A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Közhasznúsági jelentése
Elfogadva: 2014. május 27.
2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÜNK
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban alakult a rendszerváltás első zsidó kulturális társadalmi szervezeteként, amely a kulturális hagyományok megőrzését, a zsidó örökség ápolását tűzte ki céljául, nem pedig vallási szervezetként definiálja magát. Feladatunknak érezzük, hogy programjainkkal hidat képezzünk a nem-zsidó és zsidó emberek között. Párbeszédet kívánunk folytatni a civil társadalom erősítése érdekében a társadalom minél szélesebb rétegeivel. A rendezvényeink, és programjaink iránt érdeklődők egyre növekvő száma azt mutatja, hogy munkánkra szükség van, számítanak ránk.
Kiadjuk a Szombat folyóiratot évente 10 alkalommal
A Szombat munkatársainak kezdettől fogva célja, hogy a zsidók tájékozatlanságát és a zsidókkal kapcsolatos tájékozatlanságot eloszlassa. Nem csupán arra törekszenek, hogy a zsidó közösséget bemutassák, de arra is, hogy megmutassák, hogy milyennek látszanak Magyarország és a nagyvilág egyes eseményei zsidó szemmel. Igyekszik a zsidóság minden irányzatát bemutatni a zsidó élet fő centrumaitól elszakadt magyarországi zsidó közösségnek, és nyitott a zsidóság valamennyi irányzata és a zsidóság iránt érdeklődő nem-zsidó közönség számára is.
A Szombat folyóirat országosan elérhető: megvásárolható, megrendelhető, valamint előfizethető.
Beszámoló kiemelkedő programjainkról 2013-ben
Alapszabályunk rögzíti, hogy egyesületünk közhasznú tevékenységet folytat a magyar zsidó kultúra területén, és ezen túlmenően tevékenységünket a különböző népcsoportok, kisebbségek és felekezetek közötti párbeszédre is kibővítjük, hogy megismertessük és megismerjük egymás kultúráját. Az ilyen jellegű programokkal a Mazsike hidat kíván képezni a különböző érdeklődésű, kulturálisan nyitott emberek között.
Figyelembe véve az 1997. évi CLVI tv. 2. § (1) bek. a. pontját, a 4. § (1) bek. a. pontját, továbbá 26. § c/5. pontját, tevékenységünk kulturális célú, és a 26. § c/12. pontját, mert tevékenységünk az emberi és állampolgári jogok védelmének körébe tartozik, amelyek az 1997. évi CLVI tv. 2. § c. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősülnek. (részlet az Egyesület Alapszabályából; 2 §. 1.)
Egyesületünk gazdag és sokrétű programok egész sorát tudhatja maga mögött a 2012-es évben. Állandó, tematikus programjaink (könyvbemutatók, zenés-irodalmi, gasztronómiai estek, lapbemutatók, filmvetítések és színház-és kiállítás látogatások) folytatódtak, kiemelkedő közülük a nagy sikerrel futó, Szabad Zsidó Tanház programunk, melynek meghívottai között szerepeltek történészek, irodalmárok, újságírók, írók. A Tanház sorozat meghatározott tematika szerint járta körbe a zsidósággal kapcsolatos tudományok és művészet egyes területeit. A kéthetente szerdánként megrendezésre kerülő előadásoknak állandó jelleggel 50-60 fős közönsége volt. A Bálint Ház adja a színvonalas program helyszínét. A sorozatot 2013-ban is folytatjuk.
