SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZENES HANNA

 

 

2021. július 17-én száz éves lenne Szenes Hanna.

Nevét szinte az egész világon ismerik, Magyarországon alig. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Magyarországon naplóiból, leveleiből és verseiből 1991-ben készített válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezte az idei év kiemelt nemzetközi évfordulói sorában, együtt a szintén 100 éve született Cziffra Györggyel, azt ajánlotta, hogy az egész világ emlékezzen meg róluk Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam nemzeti hőse, története ma már mítosz. Sorsa, helytállása tisztességes országokban tananyag, érettségi tétel. Valószínűleg kevesen tudják róla, hogy Szenes Anikó néven, Budapesten született.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az idei évben, a Költészet Napján indította el azt a program sorozatot, amelyik egész éven át segíti, hogy minél többen találkozzanak Szenes Hanna műveivel, ismerjék meg kalandos és tragikusan végződő, de mindnyájunknak példát adó életét.

 

Szenes Hanna életéről Dénes Gábor 1999-ben készített dokumentumfilmet, amelyben addig soha nem látott felvételek, különleges interjúk idézik fel – nem csak az ő személyes történetét, tragédiáját, hanem a korszakot is, amelyik százezernyi zsidó honfitársunk elpusztításához vezetett. A „Szenes Hanna – Anikó” című filmet július 21-én, 19 órakora vetítik a Goldmark teremben. A vetítés előtt 17.30 órakor izraeli ejtőernyősökkel találkozhatnak, akik részt vesznek a hagyományos Szenes Hanna emlékugrásban.

 Dénes Gábort a film elkészülte óta is folyamatosan foglalkoztatja az ígéretes költőnek indult cionista mártír sorsa.  „Elképzelt beszélgetés Szenes Hannával” címmel hangjátékot is készített, amelyet július 17-én, szombaton 14 órakor mutat be a Klubrádió.

 

Az Aviator Club Július 18-án, vasárnap este 6 órakor megemlékezést és gyertyagyújtást tart a Szenes Hanna parkban (a VII. kerületi Jósika utca és Rózsa utca által határolt kis téren).

Szenes Hanna a Művészetek Völgyében, a Kaláka Versudvarban

Zenés életrajzi játék a Sabbathsong Klezmer Band előadásában, a 100 éve született Szenes Hanna mártírhalált halt költő emlékére.

Összeállította: Masa Anita
Zene: Szentkirályi György
Művészeti vezető és zenei szerkesztő: Masa Tamás

Szereplők:
Hanna:Bódi Mónika
Hanna édesanyja : Masa Anita
Közreműködnek:
Garai Róbert
Masa Tamás & Sabbathsong Klezmer Band
Tiszta Művészetért Társulat (CleanArt)

 

A 100 éve született és 23 évesen, 1944-ben kivégzett Szenes Hanna, aki hősként a kevés női példaképek egyike. A műsorban a költészetét bemutató verses összeállítás és az életét felidéző zenés, filmszerű kamara dráma részletei hangzanak el. A dalokat Födő Sándor zenésítette meg. Bíró Eszter – ének, Födő Sándor – zongora és Cserta Balázs – fúvós hangszerek. Szerkesztők: Zöldi Gergő író-dramaturg és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész, egyetemi tanár.

 

A Szenes Hanna emlékév hivatalos megnyitó ünnepsége július 22-én este 6 órakor kezdődik a Magyar Honvédség Művelődési Házában, a Stefánia palotában.

 

Szenes Hanna 100 címmel egy installációs vándorkiállítás készül, amelyet országszerte bemutatnak a megemlékezések helyszínén, iskolákban, művelődési házakban.

BUDAPEST ZSIDÓ ARCA – Mozitörténet III. Beszélgetés Sándor Pállal

Könyv, online beszélgetés-sorozat, városnéző és temető-felfedező okostelefonos alkalmazások, vezetett városi séták – ilyen elemeket foglal magába a Mazsike legújabb, BUDAPEST ZSIDÓ ARCA elnevezésű projektje. A cél az, hogy történelmileg hitelesen és szórakoztató stílusban mutassuk be Budapest zsidó értékeit, megszólítva a külföldi és belföldi turistákat, valamint a helyi lakosokat egyaránt.

