Könyvajánló

Könyvajánló – Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra

 

Olvasni jó.

És hasznos is. A Magyar menóra egyszerre jó és hasznos olvasmány. A mai magyar közvélemény mintha megfeledkezett volna arról a hatalmas teljesítményről, amivel a zsidók járultak hozzá a modern Magyarország felépítéséhez, és úgy tekint a zsidókra, mint akiket ide „befogadtak”. Ez a könyv zavarba ejti azokat, akik így gondolkodnak. Ez az olvasmányos, érdekes, szórakoztató kötet bizonyíték: bizonyítja azt, hogy a rendiességből, középkoriasságból, kelet-európai elmaradottságból hazánk a zsidók segítségével emelkedett ki. Bizonyítja, hogy a zsidók ebben az országban nem bevándorlók, Németh László szóhasználatával nem „jöttmagyarok”, vagy „hígmagyarok”, hanem alapítói, létrehozói ennek a közös hazának.

A szerző, Szunyogh Szabolcs nemcsak íróként és rádiósként ismert, hanem oktatási riporterként is. A Köznevelés című országos oktatási hetilap főszerkesztőjeként dolgozott huszonkét éven át. Több, mint negyvenöt éve ír cikkeket, tanulmányokat, könyveket a magyar iskolarendszerrel kapcsolatban. A 2016-ben megjelent Jákób csillaga – zsidóság: vallás, hagyomány, kultúra című összefoglaló könyvét, amely a judaizmussal kapcsolatos legfontosabb ismeretekről szól, éppen azért írta, mert tapasztalta, a pedagógusok mennyire tájékozatlanok a zsidó kultúra értékeit illetően, mennyi téveszme és antiszemita sztereotípia terheli meg a gondolkodásukat. A Jákób csillaga ismeretterjesztő könyv. A szerző arra törekedett, hogy segítsen a magyarországi közönség körében ismertebbé tenni a zsidóság kultúra kincsesházát – és remélte, hogy ezzel hozzájárul a zsidóság iránti tisztelet megerősítéséhez is.

A 2018-ban jelent meg a Magyar menóra – magyarországi zsidó emlékhelyek című könyve némiképp a Jákób csillaga folytatásának tekinthető. Látszatra egy útikönyv, vagy inkább: egy útikönyv ruháját hordja. Ha egy pécsi, szegedi, nyíregyházi pedagógus budapesti osztálykirándulást tervez, és meg szeretné mutatni diákjainak a főváros zsidó vonatkozású emlékhelyeit, nélkülözhetetlen szakkönyv számára a Magyar menóra. Ugyanígy, ha egy budapesti tanár viszi tanítványait vidéki útra, Pécsre, Szegedre, Nyíregyházára, akkor jól teszi, ha indulás előtt fellapozza a könyv megfelelő fejezetét. Pontos eligazítást kap arról, mit érdemes feltétlenül megtekinteni, hogyan lehet oda eljutni. Nemcsak zsinagógák és temetők, hanem kiemelkedő zsidó vagy zsidó származású személyek, írók, festők, tudósok, vállalkozók, sportolók, filozófusok és színészek emlékhelyei is szerepelnek a kötet kínálatában.

Kiknek szól a Magyar menóra?

Elsősorban természetesen azoknak a tanároknak, akik iskolai kirándulásokat szerveznek; azoknak a szülőknek, akik elviszik a gyerekeiket városnéző kirándulásra; illetve minden érdeklődőnek, aki a közismert idegenforgalmi látnivalókon kívül a zsidó kulturális örökség kincsestárával is meg szeretne ismerkedni. A könyv terjedelmi okokból nem törekszik teljességre, hiszen egyetlen kötetbe lehetetlen lett volna mindent bezsúfolni, hanem csak azokról a főbb településekről ír, amelyeket a turisták általában felkeresnek. Külön fejezet mutatja be Budapest, Pécs, Balatonfüred, Keszthely, Pápa, Kőszeg, Szombathely, Sopron, Balf, Abda, Győr, Vác, Kecskemét, Gyöngyös, Szeged, Makó, Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Mád zsidó közösségének a sorsát és emlékhelyeit. Tájékoztat a könyv mindarról a még létező (és már nem létező) épületről, szoborról, emléktábláról is, amelyek bizonyítják a magyar zsidóság teljesítményét. Részletesen ír a Magyar menóra egy régió zsidóságának a történetéről. Bemutatja a zsidók részvételét az ipar fejlesztésében, a tudományban, a művészetben – és szól a holokauszt történetéről, a gettókról, a téglagyárakról, a deportálási útvonalakról és a temetőkről, valamint az embermentőkről is.

