18. Spinoza Zsidó Fesztivál!! 2020. szeptember 9-24.

18. Spinoza Zsidó Fesztivál 2020. szeptember 9-24.

 

Szeptember 9. szerda 19 óra 
Címzett ismeretlen  – levél-dráma

p r e m i e r

Több, mint 10 éve, 2008 szeptemberében volt a Címzett ismeretlen c. dráma ősbemutatója a Spinoza Színházban – Kulka János és László Zsolt előadásában. A darab írónője valahol a világ végén, az amerikai Oregon államban, már 1938-ban hajszálpontosan feltárta a fasizálódás lassú, rejtett mechanizmusát.
„A szerepet a darab miatt vállaltam el. Elolvastam és megrendített a történet. Úgy éreztem, tovább kell adnom a közönségnek. Talán okulásul”- írta Kulka János még 2010-ben. Sajnos a téma még ma is aktuális, ezért a darabot 2020 szeptemberében új rendezésben, új szereplőkkel újra bemutatjuk.

Szereplők: Hajdú László, Széll Attila
Fordította: Kiss Marianne
Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 10. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen  és a többiek – koncert  

Cohen életművéből a legszebb dalok Fellegi Balázs és együttese előadásában.
Közreműködnek:
Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Bata István – bőgő
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 11. péntek 19 óra
Újévi klezmer-koncert

Klein Judit és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 11. péntek 21(!) óra
Lámpás – este: Kardos Dani – koncert

A Spinoza alatti romkocsmában zsidó elemekkel tarkított-dúsított jazz-, blues-, rock és népzenei koncertek hallhatók. A koncertek este 9-kor kezdődnek.
Belépés díjtalan

 

 

Szeptember 12. szombat 15 óra
Egy kis ember nagy élete

Zoli bohóc  – film (36’)
Zoli bohóc, (született Hirsch Zoltán) a magyar cirkusz-művészet sztárja, zsidó volt és törpe. Produkcióival a fél világot bejárta.  Sokat forgott a pesti éjszakában, imádta a nőket, a kártyát, és a hajnalig tartó mulatozást. Mikor Auschwitzban a gyerekekkel együtt gázkamrába hajtották, még az utolsó percben is a riadt gyerekeknek komédiázott, csak hogy elviselhetőbbé tegye számukra a halált. Gárdos Péter filmet készített Zoli bohóc életéről.
A film vetítése után a télikertben Köleséri Sándor (szintén kisember-színész) beszélget Gárdos Péter filmrendezővel.
Belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött

 

 

Szeptember 12. szombat 19 óra
A Pulitzer-ügy – doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol nyelvtudás és egyetlen cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.
Szereplők:
Joseph Pulitzer: Fodor Tamás

Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra
Dramaturg: Szeredás András
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 13. vasárnap 19 óra
Fagypont alatt – színmű

p r e m i e r

Vándor Lajos Örkény István barátja és író-költő társa volt. Nevét alig ismerjük. Vándort munkaszolgálatra vitték és a günsckircheni tábor felszabadulásának napján, 1945 május 4-én halt meg. Majdnem 32 éves volt. Kevesen tudják róla, hogy költészete mellett színdarabokat is írt.
A 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, felolvasó színházi formában, egyszeri alkalommal mutatjuk be Vándor Lajos ‘Fagypont alatt’ című színművét. A dráma Észak-Quebec tartomány egyik távoli rádió-adóállomásán, 1942-ben játszódik. A Fagypont alatt a megszállottság, a hamisság, az ellenszenv, a hűtlenség és a lelki terror tanulmánya, egészen a gyilkosságig… Három ember összezárva, menekülés kizárva. A darab Magyarországon az 1940-es évek legelején íródott és kétségen kívül az egzisztencialista drámák prototípusa, előrevetítve többek közt Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás 1944 című színművét.
Szereplők: Kern András, Máté Gábor, Vecsei H. Miklós, Lévay Viktória
Írta: Vándor Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Máté Gábor
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 14. hétfő 9 óra
Irodalmi kabaré

versek, kuplék, sanzonok zsidó íróktól, költőktől és zeneszerzőktől Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Radnóti Miklós versei, önmagukban és/vagy megzenésítve. Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és mások dalai.
Közreműködnek: Sajgál Erika, Kovács István, Nagy Attila
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 15. kedd 19 óra
Orosz-zsidó dallamvilág

