Ma van Kalmár Tibor születésnapja

Kalmár Tibor 2016-ban Mazsike díjban részesült, elnyerte a Magyar Zsidó Kultúráért díjat. Sok szeretettel köszöntjük születésnapján!

Álljon itt egy részlet Jiddische Mamák című könyvéből.

Nem sokkal a felszabadulás után találkoztam az Egy őszhajú asszony (Jiddische Máme) című dallal, és mindig megríkatott. Amikor jóval később írásra adtam a fejem, állandóan ott motoszkált bennem, hogy e dal nyomán meg kellene írni prózában a jiddische mamák, de a papák olykor vidám, olykor szomorú életét is. Könyvemben erre teszek kísérletet, egy zsidó család, a családom több generációjának életét mutatom be az 1920-as évektől napjainkig.

Annuskát egy alkalommal az Elvarázsolt kastélyban azzal gúnyolták a fiúk, hogy „nem a tükör torzít, hanem a valóságban van ilyen nagy görbe orrod, te büdös zsidó!”  Ez a durva beszólás azért is rendítette meg Annát, mert eddig sem az iskolában sem a varrodában nem tapasztalt ilyet. Pedig a suliban köztudott volt származása, már csak a hittanóra okán is. Valószínű, hogy rendkívül finom vonásai, bársonyos bőre, jóságos őzike szemei feledtették arcához nem illő nagyobbacska orrát.

Erről eszembe jut a Indig Ottó Torockói menyasszony című lírai vígjátéka, amit a Vidám Színpadon rendeztem. A darabból ide kívánkozik az a részlet, amikor a Nyertes Zsuzsa által alakított Rózsiról kiderül zsidószármazása, a Herskovics zsidó kocsmárost játszó Bodrogi Gyulát így faggatja:

Rózsi: Mi az, hogy zsidó?Tessék már megmondani?

Herskovics: Én is csak jóval később tudtam meg hat éves koromban, amikor megrángatták a hajamat. Tudod, kislányom az ember akkor tudja meg, hogy zsidó, amikor először bántják érte.

Anyám családjának vallási identitásáról annyit, hogy gyerekei tudomásul vették származásukat, de nem voltak vallásosak. Berta mama ugyanakkor péntek esténként, sábeszkor gyertyát gyújtott és ragaszkodott a zsidóság legnagyobb ünnepének az engesztelés napjának a jom kipurnak megünnepléséhez, és az ehhez kapcsolatos egész napos böjthöz. A böjtöt a megelőző nap késő délutánján egy ünnepi lakoma előzi meg, amely után a családfő megáldja gyermekeit. A gyerekeket az étel-ital megvonása nem rázta meg különösen, kivéve a fiúkat a dohányzás tilalma. Szívesen vállalták volna a koplalást még két napig csak rágyújthattak volna! Erről elmesélek egy ide passzoló klasszikus zsidó viccet:

A rabbiképzőben az egyik növendék megkérdezi a rabbit:

– Rebelében, szabad-e a Talmud olvasása közben dohányozni?

– Talmud olvasása közben nem szabad dohányozni.

Egy másik növendék így teszi fel a kérdést:

– Rebelében, szabad-e dohányzás közben a Talmudot olvasni.

-Hát persze, hogy szabad. A Talmudot mindig szabad olvasni.