Elhunyt Kaján Tibor
Márciusban még születésnapja alkalmából köszöntöttük, most búcsúzni kényszerülünk. Rajzai, bölcs mosolya, okos humora továbbra is itt maradnak velünk. Hiszen akinek humora van, mindent tud. Kaján is közéjük tartozott.
„Gondolkodni mindenképpen kell. A karikatúra két elemből tevődik össze, képzőművészetből és témából, tartalomból. Nem mindegyik vicces. Vannak bölcselkedő rajzok, olyanok, amelyeken nem nevetünk.” – mondta a Szombat vele készült interjújában.
Valóban, nem minden karikatúra vicces. Sőt, egy-egy karikatúra nagyon komoly ellentéteket is szíthat, hadba hívhat embereket, népeket egymás ellen, szinte már világégést is hozhat. Ezt is jól tudjuk ma már.
Kaján 20. századot szimbolizáló rajza sem vicces. Egyáltalán nem az. Kaján élettörténetét ismerve még kevéssé az. Sőt, egyenesen meglepő, milyen letisztult és kevés formai elemmel képes ilyen szuggesztív képet festeni, átvitt és szó szerinti értelemben is.
„Gondolkodni mindenképpen kell.” Igen, gondolkodni, azt valóban kell. Megnyílni egy új összefüggésnek, ráébredni valami újra, ez minden karikatúrában benne van, erre minden – jó – karikatúra megtanít. Életbölcsesség? Akár az is, igen. Nem szavakkal, nem sulykolva. Hagyja, hogy ráébredjen a néző, de arra mindig odafigyel, hogy a legkomolyabb esetben is legyen valami játékosság. Az életet nem szabad túl komolyan venni?Ki tudja, kérdezzük meg Schopenhauert. Vagy Kajánt.
Megkérdezhetjük, mert, bár most elment, de a válaszokat nem vitte magával. Azok benne vannak a rajzaiban. Ha nem kapunk elsőre választ, akkor nézzük meg alaposabban azt a rajzot, és gondolkodjunk. Azt mindig kell, most már tudjuk. És ha még mindig nem megy, akkor ne feledjük: a humor segít.
Legyen így.
A Mazsike ezúton fejezi ki részvétét a családnak. Emlékéből fakadjon áldás!
Kaján Tiborra egy korábbi, a Szombat hasábjain megjelent interjúval is emlékezünk: http://www.szombat.org/kultura-muveszetek/ilyen-kajan-emberekre-nincs-szukseg
