormányzat közös Hanukai megemlékezést és gyertyagyújtást rendez a Budavári Eltemetett Zsinagóga emléktáblájánál
Helyszín: Táncsics Mihály u. 23. sz. épület Babits Mihály sétány felőli oldalán
Időpont: 2022. december 19. hétfő 16.30
Tartsanak velünk a fény ünnepén! Kerüljenek fényre az egykori zsinagóga maradványai.
Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Gláser Jakab Emlékalapítvány, Budai Polgárok Társasága, Budavári Önkormányzat
Ungár Anikó a Smoncában
Az adás ITT hallgatható
Aki kérdezett: Dohi Gabriella 
„Ma Ungár Anikó bűvész-előadóművésszel, egy zsidó kislánnyal beszélgettem. Sokat nevettünk, de sírtunk is, mikor olyan komoly dolgokról esett szó, mint a legfontosabb ember elvesztése, a gyermekvállalás vagy a túlélés mágiája.”
Tóth Potya István botlatókövének elhelyezése
MEGHÍVÓ
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Ferencvárosi Torna Club, valamint
Budapest Főváros XIV. kerülete, Zugló Önkormányzata tisztelettel meghívja
Önt a holokauszt áldozatául esett
Tóth Potya István
botlatókövének elhelyezésére.
Tóth Potya István a Ferencváros legendás alakja, tizenkilencszeres
válogatott, majd a klub első hivatásos edzője volt. A második világháború
alatt számtalan ember életét mentette meg. Őt magát elfogták, majd a
nyilasok kivégezték.
Az elhelyezés időpontja: 2022. december 6., 14:30
Helyszíne: 1147 Budapest, Telepes utca 41.
Tárlatvezetés a Szépművészeti Múzeumban
A Szépművészeti Múzeum és a Mazsike új közös együttműködésének első alkalma egy ingyenes tárlatvezetés a Hantai/Klee. Egy másik absztrakció című kamarakiállításon. Aki szeretne részt venni az eseményen, regisztráljon az info@mazsike.hu címen. A vezetést Lovass Dóra művészettörténész tartja.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Időpont: december 13-án 15 órakor
Regisztráció: info@mazsike.hu
Hantai Simon születésének századik évfordulóját 2022. december 7-én a budapesti Szépművészeti Múzeum kamarakiállítással ünnepli meg. A Biatorbágyról elszármazott nagy európai mester és családja 2016-ban nyolc festményt ajándékozott a múzeumnak. A tervezett kamarakiállítás bemutatja ezt a nagyvonalú, az életmű valamennyi állomását tükröző adományt, valamint az első párizsi évek inspirációs forrásait is vizsgálja.
Hantai 1948 és 1952 között rendkívül újító módon nyúlt az európai modernista hagyományhoz. Az amerikai absztrakt expresszionista, késői szürrealista és colour-field festőkhöz hasonlóan a magyar származású alkotó festészetét is erősen inspirálta Paul Klee művészete.
Klee, Miró és mások tanulmányozása nélkül Hantai Simon nem válhatott volna azzá a világhírű alkotóvá, akivé később, pliage-festményeinek elkészítésével vált. Klee szellemi öröksége, sajátos formavilága Hantai érett művein is csöndesen megbúvik, tápláló, tiszta forrásként.
Mazsike <3 Zsifi - Mozijegy nyeremény!
NYEREMÉNYJÁTÉK!
A helyes megfejtők között 5 db páros belépőt sorsolunk ki a Zsidó és Izraeli Filmfesztivál filmjeire!
Feladvány: Hány éves a Mazsike és a ZSIFI összesen?
A megfejtéseket az info@mazsike.hu címre várjuk december 1-ig
A szerencsés nyertesek az alábbi filmek közül választhatnak:
Armageddon Time
Rose
Legyen Reggel
Még egy randi
Szomszédom, Adolf
Boldog születésnapot Mazsike!
Mindenkinek köszönjük, aki eljött, Darvas Ferencnek meg a szuper szórakoztatást, nagyon jó kis este volt!
Boldog születésnapot, Mazsike! Boldog születésnapot Mazsike tagok, barátok!
Budapest 149-150. – I. rész: Óbuda
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nemrég jelentette meg Rózsa Péter Budapest zsidó arca című sajátos hangvételű városi útikönyvét.
