A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE)
Alapszabálya, a 2017. április 20. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben.
Általános rendelkezések
Az egyesület neve: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület
Az egyesület rövidített neve: MAZSIKE
Székhelye: 1065 Budapest Révay u. 16.
Postacíme: 1065 Budapest Révay u. 16.
Hivatalos nyelve: magyar
Szervezet formája: Közhasznú Egyesület
Alapítás éve: 1988
Az Egyesület elnöke: Kirschner Péter
(Vagyoni hozzájárulása 5000 Ft, 2015.02.01. készpénz)
II. Az Egyesület célja és tevékenysége
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (továbbiakban Egyesület)
1. Egyesületi keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére, kulturális tevékenység folytatására.
2. Részt vállal a magyar zsidóság örökségének, hagyományainak feltárásában, hozzájárul a magyar zsidóság közösségi életének megújulásához, kulturális törekvéseinek kibontakoztatásához.
3. Tevékenységében folytatja az elődeinek tekintett Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) hagyományait és munkáját.
4. Feladatának tekinti Izrael Állam és az egyetemes zsidóság kulturális, tudományos, és egyéb értékeinek, problémáinak magyarországi megismertetését; kapcsolatok kiépítését és ápolását más országokban működő zsidó kulturális szervezetekkel továbbá, a hasonló célú és jellegű hazai és külföldi szervezetekkel való kapcsolatépítést és annak fenntartását; külföldi zsidó művészek, művészeti társulatok magyarországi, illetve magyar zsidó művészek külföldi bemutatkozásának, fellépésének segítését.
5. Részt vesz a magyar zsidóság közösségi, vagyoni, szellemi értékeinek és érdekeinek a védelmében.
6. Közreműködik a magyar zsidóság szervezeti kereteinek demokratikus működtetésében.
7. Alapvető feladatának tekinti a magyar zsidó ifjúság zsidó szellemben történő oktatását és nevelését. E cél érdekében részt vesz magyarországi zsidó óvodai, alap-, és középfokú oktatási intézmény létrehozásában és működtetésében.
8. Feladatának tekinti a magyar zsidóság kiemelkedő személyiségeivel kapcsolatos emlékek feltárását és megőrzését, valamint a Soá túlélői visszaemlékezéseinek megőrzését is.
9. Lehetőséget kínál teremteni a héber nyelv elsajátítására és gyakorlására. Segíti az irodalmi alkotások héberről magyarra és jiddisről magyarra történő fordítását.
10. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
11. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
12. Az alapcélokhoz kapcsolódó régiós és nemzetközi kapcsolatokat kezdeményez és működtet.
13. Kapcsolatot tart fenn a céljaival érintkező területeken tevékenykedő bel- és külföldi intézményekkel, társaságokkal, egyesületekkel.
14. Előmozdítja a céljaival összefüggő témakörökben folyóiratok, könyvek kiadását. A tagság tájékoztatása céljából hírlevelet bocsát ki, és kiadja a Szombat című folyóiratot.
15. Pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki, emlékérmeket és díjakat alapít, dönt ezek odaítéléséről. A pályázatokban mind az Egyesület tagjai, mind pedig az Egyesületen kívülálló személyek részt vehetnek.
16. Rendszeres és egyedi kulturális rendezvényeket szervez, melyeken mind az Egyesület tagjai, mind pedig az Egyesületen kívülálló személyek részt vehetnek.
17. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül is bárki részesülhet.
III. Az Egyesület közhasznú tevékenysége
Az Egyesület kulturális, közművelődési, köznevelési tevékenységet folytat, s e közhasznú tevékenységeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
1. „A közművelődés feltételeinek biztosítása.” (1997. évi CXL. törvény 73. § (2) bek.)
