Közhasznúsági jelentés 2015

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Közhasznúsági jelentése

2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGÜNK

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban alakult a rendszerváltás első zsidó kulturális társadalmi szervezeteként, amely a kulturális hagyományok megőrzését, a zsidó örökség ápolását tűzte ki céljául, nem pedig vallási szervezetként definiálja magát. Feladatunknak érezzük, hogy programjainkkal hidat képezzünk a nem-zsidó és zsidó emberek között. Párbeszédet kívánunk folytatni a civil társadalom erősítése érdekében a társadalom minél szélesebb rétegeivel. A rendezvényeink és programjaink iránt érdeklődők egyre növekvő száma azt mutatja, hogy munkánkra szükség van, számítanak ránk.

Kiadjuk a Szombat folyóiratot évente 10 alkalommal

A Szombat munkatársainak kezdettől fogva céljuk, hogy a zsidók tájékozatlanságát és a zsidókkal kapcsolatos tájékozatlanságot eloszlassák. Nem csupán arra törekszenek, hogy a zsidó közösséget bemutassák, de arra is, hogy megmutassák, milyennek látszanak Magyarország és a nagyvilág egyes eseményei zsidó szemmel. Igyekszik a zsidóság minden irányzatát bemutatni a zsidó élet fő centrumaitól elszakadt magyarországi zsidó közösségnek, és nyitott a zsidóság valamennyi irányzata és a zsidóság iránt érdeklődő nem-zsidó közönség számára is. A Szombat folyóirat országosan elérhető: megvásárolható, megrendelhető, valamint előfizethető.

Beszámoló kiemelkedő programjainkról 2015-ben

Alapszabályunk rögzíti, hogy egyesületünk közhasznú tevékenységet folytat a magyar zsidó kultúra területén, és ezen túlmenően tevékenységünket a különböző népcsoportok, kisebbségek és felekezetek közötti párbeszédre is kibővítjük, hogy megismertessük és megismerjük egymás kultúráját. Az ilyen jellegű programokkal a Mazsike hidat kíván képezni a különböző érdeklődésű, kulturálisan nyitott emberek között.

Figyelembe véve az 1997. évi CLVI tv. 2. § (1) bek. a. pontját, a 4. § (1) bek. a. pontját, továbbá 26. § c/5. pontját, tevékenységünk kulturális célú, és a 26. § c/12. pontját, mert tevékenységünk az emberi és állampolgári jogok védelmének körébe tartozik, amelyek az 1997. évi CLVI tv. 2. § c. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősülnek. (részlet az Egyesület Alapszabályából; 2 §. 1.)

Egyesületünk gazdag és sokrétű programok egész sorát tudhatja maga mögött a 2015-ös évben. Állandó, tematikus programjaink (könyvbemutatók, zenés-irodalmi, gasztronómiai estek, lapbemutatók, filmvetítések és színház- és kiállítás-látogatások) folytatódtak, kiemelkedő közülük a nagy sikerrel futó, Szabad Zsidó Tanház programunk, melynek meghívottai között szerepeltek történészek, irodalmárok, újságírók, írók. A Tanház sorozat meghatározott tematika szerint járta körbe a zsidósággal kapcsolatos tudományok és művészet egyes területeit. A kéthetente szerdánként megrendezett előadásoknak állandó jelleggel 50-60 fős közönsége volt. A Bálint Ház adja a színvonalas program helyszínét. A sorozatot 2016-ban is folytatjuk.

Városnéző séták a zsidó örökség nyomában: ez a sorozatunk hosszú évek óta folyik nagyon nagy sikerrel (márciustól-novemberig havonta egy vasárnap délutánonként) idegenvezető kalauzolásával felkutatjuk az egykori zsidónegyed, Belső-Erzsébetváros zsidó nevezetességeit, illetve olyan egyéb kerületeket járunk végig, ahol a zsidó múlt nyomai, épített örökségei fellelhető. Sétákat szerveztünk és folyamatosan szervezünk a Terézvárosba, Erzsébetvárosba, Józsefvárosba és az Újlipótvárosba, továbbá a „Híres zsidó síremlékek nyomában” a Kozma utcai, a Csörsz utcai, valamint a Salgótarjáni úti zsidó temetőbe is. Évente két alkalommal szervezzük meg a „Nyitott Zsinagógák” délutánja elnevezésű programunkat: három-négy zsinagógát tudnak megtekinteni az érdeklődök, az eseményt zenei és ismeretterjesztő előadásokkal is fűszerezzük. Meglátogattuk már a közelmúltban felavatott Óbudai zsinagógát (Lajos utca), a Frankel körzet templomát, vendégeskedtünk a Teleki téri egykoron híres ortodox közösségnél, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, a nagy múltra tekintő Rabbiképző imaházában, a Dessewffy utcai ortodox imaházban és a Kazinczy utcai zsinagógában is.