A Magyar menóra című könyv azonban sokkal több, mintegy turisztikai tájékoztató kötet. Tényekkel bizonyítja a magyar zsidóság hozzájárulását a modern Magyarország felépítéséhez. A szerző egyszer azt nyilatkozta a Jákób csillaga című munkája kapcsán: úgy gondolja, aki elolvassa ezt a könyvet, nem tud antiszemita lenni – hacsak nem akar. De az már más eset, azon a leggondosabban megírt, megszerkesztett, legigazabb, leghitelesebb ismeretterjesztő munka sem segít.

A Magyar menórával is hasonló a helyzet. Nem szükséges ezt a kötetet az elejétől a végéig elolvasni, elég csak átlapozni ahhoz, hogy nyilvánvalóvá legyen, mit köszönhet hazánk a magyar zsidóságnak, mennyire integráns eleme a zsidóság Magyarországnak. Remélhető, hogy ez a széleskörűen tájékoztató, sokféle területről példákat merítő írás megerősíti a magyar zsidóság öntudatát is, amire éppen a multikulturális együttélés egyenrangúsága, egy virágzó közös jövő érdekében nagy szükség van. Azt mondhatnánk: ennek a két kötetnek minden tisztességesen gondolkodó ember könyvespolcán helye van.

Végül még azt kell megemlíteni: a Magyar menórát, csakúgy, mint a Jákób csillaga című könyvet – jó olvasni. Érdekes, gördülékeny a stílusa, a tájékozódást segíti a gondosan megkomponált szerkezete.

Szunyogh Szabolcs számos, a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztő könyv szerzője. Munkái rangos kiadóknál jelentek meg (Móra Könyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Noran Libro Kiadó) és mind a szakmai kritika, mind a nagyközönség kedvezően fogadta azokat.

 

Örkény-parafrázisok

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása. Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2×1 perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletet parafrázisait. Minden héten egyet.

 

Örkény István: Vallomás 

Mindenki ebédel. Hanyatt fekve süttetem magam a napozóban, mely mélyen bele van építve a Balatonba. Nem messze tőlem, törökülésben, kisportolt, magasra nőtt fiú s egy nagyon barnára sült lány, fejét a fiú ölébe hajtva. Más senki. A lány behunyja szemét, mert a déli napfényt mint egy nagyító tükör veri vissza a víz. 

A tó csöndes, csak alattunk, a napozó cölöpei közt szöszmötöl a víz. Más zaj nincs. Hogy meg ne halljam, fojtott hangon beszélget a fiú meg a lány. 

Szóról szóra: 

– Egyszóval, hol sült le így? – kérdi a fiú. 

– Nem mondom még egyszer – válaszolja a lány. 

– Kérem szépen. 

– Úgyis elvicceli. 

– Isten bizony, nem viccelek. 

– Már mondtam, hogy a villanytelepi strandon. 

– Egyszóval, ez egy villanysülés? 

Nevetnek. A fiú jobb keze öt ujja végigszalad a lány karján, súlytalanabbul, mint egy madár árnyéka a vízen. A lány elhúzza a karját. A fiú újra végighúzza rajta a kezét. A nevetés elül. 

– Képzelem, micsoda strand az – mondja a fiú. 

– Nagyon szép strand – állítja a lány. 

– Csak gyerekek járnak oda? 

– Inkább csupa felnőtt. Mindjárt mély a víz. 

– Meddig ér magának? –

duruzsol a fiú.

— Ki is van írva: Csak úszóknak.

– Egyszóval eddig ér? – dünnyög a fiú. 

A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyermek- arasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás. Lefejti hasáról a fiú tenyerét, erre az bal kézzel átfogja a lány csuklóját, a lány szabadon maradt keze a fiúét, s úgy összegabalyodik a kezük, mint a szabadfogású cselgáncs birkózásban. Csakhogy ők oly szelíden birkóznak, ahogy egy újszülött kapkod kezével a lába, lábával a keze után; az a négy kéz, vélnéd, egyetlen testnek a tartozéka. 

S halkan, galambi hangon nevetnek. Aztán megint elül a nevetés. 

– Egyszer megnézem azt a strandot – mondja a fiú. 

