Közhasznúsági jelentés 2014

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2014 évi Közhasznúsági jelentése


Elfogadva a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Közgyűlésén, 2015. május 20-án


2014. ÉVI TEVÉKENYSÉGÜNK

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban alakult a rendszerváltás első zsidó kulturális társadalmi szervezeteként, amely a kulturális hagyományok megőrzését, a zsidó örökség ápolását tűzte ki céljául, nem pedig vallási szervezetként definiálja magát. Feladatunknak érezzük, hogy programjainkkal hidat képezzünk a nem-zsidó és zsidó emberek között. Párbeszédet kívánunk folytatni a civil társadalom erősítése érdekében a társadalom minél szélesebb rétegeivel. A rendezvényeink, és programjaink iránt érdeklődők egyre növekvő száma azt mutatja, hogy munkánkra szükség van, számítanak ránk.

Kiadjuk a Szombat folyóiratot évente 10 alkalommal

A Szombat munkatársainak kezdettől fogva célja, hogy a zsidók tájékozatlanságát és a zsidókkal kapcsolatos tájékozatlanságot eloszlassa. Nem csupán arra törekszenek, hogy a zsidó közösséget bemutassák, de arra is, hogy megmutassák, hogy milyennek látszanak Magyarország és a nagyvilág egyes eseményei zsidó szemmel. Igyekszik a zsidóság minden irányzatát bemutatni a zsidó élet fő centrumaitól elszakadt magyarországi zsidó közösségnek, és nyitott a zsidóság valamennyi irányzata és a zsidóság iránt érdeklődő nem-zsidó közönség számára is. A Szombat folyóirat országosan elérhető: megvásárolható, megrendelhető, valamint előfizethető.

Beszámoló kiemelkedő programjainkról 2014-ben

Alapszabályunk rögzíti, hogy egyesületünk közhasznú tevékenységet folytat a magyar zsidó kultúra területén, és ezen túlmenően tevékenységünket a különböző népcsoportok, kisebbségek és felekezetek közötti párbeszédre is kibővítjük, hogy megismertessük és megismerjük egymás kultúráját. Az ilyen jellegű programokkal a Mazsike hidat kíván képezni a különböző érdeklődésű, kulturálisan nyitott emberek között.

Figyelembe véve az 1997. évi CLVI tv. 2. § (1) bek. a. pontját, a 4. § (1) bek. a. pontját, továbbá 26. § c/5. pontját, tevékenységünk kulturális célú, és a 26. § c/12. pontját, mert tevékenységünk az emberi és állampolgári jogok védelmének körébe tartozik, amelyek az 1997. évi CLVI tv. 2. § c. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősülnek. (részlet az Egyesület Alapszabályából; 2 §. 1.)

Egyesületünk gazdag és sokrétű programok egész sorát tudhatja maga mögött a 2014-es évben. Állandó, tematikus programjaink (könyvbemutatók, zenés-irodalmi, gasztronómiai estek, lapbemutatók, filmvetítések és színház-és kiállítás látogatások) folytatódtak, kiemelkedő közülük a nagy sikerrel futó, Szabad Zsidó Tanház programunk, melynek meghívottai között szerepeltek történészek, irodalmárok, újságírók, írók. A Tanház sorozat meghatározott tematika szerint járta körbe a zsidósággal kapcsolatos tudományok és művészet egyes területeit. A kéthetente szerdánként megrendezésre kerülő előadásoknak állandó jelleggel 50-60 fős közönsége volt. A Bálint Ház adja a színvonalas program helyszínét. A sorozatot 2015-ben is folytatjuk.

Városnéző séták a zsidó örökség nyomában, ez a sorozatunk hosszú évek óta folyik nagyon nagy sikerrel (márciustól-novemberig havonta egy vasárnap délutánonként) idegenvezető kalauzolásával felkutatjuk az egykori zsidónegyed, Belső-Erzsébetváros zsidó nevezetességeit, illetve olyan egyéb kerületeket járunk végig, ahol a zsidó múlt nyomai, épített örökségei fellelhető. Sétákat szerveztünk és folyamatosan szervezünk a Terézvárosba, Erzsébetvárosba, Józsefvárosba és az Újlipótvárosba, továbbá a „Híres zsidó síremlékek nyomában” a Kozma utcai, a Csörsz utcai valamint a Salgótarjáni úti zsidó temetőbe is. Évente két alkalommal szervezzük meg a „Nyitott Zsinagógák” délutánja elnevezésű programunkat, mely alkalommal három-négy zsinagógát tudnak megtekinteni az érdeklődök, az eseményt zenei és ismeretterjesztő előadásokkal is fűszerezzük. Megtekintettük már a közelmúltban felavatott Óbudai zsinagógát (Lajos utca), a Frankel körzet templomát, vendégeskedtünk a Teleki téri, egykoron híres, ortodox közösségnél, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, valamint a nagymúltra tekintő Rabbiképző imaházában, a Dessewffy utcai ortodox imaházban, Kazinczy utcai zsinagógában is.