2. A települési önkormányzat helyi közművelődési tevékenység támogatása kötelezettség egyes konkrét formáihoz kapcsolódóan:
„Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése.” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. a) pont);
„A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. b) pont);
„Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása.” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. c) pont);
„Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása.” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. d) pont);
„A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. e) pont);
„A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. f) pont);
„Művelődést segítő lehetőségek biztosítása,” (1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bek. h) pont)
3. A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó közfeladatokon belül:
„A területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása,.(1997. évi CXL. törvény 85. § (12) bek. a) pont);
„A területi szintű amatőr művészeti, népművészeti, hagyományőrző tevékenységek megőrzésének és fejlesztésének, a népi iparművészet, az élethosszig tartó tanulás, a tanórán kívüli nevelés, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés, a közösségfejlesztés, a honismereti, helytörténeti kutatás, az anyanyelvápolás, a kulturális turizmus, a népfőiskolai mozgalom szakmai támogatása, „(1997. évi CXL. törvény 85. § (1) bek. d) pont)
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagi körön kívüliek is részesülhetnek.
A fenti tevékenységek a 2011. évi CLXXV. tv 2.§ 20. pontja továbbá a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (3) bekezdése értelmében az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, ezért közhasznú szervezet. Az Egyesület a közhasznú jogállás feltételeinek megfelel. Az Egyesület közhasznú megjelölést a közhasznúság feltételeinek teljesítése miatt a 2011. évi CLXXV. tv. 36.§ alapján jogosult használni.
IV. Tagság keletkezése. A tagok jogai és kötelezettségei.
1. Az Egyesület tagjai lehetnek az Egyesület céljaiért munkálkodó olyan természetes személyek, akik az Alapszabályban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek tartják és a közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizetik. Ahol az alapszabály tagot említ azon rendes tagot kell érteni.
Az Egyesületnek alapító- és rendes tagjai, pártoló tagjai és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Az Egyesület alapító tagjai azok, akik a szervezést elindították, majd az alakuló közgyűlésen részt vettek, s döntésükkel létrehozták az egyesületet, rendszeres egyesületi tevékenységet folytatnak, és az éves tagdíjat megfizetik.
Az Egyesület rendes tagja az, aki az egyesület megalakulását követően lépett be az egyesületbe, az alapszabályt elfogadja, rendszeres egyesületi tevékenységet fejt ki, és a közgyűlés által megállapított éves összegű tagdíjat megfizeti.
Az Egyesület pártoló tagja az a természetes, vagy jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság lehet, aki az egyesület törekvéseit elfogadja és az egyesületet anyagilag is támogatja. A pártoló tag támogatása nem azonos a tag éves tagdíj fizetési kötelezettségével.
Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, akit az Egyesületben kifejtett tevékenységéért kimagasló teljesítménye révén az Egyesület arra érdemesít, meghívja tagjai sorába, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja.
Az alapító tagok az alakuló közgyűlésen való nyilatkozatukkal válnak az egyesület alapító tagjává. Az alapító tagok egyúttal rendes tagok is. Az alapítást követően belépők – rendes tagok – felvételéről az Egyesület elnöksége dönt.
A tiszteletbeli tagokat az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló tagság jogviszony létrejöttéről az elnökség dönt. Tiszteletbeli taggá és pártoló taggá nyilvánításról az elnökség dönt.
2. Az Egyesület minden tagja
a) részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein;
b) közreműködhet az Egyesület feladatainak, munkaprogramjának kidolgozásában, szervezetének kialakításában;
c) az Egyesület munkájával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tehet;
d) részt vehet és szavazhat az Egyesület Közgyűlésén, részt vehet az Egyesület vezetőinek és szerveinek a megválasztásában;
e) tisztséget vállalhat az Egyesület operatív vezetésében;
f) kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását;
g) a Határozatok Könyvébe betekinthet;
h) jogaikat személyesen gyakorolják.
3. A tagok évente, a tárgyév végéig a közgyűlés által meghatározott tagdíjat kötelesek megfizetni. A tagdíj összegéről az éves rendes közgyűlés dönt.
4. A tag köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, és nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
5. A tagok elősegítik az egyesület jó hírnevének megőrzését és befolyását erősítik.
6. A különleges jogállású tagok (pártoló, illetve tiszteletbeli tagok) csak tanácskozási joggal vesznek részt a döntéshozatalban, egyebekben szavazati joguk nincs, tisztségviselővé nem választhatóak és kötelezettsége kizárólag a pártoló tagoknak van, mely a vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése.
6. A tagság megszűnése
1. A tagság megszűnik kilépés, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, kizárás és halál, vagy jogutód nélküli megszűnés esetén.