– Úgyse nézi meg – mondja a leány.

 – Ha mondom.

 – Úgyse. 

– Isten bizony – mondja a fiú. 

– Hogy kell odamenni? 

– A villanytelepnél egy kicsivel tovább. Az van kiírva: „Augusztus Huszadika Strandfürdő.” 

– Nem értem – mondja a fiú, s mintha nehezülne a hangja. 

– Mit nem ért? – kérdi a lány, ő is lassabban, nehezen csordulón. 

– Villanytelepinek hívják? 

– Villanytelepinek. 

Jobb vállán pihen a fiú keze. Nem pihen; lassan elindul lefelé. 

– És Augusztus Huszadikának? 

– Az a neve. 

– Egyszóval, ez a keresztneve. 

Ezen megint nevetnének, de valahogy nem akar világra jönni ez a nevetés, mert a fiú keze becsúszott a fürdőtrikó alá, és ott marad. A leány behunyt szemmel, tétován keresi a fiú kezét, de nem tudja eltávolítani onnan, ahová befészkelte magát. Ezek pontosan egymásba szabottak, a férfitenyér és a női mell. 

– Villanytelepi? – kérdezi a fiú rekedten. 

– Villanytelepi – mondja rekedten a lány. 

– És Augusztus Huszadika – mondja rekedten a fiú.

– Augusztus Huszadika – mondja rekedten a lány.

 

 

 

Kukorelly Endre: A tökéletes mink 

És egyre tovább jut, míg el nem érkezik a rúzsig. 

 

És akkor 

És akkor gyere ide, mondja, ülj le, mondja, és témázgassunk, mondja Mari. 

 

Meddig számít szülinaposnak 

Az egyik legdrágább drogériában törzsvásárló. Pedig keveset vásárol. Sokszor jár be nyálat csorgatni, szagolgatni, tesztereket kipróbálva sminkelni, de spórol. Mégis legutóbb sikerült nagyon jó vásárt csinálnia. Nagy nehezen rászánta magát, hogy megvásárolja a bolt legnívósabb termékcsaládjának legolcsóbb termékét, ami egy arclemosó. Immortelle, a márkanév is megfizethetetlen. Összeszorított fogakkal áll a kasszánál. ’Törzsvásárlói kártyája van?’, kérdi a kisasszony. ’Igen’, válaszol Mari. ’Ó, látom a gépben, nem kapta meg a születésnapért járó ötvenszázalékos kedvezményt!’ ’Hát, nem kaptam meg.’ ’Mikor volt a születésnapja?’ ’Fél éve.’ ’Jaj, de kár, a tavalyi akcióban ez benne volt, nem értesült róla?’ ’Nem, de nekem tavaly volt a szülinapom’, mondja a pénztároskisasszonynak, aki ezen elcsodálkozik.  

 

És el is mondja

Azt akarja elmondani, mondja a Mari, hogy milyen zavarban volt vasárnap, és hogy ezt én észrevettem-e, észreveszek-e ilyeneket, és hogy jól lehülyekurvázta magát utánam. De később azért volt egy kis bocsánat is, mondja, ironikus olvasat, mert ő az ironikus olvasatba való belehajszolódásban jó. Az ördög úgyis utánad tólja talicskán, ezt a Bözse néni szokja mondogatni neki, az anyukájának a nagynénje, aki egyébként gonosz. És ha lenne kis ideje, de nincs, mert holnapra meg kell csinálnia egy dolgozatot az amer. novelláról, akkor felolvasna még bosszúból vagy miből pár obszcén részletet is a naplójából, de most így csak az a kérdés merül föl benne, hogy hát ez nagyon ronda lesz, hogy más lányok is leszopnak-e engem. És hogy ‘na, most ez tényleg undorítóra sikerült’, teszi hozzá, mert lehet, hogy nincs eléggé tisztában a szókinccsel. És hogy nekem viszont, úgy látja, a szőnyegalásöprés megy a legjobban, meg a magyarázat. Az, ahogy magyarázok. 

 

Mit főzzön ma

Mily nehéz kitalálnia napról napra, hogy mit főzzön! Menütervezési szempontok: idény, nyers- anyag, a kamra állapota, alapanyag-beszerzési nehézségek, éhségi fok, fogyókúrás szint, hányan vannak, hol vannak. De Mari tojik minderre, sorra megy a szakácskönyvben, egy hónapja minden áldott nap leves van. 