A mozitörténeti beszélgetéssorozat következő adásának vendége Sándor Pál filmrendező

Online stream: július 16-tól

Facebook esemény ITT

 

Az előző részeket itt lehet megtekinteni:

Mozitörténet I. rész – Beszélgetés Báron György filmesztétával

Mozitörténet II. rész — Beszélgetés Groó Diana filmrendezővel

A Rumbach zsinagóga felújítása – Beszélgetés Kőnig Tamás építésszel

Biciklitúra: Balaton környéki zsidó emlékek nyomában

🚴‍♀️ Biciklitúra! július 16-18.
🌊 Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken
👉 Információ és jelentkezés: kucza.buvar@gmail.com
📖 könyvrendelés: info@mazsike.hu

JANCSÓ 99-100: MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Hernád Ház „Pesti mozi” című kiállításának közös programsorozata
2020. szeptember 24-től 2021. szeptember 27-ig.

A magyar filmművészet világszerte legismertebb alkotója, Jancsó Miklós, 2020. szeptember 27-én lett volna 99 éves. Ezt az életkort kevesen érik meg, de Jancsó Miklós – barátainak Miki bácsi – életműve, alkotásai sokkal tovább élnek. Életműve, filmjeinek különleges világa, iskolateremtő alkotásai előtt tisztelegve indítottunk egy filmsorozatot 99. születésnapjától a centenáriumig, amit a covid járvány miatt meg kellett szakítanunk.

A „Jancsó Miklós 99-100” programsorozat most folytatódik.

 

A sorozat következő vetítése 2021. június 30-án, szerdán este 8 órakor

A nyári vetítések helyszíne a Róth Miksa Emlékház kertje (Bp. VII. Nefelejcs utca 26.)

 

MAGÁNBŰNÖK, KÖZERKÖLCSÖK

A filmvetítés előtti beszélgetés résztvevői:
Balázsovits Lajos Jászai Mari-díjas színművész a film főszereplője, Csorba László történész, egyetemi tanár, Báron György filmesztéta, a sorozat szerkesztője és Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke.

Belépődíj: 1000 Ft.

Ezen a programon kizárólag 18 éven felüliek vehetnek részt!

A rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható! (maszk nem kötelező)

A „Magánbűnök, közerkölcsök” soha nem került moziforgalmazásra. A világpremierjét az 1976-os cannes-i filmfesztiválon tartották, majd mind Magyarországon, mind Olaszországban betiltották, utóbbiban pornográfia vádjával bírósági eljárást is indítottak ellene, amely felmentéssel végződött.
A történet Rudolf trónörökös és Vetsera Mária többször megfilmesített tragikus végű szerelmének Jancsó-féle szabad újrafogalmazása. „A Magánbűnök nem pornófilm – mondta róla a rendező -, ugyanolyan politikai analízis, mint a többi filmem… Játék egy áltörténeti eseménnyel. Játék annak a mechanizmusnak a vizsgálatával, hogy a hatalom intrikái hogyan befolyásolhatnak, dönthetnek el bizonyos dolgokat, emberi sorsokat.”
Vagyis: tipikus Jancsó-film, csak felnőtteknek.

Meghalt Perczel Anna

Perczel Anna több volt, mint kiváló építész, urbanista, szakíró, városvédő. Ő egyike volt azoknak, akik megmentették a budapesti Zsidónegyedet.