2. A tag kilépési szándékát írásban közli az Egyesület elnökségével. Az Egyesületből való kilépést a tag az elnökségnek írásban jelenti be, amit az elnökség minden vizsgálat és döntéshozatal nélkül tudomásul vesz. Ebben az esetben a tagsági viszony a bejelentés időpontjával szűnik meg.
3. Az elnökség az Egyesület elnökének előterjesztése alapján kétharmados szótöbbséggel kizárhatja azt a tagot,
a.) aki a tárgyévet megelőző vagy annál régebbi tagdíj-hátralékát írásos felszólítás ellenére sem rendezi a megadott határidőn belül.
b.) akinek állásfoglalása, vagy magatartása súlyosan az Alapszabályba ütközik.
A kizárást indítványozó elnöki előterjesztést írásban tértivevényes levél útján kell közölni a kizárni indítványozott taggal, azzal a felhívással, hogy a kizárni indítványozott tag 8 napon belül tegyen észrevételt az előterjesztéssel kapcsolatban. Közölni kell azt is, hogy, ilyen észrevétel hiányában az elnökség úgy tekinti, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban indítványát nem kívánja kifejteni, az indítványt elfogadja. A kizárási indítvány kézhezvételétől számított 8 nap elteltét követő legközelebbi elnökségi ülésen, az elnökség határoz a kizárási indítványról. Az elnökség határozatát tértivevényes levélben, írásban kell közölni, azzal a felhívással, hogy a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az egyesület közgyűléséhez. A fellebbezésről az egyesület következő rendes közgyűlése dönt.
Halál esetén a tagság és mindennemű tagsági kötelezettség azonnal megszűnik. Az elhunyt egyesületi tag neve és érdemei az elnökség előterjesztése alapján az egyesület jegyzőkönyvében megörökíthetőek.
7. A pártoló és tiszteletbeli tagság megszűnése
A pártoló tagsági viszony megszűnik, ha arról a pártoló tag lemond.
A tiszteletbeli tagság megszűnik, ha arról a tiszteletbeli tag lemond.
Pártoló tag és tiszteletbeli tag kizárásáról a rendes tagokkal azonos jogi alapon és eljárásban lehet határozni.
Az előző két esetben a megszűnés időpontja az elnökség tudomásulvételének időpontja. Természetes személy esetében mind a pártoló, mind a tiszteletbeli tagság megszűnik a személy halálával valamint, ha őt bíróság jogerősen eltiltja a közügyek gyakorlásától. A megszűnés időpontja a jogerős ítélet kimondásának napja.
A jogi személy pártoló tag tagi viszonya a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének napjával szűnik meg.
8. Csoportok működése
1. Az Egyesület tagjai az Egyesületen belül működő csoportokat, köröket, klubokat stb. (továbbiakban Csoportokat) hozhatnak létre.
2. A Csoportok az Egyesület Alapszabályának figyelembevételével, maguk határozzák meg tevékenységüket, szervezeti formájukat és működésük szabályait. Tagjaik sorából vezetőket választhatnak. Munkájukról az évi rendes közgyűlésen beszámolnak. Tevékenységük felügyeletét a Közgyűlés és az Egyesület Elnöksége látja el.
V. Az Egyesület legfőbb szerve: A közgyűlés.
1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összességéből áll.
A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, (határozatképtelen) a közgyűlést 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni (megismételt közgyűlés).
A közgyűlésre szóló meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni (megismételt közgyűlés) és a megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül az eredetileg kitűzött napirendi pontok tekintetében határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
2. A Közgyűlés határozatait – az Alapszabályban és a vonatkozó törvényben meghatározott kivételekkel – a jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról, az egyesület céljának módosításáról, az egyesület megszűnéséről, a Közgyűlés a jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többségi határozata alapján dönt.
3. A Közgyűlés rendes vagy rendkívüli közgyűlés lehet. Rendes közgyűlést legalább évente egyszer kell összehívni. A rendes közgyűlést az elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével. Rendkívüli közgyűlés összehívására akkor kerül sor, ha az elnökség tagjainak egyharmada, vagy az összes tag legalább egyharmada, vagy a Felügyelő bizottság egy tagja az ok és a cél megjelölésével írásban kéri azt az elnökségtől. Egy évben egy témában csak egyszer lehet közgyűlést tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a Bíróság elrendeli.