A 2011 júniusában a Kárpátalján életre hívott „Határtalan” elnevezésű rendezvény sorozatunk nagy érdeklődést váltott ki. Egyesületén küldetésének tekinti, hogy az 1920-as impériumváltással a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsa a kapcsolatot, s bemutassa a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, és megmutassa azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, s melyek gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a ma embere.

Határtalan programunkat 2014 májusában A Monarchia diszkrét bája címmel: Abbázia- Fiume-Trieszt kulturális zarándoklatunkkal folytattuk. Hosszú, kimerítő, de emlékezetben gazdag utazásban volt részünk. Majd szeptemberben Burgenland magyar zsidó emlékei között tettünk négy napos utazást.

A Nyár végén, idén második alkalommal vettünk részt az immár hagyományosnak tekinthető Pozsonyi Piknik elnevezésű programon, ahol könyvekkel, kiadványokkal és hajós kirándulással vettünk részt. Az eseményen több száz résztvevő vett részt és találkozott egyesületünk munkájával.

Hanuka alkalmából szefárd és klezmer zenei koncerttel kedveskedtünk tagságunknak a Kazinczy utcai Kazimir Bisztróban, az eseményen itt is közel 100 fő jelent meg.

2014-ben sok programot szenteltünk az emlékezetnek

Nagyszabású képzőművészeti pályázat keretén belül emlékeztünk meg a 130 éve született Szép Ernőről. Holokauszt és a családom címmel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában emlékeztünk meg a Magyarországi Holokauszt 70. évfordulójáról. Szeptemberben az Európai Zsidó Kultúra napján szabadtéri koncerteket és kiállítást szerveztünk a Hagyományok Házával és Erzsébetváros Önkormányzatával együttműködve mutattuk be a „Békévé oldja az emlékezés” – zsidók és nem zsidók együttélésének mindennapjaiból című szabadtéri kiállítást. Az év során számos programmal emlékeztünk meg a 70 éve történt, de soha nem feledhető borzalmakról.

A tavalyi évben egyesületünk, közel 100 élő programmal gazdagította a magyar-zsidó kulturális életet, melyekre több mint 5000 érdeklődő látogatott el. Ez a munka büszkeség és felelősség forrása is egyszerre. A politikai, gazdasági változások közepette most még nagyobb szükség van egy sokszínű, befogadó, a magyar zsidó identitást megmutató és megtartani tudó kulturális szervezetre.

MÉRLEG, EREDMÉNY, KIMUTATÁS

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mérleg főösszege az előző évi 17.593.000 forintról 19 912 000 Ft-ra nőtt.

Tárgyi eszköz beszerzésünkben egy Qwery Light gyártmányú számítógép – 53 ezer Ft –
Győri Márton festménye – értéke keretezve 80.000 Ft – szerepelnek.

A tárgyi eszközeink év végi nettó állománya 1.831 ezer Ft, míg a 2013. évben elszámolt értékcsökkenés összege127 ezer Ft

A forrásoldalon – evvel párhuzamosan – a saját tőke állomány 17.593.000 forintról 18.740.000 forintra nőtt.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület eredménye   3.316.000 forint lett, ezen belül az alaptevékenység 7.787.000 forint eredménnyel, a vállalkozói tevékenység pedig 4.471.000 Ft veszteséggel zárt. A vállalkozói tevékenység körébe sorolt, a Szombat című folyóirat kiadásával kapcsolatos költségeket, az árbevételek megközelítően sem tudták fedezni, ám számos támogatást kapott az Egyesület a Szombat folyóirat részére, de ezek értelemszerűen nem vállalkozási bevételek, így az alaptevékenységnél szerepelnek a mérlegben.

Az Egyesület a Nemzeti Kulturális Alaptól 4.300.000 forint, a Miniszterelnökségtől 13.666.000 forint, Önkormányzatoktól 2.900.000 forint támogatásban részesült.

A Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány a 2.310.000 forint működési támogatáson felül projektpályázatokra összességében .888.000, a Mazsihisz 1.500.000 forinttal  támogatta munkánkat.

A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból 194.891 forint folyt be számlánkra.
Ezen összeg, teljes egészében a tárgyévi felajánlásoknak köszönhető.

A kapott összeget az Egyesület működésére használtuk fel. Az elnyert támogatásról időben, a vonatkozó jogszabályok betartásával, elszámoltunk, illetve el fogunk számolni.

A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásait az egyesület az alábbiak szerint használta fel:
Dologi kiadásokra 23.512.000 forintot költött. Ebből 5.576.000 forintot a Szombat folyóirat kiadásával kapcsolatos költségek tették ki.

A munkabérek, megbízási díjak és közterheik, azaz a személyi jellegű ráfordítások összege 18.924.000 Forint volt. Ezen belül munkabérekre 5.265.300 Forintot, a megbízási díjakra 9.034.030 Forintot, a járulékokra pedig 2.793.017 Forintot költöttünk. Felmerült továbbá 1.831.381 Forint személyi jellegű egyéb költség.

A pályázati pénzekkel határidőre a kiírásnak megfelelően beszámoltunk, illetve pénzügyileg elszámoltunk.

A mérleg ide kattintva tölthető le PDF formátumban 

A Közgyűlés jegyzőkönyve ide kattintva tölthető le PDF formátumban