Séta a Káli-medencében

Időpont: 2024. július 20. szombat, 11.00

Regisztráció: https://forms.gle/pS3EcmvcssdQ1Lj67

Találkozó: Kővágóörsi zsinagóga udvara (Cseh Tamás utca 4.), a séta előtt 10 perccel
Jegyár: 6500,-Ft/fő – mely tartalmazza a kóstolót is. Fizetés a helyszínen készpénzzel
A séta hossza kb 2,5 óra
Sétavezető: Czingel Szilvia

A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.

Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása. A különleges sétán elmeséljük a zsinagóga történetét és megnézzük a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatjuk a közösség temetőjét és megismerjük az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára. Betekintünk az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézzük azt az egyedül álló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követjük, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.

Idén június 12-15. között rendezték meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, a MOZGO-t Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.

Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 22 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén is öt fős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat.

A legjobb elsőfilmes díját Breier Ádám kapta a Lefkovicsék gyászolnak című filmjéért. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Bezerédi Zoltánt díjazták a Lefkovicsék gyászolnak című filmben nyújtott alakításáért.

Gratulálunk a díjazottknak!

Sétáljatok velünk balzsamos nyári estéken Budapesten!

„A Nagykörút a világ szimbóluma. Van, aki szakaszt vált az életre, és le sem száll az Erzsébet körútig, ahol eltűnik a Dohány utcában, a Wesselényi utcában, trafikos lesz, kiskereskedő, ügynök, banktisztviselő. Ha szerencsés volt és átszállót vett, akkor leutazhat még innen az álmok Lipót körútjára. Íme egy hosszú utca az élet sokféle megállójával, csak tudni kell helyesen kiszállni, és jó hosszú szakaszra kell jegyet váltani.” (Rejtő Jenő: Megyek Párizsba…)
Rejtő Jenő (1905-1943), az egyik legismertebb magyar író, a pesti humor egyik legnagyszerűbb képviselője több szálon is kötődik az Erzsébetvároshoz és a Nagykörúthoz. Számára a Nagykörút nem csupán „a világ szimbóluma”, de még egy bulvárlapot is kiadott ezen a címen. Megannyi könyvéből sugárzik a Körút iránti rajongás, a pesti élet szeretete. Sétánk során érintjük a Rejtő életéhez köthető helyszíneket, felidézzük 80-90 év távolából, amit az átszabott városból még tetten lehet érni…

Sétavezető: Thuróczy Gergely Rejtő-kutató
A séta időtartama: 2 óra
—
Időpont: 2024. július 2. kedd 18.00
Találkozó: VII. kerület Rejtő Jenő utcában, a színház előtt
Jegyár: 3500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/wGUntFfuZQRAwKPx5

Szinetár Miklóssal önéletrajzának megjelenése apropóján beszélgetünk. A szerzőt Sólyom Gábor kérdezi.

Időpont: 2024. június 13. csütörtök 18.00
Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály u 25. fszt.3. kapucsengő: 3)
Regisztráció: https://forms.gle/xK8QnavfBjTxXUw77
Jegyár: 1500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)

„A Szabadság tér 17.-ben, a televíziós központtá avanzsált Tőzsde-palotában kőkorszaki viszonyok uralkodtak. Egyetlen pici stúdió állt rendelkezésre, abban 40 fok meleg. Felvétel közben át meg átugráltunk a kábeleken, a művészi munka komoly fizikai tortúrát jelentett. Korábbi katonaéveimre emlékeztetett az a három hét, amit ezzel a darabbal eltöltöttem. Ráadásul nagyon pici gázsit ajánlottak. Megkértem az illetékes vezetőt, hogy ha már ilyen pocsékok a körülmények, legalább fizessenek többet. Azt mondta, megpróbálja és valószínűleg el is tudja intézni. Amikor az adás megvalósult, akkor lementem a pénztárba, és ott a beígértnél is kisebb összeg várt, mert még valami adót levontak. Én akkor megálltam a Szabadság téren a televízió előtt, és azt mondtam, soha többet ide be nem teszem a lábamat, aztán mégis betettem, és 28 évig ott is maradtam.”