4. A Közgyűlést legalább tizenöt nappal a meghirdetett időpont előtt az Elnök hívja össze. A közgyűlésre a tagokat meghívó küldésével vagy a meghívó közzétételével hívja össze. A közgyűlésre szóló meghívóban szerepel az egyesület neve, székhelye, a közgyűlés ideje és helyszíne, s a részletes napirendi pontok. A közgyűlésről jelenléti ívvel kiegészített jegyzőkönyv készül. A közgyűlés jegyzőkönyvét a jelenlévő tagok által választott jegyzőkönyvvezető vezeti. A közgyűlés döntéseit tartalmazó nyilvántartást az elnök által kijelölt személy vezeti. Az elnök a közgyűlést követő 30 napon belül gondoskodik azok nyilvánosságra hozataláról a megszokott módon való eszközökön keresztül. A jegyzőkönyveket meg kell őrizni. A meghozott határozatokról külön könyvet kell vezetni, amelyben fel kell tűntetni a döntés sorszámát, a döntés teljes szövegét, a döntés meghozatalának időpontját és hatályát, továbbá fel kell tűntetni, hogy a döntést a Közgyűlés tagjai közül hányan támogatták, hányan ellenezték, és hányan tartózkodtak a határozat meghozatalakor. Az egyesület éves közhasznú jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
5. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása
b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása
c) ügyintéző és képviseleti szerv beszámolójának elfogadása
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy megszűnésének kimondása;
e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása. Az Egyesület elnökét és az Egyesület elnökségének tagjait a jelölőbizottság javaslata alapján négy éves időtartamra választja meg.
f) a Felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása.
d) az Egyesület elnökségének, Felügyelő bizottság éves beszámolóinak elfogadása
e) az Egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása
f) az éves tagdíj összegének meghatározása
g) Bizottságokat és Csoportokat hozhat létre;
h). az elnökség előterjesztése alapján megvitatja és elfogadja az Egyesület munkájáról szóló beszámolót és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait, áttekinti az Egyesület gazdálkodását;
j) határozatot hoz az Egyesület egészét érintő kérdésekben
A Közgyűlés levezető elnökét az elnökség jelöli ki. A Közgyűlés kétharmados többséggel másik levezető elnököt választhat.
Az egyesület elnökének, az elnökség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a visszahívására abban az esetben kerülhet sor, ha az illető személy hosszabb időn át (legalább fél év) nem teljesíti az egyesülettel szemben vállalt kötelezettségét vagy e tisztség ellátására méltatlanná válik. A visszahívásra irányuló javaslatot bármely egyesületi tag kezdeményezheti a közgyűlésnél. A közgyűlés dönt a visszahívásról vagy az erre irányuló indítvány elvetéséről.
Az egyesület évente egy rendes közgyűlést tart. A közgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. A közgyűlés írásos anyagát 8 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően kell kiküldeni a tagságnak. Az írásbeli meghívón közlésre kerül a napirend. A közgyűlés nyilvános.
VI. Felügyelő bizottság
1. A Felügyelő bizottság az egyesület választott ellenőrző szerve. Feladata őrködni az egyesületi demokrácia, a törvényes gazdálkodás és működés felett. Ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, pénzkezelését, ügyvitelét, adminisztrációját valamint jogszabály- és alapszabályzat szerinti működését. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
2. A Felügyelő bizottság vezetőjét és két tagját a közgyűlés választja négy éves időtartamra.
3 .Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, aki az Egyesület elnöke vagy az elnökség tagja, aki a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel, közhasznú szervezettel a Felügyelő bizottsági megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, aki a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, továbbá ezen személyek hozzátartozója. A Felügyelő bizottság tagjai kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
A Felügyelő bizottság tagjai a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, közhasznú szervezet megszűnését követő 2 évig nem lehetnek más közhasznú szervezet vezető tisztségviselői, amennyiben olyan közhasznú szervezetnél töltöttek be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
4. A Felügyelő bizottság észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja az elnökséget. Éves munkájáról jelentést készít, melyet az Elnökségnek előzetesen írásban is eljuttat és azt a közgyűlésen előterjeszti.