Amikor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kitüntette Perczel Annát, laudációjában Deák Gábor, a MAZSIKE elnökségi tagja többek között a következőket mondta róla:
“Perczel Anna építész 1967-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.1967-től 2004-ig településtervezési építészként dolgozott a Budapesti Várostervező Intézetben, majd a VÁTI Kutatási és Műemléki Irodájában. Több évtizedes, a szakma által nagyra értékelt településtervezési munkásságának az utóbbi években legismertebbé vált területe az úgynevezett Régi pesti zsidónegyed történelmi városképének, épületeinek kutatása, dokumentálása és e történelmi értékek megőrzéséért folytatott kitartó küzdelem. A Régi pesti zsidónegyed a magyar és az egyetemes zsidó kultúra építészeti örökségének igen jelentős objektuma – ehhez a városrészhez különösen szoros szálakkal kötődik a magyarországi zsidóság történetének virágkora – a XIX. század második fele –, és ugyanakkor legszomorúbb korszaka is, a holokauszt időszaka. Perczel Anna 1996-tól szisztematikusan tárta és tárja fel a negyed építészeti értékeit, azok történelmi hátterét, kutatási eredményeit mind a szakmai, mind pedig a széleskörű nyilvánosság orgánumaiban publikálja. Külföldi és hazai konferenciákon teszi ismertté a pesti zsidónegyed építészeti- és kultúrtörténeti értékeit, jelenlegi városrendezési problémáit. 2004 tavaszán a budapesti Városházi Beszélgetések előadássorozat tematikus előadójaként mutatta be a szakma, a várospolitika és a sajtó képviselőinek a negyed műemléki értékű és ugyanakkor súlyosan veszélyeztetett városszövetét, épületeit, utcáit,
tereit. Közvetlenül ezután alakult meg az ÓVÁS! civil kezdeményezés, melynek egyik alapítója és legavatottabb szakértője ő maga. Szakértői munkája, publikációi, előadásai, nyilatkozatai nyomán közüggyé, várospolitikai és nemzetközi örökségvédelmi üggyé vált a budapesti zsidónegyed sorsa. Az egyesület az ő megfogalmazásában küldött levelet 2006-ban az UNESCO Világörökség Bizottságához, kérve, hogy vizsgálja felül a 2002-ben világörökségi területté nyilvánított negyed építészeti örökségének egyre súlyosbodó veszélyeztetettségét.”

Perczel Anna kezdeményezte, hogy a Zsidónegyedben városvédő-városismertető sétákat tartsanak, jónéhányat ő maga vezetett. Könyvet publikált „Védtelen örökség” címmel. A könyvet méltató recenzióban a Szombat című zsidó lap ezt írta róla:

„Perczel Anna könyve a régi pesti zsidónegyed lakóházairól nem csak ház- és építészettörténeti leírások gyűjteménye; az utcáról utcára haladó könyvben egy-egy ház átváltozásainak történetét átszövik híres és névtelen lakóinak történetei. … Sőt, ez a séta teljesebb élményt nyújt, mint egy valódi, mert részben már lebontott épületeket kelt új életre: ilyen Skrek Lipót Dob utcai szalámigyára, mely gettókonyhaként is üzemelt, a mosóintézetnek, szabóműhelyeknek és a Krúdy által is emlegetett Ármin pincének helyet adó, Király utcai Dobler-bazár, vagy Fleischmann Lipót ezüstműves mester Holló utcai háza, műhelye és fémöntödéje. Ezek az épületek már csak történetekben élnek. A házak másik fele épp bontás előtt áll, és vannak olyan épületek is, melyek – jórészt a civil fellépés hatására – az elmúlt néhány évben kaptak műemléki védettséget…. Perczel Anna számára mindenekelőtt a veszély adta a legfőbb motivációt, hogy korábbi kutatásait, rehabilitációs terveit és építészeti tanulmányait felhasználva megírja a régi pesti zsidónegyed lakóházairól szóló, kétnyelvű könyvét… Perczel Anna könyvében az épületek között az is analógiát teremt, hogy a hozzájuk kapcsolódó színterek, mesterségek, sorsok legyenek bármily változékonyak, mégis egyfajta konok folytonosságot tükröznek: a korokkal változó funkciók, lakók, üzletek a ház életkorával változó életszakaszait jelenítik meg. Eközben a ház alapkaraktere, tulajdonságai, erényei és hibái változatlanok, ez adja a folytonosság érzetét. … Ezt az állhatatosságot látjuk a budapesti zsidóság történetében is: a családokat kettétörte ugyan a Holokauszt, legféltettebb, családi hagyományokat jelképező tárgyaikat (a menórát, a mezüzét, a nagymama kelengyéjét, a fényképeket vagy a kuglófformát), történeteiket és traumáikat mégis generációkon át cipelik tovább. Ez a több szinten megjelenő rendíthetetlenség adja a negyed számára azt a különös arculatot, melyre nem hatnak üzleti érdekek, szintterületi mutatók és bontási engedélyek.”