A 2011 júniusában a Kárpátalján életre hívott „Határtalan” elnevezésű rendezvény sorozatunk nagy érdeklődést váltott ki. Egyesületünk küldetésének tekinti, hogy az 1920-as impériumváltással a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsa a kapcsolatot, s bemutassa a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, és megmutassa azt a korszakot, amelynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, s amelyek gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a ma embere.

Határtalan programunkat 2015 májusában Határtalan Kárpátalja néven rendeztük meg; Szeptemberben Szentpétervárra zarándokoltunk majd októberben „Szép város” – Határtalan Kolozsvár programot rendeztük meg.
A nyár végén idén harmadik alkalommal voltunk jelen az immár hagyományosnak tekinthető Pozsonyi Piknik elnevezésű programon, ahol könyvekkel, kiadványokkal és hajós kirándulással szerepeltünk. Az eseményen több száz résztvevő vett részt és találkozott egyesületünk munkájával.

Hanuka alkalmából Verő Tamás rabbi segítségével meggyújtottuk a hanuka ötödik lángját és mindenkit meghívtuk egy finom ünnepi fánkra. Z’MIRIM DIÁK KLEZMER ZENEKARA és az MINIMAL KLEZMER TRIO játszott az eseményen. Itt is több mint 100 fő jelent meg.

2015-ben sok programot szenteltünk az emlékezetnek

Ebben az évben indult el Botlatókő elnevezésű projektünk. 2015 júliusában 56 helyszínen, Budapesten, Nagykanizsán és Szegeden, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és civilek szervezésében 77 követ helyeztünk el.Egyesületünk sajtótájékoztatót tartott és az eseményen jelen volt: Gunter Demnig; Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt ügyekért felelős helyettes államtitkára, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke.
Közreműködtek: Magyar Bori – ének; Kardos Dániel – gitár.
A Stolpersteine a német nyelvben botlatókövet jelent, de a kifejezés nem csupán a fizikai értelemben vett megbotlásra utal, hanem arra is, amikor elakadunk egy gondolatnál, és nem tudunk továbblépni. A projektet a Miniszterelnökség támogatta.

A másik nagy támogatott projekt, az „ÜRES PADOK” program eredeti elképzelése még a Holokauszt Emlékév előkészítése során merült fel, a Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös javaslataként. A program meghirdetéséhez hazánk több, patinás, és humanista gondolkodásáról, nyitottságáról ismert középiskolája csatlakozott.
A programba bekapcsolódó diákok szakértők segítségével felkutatják azon egykori iskolatársak neveit, adatait, akiknek a kirekesztő törvények miatt el kellett hagyniuk megszokott iskolájukat, diáktársaikat, majd nyomuk veszett, és feltehetően a holokauszt áldoztaivá váltak. E diákok nevét az iskolák aulájában tábla fogja őrizni, örök emlékeztetőül az embertelenségre. A táblákat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói tervezik és készítik el. Kihelyezésükről az iskolák gondoskodnak. Az első táblák elhelyezésére és felavatására a 2015/2016-os tanév első felében kerülhet sor.

Szintén támogatással jött létre a Minarik, Sonnenschein és a többiek – Zsidó sorsok magyar filmen című könyvbemutató, ennek apropójaként bemutattuk ennek a páratlan kiadásnak az új, szerkesztett változatát.

Egyesületünk Metró Galéria kiállítása 2015. július 31. (péntek), 11:00 órakor a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásán nyílt meg. Szeptember 30-ig látható a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben. A kiállítás roma festők alkotásai, roma költők versei és a túlélők visszaemlékezései idézik fel az eddig elhallgatott tragédiát, amelyben zsidó honfitársaink mellett a holokauszt tízezernyi roma áldozatára emlékezünk.

Megrendezésre került a Budapest Bálna Központban a „Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban” címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről. Az MTK és a Miniszterelnökség támogatásával.

A tavalyi évben egyesületünk közel 100 élő programmal gazdagította a magyar-zsidó kulturális életet, amelyekre több mint 7000 érdeklődő látogatott el. Honlapunk látogatottsága eléri az 50.000 főt, Facebook oldalunknak mintegy 4.000 látogatója van. Ez a munka büszkeség és felelősség forrása is egyszerre. A politikai, gazdasági változások közepette most még nagyobb szükség van egy sokszínű, befogadó, a magyar zsidó identitást megmutató és megtartani tudó kulturális szervezetre.