5. Ellenőrző munkáját rendszeresen és önállóan végzi. Ügyrendjét maga állapítja meg.
6. A Felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni illetve annak rendkívüli összehívását kezdeményezni, ha olyan jogszabálysértést tapasztal, amelyről szóló döntés a közgyűlés döntését teszi szükségessé. A közgyűlést a Felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő bizottság
7. A Felügyelő bizottság vezetője vagy valamelyik tagja jelen lehet az elnökség ülésein; ott észrevételeit és javaslatait megteheti.
8. A Felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Üléseiről jegyzőkönyvet vezet. Üléseit a Felügyelő bizottság vezetője hívja össze. Az ülés írásbeli meghívóját – amelyen közölni kell a tervezett napirendet – az ülés napja előtt 8 nappal kell megküldeni közvetlen kézbeni átadással vagy postai úton kézbesítve.
9. A Felügyelő bizottság határozatképes, ha azon mindhárom tagja részt vesz. Döntéseit 2/3-os szótöbbséggel hozza meg.
10. A Felügyelő bizottság határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
11. A Felügyelő bizottság tagjai kötelesek bejelenteni, ha más közhasznú szervezetnél is vezető tisztséget töltenek be.
VII. Az elnökség
Az elnökség az egyesület folyamatosan működő ügyintéző vezető szerve, munkájukat megosztva, összehangoltan, egymást kölcsönösen tájékoztatva és segítve végzik. Az elnökség 9 tagból áll, beleértve az Elnök személyét. Az elnökség tagjai az elnök és az elnökségi tagok. Az elnököt a közgyűlés választja. Tagjai sorából tisztségviselőket választhat. Ha az elnökség létszáma 5 fő alá esik, legkésőbb 30 napon belül új választást kell kiírni. Egyéb esetben a rendes közgyűlésen kell pótválasztást kiírni. Az új tagok mandátuma a ciklus végéig tart. Az elnökség üléseit ügyrendje szerint, de havonta legalább egyszer tartja. Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti. A meghívót legalább 5 nappal az ülés dátuma előtt postára kell adni, vagy elektronikus levél formájában kell megküldeni az elnökség tagjainak és közölni kell a napirendet is. Bármelyik elnökségi tag kérheti a napirend kiegészítését, újabb napirendi pontok felvételét, az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban. Az elnök az előterjesztett javaslatnak megfelelően köteles a napirendet az elnökség elé terjeszteni.
Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon legalább öt elnökségi tag jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, testületként hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés határozatképtelensége esetén az elnök köteles az elnökségi ülést 15 napon belül újból összehívni, ezen újból összehívott elnökségi ülés határozatképes, ha azon a tagjainak fele jelen van, döntéseit az általános szabályok szerint, testületként hozhatja meg. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek előkészítése az elnök feladata. Az elnökség ülései nyilvánosak.
Az elnökség jegyzőkönyveit meg kell őrizni, ezenkívül a meghozott határozatokról külön könyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a döntés sorszámát, a döntés teljes szövegét, a döntés meghozatalának időpontját és hatályát, továbbá fel kell tüntetni, hogy a döntést az elnökség tagjai közül hányan támogatták, hányan ellenezték, hányan tartózkodtak a határozat meghozatalakor, illetve hányan nem vettek részt a szavazásban.
Az elnökség döntéseit az érintettekkel írásban, közvetlenül átadva vagy postai úton közölni kell, és azt nyilvánosságra kell hozni az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán akként, hogy azokat ki kell függeszteni a döntést követő 30 napig.
Az elnökség tagjai és a megbízatásuk időtartama alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. Sem közvetlenül, sem közvetetten, az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társuláson keresztül nem állhatnak szerződéses kapcsolatban az Egyesülettel, kivéve a hirdetési tevékenységgel kapcsolatos szerződéseket. A szerződés csak úgy hozható létre, ha azt az elnökség nem érintett tagjai és a Felügyelő bizottság egyhangúan megszavazzák. Az erről szóló határozatot a Hírlevélben közzé kell tenni.
Az elnökség tagjai és az elnök kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
Az elnökség tagjai és az elnök a közhasznú szervezet megszűnését követő 2 évig nem lehetnek más közhasznú szervezet vezető tisztségviselői, amennyiben olyan közhasznú szervezetnél töltöttek be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.