Amikor Perczel Anna nagyszerű életművét méltatta Deák Gábor, beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Chagall és Kondor Béla festett, rajzolt angyalai jutnak róla eszembe, akik házak, falvak, városok felett őrködnek. Perczel Anna az okos, szelíd és ugyanakkor határozott szavak meggyőző erejével védi a zsidónegyedben ránk maradt örökséget.”

Most már az ő örökségét is védjük, amikor az ő szellemében tovább folytatjuk az általa megkezdett ügyet.

Június 10 – A szecesszió világnapja (Art Nouveau World Day)

2013 óta minden év június 10-én tartott építészeti, kulturális világnap. A magyar kezdeményezésre született világnap ma már a Réseau Art Nouveau Network (RANN) nemzetközi szecessziós szervezet hivatalos programjai közt is szerepel.
Ezen a napon a világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló egyedülálló művészeti
irányzatát bemutató programsorozathoz.
A szecesszió világnapja a katalán Antoni Gaudí (†1926) és Lechner Ödön (†1914) építészek halálának
évfordulójához kapcsolódik, mivel mind a ketten június 10-én hunytak el.
A magyar szecesszió kiváló alkotói közül számosan a zsidó származású művészek, építészek soraiból kerültek ki.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület számára ezt a napot az is fontossá teszi, hogy az egyik legszebb
szecesszió zsinagóga, Szabadka büszkeségének magyar-szerb összefogással történt felújítása a mi kezdeményezésünkre valósult meg.

 


Ebből az alkalomból ajánljuk a Sonnenberg ház hétvégi programját a Munkácsy utca 23. szám alatt, amely hamarosan a Mazsike iroda szomszédjává válik.

Sonnenberghaz_meghivo (1)

BUDAPEST ZSIDÓ ARCA – Mozitörténet II. Beszélgetés Groó Dianával

Könyv, online beszélgetés-sorozat, városnéző és temető-felfedező okostelefonos alkalmazások, vezetett városi séták – ilyen elemeket foglal magába a Mazsike legújabb, BUDAPEST ZSIDÓ ARCA elnevezésű projektje. A cél az, hogy történelmileg hitelesen és szórakoztató stílusban mutassuk be Budapest zsidó értékeit, megszólítva a külföldi és belföldi turistákat, valamint a helyi lakosokat egyaránt.

 

A mozitörténeti beszélgetéssorozat következő adásának vendége Groó Diana filmrendező

Online stream: június 13-tól

 

Az előző részeket itt lehet megtekinteni:

Mozitörténet I. rész – Beszélgetés Báron György filmesztétával

A Rumbach zsinagóga felújítása – Beszélgetés Kőnig Tamás építésszel

Új Smonca adás! Jónás Vera, a tökéletlen díva

 

Dohi Gabriella a Smonca legfrissebb adásában Jónás Vera énekes-dalszerzővel beszélgetett. Jónás Vera Budapesten nőtt fel, a világra nyitott, értelmiségi családban. Diplomáját a London Centre of Contemporary Music-ban szerezte. Részt vett az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott OneBeat nevű progpramban, aminek lényege, hogy külföldi zenekarok mutathatták meg magukat az Egyesült Államokban. Jelenleg itthon a Vera Jonas Experiment nevű formációban láthatjuk. A félvétel még javában a karantén alatt készült, így a megváltozott tervekről, társadalmi szerepvállalásról, felnőttévállásról beszélgettünk.

Ezt az adást a Független Médiaközpont támogatta.

Az adás és a korábbi Smonca epizódok is ITT hallgathatóak.

 

Budapest Zsidó Arca Sétahétvége – Offline!