 

Mari és a szex

Én szexin nézek. Neki csokiszaga van. 

 

Megmondja, honnan tudja, hogy a Louis Vuitton táskája nem hamisítvány 

Köztudott, hogy a legtöbbet hamisított dizájner márka a Louis Vuitton. Ha tengerpartra megy, még elő sem kerül a naptej, mikor máris napozóágya mellett terem egy napszítta árus, karján számtalan LV monogramos táskát lóbálva. Nézi a Mari, de inkább nem is nézi, mind talmi. Közelről ronda, hamar feslik, egyből szétesik. Vannak jó minőségű hamisítványok, drágák is, ezeket nehéz az igazitól megkülönböztetni, ám az avatott szem kiszúrja. Avatott szemmel figyeli a mintát, ha a monogram valahol nem tökéletes, a csat a varrásra kerül, csalással áll szemben. Tudja, hogy Vuitton Lajos bácsi mindig is ügyelt a részletekre.  

 

Csak egy példa 

Például Mari a Lukács cukrászdában tegnap, az csütörtök volt, felnőttesen ült szerinte. És arra gondolt, hogy gyorsabban öregszik, mint én. 

 

 

(Megjelent az Eső című szolnoki irodalmi lap 2012 tavaszi számában.) 

 

Füst Milán Páholy: Örökölt sors

CSALÁDJAINK, TÖRTÉNETEINK
Generációkon öröklődő érzések

Hogyan élnek bennünk rég elsiratott nagyszüleink érzései?
Mert hogy élnek, ha erről mit sem tudunk, akkor is – működnek, hatnak, meghatározzák, ahogy a jelenben érzünk, döntünk, választunk.
Mit adunk át gyerekeinknek a velünk megtörtént élményekből, akár anélkül is, hogy ez tudatosulna bennünk?

Orvos Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében arról mesél, hogyan érthetjük meg magunkat, hogyan segíthet félelmeink, bizalmatlanságunk leküzdésében, ha megismerjük családunk múltját. Mert ami szép és értékes, azt szeretjük, megéljük, őrizzük, és visszük tovább. De a kibeszéletlenség blokkol, az egykori világháborús üldöztetés a jelenben depresszióként jelenik meg, százéves eltitkolt fordulatok pedig pánikérzetet okoznak a mai rokonokban.

Winkler Nóra beszélget meghívott vendégével, Orvos-Tóth Noémivel.

 

Füst Milán Páholy: Párkapcsolati játszmák, avagy Narcissos az Árnyékkertben

A 2019 őszi évadnyitó páholy a párkapcsolati játszmákat járja körül Rubin Eszter Árnyékkert című, fordulatos és felkavaró családregénye kapcsán. Winkler Nóra beszélget az íróval, és Bánki György pszichiáterrel, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című könyv szerzőjével Szenvedélyek, titkok és hazugságok hálózzák be a regényt, amely egy elsöprő szerelemmel kezdődő kapcsolat, konfliktusokkal terhelt, katartikus végkifejletéig ível. A párkapcsolati lét számtalan kényes pontját veszi górcső alá. Hogyan torzítja el az ember személyiségét egy évtizedeken át cipelt súlyos titok, és kerülünk visszafordíthatatlan örvénybe egy rossz döntés meghozatalával, amely újabb rossz döntések láncolatát indítja el, s ezáltal hogyan feslik fel a családon belüli bizalmi hálók szövedéke, amely végül a teljes összeomláshoz vezethet. A női főszereplő zaklatott hátterű, szeretetlen családból származik. Lia zsúfolt, omladozó, nagypolgári lakásban nő fel, ahol a régi dicsőség árnyait a poros sarkokban halmokban álló ruhahegyek alatt konzerválja a Molnár família. A lánynak nincs semmilyen személyes tere, nem ismer határokat, a zongora alatt alszik a nagymamája szobájában. Innen halássza ki későbbi férje, Stark Gyuri. És innen indul útjára, majd bontakozik ki a nárcisztikus személyiség figurája, akinek nincsenek érzelmei, csak szempontjai, aki nem tud kötődni, csak birtokolni.

 

Bátrak és leleményesek voltak…

A vészkorszak, a holokauszt magyar áldozatainak szinte felfoghatatlanul nagy száma: a deportáltak, a munkaszolgálatba „besorozottak”, a Dunába lőtt áldozatok tömegéhez képest is figyelemre méltó, hogy hányan köszönhették életüket a cionista ellenállási mozgalom hőseinek.

