Június 10. a szecesszió napja. Ez alkalomból a jeles nap előtti napon, 2016.06.09-én a Mazsike rendhagyó és izgalmas előadásra invitálja az építészet és a kultúrtörténet iránt érdeklődőket.

2016-ban Budapest és a várost képviselő Iparművészeti Múzeum is csatlakozott a Réseau Art Nouveau Network (RANN) elnevezésű, jelentős szecessziós örökséggel bíró városokat tömörítő nemzetközi szervezethez.

E két jeles esemény alkalmából Egyesületünk egy izgalmas előadásra hívja kedves Tagjainkat, Barátainkat.
Prof. Klein Rudolf építész, a zsinagóa-építészet és a szecesszió szakavatott ismerője előadást tart, melynek keretében a szecessziós építészeti örökség legkiemelkedőbb alkotásait, valamint a zsidó származású építészek, és maga a zsidó hagyomány szerepét ismerteti.

A szecessziós (zsinagóga-)építészet egyik legszebb képviselője, a szabadkai zsinagóga
A zsidóság és szecesszió kapcsolatára utaló cikkek igen hamar napvilágot láttak az 1900-as évek elején Európa szerte, főképp negatív hangvétellel, mint degeneráció, kozmopolitizmus, és legfőképpen, ’nemzetietlenség’. A zsidóknak először a 19. század második felében jelöltek ki építészeti stílust, elsősorban német területeken.

A zsidók keleti eredetének a keleties stílust feleltették meg az akkori német művészettörténészek. Kiemelték, hogy ez a stílus elmarad az általuk oly nagyra becsült gótikától, hiszen míg az utóbbiban az ideának építészeti forma felelt meg, addig a mór stílus esetében az építészet, a vizuális megjelenés az eszmei alaptól szigorúan elválasztásra kerül. Mindez a különbségtétel persze tartalmazott némi igazságot: a keletinek nevezett gyökerekkel bíró vallások, azaz mind a judaizmus, mind pedig az iszlám kerülte a képi ábrázolást, az ideák vizualizációját és így valóban az építészeti látvány mögött nem volt olyan tartalom, mint a ’keresztény stílusok’ esetében.

Bár ebben az időben a zsidóság jelentős része az emancipációért küzdött, végül elfogadták ezt az építészet megkülönböztetést, hiszen így épületeik a városok részévé válhattak, azok meghatározó elemeivé lettek. A keleties vagy mór stílustól már egyenes út vezetett a szecesszióig. Ennek jellemzői az építészetben a színes homlokzatok, síkdíszítmény, az építészettörténeti referenciák illetve hagyományos stíluselemek gondos elkerülése. A Magyar Királyságban ehhez járult még egy elem: a ’nemzeti hevület’ építészeti megfogalmazása. A magyar(os) szecessziót ugyan egy magyar ajkú német építész, Lechner Ödön fejlesztette ki a keleties formavilágból, de legbuzgóbb művelői egyértelműen az asszimilált magyar zsidók közül kerültek ki: Jakab Dezső és Komor Marcell, Jánszky és Szivessy, Vágó László és József, és legfőképpen a kivételes tehetségű Lajta Béla.

Klein Rudolf előadásában a szecesszió kultúrtörténetével, magyar szecesszió nemzetközi összefüggéseivel és társadalmi alapjaival foglalkozik számos fotóval és archív anyaggal gazdagítva.

Helyszín: Róth Miksa Emlékház és Múzeum (1078 Budapest, Nefelejcs u. 26.)
Időpont: 2016.06.09., csütörtök, 18:00

Részvételi díj: az előadás ingyenes, azonban a helyszín korlátozott befogadóképessége (max. 50 fő) miatt kérjük, hogy részvételi szándékukat előzetes regisztrációval szíveskedjenek jelezni a mazsike@gmail.com címen.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!