3 nap, 3 séta 3 vendég

Végre eljött a személyes találkozás, a kimozdulás ideje! 2021 Június 4-6. között tartjuk a Budapest Zsidó Arca sétahétvégét. A hamarosan megjelenő Budapest Zsidó Arca című könyvünk 3 fejezetéhez kötődően minden nap 1-1 sétát vezet a könyv szerzője: Rózsa Péter és szakértő vendégei.

Regisztáció és jegyvásárlás ITT

 

1./ A pesti Broadway

XIX-XX. századi időutazás a Nagymező utcában Saly Noémi várostörténésszel. Egykori mulatók, kabarék, kávéházak még fellelhető és virtuális emlékeit nézzük illetve idézzük meg. Házigazda és beszélgető társ Rózsa Péter.

Időpont: 2021. 06. 04., 17 óra.

Jegyár: 2500 Ft, Mazsike tagoknak: 1500 Ft

Regisztráció és jegyvásárlás ITT

 

2./ Cinema Budapest.

A pesti mozi- és filmvilág születésének legendás helyszíneit keressük fel Ruprecht Károly mozitörténésszel. Felidézzük azt az első pillanatot, amikor Magyarország történetében először kapcsolták be a vetítőgépet. Házigazda és beszélgető társ Rózsa Péter.

Időpont: 2021. 06. 05., 11.00 óra

Jegyár: 2500 Ft, Mazsike tagoknak: 1500 Ft

Regisztráció és jegyvásárlás ITT

 

3./A zsidónegyed építészete.

Séta König Tamás építésszel, aki a város középkori építészeti emlékeitől vezet bennünket a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáig. Utóbbi rekonstrukciós felújítását ő tervezte, be is avatja a résztvevőket a munkálatok titkaiba.   Házigazda és beszélgető társ Rózsa Péter.

Időpont: 2021. 06. 06., 11.00 órakor

Jegyár: 2500 Ft, Mazsike tagoknak 1500 Ft

Regisztráció és jegyvásárlás ITT

Egy ég alatt – Alapítvány a kultúra sokszínűségéért

 

Magyarország olyan hely, ahol kezdetektől fogva természetes az ország különféle vidékein és a tágabb történelmi tájban együtt élő népek kultúrájának és hagyományainak közeli szomszédsága, kapcsolatai, kölcsönös tisztelete. Ezért kezdeményeztük néhányan, hogy elindítunk egy új kezdeményezést „Egy ég alatt – Alapítvány a kultúra sokszínűségéért” elnevezéssel. Kezdeményezésünk célja, hogy valamilyen erre utaló elnevezéssel, jelképes gesztussal elismerjük és jutalmazzuk azon települések tevékenységét, erőfeszítéseit, lakóinak és intézményeinek összefogását, amelyek biztosítják különféle eredetű kulturális hagyományaik megőrzését, átörökítését, gazdagítását.
A kezdeményezés elindítói, az Alapítvány Kuratóriumának tagjai: Batta András, Csorba László, Eppel János, Fehér László, Gerendai Károly, Hegedűs D. Géza, Kirschner Péter, Mikecz Péter, Sebő Ferenc, Szűcs Móni, Takáts Annamária.

 

Csorba László

történész, egyetemi tanár, az MTA doktora

Még gimnazista koromban végigjártam az Országos Kék Túra útvonalát a dunántúli Sümeg várától a zempléni Nagymilicig. Azzal dicsekedtem, hogy a lábamban van egész Magyarország…
Egy alkalommal erősen alkonyult már, amikor a Vértes hegységben szálas bükkfaerdő szélén torpantott meg a látvány. A rőt fényben szelíden hajlott le a domboldal a kis falucska felé, a fák közül pedig százéves vénember és felesége tipegett elő, mindkettőnek vásott ronggyal egybekötött, hatalmas rőzseköteg a hátán.
„Ime a magyar múlt! Tán Mátyás király és az ősz Peterdi óta szedi itt a hullott gallyat ez a fehérhajú, hajlott derekú emberpár!” – melegedett meg a szívem.
Ám amikor mellém értek, elkerekedett a szemem és a fülem: olyan telivér németséggel vitatkoztak egymás között, hogy akármelyik feketeerdei Grimm-mesében elmehettek volna Hansel und Grete nagyszüleinek…
A német szórványok évszázadok óta itt élnek velünk, magyarokkal a Kárpát-medence tájain. Vigyázzunk rájuk, őrizzük a színeket, amelyekkel ők gazdagítják kulturális örökségünket!

