2017. március 16-19 között Berlinbe látogatott el a Mazsike lelkes csapata, ahol Sajó Tamás vezetésével nem csak bejártuk a város zsidó és nem zsidó emlékeit, de megidéztünk ma már nem látható tereket, kulturális örökségeket is.

Első nap a kora reggeli indulás sem szegte kedvünket, a csapat nagy lelkesedéssel indult neki a város (a volt Kelet-Berlin) felfedezésének. Megismerkedtünk az Orczy-házhoz, vagy a ma is látható Gozsdu-udvarhoz hasonló Die Hackeschen Höfe épületegyütessel, és Ampelmann figurájával, aki a valaha itt gyártott, kelet-berlini közlekedési lámpák ikonikus figurájaként futott be nagy karriert, mára az egyesített Berlin egyik jelképévé vált. Megismerkedtünk a környékkel, a valamikori Scheunenviertel nevű, volt zsidónegyed történetével, látható és ma már nem látható épületeivel, történeteivel, letűnt kis színházaival és kulturális életével. Meglátogattuk a zsidók bújtatásában nagy szerepet játszott Blindenwerkstatt-ot, a vakokat foglalkoztató kis üzemet. Ellátogattunk a berlini Holokauszt-emlékműhöz, melyen Nelly Sachs megrendítő sorai olvashatók. A költőnő életéről is mesélt nekünk idegenvezetőnk, Sajó Tamás. Ellátogattunk a zsidó temetőbe (Berlin-Mitte Große Hamburgerstraße), ahol Moses Mendelssohn sírja található. A napot az Oranienburgerstrasse-i nagy zsinagógában zártuk.

Második napi túránkat szállodánk környékén, a volt Nyugat-Berlinben kezdtük. Megnéztük az budapesti állatkert kapuját utánozni kívánó berlini állatkerti kaput és az Aquarium épültét, Olof Palme emlékűvét, a lerombolt állapotában az utókor számára mementóként meghagyott Gedächtniskirche-ét és élőben a Bikini épületét, melyről e-mailes Berlini kulturális híreinkben már az út előtt szót ejtettünk, így nem volt teljesen ismeretlen.   nkz első nap látogatott Scheunenviertelben kezdtük. Néhány szép Bauhaus-ház és az NDK-s idők nyomai között látható a Volksbühne épülete. Az eredeti épület magyar származású építészének zsidó származása miatt kalandokban, el- és megmenekülésekben gazdag, kalandos élettörténetét is meghallgathattuk.

Innen a Gendarmenmarkt nevű negyedbe indultunk, ahol Berlin történetének újabb szeletét ismerhettük meg, de láthattuk azt is, hogy hol volt a bankár Mendelssohn család háza. Ebből a családból származott Moses Mendelssohn, a zsidó felvilágosodás, a haszkala „atyja”, de a későbbi zeneszerző, Felix Mendelssohn-Bartholdy is.

Következő állomásunk a Brandenburgi kapu volt, ahol ismét sok érdekességet hallhattunk a város felosztásáról, és a felosztott város mindennapjairól. Megtekintettük a Holokauszt-emlékművet, majd a Reichstag épülete felé indulva a Roma-holokausztra emlékező, megrendítő alkotást is.

Mielőtt megismerkedtünk a Reichstag történelmi épületével, a Spree partján felépült kormányzati negyedet alkotó, izgalmas modern épületekben gyönyörködhettünk. A nap zárásaként vezetett látogatát tettünk a Reichstag épületében, ahol a plenáris ülések termébe is bejutottunk, de aki akart, Angela Merkel Reichstag-béli, szimbolikus irodájának ajtaján is kopogtathatott (valós irodája nem itt, hanem a kormányzati épületekben található.) Több kedves utastársunk mondta a látogatás után, hogy megrendítő élmény volt abban az épületben és ülésteremben vendégként, jó szívvel látva lenni, ahol pár évtizeddel korábban saját, vagy családtagok, felmenők sorsáról döntöttek a náci politikusok. A látogatás végén lehetőség volt még a Reichstag modern kupolájába is felsétálni, valóban lélegzetelállító látványvilág.

A harmadik napon reggel a Museumsinselen, a múzeumi szigeten egy sétával indítottuk a napot, miközben hihetelen érdekes dolgokat hallottunk a múzeumok építésének történetéről, a gyűjtemények létrejöttéről, de Sajó Tamás kultúrtörténeti bonbonokkal is megörvendeztetett bennünket, megtudtuk például, miért és mikor lett a burgonya a németek fontos tápláléka, és ami napig is konyhájuk elmaradhatatlan kelléke. Ezt követően látogatást tettünk a német gyarmatosítás történetét bemutató, nagyszerű időszaki kiállításon a Történeti múzeumban, illetve, aki szerette volna, ő a negyed más múzeumainak gyűjteményében gyönyörködhetett.

A napot Berlin „történelmi negyedében”, a Nikolaiviertelben folytattuk. A már-már orkán erejű szél szokatlan volt a magyar csoport számára, de a kulturális élmények kárpótoltak bennünket a kellemetlen időjárásért.

Délután a Zsidó Múzeumban jártunk és ismerkedtünk meg a németországi zsidóság történetével.

A csoport kiváló kondícióban volt, így innen egy nagy sétával a Checkpoint Charlie-hoz sétáltunk, majd a volt Gestapo-főhadiszálláshoz, a Topographie des Terrorhoz. Onnan a Postdamer Platz felé vettük az irányt, ahol nem csak a régi Berlin egyik központját, az első, rendőr által irányított forgalmi lámpát néztük meg, de a modern építészet egy másik remekművét, a Sony buildinget is.

Utazásunk negyedik, utolsó napján  a Falmúzeumban jártunk, amely egy nagy szabadtéri múzeum, ahol a berlini fal történetével és a felosztott Berlin mindennapjaival ismerjedhet meg a látogató. A bolhapiacra is terveztünk látogatást, de a szakadó eső miatt oda végül csak a legkitartóbbak mentek el. Ebéd után Potsdam felé vettük az útirányt, de előtte még megtekintettük Grunewaldban azt a sajátos emlékhelyet, amelyet azon peronokon és környékükön hoztak létre, ahonnét a berlini zsidóság deportálását végezték.

Potsdamban egy nagyszerű kiállítást nézhettünk majd ázva, némileg fázva, és persze fáradtan, de ugyanakkor csordultig telve élményekkel és nagyon jó kedvűen indultunk vissza Berlinbe, hogy este  búcsút vegyünk a várostól, és hazarepüljünk Budapestre.

Köszönjük minden kedves utasunknak, hogy velünk tartott ezen a nagyszerű utazáson. Legyen szerencsénk a következő utazás alkalmával is.!