A ’humorfővárosban’, Odesszában járunk: a tízes és húszas évek zsidó Odesszájában. Az itteni dalokból, kocsmadalokból és viccekből elénk tárul az akkori zsidó világ színessége, gazdagsága. Odesszai kalauzunk és tolmácsunk Fegya, a klezmerkirály.
Közreműködnek: Jávori Ferenc (Fegya), Dunai Tamás
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 16. szerda 19 óra
A világvége zsidó szemmel
Balázs Gábor, eszmetörténész

Ez évben megszokott életünk felborult: hónapokra leállt az egész világ a koronavírus miatt, nyár elején pedig rég nem látott zavargások voltak a nyugati világ jelentős részében. Ez alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mit tanít a zsidó hagyomány a Biblián keresztül egészen napjainkig a világ végéről.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 17. csütörtök 19 óra
Kálmán Imre, az operettkirály

Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja   – státuszt, amivel Bécsben maradva
megmenthette volna  maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni. Ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született fiatal Verát.

Szereplők:

Kálmán Imre: Kovács István
Felesége, Vera: Sajgál Erika
Zongoránál: Nagy Attila
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 18. péntek 19 óra
Ez is klezmer, az is klezmer- klezmer koncert 

Közreműködik: Masa Tamás és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 19. szombat 15 (!) óra
A zsidó gimnázium utolsó osztálya…

És  50 évvel később
film
A zsidó gimnázium utolsó (1944) érettségiző osztályának 50 éves érettségi találkozójáról készült a film.  A film végig kíséri, hogy az osztályból kik maradt életben, továbbá követi a diákok életútját, hogy kiből mi lett, lakjék ma Magyarországon, Amerikában vagy Izraelben.
Írta, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 19. szombat 19 óra
Frida – zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida: Herczenik Anna
Diego: Hábetler András
Jelmez: Dia Veréb
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Szövegkönyv: Ann Silberberg
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 15 (!) óra
Szenes Hanna

zenés játék Szenes Hanna életéről – saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.
Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 19 óra
Lola Blau – egyszemélyes musical 

Galambos Erzsi 1984-ben készült musicaléből
Lola Blau, bécsi színésznő, zsidó származása miatt Amerikába kénytelen menekülni. A háború után visszatér hazájába, ahol ismét csalódás vár rá. A Lola Blau pesti bemutatása körül számos kulisszatitok keringett. A filmrészletek előtt, alatt és után ezekről mesél Galambos Erzsi Kalmár Tibornak.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 21. hétfő 19 óra
Herzl   – kávéházi dráma

A Spinozától  csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Szereplők:
Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László
Jelmez: Veréb Dia
Írta: Sándor Anna és Forgách András
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 22. kedd 19 óra
Kétfajta teremtéstörténet

Gábor György és Frölich Róbert
A Biblia, Mózes első könyve, két különböző teremtéstörténettel kezdődik: Ádám és Éva története az egyik,  ’ Isten 7 nap alatt teremtette a világot ’–  a másik. A két szakember egyrészt vallási szempontból (Frölich Róbert),  másrészt világi szemmel (Gábor György)  értelmezi a kétfajta teremtéstörténetet. Mindezt képi ábrázolások kísérik.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 23. szerda 19 óra
A pesti zsidóság a Fortepan archívum képein

Török András, várostörténész
Fortepan: közösségi fotóarchívum. Mit jelent ez?  És miért ingyenes? És miért nem szeretik a múzeumok és a levéltárak? Melyik a Fortepan legviccesebb,  reklámot ábrázoló képe? Hogyan viszonyul a Fortepan a holokausztfoto.hu projekthez?  Ezekről mesél nekünk Török András, valamint a Fortepan képein keresztül bemutatja  a pesti (erzsébetvárosi) zsidó életet.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 24. csütörtök 19 óra 
Szerelmünk, Sisi – monodráma

p r e m i e r
Erzsébet királyné, azaz Sisi élete más megvilágításban: Miért vonzódott Sisi a zsidósághoz? Miért volt kedvenc költője a zsidó Heine? Miért ragaszkodott a magyar-zsidó oktatójához, Falk Miksához? Mi volt Sisi véleménye a Monarchia jelenéről és jövőjéről? Miért szerette Sisi különösen a magyarokat? És még számos kérdés, amire a monodráma keresi a választ.
Előadja: Gubik Ágnes
Írta: Nógrádi Gábor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3000,-

Elindult a Smonca, a Mazsike podcastja!

