A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Közhasznúsági jelentése
Elfogadva május 16.-án az Egyesület Közgyűlésén
(Budapest VII. ker., Garay utca 48.)
2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÜNK
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban alakult a rendszerváltás első zsidó kulturális társadalmi szervezeteként, amely a kulturális hagyományok megőrzését, a zsidó örökség ápolását tűzte ki céljául, nem pedig vallási szervezetként definiálja magát. Feladatunknak érezzük, hogy programjainkkal hidat képezzünk a nem-zsidó és zsidó emberek között. Párbeszédet kívánunk folytatni a civil társadalom erősítése érdekében a társadalom minél szélesebb rétegeivel. A rendezvényeink, és programjaink iránt érdeklődők egyre növekvő száma azt mutatja, hogy munkánkra szükség van, számítanak ránk.
Kiadjuk a Szombat folyóiratot évente 10 alkalommal.
A Szombat munkatársainak kezdettől fogva célja, hogy a zsidók tájékozatlanságát és a zsidókkal kapcsolatos tájékozatlanságot eloszlassa. Nem csupán arra törekszenek, hogy a zsidó közösséget bemutassák, de arra is, hogy megmutassák, hogy milyennek látszanak Magyarország és a nagyvilág egyes eseményei zsidó szemmel. Igyekszik a zsidóság minden irányzatát bemutatni a zsidó élet fő centrumaitól elszakadt magyarországi zsidó közösségnek, és nyitott a zsidóság valamennyi irányzata és a zsidóság iránt érdeklődő nem-zsidó közönség számára is.
A Szombat folyóirat országosan elérhető: megvásárolható, megrendelhető, valamint előfizethető.
Beszámoló kiemelkedő programjainkról 2012-ben
Alapszabályunk rögzíti, hogy egyesületünk közhasznú tevékenységet folytat a magyar zsidó kultúra területén, és ezen túlmenően tevékenységünket a különböző népcsoportok, kisebbségek és felekezetek közötti párbeszédre is kibővítjük, hogy megismertessük és megismerjük egymás kultúráját. Az ilyen jellegű programokkal a Mazsike hidat kíván képezni a különböző érdeklődésű, kulturálisan nyitott emberek között.
Figyelembe véve az 1997. évi CLVI tv. 2. § (1) bek. a. pontját, a 4. § (1) bek. a. pontját, továbbá 26. § c/5. pontját, tevékenységünk kulturális célú, és a 26. § c/12. pontját, mert tevékenységünk az emberi és állampolgári jogok védelmének körébe tartozik, amelyek az 1997. évi CLVI tv. 2. § c. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősülnek. (részlet az Egyesület Alapszabályából; 2 §. 1.)
Egyesületünk gazdag és sokrétű programok egész sorát tudhatja maga mögött a 2012-es évben. Állandó, tematikus programjaink (könyvbemutatók, zenés-irodalmi, gasztronómiai estek, lapbemutatók, filmvetítések és színház-és kiállítás látogatások) folytatódtak, kiemelkedő közülük a nagy sikerrel futó, Szabad Zsidó Tanház programunk, melynek meghívottai között szerepeltek történészek, irodalmárok, újságírók, írók. A Tanház sorozat meghatározott tematika szerint járta körbe a zsidósággal kapcsolatos tudományok és művészet egyes területeit. A kéthetente szerdánként megrendezésre kerülő előadásoknak állandó jelleggel 50-60 fős közönsége volt. A Bálint Ház adja a színvonalas program helyszínét. A sorozatot 2013-ban is folytatjuk.
