Elmarad! Lola Naplója: New York

„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.” (Ruth könyve)
📅2023. május 15. hétfő 19:00
🎪Helyszín: KuglerArt Szalon (1052. Budapest, Sütő u. 2.)
Előadják:
Takáts Andrea
Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea
🎫 Regisztráció/ jegyek: kuglerartjegyek@gmail.com
Jegy: 4500 Ft, Mazsike tagoknak: 3500 Ft
Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja.
A MAZSIKE a 2022/23-as évad kiemelt kulturális programjaként – a HELIKON Könyvkiadó, és a KuglerArt Szalon támogatásával – mutatja be a „Lola naplója” című, 4 részes irodalmi-kisszínház sorozatot a RETIKÜL Női Irodalmi szalon műsorában.
Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai.
Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért.
Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.
De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről…
Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg.
De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:
„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”

Örökölt Fájdalom Filmklub – #3 „Mert a lelkemben hordozom…”

„Mert a lelkemben hordozom…” (1993-2013-2023)

Dokumentumfilm a Debreceni Izraelita Leányiskola elhurcolt növendékeinek, leszármazottainak, családtagjainak találkozóiról.

Rendező: Mátis Lilla

Időpont: 2023. április 27. csütörtök 17.00
Helyszín: Mazsike Klubhelyiség – 1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt.3. (Kapucsengő: 3.)
Jegyár: 1000 Ft
Regisztráció: https://forms.gle/fYiV3VPKwJ7Ah29R7

A debreceni Izraelita Hitközség Polgári Leányiskola tanulói 15 évesek voltak, amikor családostul elhurcolták őket. Az 52 tagú osztályból 22-en maradtak életben. Az ötvenéves osztálytalálkozójukon 14-en voltak. A film velük készült.
A befejezetlen filmet először vetítjük. Azt követően találkozhatunk a jelenlévő szereplőkkel is.

Mazsike Séták – Bp150: Alagsortól a tetőig – séta a Radnóti gimnázium épületében

Időpont: 2023. április 23. vasárnap 10.00
Találkozó: 1146. Cházár András utca 10. az iskola bejárata előtt
Jegyár: 3500 Ft Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztrációhttps://forms.gle/7JXDzhiy7w4fcd247
A séta kb 1.5 óra
Sétavezető: Schiller Mariann

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1959 óta lakja az épületet, mely korábban a budapesti izraelita hitközség gimnáziuma volt. Lajta Béla tervei szerint épült 1913/14-ben art déco stílusban. Az iskola végleges arculatát pedig 1929/30-ban Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint fejezték be. Az épület 100 éve a magyar történelem, építészet és oktatásügy 100 évébe is bepillantást enged. A valaha pompás épület mai formájában is sokat sejtet a múltból és az ország egyik legsikeresebb oktatási intézményének működéséből.
A másfél órás épületséta során bebarangoljuk az épület ismertebb és ismeretlen pontjait, és építészeti, történeti és iskolai anekdotát is hallhatunk a sétavezetőtől, aki 50 éve koptatja az iskola számos lépcsőjét (lift nincs!).

Április 16. A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

Felhívásunkra csatlakozó diákok megemlékezése április 16-án a mártírok botlatóköveinél. Köszönjük nekik és tanáraiknak, hogy velünk emlékeztek!

Két évtizede már, hogy az ország valamennyi középiskolájában megemlékezünk a holokauszt magyarországi áldozatairól. Április 16-a az a nap, amikor 1944-ben megkezdődött a gettósítás, majd rövidesen elindultak az első vonatok a haláltáborokba, ahol közel hatszázezer honfitársunkat gyilkolták meg. Nincs sírhelyük, ahol a túlélők, a leszármazottak, a szolidaritást vállalók fejet hajthatnak emlékük előtt. Ezt a hiányt tölti be a botlatókő, Gunter Demnig német szobrászművész alkotása, melyet az áldozatok utolsó, szabadon választott lakóhelye előtt helyez el, hogy legyen nevük és jelképes emlékhelyük. A művész Európában közel 100 ezer botlatókövet rakott le, és számuk Magyarországon is jócskán meghaladja a hatszázat.

Emelt szinten: Találkozás Szabó István Kossuth-díjas és Oscar-díjas filmrendezővel

Április 12-én, szerdán este érettségire készülő diákok és érdeklődő felnőttek töltötték meg a Hernád Ház – Pesti Mozi Múzeum vetítőtermét. Az idei magyar irodalom érettségi egyik tétele lesz Szabó Magda: Az ajtó című regénye és az ebből készült film.

A találkozó a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezére jött létre. A beszélgetés természetesen nem csak a konkrét filmről, hanem elsősorban Szabó István filmművészetről vallott felfogásáról, a filmnézés fontosságáról szólt. Szemléletes példákkal támasztotta alá, hogy egyetlen más művészet sem képes igazán átélhetővé tenni az érzelmeket. Az irodalom és a film az olvasó vagy a néző által válik teljessé, befejezetté. A résztvevők megemlékeztek a film operatőréről, a közelmúltban elhunyt Ragályi Elemérről is.

Az irodalom és a film kapcsolatáról, kölcsönhatásairól Fenyő György, a Radnóti Miklós Gimnázium irodalomtanára adott támpontokat a diákoknak.
Szabó Magda munkásságáról szólva a beszélgetés érintette a 20. századi magyar történelem drámai fordulatait, amelyek senkinek nem engedik meg, hogy közömbös maradjon.
A beszélgetést Kirschner Péter vezette.