A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele. De mi nem csak fecsegünk. Fontos dolgokról beszélgetünk könnyedén, mindenről ami kultúra, kicsit is zsidó, egyszóval, ami az élet. 

A Smonca állandó háziasszonya: Dohi Gabriella. 

 

 

 

 

 

 

 

Az első adás vendége Simonovics Ildikó, muzeológus, divattörténész. Szakterülete a női divat a szocializmusban. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kurátora, ahol Rotschild Kláráról készített kiállítást. Kutatásáról könyvet is írt  Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor címmel.

Az első adás itt hallgatható:

https://anchor.fm/mazsike/episodes/Simonovics-Ildik-a-Rotschild-Klra-killts-kurtora-edp8io

 

 

 

 

 

Mi is az a podcast?

A podcast alapvetően olyan mint egy rendszeresen jelentkező rádióműsor, amelynek újabb és újabb adásait („epizódjait”), akkor hallgatod meg, amikor kedved tartja. Csak éppen nem az „éteren” keresztül, hanem online, az interneten. És persze ingyen, hiszen nem kell fizetni érte semmit. Ráadásul, ha nincs épp időd egy teljes adásra („epizódra”) bármikor félbehagyhatod, és akár folytathatod hallgatását a következő héten is. (A podcastalkalmazás megjegyzi, hol tartottál a műsorban, úgyhogy egyből ott folytathatod a műsor hallgatását, ahol abbahagytad.) Így tudod hallgatni főzés közben, autóban, metrón és autóbuszon, vagy éppen a konditeremben is. (Forrás: https://azeletmegminden.hu/mi-az-a-podcast/#radioingyen )

 

A Smonca havi rendszerességű adásait publikáljuk a Mazsike Facebook oldalán, a honlapunkon (mazsike.hu), valamint elérhetőek az alábbi applikációkban is:

  • Spotify
  • Apple Podcasts
  • Breaker
  • Castbox
  • Google Podcasts
  • Overcast
  • Pocket Casts
  • RadioPublic

 

Retikül online – Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről

Sok változást megért már a Retikül tíz éves története során, de olyan még nem volt, hogy otthonról, a kanapénkról hallgathassuk Takáts Andrea értő és finom előadását Kardos Dániel érzékeny gitárjátékának közvetítésével. Ám 2020 tavasza erre is lehetőséget teremtett! Mindenkit várunk szeretettel ezen a rendhagyó, ám a megszokott magas színvonalon jelentkező Retikül esten.

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.

 

Előadja: Takáts Andrea

Gitáron kísér: Kardos Dániel

Könyvajánló

Könyvajánló – Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra

 

Olvasni jó.

És hasznos is. A Magyar menóra egyszerre jó és hasznos olvasmány. A mai magyar közvélemény mintha megfeledkezett volna arról a hatalmas teljesítményről, amivel a zsidók járultak hozzá a modern Magyarország felépítéséhez, és úgy tekint a zsidókra, mint akiket ide „befogadtak”. Ez a könyv zavarba ejti azokat, akik így gondolkodnak. Ez az olvasmányos, érdekes, szórakoztató kötet bizonyíték: bizonyítja azt, hogy a rendiességből, középkoriasságból, kelet-európai elmaradottságból hazánk a zsidók segítségével emelkedett ki. Bizonyítja, hogy a zsidók ebben az országban nem bevándorlók, Németh László szóhasználatával nem „jöttmagyarok”, vagy „hígmagyarok”, hanem alapítói, létrehozói ennek a közös hazának.

A szerző, Szunyogh Szabolcs nemcsak íróként és rádiósként ismert, hanem oktatási riporterként is. A Köznevelés című országos oktatási hetilap főszerkesztőjeként dolgozott huszonkét éven át. Több, mint negyvenöt éve ír cikkeket, tanulmányokat, könyveket a magyar iskolarendszerrel kapcsolatban. A 2016-ben megjelent Jákób csillaga – zsidóság: vallás, hagyomány, kultúra című összefoglaló könyvét, amely a judaizmussal kapcsolatos legfontosabb ismeretekről szól, éppen azért írta, mert tapasztalta, a pedagógusok mennyire tájékozatlanok a zsidó kultúra értékeit illetően, mennyi téveszme és antiszemita sztereotípia terheli meg a gondolkodásukat. A Jákób csillaga ismeretterjesztő könyv. A szerző arra törekedett, hogy segítsen a magyarországi közönség körében ismertebbé tenni a zsidóság kultúra kincsesházát – és remélte, hogy ezzel hozzájárul a zsidóság iránti tisztelet megerősítéséhez is.