Az elnökségi tag tagsági jogviszonya megszűnik a tag lemondásával, halálával, illetve ha az elnökségi tag bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapítják, vagy ha az elnökségi tag cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá kerül.
1. Elnökség feladatai
a) Meghatározza az elnök konkrét feladatát valamint feladat – és hatáskörmegosztását – beleértve az elnök helyettesítését. Az elnök és az elnökség tagjai munkájukat megosztva, összehangoltan, egymást kölcsönösen tájékoztatva és segítve végzik.
b) Egyesület ügyeiben két közgyűlés között az elnökség határoz, továbbá megszervezi az Egyesület munkáját;
c) biztosítja az Egyesület működéséhez szükséges pénzügyi hátteret;
d) felügyeli az Egyesület gazdálkodását, felel annak szabályszerűségéért Az elnökség az Egyesület működésére és éves beszámolójára vonatkozó adatokat, valamint a szolgáltatások igénybevételének módját a Szombat c. folyóiratban nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, illetve a Szombat c. folyóiratban közzéteszi
e) A gazdasági év lezárását követően elkészíti az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés tervezetét és azt a Közgyűlés elé terjeszti
f) A gazdasági év lezárását követően beszámol a Közgyűlésnek az egyesület tevékenységéről, gazdálkodásáról
g) meghatározza a tagdíj befizetésének a rendjét
h) meghatározza az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát
i) meghatározza a Pénzügyi kifizetések rendjét és a Választási Szabályzatát.
j) Az elnökség a zsidóságot érintő fontos kérdésekben véleményt nyilváníthat, írásban és szóban nyilvánosságra hozhatja álláspontját.
k) Egyes meghatározott feladatok ellátására az elnökség alkalmi bizottságot hoz létre, szükség szerint tanácsadó testületet hív életre munkájának elősegítésére.
l) Az elnökség tagjai közül gazdasági felelőst választ, aki felel a vagyon- és pénzügyi gazdálkodási, nyilvántartási rend betartásáért
m) Az egyesületi kiadványok szerkesztésére az elnökség főszerkesztő(ke)t vagy szerkesztőbizottságo(ka)t nevez ki, – szükség esetén dönt azok leváltásáról.
n) Az Egyesület operatív működéséért az elnök felelős.
o) Az Egyesület elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, az elnökség tagjainak javaslata szerint.
p) Az Egyesületet kívülálló harmadik személyek irányában az elnök valamint az erre megválasztott tag közül valamelyik tag együttesen képviseli. Az Egyesületet különlegesen érintő képviseletről a következő elnökségi ülésen az elnök számol be.
VIII. Az Egyesületi választások
1. Az elnök, elnökség választása
Az elnököt külön és az elnökség többi tagját és a felügyelő bizottságot négyévenként kell választani. A tisztújító közgyűlésekre 3 fős jelölőbizottságot választ a közgyűlés. Ez a jelölőbizottság állítja össze és terjeszti elő javaslatát az elnökség tagjaira: az egyesület elnökére külön, valamint a felügyelő bizottság vezetőjére külön és tagjaira együtt.
Jelöltet a közgyűlésen az egyesületi tagok bármelyike javasolhat, jelölőlistára akkor kerül, ha elnyeri a jelenlévő egyesületi tagok legalább 1/3-ának támogatását.
A jelölőbizottság saját tagját nem jelölheti, jelölőlistára csak abban az esetben kerülhet, ha valaki őt az egyesület más tagjai közül javasolja, és elnyeri a tagság legalább 1/3-ának támogatását.
A jelölőlistára – ha egyéb kizáró ok nem áll fenn – az egyesület bármelyik tagja felkerülhet a jelölőbizottság javaslatára valamelyik egyesületi tag javaslatára a közgyűlésen jelenlévő tagság 1/3-ának a támogatásával, írásban a jelölőbizottságnak benyújtott előterjesztésre a jelenlévő tagok 1/3-ának az aláírásával.
A közgyűlési szavazatszedő- és számláló bizottságot a közgyűlés választja. A bizottságnak nem lehet tagja sem a jelölt, sem a jelölőbizottság, az elnökség, vagy a felügyelő bizottság tagja.