Az eseményről készült video itt tekinthető meg

Közlemény Hajós Alfréd szobrának felállításáról

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem 2023. április 11-én megállapodtak arról, hogy Hajós Alfréd első magyarországi köztéri szobrát a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem területén állítják fel.

A MAZSIKE által 2017-ben kezdeményezett pályázaton nyertes Nagy Attila A magyar delfin aranya című alkotásának elhelyezéséről az érintett szakmai és társadalmi szervezetek részvételével éppen azon a napon született megállapodás, amikor 1896. április 11-én, Athénban, az első újkori olimpián Hajós Alfréd megszerezte a magyar olimpiai mozgalom első és második győzelmét.
Az esemény 127. évfordulóján a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kertjében szervezett bejárást követően az együttműködő partnerek kijelentették, mindent elkövetnek, hogy a magyar olimpiai mozgalom, az úszó sport, a labdarúgás és az építészet kiemelkedő alakjának szobrát még 2023-ban, méltó helyen felavassák.

Budapest, 2023. április 11.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
Testnevelési Egyetemért Alapítvány
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Maccabi VAC
Magyar Olimpiai Bizottság
Magyar Úszó Szövetség
Nemzeti Sportközpontok
Budapest Főváros Önkormányzata
Hajós Alfréd Társaság
MTK Baráti Kör
Magyar Építőművészek Szövetsége
Támogatók:
EMMI/HM Sportállamtitkárság
Köztársasági Elnök Hivatala
Market Zrt.

Áprilisi Mazsike séták – Budapest150

2023. április 14. péntek 15.00
A Csiga vendéglőtől a New York pompájáig

Regisztráció

 

2023. április 16. vasárnap 11.00
„Itt éltünk” Józsefvárosi botlatókövek nyomában

Regisztráció

 

2023. április 23. vasárnap 10.00
Alagsortól a tetőig – séta a Radnóti gimnázium épületében

Regisztráció

Az ajtó: Filmvetítés és beszélgetés

Az idei év emelt szintű szóbeli érettségi tételei közt szereplő alkotást kiemelten ajánljuk a középiskolás diákoknak és tanáraiknak!

17.30 Beszélgetés Szabó István Oscar-díjas filmrendezővel. Aki kérdezi: Kirschner Péter a Mazsike elnöke

19.00 Levetítjük a Szabó Magda regényéből készült filmet.

 

Időpont: 2023. Április 12. szerda

Helyszín: VII. kerület, Hernád u. 46.

Belépő: 1500 Ft

Jegy kapható online a JEGYx1.hu oldalon

vagy elővételben a K11-ben 1075 Budapest, Király u. 11.

A rendezvény előtt pedig a helyszínen.

Színházi világnap

MÁRCIUS 27-ÉN A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON ESTE MINDEN SZÍNHÁZBAN SAMIHA AYOUB EGYIPTOMI SZÍNÉSZNŐ ÜZENETÉT OLVASTÁK FEL.

Bevezetésként a nagy úttörő, Konsztantyin Sztanyiszlavszkij szavait idézte: „Soha ne gyere be a színházba sáros lábbal. A port és a koszt hagyd kint. Az aggodalmaid, civakodásaid, kicsinyes nehézségeid, mindent, ami tönkreteszi az életed és elvonja a figyelmed a művészetedről – tedd le az ajtóban.”

Nemcsak azért írom ma ezt az üzenetet, hogy üzenjek, vagy hogy megünnepeljük minden művészetek atyját, a színházat a mai világnapján. Inkább arra hívlak titeket, hogy álljunk össze mindannyian, kéz a kézben és vállvetve, engedjük szabadjára a hangunkat, ahogy a színpadon szoktuk, hogy felébresszük a
világ lelkiismeretét és megkeressük magunkban az ember elveszett lényegét. A szabad, toleráns, szerető, együttérző, gyengéd és elfogadó embert. Utasítsuk el a brutalitás, a rasszizmus, a véres konfliktusok, az egyoldalú gondolkodás és szélsőségesség aljas képeit. Az ember évezredek óta jár ezen a földön, ez alatt az ég alatt, és ez így lesz ezután is. Szóval húzzátok ki a lábát a háborúk és véres konfliktusok sarából és kérjétek meg, hogy hagyja ezeket az ajtón kívül. Talán az emberiesség, amit most elhomályosítanak a kétségek, egyszer majd megint olyan kategorikus bizonyossággá válik, amitől büszkék lehetünk emberi mivoltunkra, és arra, hogy egymás rokonai vagyunk az emberiségben.

A Színházi Világnapon külön köszöntjük azokat az alkotókat, színházcsinálókat, akik tevékenységükkel kiérdemelték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület díjait:

 a Retikül stábja
o Takáts Andrea
o Kardos Dániel

 a Gólem Színház Társulata
 Jávori Ferenc
 Kalmár Tibor
 Sándor Anna a Spinoza Színház vezetője
 Spíró György
 Szinetár Miklós
 Balla Margit
 Havas Judit
 Klein Judit
 Nagy Anna
 Bálint András

ŐKET IS ÜNNEPELJÜK MA!

Mazsike Séták Bp150 – Női szemmel a zsidónegyedben

Időpont: 2023.03.29. szerda 15.00

Találkozó: VII.ker. Klauzál tér, a vásárcsarnok bejáratánál
Jegyár: 3500 Ft Mazsike tagoknak: 2500 Ft – Fizetés a helyszínen készpénzzel
Regisztrációhttps://forms.gle/3T4g3F9QrKJEFcPc9
——
Budapest zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg, a zsidó nők által használt tereket bejárva. Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor? Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz? A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.
A séta időtartama kb 1.5 óra
Sétavezető: Dohi Gabriella