A 2018-ban jelent meg a Magyar menóra – magyarországi zsidó emlékhelyek című könyve némiképp a Jákób csillaga folytatásának tekinthető. Látszatra egy útikönyv, vagy inkább: egy útikönyv ruháját hordja. Ha egy pécsi, szegedi, nyíregyházi pedagógus budapesti osztálykirándulást tervez, és meg szeretné mutatni diákjainak a főváros zsidó vonatkozású emlékhelyeit, nélkülözhetetlen szakkönyv számára a Magyar menóra. Ugyanígy, ha egy budapesti tanár viszi tanítványait vidéki útra, Pécsre, Szegedre, Nyíregyházára, akkor jól teszi, ha indulás előtt fellapozza a könyv megfelelő fejezetét. Pontos eligazítást kap arról, mit érdemes feltétlenül megtekinteni, hogyan lehet oda eljutni. Nemcsak zsinagógák és temetők, hanem kiemelkedő zsidó vagy zsidó származású személyek, írók, festők, tudósok, vállalkozók, sportolók, filozófusok és színészek emlékhelyei is szerepelnek a kötet kínálatában.

Kiknek szól a Magyar menóra?

Elsősorban természetesen azoknak a tanároknak, akik iskolai kirándulásokat szerveznek; azoknak a szülőknek, akik elviszik a gyerekeiket városnéző kirándulásra; illetve minden érdeklődőnek, aki a közismert idegenforgalmi látnivalókon kívül a zsidó kulturális örökség kincsestárával is meg szeretne ismerkedni. A könyv terjedelmi okokból nem törekszik teljességre, hiszen egyetlen kötetbe lehetetlen lett volna mindent bezsúfolni, hanem csak azokról a főbb településekről ír, amelyeket a turisták általában felkeresnek. Külön fejezet mutatja be Budapest, Pécs, Balatonfüred, Keszthely, Pápa, Kőszeg, Szombathely, Sopron, Balf, Abda, Győr, Vác, Kecskemét, Gyöngyös, Szeged, Makó, Debrecen, Nyíregyháza, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Mád zsidó közösségének a sorsát és emlékhelyeit. Tájékoztat a könyv mindarról a még létező (és már nem létező) épületről, szoborról, emléktábláról is, amelyek bizonyítják a magyar zsidóság teljesítményét. Részletesen ír a Magyar menóra egy régió zsidóságának a történetéről. Bemutatja a zsidók részvételét az ipar fejlesztésében, a tudományban, a művészetben – és szól a holokauszt történetéről, a gettókról, a téglagyárakról, a deportálási útvonalakról és a temetőkről, valamint az embermentőkről is.

A Magyar menóra című könyv azonban sokkal több, mintegy turisztikai tájékoztató kötet. Tényekkel bizonyítja a magyar zsidóság hozzájárulását a modern Magyarország felépítéséhez. A szerző egyszer azt nyilatkozta a Jákób csillaga című munkája kapcsán: úgy gondolja, aki elolvassa ezt a könyvet, nem tud antiszemita lenni – hacsak nem akar. De az már más eset, azon a leggondosabban megírt, megszerkesztett, legigazabb, leghitelesebb ismeretterjesztő munka sem segít.

A Magyar menórával is hasonló a helyzet. Nem szükséges ezt a kötetet az elejétől a végéig elolvasni, elég csak átlapozni ahhoz, hogy nyilvánvalóvá legyen, mit köszönhet hazánk a magyar zsidóságnak, mennyire integráns eleme a zsidóság Magyarországnak. Remélhető, hogy ez a széleskörűen tájékoztató, sokféle területről példákat merítő írás megerősíti a magyar zsidóság öntudatát is, amire éppen a multikulturális együttélés egyenrangúsága, egy virágzó közös jövő érdekében nagy szükség van. Azt mondhatnánk: ennek a két kötetnek minden tisztességesen gondolkodó ember könyvespolcán helye van.