Városnéző séták a zsidó örökség nyomában, ez a sorozatunk hosszú évek óta folyik nagyon nagy sikerrel (márciustól-novemberig havonta egy vasárnap délutánonként) idegenvezető kalauzolásával felkutatjuk az egykori zsidónegyed, Belső-Erzsébetváros zsidó nevezetességeit, illetve olyan egyéb kerületeket járunk végig, ahol a zsidó múlt nyomai, épített örökségei fellelhető. Sétákat szerveztünk és folyamatosan szervezünk a Terézvárosba, Erzsébetvárosba, Józsefvárosba és az Újlipótvárosba, továbbá a „Híres zsidó síremlékek nyomában” a Kozma utcai, a Csörsz utcai valamint a Salgótarjáni úti zsidó temetőbe is. Évente két alkalommal szervezzük meg a „Nyitott Zsinagógák” délutánja elnevezésű programunkat, mely alkalommal három-négy zsinagógát tudnak megtekinteni az érdeklődök, az eseményt zenei és ismeretterjesztő előadásokkal is fűszerezzük. Megtekintettük már a közelmúltban felavatott Óbudai zsinagógát (Lajos utca), a Frankel körzet templomát, vendégeskedtünk a Teleki téri, egykoron híres, ortodox közösségnél, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, valamint a nagymúltra tekintő Rabbiképző imaházában, a Dessewffy utcai ortodox imaházban, Kazinczy utcai zsinagógában is.
A 2011 júniusában a Kárpátalján életre hívott „Határtalan” elnevezésű rendezvény sorozatunk nagy érdeklődést váltott ki. Egyesületén küldetésének tekinti, hogy az 1920-as impériumváltással a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsa a kapcsolatot, s bemutassa a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, és megmutassa azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, s melyek gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a ma embere.
2013 első felében folytattuk rendhagyó irodalmi programunkat Retikül Kisszínházi Estek címmel, melyen jelentős zsidó írónők és írók írásaiból mutattunk be részleteket. Az esteken Takáts Andrea színésznő olvasott fel, melyet élő zenei kísérettel, vetítéssel tettük felejthetetlen kulturális élménnyé. A programsorozat 3 részből állt, melyen alkalmanként 50-60 személy vett részt. Örömmel konstatáltuk, hogy a fiatalabb korosztályt is sikerült elérnünk.
2011 júniusában a Kárpátalján életre hívott „Határtalan” elnevezésű rendezvény sorozatunk nagy érdeklődést váltott ki A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület küldetésének tekinti, hogy az 1920-as impériumváltással a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsa a kapcsolatot, s bemutassa a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, és megmutassa azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a XX. század két totalitárius rendszere, s melyek gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a ma embere.
Határtalan programunkat 2013 áprilisában Határtalan Kelet címmel folytattuk: Kőrösmező-Csernovi-Kamenyec Podolszk-Odessza kulturális zarándoklatunkkal folytattuk. Hosszú, kimerítő, de emlékezetben gazdag utazásban volt részünk. Kőrösmezőn és Kamenyec Podolszk-ban megkoszorúztuk az 1941-ben Magyarországról elhurcolt majd tömegsírban lemészárolt mintegy húszezer zsidó honfitársunk emlékműveit. Csernovicban és Odesszában a helyi zsidó közösségekkel találkoztunk és beszélgettünk. A kulturális zarándoklaton 60 fő vett részt.
Majd tovább utazva – júliusban Európa Kulturális fővárosában Kassán folytattuk. Programjainkat kulturális séták, beszélgetések, előadások, koncertek, örökség, történelem és emlékezet, kerekasztal beszélgetések színesítették. A 4 napos kulturális zarándoklat során különös figyelmet fordítunk a kassai magyar zsidóság történetére, Márai Sándor munkásságára. Programunk a Magyar Külügyminisztérium és a szlovák Mazal Tov Zsidó Kulturális Fesztivál partnerségében jött létre. Budapestről közel 100 ember utazott velünk. A kulturális zarándoklat során koncerteket adott a Budapest Klezmer Band, a Mendelssohn Kamarazenekar valamint a T’zomet Klezmer zenekar. Mindhárom koncert hatalmas sikerrel zárult a helyi közönség előtt is. A koncerteket közel 1000 résztvevő volt.
Nyár végén, idén először vettünk részt az immár hagyományosnak tekinthető Pozsonyi Piknik elnevezésű programon, ahol könyvekkel, kiadványokkal és hajós kirándulással vettünk részt. Az eseményen több száz résztvevő vett részt és találkozott egyesületünk munkájával.
Októberben pedig Határtalan Szabolcs-Szatmár-Bereg címmel ellátogattunk A nyíregyházi zsidó közösséghez, jártunk Mátészalkán és a környék elhagyott zsidó temetőien, s utunk során felidéztük a régió egykoron gazdag zsidó örökségét.