MÉRLEG, EREDMÉNY, KIMUTATÁS

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mérleg főösszege az előző évi 19.912.000 forintról 21.022.000 Ft-ra nőtt.

Tárgyi eszköz beszerzésünkben egy Nespresso Pixie D50 tipusó kávéfőző szerepel mindösszesen – 54.390 Ft értékben.

A tárgyi eszközeink év végi nettó állománya 1.756 ezer Ft, az elszámolt értékcsökkenés összege 129 ezer Ft

A forrásoldalon – evvel párhuzamosan – a saját tőke állomány 18.740.000 forintról 21.022.000 forintra nőtt.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület eredménye 2.282.000 forint lett, ezen belül az alaptevékenység 4.616.000 forint eredménnyel, a vállalkozói tevékenység pedig 2.334.000 Ft veszteséggel zárt. A vállalkozói tevékenység körébe sorolt, a Szombat című folyóirat kiadásával kapcsolatos költségeket, az árbevételek megközelítően sem tudták fedezni, ám számos támogatást kapott az Egyesület a Szombat folyóirat részére, de ezek értelemszerűen nem vállalkozási bevételek, így az alaptevékenységnél szerepelnek a mérlegben.

Az Egyesület a Nemzeti Kulturális Alaptól 5.000.000 forint, a Miniszterelnökségtől 15.000.000 forint, az Emberi Erőforrások Minisztériumától 15.000.000, Önkormányzatoktól 1.850.000 forint támogatásban részesült.

Az év során visszautaltunk 3.000.000 korábbi évekből származó támogatást és 600.000 forint maradványt a Miniszterelnökség részére.
A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból 147.529 forint folyt be számlánkra.
Ezen összeg, teljes egészében a tárgyévi felajánlásoknak köszönhető.

A különféle támogatásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Miniszterelnökség támogatás visszautalása -3 000 000,00
EMMI 51332-3/2014 3 000 000,00
NKA 3313/00068 1 000 000,00
NKA 3341/00067 300 000,00
Mazsök P-84-II/2014 projekt támogatás 430 000,00
MAZSIHISZ 1 000 000,00
Magyarországi Zsidó Szociális Alap 1 500 000,00
NKA 2015/2625 2 700 000,00
NKA 3342/00281 1 000 000,00
JHF Eur 3.000,00 943 409,00
MZSSZ támogatás 1 000 000,00
Usd 11.452,00 Pincus 3 281 913,00
Miniszterelnökség MEJHSZJ/1937/14 5 000 000,00
Visfild Gad támogatás 7 528 060,00
Miniszterelnökség 1937/14 10 000 000,00
EMMI 17875/2015 5 000 000,00
Budapest VII. kerület civil pályázat 600 000,00
Porsche Hungária 250 000,00
EMMI 17875/2015 5 000 000,00
Szja 1% 147 529,00
Budapest Főváros VII. kerület 650 000,00
BZSH Hidak 155 000,00
ME JHSZ/J/544/3/2014 maradvány -600 000,00
Mazsihisz 2015-C/018 900 000,00
Budapest Főváros 30/1449-4 600 000,00
MZSSZ támogatás 1 000 000,00
Mindösszesen  

49 385 911,00

 

A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásait az egyesület az alábbiak szerint használta fel:
Dologi kiadásokra 39.612.000 forintot költött. Ebből 5.118.000 forintot a Szombat folyóirat kiadásával kapcsolatos költségek tették ki.

A munkabérek, megbízási díjak, közterheik, és egyéb személyi jellegű ráfordítások összege 27.458.000 Forint volt. Ezen belül állományi dolgozóink munkabérére 7.438.840 forintot, a megbízási díjakra 9.795.911, a programokkal kapcsolatos bérköltségekre 3.925.218 forintot, a járulékokra pedig 4.248.663 forintot költöttünk.
Felmerült továbbá 2.052.603 forint személyi jellegű egyéb költség, nevezetesen a dolgozók havi BKK bérlete és étkezési utalványa 1.276.355 Ft , a kirándulások előkészítésével kapcsolatos kiküldetések 180.179 forint, illetőleg a rendezvények során felmerült étel és italok 596.069 forint költsége..

A pályázati pénzekkel határidőre a kiírásnak megfelelően beszámoltunk, illetve pénzügyileg elszámoltunk.

2015 Beszámoló Letöltése itt ››