Végül még azt kell megemlíteni: a Magyar menórát, csakúgy, mint a Jákób csillaga című könyvet – jó olvasni. Érdekes, gördülékeny a stílusa, a tájékozódást segíti a gondosan megkomponált szerkezete.

Szunyogh Szabolcs számos, a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztő könyv szerzője. Munkái rangos kiadóknál jelentek meg (Móra Könyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Noran Libro Kiadó) és mind a szakmai kritika, mind a nagyközönség kedvezően fogadta azokat.

 

Örkény-parafrázisok

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása. Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2×1 perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletet parafrázisait. Minden héten egyet.

 

Örkény István: Vallomás 

Mindenki ebédel. Hanyatt fekve süttetem magam a napozóban, mely mélyen bele van építve a Balatonba. Nem messze tőlem, törökülésben, kisportolt, magasra nőtt fiú s egy nagyon barnára sült lány, fejét a fiú ölébe hajtva. Más senki. A lány behunyja szemét, mert a déli napfényt mint egy nagyító tükör veri vissza a víz. 

A tó csöndes, csak alattunk, a napozó cölöpei közt szöszmötöl a víz. Más zaj nincs. Hogy meg ne halljam, fojtott hangon beszélget a fiú meg a lány. 

Szóról szóra: 

– Egyszóval, hol sült le így? – kérdi a fiú. 

– Nem mondom még egyszer – válaszolja a lány. 

– Kérem szépen. 

– Úgyis elvicceli. 

– Isten bizony, nem viccelek. 

– Már mondtam, hogy a villanytelepi strandon. 

– Egyszóval, ez egy villanysülés? 

Nevetnek. A fiú jobb keze öt ujja végigszalad a lány karján, súlytalanabbul, mint egy madár árnyéka a vízen. A lány elhúzza a karját. A fiú újra végighúzza rajta a kezét. A nevetés elül. 

– Képzelem, micsoda strand az – mondja a fiú. 

– Nagyon szép strand – állítja a lány. 

– Csak gyerekek járnak oda? 

– Inkább csupa felnőtt. Mindjárt mély a víz. 

– Meddig ér magának? –

duruzsol a fiú.

— Ki is van írva: Csak úszóknak.

– Egyszóval eddig ér? – dünnyög a fiú. 

A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyermek- arasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás. Lefejti hasáról a fiú tenyerét, erre az bal kézzel átfogja a lány csuklóját, a lány szabadon maradt keze a fiúét, s úgy összegabalyodik a kezük, mint a szabadfogású cselgáncs birkózásban. Csakhogy ők oly szelíden birkóznak, ahogy egy újszülött kapkod kezével a lába, lábával a keze után; az a négy kéz, vélnéd, egyetlen testnek a tartozéka. 

S halkan, galambi hangon nevetnek. Aztán megint elül a nevetés. 

– Egyszer megnézem azt a strandot – mondja a fiú. 

– Úgyse nézi meg – mondja a leány.

 – Ha mondom.

 – Úgyse. 

– Isten bizony – mondja a fiú. 

– Hogy kell odamenni? 

– A villanytelepnél egy kicsivel tovább. Az van kiírva: „Augusztus Huszadika Strandfürdő.” 

– Nem értem – mondja a fiú, s mintha nehezülne a hangja. 

– Mit nem ért? – kérdi a lány, ő is lassabban, nehezen csordulón. 

– Villanytelepinek hívják? 

– Villanytelepinek. 

Jobb vállán pihen a fiú keze. Nem pihen; lassan elindul lefelé. 

– És Augusztus Huszadikának? 

– Az a neve. 

– Egyszóval, ez a keresztneve. 

Ezen megint nevetnének, de valahogy nem akar világra jönni ez a nevetés, mert a fiú keze becsúszott a fürdőtrikó alá, és ott marad. A leány behunyt szemmel, tétován keresi a fiú kezét, de nem tudja eltávolítani onnan, ahová befészkelte magát. Ezek pontosan egymásba szabottak, a férfitenyér és a női mell. 

– Villanytelepi? – kérdezi a fiú rekedten. 

– Villanytelepi – mondja rekedten a lány. 

– És Augusztus Huszadika – mondja rekedten a fiú.