Városnéző séták a zsidó örökség nyomában, ez a sorozatunk hosszú évek óta folyik nagyon nagy sikerrel (márciustól-novemberig havonta egy vasárnap délutánonként) idegenvezető kalauzolásával felkutatjuk az egykori zsidónegyed, Belső-Erzsébetváros zsidó nevezetességeit, illetve olyan egyéb kerületeket járunk végig, ahol a zsidó múlt nyomai, épített örökségei fellelhető. Sétákat szerveztünk és folyamatosan szervezünk a Terézvárosba, Erzsébetvárosba, Józsefvárosba és az Újlipótvárosba, továbbá a „Híres zsidó síremlékek nyomában”a Kozma utcai, a Csörsz utcai valamint a Salgótarjáni úti zsidó temetőbe is. Évente két alkalommal szervezzük meg a „Nyitott Zsinagógák” délutánja elnevezésű programunkat, mely alkalommal három-négy zsinagógát tudnak megtekinteni az érdeklődök, az eseményt zenei és ismeretterjesztő előadásokkal is fűszerezzük. Megtekintettük már a közelmúltban felavatott Óbudai zsinagógát (Lajos utca), a Frankel körzet templomát, vendégeskedtünk a Teleki téri, egykoron híres, ortodox közösségnél, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, valamint a nagymúltra tekintő Rabbiképző imaházában, a Dessewffy utcai ortodox imaházban, Kazinczy utcai zsinagógában is.
A 2011 júniusában a Kárpátalján életre hívott „Határtalan” elnevezésű rendezvény sorozatunk nagy érdeklődést váltott ki. Egyesületén küldetésének tekinti, hogy az 1920-as impériumváltással a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsa a kapcsolatot, s bemutassa a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, és megmutassa azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, s melyek gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a ma embere.
Kulturális zarándoklataink idei első állomása a Monarchia és a galíciai zsidó világ emlékét hűen őrző elvarázsolt város Lemberg és Ivano-Frankivszk volt. Mindkét városban körbejártuk az egykori zsidó negyedet, a megmaradt zsinagógákat és temetőket. A zarándoklatra teltbusszal, 60 fővel utaztunk.
Ősszel pedig Határtalan Szabadka címmel Szabadkára és környékére jutottunk el. Szabadka jellegzetes példája a Monarchia, s ezen belül a történelmi Magyarország 19. század végi modernizációjának, kulturális megújulásának. A négy nap során több telt házas, esetünk telt zsinagógás koncertet, hangversenyt szerveztünk. Kiemelt hangsúlyt fektettünk a város szecessziós emlékeinek megismerésére, melynek egy kiemelkedő eleme volt a Jakab és Komor téri nagyzsinagóga. Megemlékeztünk Csáth Géza, Kosztolányi Dezső és Milkó Izidor irodalmi munkásságáról, programjainkat gasztronómiai élményekkel fűszereztük. Mindezt magyarországi és szerbiai szervekkel, egyesületekkel és a helyi zsidó hitközséggel karöltve szerveztük, amelyeken több mint 500 ember vett részt.
Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulóját Svédország és Magyarország is emlékév megrendezésével ünnepli. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, megragadva az alkalmat, „Mentő és áldozat” címmel indított el programsorozatot, hogy méltóan emlékezzünk meg mindazokról a keresztény emberekről, civilekről, diplomatákról, katonákról, akik nem tudtak tétlenek maradni a vészkorszak hónapjaiban, s dacolva a veszélyekkel, üldözött magyar zsidók tízezreit mentettek meg, rejtekhelyeken bújtatva, valódi vagy hamis iratokkal ellátva őket. Januárban Jane Haining skót misszionárius nővérről emlékeztünk meg a Magyarországi Skót Egyház és a Magyarországi Református Egyházzal együttműködve, márciusban Carl Lutzra emlékeztünk a Svájci követéség és a Carl Lutz Alapítvánnyal együttműködve, míg májusban Sztehlo Gábor emléke előtt róttuk le tiszteletünket a Magyarországi Evangélikus Egyházzal közreműködve. Sorozatunkat ősszel folytatjuk a Portugál a Spanyol valamint az Olasz nagykövetség, illetve ezen országok hazánkban működő kulturális intézményeivel együttműködve, programunk Magyarország Külügyminisztériuma és Budapest Fővárosa is támogatja.
„Emberségről példát…”, akik részt vettek az üldözöttek mentésében nagy összefogással és támogatásoknak köszönhetően nagyszabású kiállítást szerveztünk, amely június és július hónapokban a budapesti 2-es és a 3-as metró szerelvényeiben volt látható. Az őszi hónapoktól pedig vándorkiállításként iskolákban, művelődési intézményekben is vidéki hitközségekben, zsinagógákban mutatjuk be.