 

Batta András

Erkel-díjas, Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár

Ha a népsűrűséget az egy négyzetkilométerre eső lélekszámban mérik, akkor – ennek mintájára – azt mondhatjuk, hogy a Kárpát-medence s jelesül a magyarországi terület egy négyzetkilométerre vetítve a legsűrűbb kulturális tér az egész világon. Legalábbi is abban az értelemben, hogy hány nép, népcsoport, hagyomány, szokás, életszemlélet él itt egymás mellett. Egy TV-sorozat (Partitúra) keretében immár negyedik éve járva az országot, elámulok egy-egy nagyobb vagy kisebb város, falu közösségeinek gazdagságán, és azon, hogy a kultúra színei folyamatosan gyarapodnak – minden területen. Ha csak arra gondolok, hogy a „magyarság” fogalma hányféle alakban, hányféle nézőpontból jelenik meg – ma is, nem beszélve a felfejtett történelmi szálakról, amelyek hol megható, hol megrázó módon érzékeltetik azt a valóságos és szellemi népvándorlást, ami – legalább is a török időktől kezdve – a „mi” világunkat jellemezte. Ez egy olyan könyv, amelyből a jelenre vetítve is sokat tanulhatunk: fényeket, ízeket, dallamokat, vizuális motívumokat, és nem utolsó sorban a „bölcs Náthán” toleranciáját. Meggyőződésem, hogy a kulturális sokszínűség Magyarország egyik nagy értéke. Épp ezért mintaként kell felmutatni azokat a közösségeket, amelyek tudatosan ápolják, fényesítik ezt a kincset. Az „Egy ég alatt” alapítvány ehhez nyújt segítséget.

 

Gerendai Károly

magyar üzletember, kultúraszervező, a Sziget Fesztivál alapítója

Mióta kiszálltam a Sziget szervezési munkálataiból, néha elfog a nosztalgia és képeket nézegetek, például arról, ahogy a fesztivál nagyszínpada előtt a világ minden tájáról érkezett fiatalok a közös világsztárjaik koncertjein önfeledten szórakoznak. Ilyenkor elgondolkodtat, hogy könnyen mondhatná rájuk, aki nem ismeri őket: ezek a fellépők, ahogy a közönségük is, mind olyan egyformák. Pedig ennyire sokszínű programot és sokrétű embertömeget ritkán láthatunk egy helyen. Valójában, ebben a több mint 100 országból érkező, nemzetközi sokaságban úgy tud mindenki egy monumentális, egalizáló hatású közösségi élmény részesévé válni, hogy közben mégsem mosódnak össze a kulturális különbségek. A másik különbözősége nem elválaszt minket, hanem vonzó értékké válik, amelyben az eltérő kultúrák jól és harmonikusan megférnek egymással. A felszabadult, örömteli együttlét kiváló alkalmat teremt arra, hogy megismerjék, talán meg is értsék, de mindenképpen elfogadják egymás kultúrájának sokszínűségét. Ez az elfogadás a Sziget mikrovilágában talán könnyebb, mint a hétköznapokban, a gondok, nehézségek közepette, ahol sajnos láthatunk számos példát arra is, hogy vannak, akik inkább az ellentétek szításában, a feszültség fenntartásában érdekeltek.
Sokan, sokhelyütt próbálják elmagyarázni, a kultúra, a hagyományok sokszínűségénének megóvása és széles rétegekkel való megismertetése az emberiség együttélésének és békében fennmaradásának egyik alapvető feltétele. A Sziget fiataljainak ezt szerintem nem kell magyarázni, ők még nem félnek a másként gondolkodóktól, nyitottak és befogadók az újdonságokra. Ennek pozitívumait megtapasztalhatják a saját bőrükön, kimondatlanul is átérzik a fontosságát, sőt szerintem kifejezetten hisznek a sokszínűség erejében. Mi pedig próbáljuk megőrizni őket ebben a hitükben.