A könyvek autódaféi
1944. június 16-án a Budafoki Első Magyar Kartonlemezgyárban került sor a
Magyarországon kiadott magyar nyelvű könyvek legnagyobb autodaféjára, ekkor kezdték
meg kamerák előtt a „zsidó szerzők” közel félmillió kötetének zúzógépek általi nyilvános
megsemmisítését. Miközben szenvtelen némasággal forogtak a zúzógépek, vidéken már
javában zajlott a zsidóság deportálása.
A hivatalos jelentések szerint, mert fontosak voltak a „lelkesítő” adatok, 120 zsidó
származású magyar és 130 külföldi szerző művét zúzták be. A propagandacéllal lefilmezett
esemény során 447 627 könyvet, 22 teljesen megrakott tehervagon rakományát semmisítették
meg. Kik is kerültek zúzdába? Íme, néhányan a betiltott írók névsorából: Békeffy László,
Füst Milán, Gábor Andor, Kiss József, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Nóti Károly, Bródy
Sándor, Felix Salten, Stephan Zweig, Egon Ervin Kisch.
A könyvek gyilkosa, Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár utóbb így magyarázkodott:
„Harcban álltam… Világnézeti harc volt… És nekem nemcsak az volt a célom, hogy
megsemmisítsek könyveket, hanem az is, hogy helyet csináljak az elnyomott magyar
íróknak.”
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők
Egyesülése, valamint a Magyar Versmondók Egyesülete június 16-án, a 90. Ünnepi
Könyvhéten, a Dunakorzón álló Shakespeare szobor előtt a bezúzott magyar írók, költők
műveinek felolvasásával emlékezett a barbárság diadalára, amelynek soha többé nem szabad
megtörténnie.
Arról azonban már szinte alig tud valaki, hogy 1945-ben az „új világ álmodói” újra
könyveket zúztak be. A „fasiszta”, „nacionalista”, „polgári szemléletű”, „ártalmas” és
„mételyező” könyvek leselejtezése és bezúzása kezdődött ekkor. Az „alaposságra” jellemző,
hogy folyóiratok 20-30 évfolyamát tüntették el, a könyvtárak polcait ekkor a „defasizálás”
jelszavával kezdeték ritkítani. A Fővárosi Könyvtár fiókkönyvtáraiból 38.835 kötetet vontak
ki és semmisítettek meg, csak 1949-ben. A java azonban csak 1950-ben kezdődött, ekkor
indult ugyanis az államilag diktált „feketelistázás”. Indexre került Gárdonyi csaknem minden
regénye, Jókai, Krúdy, Kosztolányi, Tamási Áron, Szabó Pál, Móra Ferenc több műve, egy
irredenta vers miatt Babits (1946-os kiadású) Összes versei és Összes művei, de Grimm meséi
és a Micimackó is. 1 A történelem megismételte önmagát.