Örkény István születésének 100. évfordulójáról: „2×1 perces novellák Tisztelet Örkény Istvánnak” címmel megjelent kötettel emlékeztünk meg, amelyben Örkény István ismert egypercesei, és azok parafrázisai olvashatók, amelyeket a kortárs magyar irodalmi élet legkiválóbbjai írtak erre az alkalomra. A könyv a Tevan Alapítvánnyal közös kiadásban jelent meg. A kiadványt nagyszabású könyvbemutatóval színesítettük.
A tavalyi évben egyesületünk, közel 100 élő programmal gazdagította a magyar-zsidó kulturális életet, melyekre mintegy 4500 érdeklődő látogatott el. Az „Emberségről példát…” kiállításunk, amelyet a 2-es és 3-as metrókon július, augusztus hónapokban állítottunk ki, több millió emberhez eljutott. Ez a munka büszkeség és felelősség forrása is egyszerre. A politikai, gazdasági változások közepette most még nagyobb szükség van egy sokszínű, befogadó, a zsidó identitást megmutató és megtartani tudó kulturális szervezetre.
MÉRLEG, EREDMÉNY, KIMUTATÁS
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mérleg főösszege az előző évi 24.498.000 forintról 17.130.000 forintra csökkent. A csökkenés mértéke 7.368.000 forint, amely összehasonlítva kötelezettség állomány 94.000 forintos csökkenésével, 7.462.000 Ft fogyást jelent. A tárgyi eszközök állománya, a 217 ezer Ft beszerzés 1.576.000 forintról 1.793.000 forintra változott. Tárgyi eszköz beszerzésünkben egy Brother gyártmányú nyomtató – 52 ezer Ft – mellett a Hiány I. és Hiány II. című festmények – értékük keretezve 165.000 Ft – szerepel.
A forrásoldalon – evvel párhuzamosan – a saját tőke állomány 23.947.000 forintról 16.673.000 forintra csökkent.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület eredménye mínusz 7.274.000 forint lett, ezen belül az alaptevékenység 3.763.000 forint eredménnyel, a vállalkozói tevékenység pedig 11.037.000 Ft veszteséggel zárt. A vállalkozói tevékenység körébe sorolt, a Szombat című folyóirat kiadásával kapcsolatos költségeket, a bevételek – ezek között a figyelemre méltóan elmaradt támogatások – megközelítően sem tudták fedezni.
Az Egyesület a Nemzeti Kulturális Alaptól 3.450.000 forint támogatásban részesült, amelyet a Szombat folyóirat kiadására használtunk fel. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Budapest Fővárostól 500.000 Ft, Óbuda Önkormányzatától 100.000 forint juttatásban részesült.
Jelentős – szinte erőnket meghaladó – feladatot is vállaltunk 2012-ben a Wallenberg emlékévvel kapcsolatban: a Wekerle Alapkezelőtől kapott 5.450.000 forint támogatás és saját források felhasználásával igényes és szép kiállítást szerveztünk a mártír emlékére.
A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból 342.563 forint folyt be számlánkra.
Ezen összeg, teljes egészében a tárgyévi felajánlásoknak köszönhető.
A kapott összeget az egyesület működésére használtuk fel. Az elnyert támogatásról időben, a vonatkozó jogszabályok betartásával, elszámoltunk, illetve el fogunk számolni.
A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásait az egyesület az alábbiak szerint használta fel:
Dologi kiadásokra 22.553.000 forintot költött. Ebből 7.947.000 forintot a Szombat folyóirat kiadásával kapcsolatos költségek tették ki.
A munkabérek, megbízási díjak és közterheik, azaz a személyi jellegű ráfordítások összege 15.613.000 Forint volt. Ezen belül munkabérekre 3.591.000 Forintot, a megbízási díjakra 8.354.000 Forintot, a járulékokra pedig 2.623.000 Forintot költöttünk. Felmerült továbbá 1.045.000 Forint személyi jellegű egyéb költség.
A pályázati pénzekkel határidőre a kiírásnak megfelelően beszámoltunk, illetve pénzügyileg elszámoltunk.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2013. május 27.-én megtartott közgyűlésén elfogadta a 2012. évi tevékenységről készült közhasznúsági jelentést.