A Főváros születésének 150. évfordulójára készülve egy éven át havonta rövid ízelítőt adunk a könyv egy-egy fejezetéből. Célunk, hogy a 150. évfordulóra készülve bemutassuk, a zsidó közösség az elmúlt évszázadok során, különösen pedig a Budapest megszületése óta, milyen módon járult hozzá a Főváros fejlődéséhez, gazdasági életének dinamizálásához, kulturális-, sport- és társadalmi életének színesítéséhez, gazdagításához.
Legyenek egy éven át társaink ebben a várostörténeti kalandozásban!
Kirschner Péter
a MAZSIKE elnöke
I. rész: Óbuda
Rózsa Péter
Óbuda még önálló kistelepülés volt, messze vagyunk még a város egyesítésétől. A Lajos utca korabeli neve Zsidó utca volt, nem véletlenül, mert itt működött a zsidó kulturális és szellemi élet legjava. Itt épült fel Buda egyetlen kőszínháza, a Kisfaludy Színház, egészen pontosan a Lajos u. 111. szám alatt, de sajnos a II. világháborúban annyira megsérült, hogy le kellett bontani. Számos kávéház, étterem és kaszinó volt a környéken, a pezsgő, éppen polgárosodó nagyváros művészei – lakjanak akár a pesti oldalon -, szívesen jártak Óbudára, ahol megtalálhatóak voltak a kávéházak, kávémérések. Az 1912. évi címtár szerint 12 óbudai kávéház várta vendégeit. Az ismertebbek: a Duna (Laktanya utca), a Szalon (Zsigmond tér), a Kristály (Zsigmond utca), a Tucker (Mókus utca), a Rosenfeld (Lajos utca), a Mauer (Tavasz utca), a Redlich (Vöröskereszt utca) és az Eger (Fő tér) voltak. A leghíresebb azonban kétségkívül a Bródy Kávéház volt.
1831-ben nyitotta meg Bródy Imre első kávémérését, majd sok helyre költözött a több mint száz éves története során, de a legutolsó épületét még ma is megtaláljuk. Ehhez kissé el kell sétálnunk északi irányba, és a Lajos utca vonalában távolabb találjuk meg, itt ma az Óbudai Társaskör működik. Koncertek irodalmi estek és társasági rendezvények helye. Valamikor legendás vendégsereg járt ide mulatni. A kor jeles színészei közül törzsvendégnek számított Csortos Gyula, Rátkay Márton, Fedák Sári, Somlay Artúr, Fejes Teri is. Az írók közül gyakran járt ide Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Hegedűs Gyula. és persze Krúdy Gyula, akinek később egyik törzshelye lett a Bródy Kávéház, ahol éjszaka is volt meleg étel, zene és táncmulatság.
A Társaskörrel szemközti oldalon találjuk a Kereskedelmi és Vendéglátóipati Múzeumot. Nem véletlen, hogy itt kapott helyet, hiszen ez volt Krúdy Gyula utolsó lakhelye, állítólag halála előtti este még rendelt egy üveg bort magának a Khéliből, s csendes borozgatás közben távozott ebből a világból.
Ennek a XIX-XX. századfordulóra jellemző kisvárosi, polgári világának a hangulatát őrzi az Árpád híd közé szorított, csöppnyi utca. Gránitköves útburkolattal, alacsony házakkal, kocsmákkal, mulatókkal, szatócsboltokkal, kóser hentesekkel, amikor az itt élők zöme már ipari munkásként élt, vagy éppen újságírásból kereste a kenyerét, vagy kereskedett, vagy valamit termelt. A zsidók szombatot fogadtak, a keresztények misére jártak, a zsidó és a katolikus iskola pedig egymás melletti épületben működött. Jól elvoltak, bár így maradt volna!
Menjünk viszont át Pestre, mert szellemiségében és időrendben is ott folytatódott, majd teljesedett ki a századfordulóra a nagyvárosi, polgári életforma, amelynek igencsak erős motorja volt a budapesti zsidóság!
(folytatjuk)
Márai Lola naplója a Mazsike műsorán
„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.”
(Ruth könyve)
Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja.
A MAZSIKE a 2022/23-as évad kiemelt kulturális programjaként – a HELIKON Könyvkiadó, és a KuglerArt Szalon támogatásával – mutatja be a
„Lola naplója”
című, 4 részes irodalmi-kisszínház sorozatot a RETIKÜL Női Irodalmi szalon műsorában.
Előadják:
Takáts Andrea
Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea
Zene: Kardos Dániel
Helyszín: KuglerArt szalon
Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai.
Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért.
Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.
De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről…
Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg.
De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:
„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”
Az előadás Sheila Agnes Gaal jogtulajdonos engedélyével jön létre.
