Hanukai díjátadó és 30. születésnap
Kedves Barátaink, Tagjaink, Támogatóink!
A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL tisztelettel meghívja 2018. december 5-én
a budapesti Olasz Kultúrintézetben (Budapest VIII. Bródy Sándor u. 8.)
tartandó hanukai ünnepségére, díjátadójára és ünnepi műsorára.
A koncert előtt a hagyományos hanukai gyertyákat Darvas István, a Bét Jehuda (OR-ZSE) zsinagóga rabbija gyújtja meg a meghívott vendégek közreműködésével
Fellépőink, műsorunk:
MUZSIKÁS EGYÜTTES ÉS BOB COHEN: SZÓL A KAKAS MÁR
„1992-ben a Muzsikásnak ismét sikerült elkápráztatni mindenkit: az autentikus parasztmuzsikától a pre-világzenéig eljutó együttes máramarosszigeti zsidó hangszeres zenét játszott legújabb lemezén.
Az ötletet Kőbányai János 1988-as, a vallásos zsidóság életét és tárgyi emlékeit bemutató fotókiállítása adta, amelynek megnyitójára a Muzsikást hívta meg zenélni. Ekkor keresték fel a Budapesten élő, de makói zsidó családból származó Simon Zoltánt, aki még 1946-ban Máramarosszigeten gyűjtött zsidó hangszeres népzenét. Az ő bíztatására mentek el Hamar Dánielék újabb erdélyi gyűjtőutakra, és ezek eredménye lett ez az album.
Miután a háború alatti deportálásokat egyetlen erdélyi zsidó zenész sem élte túl, ezért csak a zsidó közösségekben negyven évvel korábban rendszeresen zenélő cigány muzsikusok között lehetett az erdélyi klezmer zene nyomára bukkanni. Így találtak rá Gheorghe Covacira és Toni Árpádra, akinek a repertoárjából végül is Hamarék összeállították a lemez anyagát. Az ő instrukcióik alapján játszották fel a dallamokat, sőt, a két kiváló cigány prímás számos nótában maga is beszállt.
„Meg kell találni a kapcsolatot a magyar zsidó népzene és a környezete népzenéje között. Ez a ti feladatotok – bíztatott bennünket Simon Zoltán.”– Hamar Dániel.” (Forrás: jbsz.hu)
Kevesen állíthatják magukról több joggal, hogy világzenészek, mint Snétberger Ferenc. A gitárvirtuóz a zenével nőtt fel. Észak-Magyarországon született, 1957-ben, zenészfamília legkisebb fiaként. Édesapja játékát figyelve, majd vele játszva tanulta meg a gitárjáték alapjait. „Ő volt a legjobb gitáros a környéken. Apámnak saját hangzásvilága és nagyon egyéni stílusa volt.”
Az egyesület hagyományos hanukai díjátadóján 2018-ban a következő díjak kerülnek kiosztásra:
- ÉLETMŰ-kategóriában: Benedek István Gábor írót, újságírót tüntetjük ki.
Benedek István Gábor 1937-ben született. Tótkomlóson élt sokáig családjával, melynek ma díszpolgára. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1957-től az ORZSÉ-n tanult. BIG (mert ezen a „becenéven” is ismert) újságírói pályafutása alatt végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. Tanított, rádiós és TV-műsorban szerepelt, novellákat, dokumentumfilmet, nagyregényt írt. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban elöljárója a Hegedűs Gyula utcai templomkörzetnek és a tavaly a Mazsike keretei között újraindított Füst Milán Páholy munkájában is aktívan közreműködik. (Forrás: Szépírók Társasága)
- Kultúra-kategóriában két díjat osztunk ki. Egyrészt elismerésben részesül: a Gólem Színház
2005 tavaszán besétáltam a Fővárosi Bíróság civil osztályára egy kitöltött nyomtatvánnyal a kezemben és beadtam a Gólem Színház megalapításának kérelmét.
– Mi lesz ez? – kérdezte fel sem tekintve papírjaiból az ügyintéző.
– Ez? A Magyar Zsidó Színház lesz! – próbáltam élőszóban is kihangsúlyozni a nagybetűket.
– Mi? – húzta be a nyakát és halkította le a hangját az ügyintéző, pedig nem is ő mondta ki a „zs” betűs szót.
– Ezt most komolyan gondolja?
Nagyon is komolyan gondoltam. És bármennyire is szeretem a komédiát, és fontos számomra és a társulatunk számára a humor, ma még komolyabban gondolom, hogy szükség van színházra; és a Gólem Színházra! (Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője. Forrás: golemszinhaz.hu)
- A Magyar Zsidó Kultúráért másik díjazottja: Győri Márton festő
„Lehet-e magasabb célja a Festészetnek, mint felemelni a tekintetet, valahogy arrafelé, amerre az Örökkévaló hunyorog?” Ezt írta nemrég Facebook-oldalára Győri Márton. Akár ars poeticája is lehetne ez a harminckilenc éves festőművésznek. Számára a festészet a szenvedélyről és a hitről is szól: a színek árnyalatai a létezés örömét hirdetik. Hajók, fák, levelek, utak, ösvények, házak: az elvágyódás és az otthonkeresés örök motívumai vásznain. S talán egyetlen kortárs festő művein sem látható annyi zsinagóga, mint Győri Márton meseszerűen szép olajképein.” (Forrás: 168 óra)
- A Várhegyi György – Magyar Oktatásért díjat Ungvári Tamás kapja
„Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mi volt az életem, ennyit mondok: menekültem előre. A pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt előny, nekem sokszor a szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam. Voltam szerkesztő, dramaturg, műsorvezető a tévében, írtam tudományos könyveket s egy Beatles-bibliát, szekérderékszámra fordítottam regényeket és színdarabokat, vezettem számítógépes céget. A jégkorszakban, amelyikben éltem, az előremenekülés ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az egyéniségemet a változási képesség alakította.” (Forrás: tamasungvari.hu)
- A Brüll Alfréd díj” – a Magyar Zsidó Sportért díjat Keleti Ágnesnek osztjuk ki.
A legidősebb, ötszörös olimpiai bajnok, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Az 50-es évek végétől Izraelben él, ahol megteremtette a nemzeti tornasportot edzőként is rendkívül fontos szerepet játszva. Még 97 évesen is aktív életet él Izraelben. (Forrás: wikipedia.hu)
Időpont: 2018. december 5. 18.00
Helyszín: Budapest Olasz Kultúrintézet (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.)
Jegyár: 3000 Ft, Támogatói jegyár: 4000 Ft-tól
Regisztráció és jegyelővétel: mazsike@gmail.com
Facebook-esemény: itt