A zsidó ellenállás történetét dolgozta fel, eddig jószerével ismeretlen dokumentumok alapján Dr. Róbert Péter
történész. „Bátrak és leleményesek…” címmel megjelent könyvéről beszélget a szerzővel 2020. január 16-án, csütörtökön délután 5 órakor az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI. Paulay Ede u. 1.) Szarka Lajos történész és Prof. Dr. Szita Szabolcs a kötet előszavának írója. A rendezvény egyben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyarországi Cionista Szövetség közös megemlékezése a budapesti gettó felszabadításáról.

A rendezény ingyenes, de kérjük, hogy részvételi szándékáét jelezze a mazsike@gmail.com, illetve a magyarorszagicionista@gmail.com e-mail címeken.

Retikül – Szeretetről, sötétségről – In memoriam Amosz Oz

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a
Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.
Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő
Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00
Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert
Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com
a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Sági György könyvbemutatója

Szeptember 27-én, csütörtökön este 6 órakor az Újlipótvárosi Klub Galériában (1136 Budapest, Tátra utca 20/b.) beszélgetés a tavasszal megjelent Név a nyelv alatt című könyvről, és az ahhoz vezető útról Turczi Istvánnal.

Közreműködik: Janklovics Péter színész

Szeretettel vár mindenkit a szerző.

 

Versekkel emlékeztünk a 44′-es könyvbezúzásra

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor felolvasással emlékezett az egykori betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

Megjelent a Magyar Menóra – Szunyogh Szabolcs új könyve!

Ez a könyv fikciója szerint egy útikönyv, azoknak a tanároknak, akik iskolai kirándulásokat szerveznek, azoknak a szülőknek, akik elviszik városnézni a gyerekeiket és mindenkinek, aki utazik valahová, és szeretné tudni, hogy ott mit lehet látni. Ez a könyv a magyarországi zsidó emlékhelyekről szól. Azokról a főbb településekről szól, ahová a turisták általában elmennek, tehát Budapesten kívül szó van a könyvben Pécs, Balatonfüred, Keszthely, Pápa, Kőszeg, Szombathely, Sopron, Balf, Abda, Győr, Vác, Kecskemét, Gyöngyös, Szeged, Makó, Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Mád zsidó emlékhelyeiről. Nemcsak zsinagógákról és temetőkről ír a könyv, hanem mindarról a meglátogatható épületről, amelyik bizonyítja a magyar zsidóság hatalmas teljesítményét, tehát Szegeden például a Pick-múzeumról, vagy Pesten arról a házról, ahol Szomory Dezső élt, aztán Karinthy Frigyes és Radnóti, Koestler, Zelk Zoltán szobrairól, a fontosabb emléktáblákról, emlékművekről.

Ez a könyv nagyon fontos, mert a turisztikai jelentőségén túl bizonyítja a magyar zsidóság teljesítményét és ezzel egyrészt a külső közönség körében növelheti a tiszteletet, másrészt, és ez legalább ilyen fontos, megerősíti az öntudatot. Végig lehet olvasni az első oldaltól az utolsóig, azt remélem, hogy így is érdekes, de lehet benne lapozgatva is haladni, tehát csak azt a részt elővenni, ahová utazunk. Minden fejezet végére tettem egy részletes olvasnivaló-listát, papíralapút is és interneteset is, hogy aki tovább szeretne tájékozódni, tudja, merre induljon el.

Én abban hiszek, hogy vannak bizonyos szituációk, amiket már nem lehet megjavítani, amiket csak megelőzni lehet. Ez a könyv a megelőzésben vesz részt, ezek tények, érdekes és fontos tények, nem agitáció van a könyvben, hanem bizonyíték.

A Magyar menóra című könyv fontos mindenkinek, akinek fontos a magyar zsidóság múltja, teljesítménye, és a jövője.

A könyvet az egyesület irodájában Mazsike-kártyával 20% kedvezménnyel, azaz 3200 Ft.ért lehet megvásárolni. 

A tagsági díjat még mindig lehetséges, többek között irodánkban rendezni, mely a naptári év hátralevő hónapjaira 2500, illetve nyugdíjasoknak 2000 Ft.

Irodánkban a könyv hétfőtől csütörtökig 10 és 16, pénteken 10 és 14 óra között vásárolható meg. Irodánk helyszíne: 1053, Tüköry utca 3., 2. emelet balra.