Ha bármely választott tisztség a mandátum lejárta előtt bármilyen okból (lemondás, kilépés, törlés, visszahívás, elhalálozás) megüresedik, akkor a soron következő évi rendes közgyűlés keretében időközi választást kell szervezni annak betöltésére, az előírásoknak megfelelően. A megválasztott személy megbízása arra az időtartamra érvényes, ameddig esedékessé nem válik az újabb teljes tisztújítás.
A választások lebonyolításának szabályszerűségét a felügyelő bizottság legkésőbb 10 napon belül megvizsgálja.
IX. Az Egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület gazdálkodását a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően folytatja. Az Egyesület gazdálkodásáért az elnökség felelős. Az Egyesület gazdálkodásáért felelős személyek tevékenységükről rendszeresen beszámolnak. A gazdálkodásról szóló éves beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá.
2. Az Egyesület kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván folytatni.
3. Az egyesületnek éves kiadásairól és bevételeiről pénzügyi tervet kell készítenie.
4. Az Egyesület bevételét képezi
a. a tagok – Közgyűlés által megállapított – tagdíja;
b. pártoló tagok támogatása
c. a tagok és nem tagok adománya, támogatása;
d, pályázat útján nyert támogatások
e. az Egyesület működése során keletkezett egyéb források.
5. Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel.
6. Az egyesület kiadásai
a) az Egyesület közhasznú feladatainak teljesítése során felmerült költségek
b) az Egyesület működéséhez, fenntartásához szükséges költségek
c) dologi kiadások
d) egyéb költségek
Az egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez az elnök és az elnökség által kijelölt két tag közül valamelyik tag együttes aláírása szükséges.
X. Az Egyesület megszűnése
Megszűnéshez és feloszlatáshoz a határozatképes közgyűlésen megjelent tagok minősített többségének, 2/3-ának szavazata szükséges.
Ha a megszűnés vagy feloszlás céljából összehívott közgyűlés nem lenne határozatképes, a közgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni.
Ha ezen sem jelenne meg a tagok fele, a harmadszorra összehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes.
Az egyesület megszűnése, feloszlása vagy feloszlatása esetén, annak vagyona a tagok között egyénileg fel nem osztható. A megszűnést, illetve a feloszlást kimondó vagy a feloszlatást tudomásul vevő közgyűlés jogosult a jogutód/jogutódok megnevezésére. Az egyesület a megmaradó vagyonára nézve a MAZSIKE Alapítványát rendeli jogutódként.
XI. Nyilvántartások vezetése
A Közgyűlés és az elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket az elnökség felügyeletével az arra kijelölt személy tartja nyilván. A Közgyűlés és az elnökség üléseiről a jegyzőkönyveket le kell fűzni, továbbá a Közgyűlés és az elnökség határozatairól külön-külön számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők illetve a döntéstől tartózkodók számát. A számítógépes nyilvántartáson kívül a határozatokról, jegyzőkönyvekről Határozatok Könyvét vezet.
A Közgyűlés és az elnökség döntéseiről az érdekeltek írásban értesítést kapnak.
Az Egyesület a működésével kapcsolatos valamennyi iratba való betekintést – előzetesen egyeztetett időpontban – lehetővé teszi. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról internetes honlapján rendszeresen beszámol. Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzéteszi. Az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból a saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület ezen Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a weboldalán nyilvánosságra hozza.
XII. Záró Rendelkezések
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV tv; továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései megfelelően irányadók.
Az Egyesület módosított Alapszabályát a tagok 2017. év április hónap 20. napján tartott Közgyűlése egyhangú határozatával jóváhagyta.
Az Egyesület Alapszabályát az elnök vagy az elnök által ezzel megbízott személy a Fővárosi Törvényszékhez mellékletekkel együtt benyújtja.
Budapest, 2015. február 19.
Kirschner Péter
elnök
A Mazsike vezetősége és munkatársak:
Elnök: Kirschner Péter
Elnökségi tagok: Bóka László, Darvas István, Deák Gábor, Olti Ferenc, Róbert Péter, dr. Sólyom Gábor, Szántó T. Gábor, Szunyogh Szabolcs, Toronyi Zsuzsanna
Felügyelő bizottság: Bőhm Zsuzsanna, Falus Péter, Várkonyi Júlia
Ügyvezető: Takáts Annamária