2013-ban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját az egyesületünk. Erre az alaklomra ünnepi programsorozattal készültünk. Az Andrássy Gyula Egyetem Tükör-termében több száz érdeklődő jelenlétében adott ünnepi hangversenyt a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar, az eseményen jelen voltak az egyesület alapító tagjai, korábbi elnökei. Az egybegyűlteket Kirschner Péter elnök és Konrád György író köszöntötte.
Hanuka alkalmából szefárd zenei koncerttel kedveskedtünk tagságunknak a Kazinczy utcai Kazimir Bisztróban, az eseményen itt is közel 100 fő jelent meg.
Ez év végén indítottuk el a „Futball és zsidóság” sorozatunkat, amelynek során Andreides Gábor és Szegedi Péter tartott előadásokat, különös tekintettel a tragikus sorsú Weisz Árpád és a holokauszt magyar labdarúgó áldozatai emlékér.
A tavalyi évben egyesületünk, közel 100 élő programmal gazdagította a magyar-zsidó kulturális életet, melyekre több mint 5000 érdeklődő látogatott el. Ez a munka büszkeség és felelősség forrása is egyszerre. A politikai, gazdasági változások közepette most még nagyobb szükség van egy sokszínű, befogadó, a zsidó identitást megmutató és megtartani tudó kulturális szervezetre.
MÉRLEG, EREDMÉNY, KIMUTATÁS
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mérleg főösszege az előző évi 17.130.000 forintról 17 593 000 Ft-ra nőtt.
Tárgyi eszköz beszerzésünkben egy Brother gyártmányú nyomtató – 52 ezer Ft –
SVE-1112 M1EW Sony Vaio számítógép 128.980 forint mellett a Győri Márton Hiány I. Hiány II. és Emlékezet című festményei – értékük keretezve 242.000 Ft – szerepelnek.
A tárgyi eszközeink év végi nettó állománya 1.825.275 Ft, míg a 2013. évben elszámolt értékcsökkenés összege173.892 Ft
A forrásoldalon – evvel párhuzamosan – a saját tőke állomány 17.130.000 forintról 17.593.000 forintra nőtt.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület eredménye mínusz 1.249.000 forint lett, ezen belül az alaptevékenység 3.017.000 forint eredménnyel, a vállalkozói tevékenység pedig 4.266.000 Ft veszteséggel zárt. A vállalkozói tevékenység körébe sorolt, a Szombat című folyóirat kiadásával kapcsolatos költségeket, a bevételek – ezek között a figyelemre méltóan elmaradt támogatások – megközelítően sem tudták fedezni.
Az Egyesület a Nemzeti Kulturális Alaptól 7.650.000 forint, a Miniszterelnökségtől 3.400.000 forint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól 1.500.000 forint támogatásban részesült.
A Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány a 3.250.000 forint működési támogatáson felül projektpályázatokra összességében 1.400.000 forinttal támogatta munkánkat.
A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból 186.077 forint folyt be számlánkra.
Ezen összeg, teljes egészében a tárgyévi felajánlásoknak köszönhető.
A kapott összeget az Egyesület működésére használtuk fel. Az elnyert támogatásról időben, a vonatkozó jogszabályok betartásával, elszámoltunk, illetve el fogunk számolni.
A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásait az egyesület az alábbiak szerint használta fel:
Dologi kiadásokra 29.314.000 forintot költött. Ebből 3.616.000 forintot a Szombat folyóirat kiadásával kapcsolatos költségek tették ki.
A munkabérek, megbízási díjak és közterheik, azaz a személyi jellegű ráfordítások összege 17.178.000 Forint volt. Ezen belül munkabérekre 4.544.000 Forintot, a megbízási díjakra 8.720.000 Forintot, a járulékokra pedig 2.709.000 Forintot költöttünk. Felmerült továbbá 1.205.000 Forint személyi jellegű egyéb költség.
A pályázati pénzekkel határidőre a kiírásnak megfelelően beszámoltunk, illetve pénzügyileg elszámoltunk.
