A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLETET MÉLYEN MEGRENDÍTETTE, HOGY ELVESZTETTÜK AZ ANTISZEMITIZMUS, A GYŰLÖLETKELTÉS ÉS KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEMBEN EGYIK LEGKITARTÓBB TÁRSUNKAT, DONÁTH LÁSZLÓ EVANGÉLIKUS LELKÉSZT.
PÁR ÉVE A MAZSIKE RENDEZVÉNYÉN NÉMET EVANGÉLIKUS FIATALOKKAL BESZÉLGETETT 1956-RÓL RAJK LÁSZLÓ ÉS MÉCS IMRE TÁRSASÁGÁBAN. EZ ALAP MÁR ÖRÖKRE HIÁNYOZNI FOG A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBŐL.
LEGYEN NEKI KÖNNYŰ A FÖLD!
Megrendítően szép megemlékezést tartott július 9-én a Raoul Wallenberg-Emberség Háza Egyesület, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a II. kerületi Önkormányzatjúlius 9-én a Szilágyi Erzsébet fasorban álló Wallenberg emlékműnél. A megemlékezésen két olyan fiatal is megszólalt, akik felmenőik megmenekülését, így a maguk életét is svéd embermentő diplomatának köszönhetik.
Séta a Káli-medencében
Időpont: 2024. július 20. szombat, 11.00
Regisztráció: https://forms.gle/pS3EcmvcssdQ1Lj67
Találkozó: Kővágóörsi zsinagóga udvara (Cseh Tamás utca 4.), a séta előtt 10 perccel
Jegyár: 6500,-Ft/fő – mely tartalmazza a kóstolót is. Fizetés a helyszínen készpénzzel
A séta hossza kb 2,5 óra
Sétavezető: Czingel Szilvia
A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket.
Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása. A különleges sétán elmeséljük a zsinagóga történetét és megnézzük a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatjuk a közösség temetőjét és megismerjük az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára. Betekintünk az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézzük azt az egyedül álló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követjük, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.
Időpont: 2024. augusztus 1. csütörtök, 18.00
Érdemes megismerkedni a 12. kerület egy központi, de zsidó kulturális szempontból kevéssé közismert részével és annak történeteivel. Sokan járunk a Kék Golyó és a Szent János kórház között, és mégis legtöbben talán figyelmetlenül haladunk el ismert történetek helyszínei előtt. Egyesületünk legújabb sétájával a Városmajor utcát járjuk be a Magyar jakobinusok terétől az Alma utcáig.
Az utca épületein keresztül betekintünk a Vágó fivérek építészeti munkásságába, a híres Árkay-villa lakóinak életébe, az Alma utcai Zsidó Idősek Otthonának múltjába-jelenébe, megnézzük a nyilas uralom egyik legszégyenletesebb eseményének helyszínét, de lesz szó Basch Lóránt ügyvédről és irodalomtörténészről, a Nyugatról, Babits Mihályról, Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról is.
Idén június 12-15. között rendezték meg a Magyar Mozgókép Fesztivált, a MOZGO-t Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban ünnepélyes keretek között összesen 22 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén is öt fős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat.
A legjobb elsőfilmes díját Breier Ádám kapta a Lefkovicsék gyászolnak című filmjéért. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Bezerédi Zoltánt díjazták a Lefkovicsék gyászolnak című filmben nyújtott alakításáért.
Gratulálunk a díjazottknak!
A Smonca a MAZSIKE podcastja
Host: Dohi Gabriella
Beszélgetőtársam Susán Eszter kulturális menedzser, a zsidó civil élet szervezője és a zsidóság kutatója. Beszélgettünk nagy ötletekről és megvalósításukról, a mai élő vidéki zsidóságról, a zsidó örökség ápolásának felelősségéről és a világ megjavításánakszándékáról.
Sétáljatok velünk balzsamos nyári estéken Budapesten!
„A Nagykörút a világ szimbóluma. Van, aki szakaszt vált az életre, és le sem száll az Erzsébet körútig, ahol eltűnik a Dohány utcában, a Wesselényi utcában, trafikos lesz, kiskereskedő, ügynök, banktisztviselő. Ha szerencsés volt és átszállót vett, akkor leutazhat még innen az álmok Lipót körútjára. Íme egy hosszú utca az élet sokféle megállójával, csak tudni kell helyesen kiszállni, és jó hosszú szakaszra kell jegyet váltani.” (Rejtő Jenő: Megyek Párizsba…)
Rejtő Jenő (1905-1943), az egyik legismertebb magyar író, a pesti humor egyik legnagyszerűbb képviselője több szálon is kötődik az Erzsébetvároshoz és a Nagykörúthoz. Számára a Nagykörút nem csupán „a világ szimbóluma”, de még egy bulvárlapot is kiadott ezen a címen. Megannyi könyvéből sugárzik a Körút iránti rajongás, a pesti élet szeretete. Sétánk során érintjük a Rejtő életéhez köthető helyszíneket, felidézzük 80-90 év távolából, amit az átszabott városból még tetten lehet érni…
Sétavezető: Thuróczy Gergely Rejtő-kutató
A séta időtartama: 2 óra
—
Időpont: 2024. július 2. kedd 18.00
Találkozó: VII. kerület Rejtő Jenő utcában, a színház előtt
Jegyár: 3500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/wGUntFfuZQRAwKPx5
Sétáljatok velünk balzsamos nyári estéken Budapesten!
A város zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg a zsidó nők által használt tereket bejárva.
Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor? Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz?
A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.
Sétavezető: Dohi Gabriella
A séta hossza kb 1.5 óra
—
Időpont: 2024. június 17. hétfő 18.00
Találkozó: VII. kerület Klauzál tér (a Vásárcsarnok bejáratánál)
Jegyár: 3500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 2500 Ft Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztráció: https://forms.gle/N59uFhVd9UTz5WMQA
Szinetár Miklóssal önéletrajzának megjelenése apropóján beszélgetünk. A szerzőt Sólyom Gábor kérdezi.
Időpont: 2024. június 13. csütörtök 18.00
Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály u 25. fszt.3. kapucsengő: 3)
Regisztráció: https://forms.gle/xK8QnavfBjTxXUw77
Jegyár: 1500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
„A Szabadság tér 17.-ben, a televíziós központtá avanzsált Tőzsde-palotában kőkorszaki viszonyok uralkodtak. Egyetlen pici stúdió állt rendelkezésre, abban 40 fok meleg. Felvétel közben át meg átugráltunk a kábeleken, a művészi munka komoly fizikai tortúrát jelentett. Korábbi katonaéveimre emlékeztetett az a három hét, amit ezzel a darabbal eltöltöttem. Ráadásul nagyon pici gázsit ajánlottak. Megkértem az illetékes vezetőt, hogy ha már ilyen pocsékok a körülmények, legalább fizessenek többet. Azt mondta, megpróbálja és valószínűleg el is tudja intézni. Amikor az adás megvalósult, akkor lementem a pénztárba, és ott a beígértnél is kisebb összeg várt, mert még valami adót levontak. Én akkor megálltam a Szabadság téren a televízió előtt, és azt mondtam, soha többet ide be nem teszem a lábamat, aztán mégis betettem, és 28 évig ott is maradtam.”
