Könyvajánló

Könyvajánló – Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra

 

Olvasni jó.

És hasznos is. A Magyar menóra egyszerre jó és hasznos olvasmány. A mai magyar közvélemény mintha megfeledkezett volna arról a hatalmas teljesítményről, amivel a zsidók járultak hozzá a modern Magyarország felépítéséhez, és úgy tekint a zsidókra, mint akiket ide „befogadtak”. Ez a könyv zavarba ejti azokat, akik így gondolkodnak. Ez az olvasmányos, érdekes, szórakoztató kötet bizonyíték: bizonyítja azt, hogy a rendiességből, középkoriasságból, kelet-európai elmaradottságból hazánk a zsidók segítségével emelkedett ki. Bizonyítja, hogy a zsidók ebben az országban nem bevándorlók, Németh László szóhasználatával nem „jöttmagyarok”, vagy „hígmagyarok”, hanem alapítói, létrehozói ennek a közös hazának.

A szerző, Szunyogh Szabolcs nemcsak íróként és rádiósként ismert, hanem oktatási riporterként is. A Köznevelés című országos oktatási hetilap főszerkesztőjeként dolgozott huszonkét éven át. Több, mint negyvenöt éve ír cikkeket, tanulmányokat, könyveket a magyar iskolarendszerrel kapcsolatban. A 2016-ben megjelent Jákób csillaga – zsidóság: vallás, hagyomány, kultúra című összefoglaló könyvét, amely a judaizmussal kapcsolatos legfontosabb ismeretekről szól, éppen azért írta, mert tapasztalta, a pedagógusok mennyire tájékozatlanok a zsidó kultúra értékeit illetően, mennyi téveszme és antiszemita sztereotípia terheli meg a gondolkodásukat. A Jákób csillaga ismeretterjesztő könyv. A szerző arra törekedett, hogy segítsen a magyarországi közönség körében ismertebbé tenni a zsidóság kultúra kincsesházát – és remélte, hogy ezzel hozzájárul a zsidóság iránti tisztelet megerősítéséhez is.

A 2018-ban jelent meg a Magyar menóra – magyarországi zsidó emlékhelyek című könyve némiképp a Jákób csillaga folytatásának tekinthető. Látszatra egy útikönyv, vagy inkább: egy útikönyv ruháját hordja. Ha egy pécsi, szegedi, nyíregyházi pedagógus budapesti osztálykirándulást tervez, és meg szeretné mutatni diákjainak a főváros zsidó vonatkozású emlékhelyeit, nélkülözhetetlen szakkönyv számára a Magyar menóra. Ugyanígy, ha egy budapesti tanár viszi tanítványait vidéki útra, Pécsre, Szegedre, Nyíregyházára, akkor jól teszi, ha indulás előtt fellapozza a könyv megfelelő fejezetét. Pontos eligazítást kap arról, mit érdemes feltétlenül megtekinteni, hogyan lehet oda eljutni. Nemcsak zsinagógák és temetők, hanem kiemelkedő zsidó vagy zsidó származású személyek, írók, festők, tudósok, vállalkozók, sportolók, filozófusok és színészek emlékhelyei is szerepelnek a kötet kínálatában.

Kiknek szól a Magyar menóra?

Elsősorban természetesen azoknak a tanároknak, akik iskolai kirándulásokat szerveznek; azoknak a szülőknek, akik elviszik a gyerekeiket városnéző kirándulásra; illetve minden érdeklődőnek, aki a közismert idegenforgalmi látnivalókon kívül a zsidó kulturális örökség kincsestárával is meg szeretne ismerkedni. A könyv terjedelmi okokból nem törekszik teljességre, hiszen egyetlen kötetbe lehetetlen lett volna mindent bezsúfolni, hanem csak azokról a főbb településekről ír, amelyeket a turisták általában felkeresnek. Külön fejezet mutatja be Budapest, Pécs, Balatonfüred, Keszthely, Pápa, Kőszeg, Szombathely, Sopron, Balf, Abda, Győr, Vác, Kecskemét, Gyöngyös, Szeged, Makó, Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Mád zsidó közösségének a sorsát és emlékhelyeit. Tájékoztat a könyv mindarról a még létező (és már nem létező) épületről, szoborról, emléktábláról is, amelyek bizonyítják a magyar zsidóság teljesítményét. Részletesen ír a Magyar menóra egy régió zsidóságának a történetéről. Bemutatja a zsidók részvételét az ipar fejlesztésében, a tudományban, a művészetben – és szól a holokauszt történetéről, a gettókról, a téglagyárakról, a deportálási útvonalakról és a temetőkről, valamint az embermentőkről is.

A Magyar menóra című könyv azonban sokkal több, mintegy turisztikai tájékoztató kötet. Tényekkel bizonyítja a magyar zsidóság hozzájárulását a modern Magyarország felépítéséhez. A szerző egyszer azt nyilatkozta a Jákób csillaga című munkája kapcsán: úgy gondolja, aki elolvassa ezt a könyvet, nem tud antiszemita lenni – hacsak nem akar. De az már más eset, azon a leggondosabban megírt, megszerkesztett, legigazabb, leghitelesebb ismeretterjesztő munka sem segít.

A Magyar menórával is hasonló a helyzet. Nem szükséges ezt a kötetet az elejétől a végéig elolvasni, elég csak átlapozni ahhoz, hogy nyilvánvalóvá legyen, mit köszönhet hazánk a magyar zsidóságnak, mennyire integráns eleme a zsidóság Magyarországnak. Remélhető, hogy ez a széleskörűen tájékoztató, sokféle területről példákat merítő írás megerősíti a magyar zsidóság öntudatát is, amire éppen a multikulturális együttélés egyenrangúsága, egy virágzó közös jövő érdekében nagy szükség van. Azt mondhatnánk: ennek a két kötetnek minden tisztességesen gondolkodó ember könyvespolcán helye van.

Végül még azt kell megemlíteni: a Magyar menórát, csakúgy, mint a Jákób csillaga című könyvet – jó olvasni. Érdekes, gördülékeny a stílusa, a tájékozódást segíti a gondosan megkomponált szerkezete.

Szunyogh Szabolcs számos, a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztő könyv szerzője. Munkái rangos kiadóknál jelentek meg (Móra Könyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Noran Libro Kiadó) és mind a szakmai kritika, mind a nagyközönség kedvezően fogadta azokat.