– Augusztus Huszadika – mondja rekedten a lány.

 

 

 

Kukorelly Endre: A tökéletes mink 

És egyre tovább jut, míg el nem érkezik a rúzsig. 

 

És akkor 

És akkor gyere ide, mondja, ülj le, mondja, és témázgassunk, mondja Mari. 

 

Meddig számít szülinaposnak 

Az egyik legdrágább drogériában törzsvásárló. Pedig keveset vásárol. Sokszor jár be nyálat csorgatni, szagolgatni, tesztereket kipróbálva sminkelni, de spórol. Mégis legutóbb sikerült nagyon jó vásárt csinálnia. Nagy nehezen rászánta magát, hogy megvásárolja a bolt legnívósabb termékcsaládjának legolcsóbb termékét, ami egy arclemosó. Immortelle, a márkanév is megfizethetetlen. Összeszorított fogakkal áll a kasszánál. ’Törzsvásárlói kártyája van?’, kérdi a kisasszony. ’Igen’, válaszol Mari. ’Ó, látom a gépben, nem kapta meg a születésnapért járó ötvenszázalékos kedvezményt!’ ’Hát, nem kaptam meg.’ ’Mikor volt a születésnapja?’ ’Fél éve.’ ’Jaj, de kár, a tavalyi akcióban ez benne volt, nem értesült róla?’ ’Nem, de nekem tavaly volt a szülinapom’, mondja a pénztároskisasszonynak, aki ezen elcsodálkozik.  

 

És el is mondja

Azt akarja elmondani, mondja a Mari, hogy milyen zavarban volt vasárnap, és hogy ezt én észrevettem-e, észreveszek-e ilyeneket, és hogy jól lehülyekurvázta magát utánam. De később azért volt egy kis bocsánat is, mondja, ironikus olvasat, mert ő az ironikus olvasatba való belehajszolódásban jó. Az ördög úgyis utánad tólja talicskán, ezt a Bözse néni szokja mondogatni neki, az anyukájának a nagynénje, aki egyébként gonosz. És ha lenne kis ideje, de nincs, mert holnapra meg kell csinálnia egy dolgozatot az amer. novelláról, akkor felolvasna még bosszúból vagy miből pár obszcén részletet is a naplójából, de most így csak az a kérdés merül föl benne, hogy hát ez nagyon ronda lesz, hogy más lányok is leszopnak-e engem. És hogy ‘na, most ez tényleg undorítóra sikerült’, teszi hozzá, mert lehet, hogy nincs eléggé tisztában a szókinccsel. És hogy nekem viszont, úgy látja, a szőnyegalásöprés megy a legjobban, meg a magyarázat. Az, ahogy magyarázok. 

 

Mit főzzön ma

Mily nehéz kitalálnia napról napra, hogy mit főzzön! Menütervezési szempontok: idény, nyers- anyag, a kamra állapota, alapanyag-beszerzési nehézségek, éhségi fok, fogyókúrás szint, hányan vannak, hol vannak. De Mari tojik minderre, sorra megy a szakácskönyvben, egy hónapja minden áldott nap leves van. 

 

Mari és a szex

Én szexin nézek. Neki csokiszaga van. 

 

Megmondja, honnan tudja, hogy a Louis Vuitton táskája nem hamisítvány 

Köztudott, hogy a legtöbbet hamisított dizájner márka a Louis Vuitton. Ha tengerpartra megy, még elő sem kerül a naptej, mikor máris napozóágya mellett terem egy napszítta árus, karján számtalan LV monogramos táskát lóbálva. Nézi a Mari, de inkább nem is nézi, mind talmi. Közelről ronda, hamar feslik, egyből szétesik. Vannak jó minőségű hamisítványok, drágák is, ezeket nehéz az igazitól megkülönböztetni, ám az avatott szem kiszúrja. Avatott szemmel figyeli a mintát, ha a monogram valahol nem tökéletes, a csat a varrásra kerül, csalással áll szemben. Tudja, hogy Vuitton Lajos bácsi mindig is ügyelt a részletekre.  

 

Csak egy példa 

Például Mari a Lukács cukrászdában tegnap, az csütörtök volt, felnőttesen ült szerinte. És arra gondolt, hogy gyorsabban öregszik, mint én. 

 

 

(Megjelent az Eső című szolnoki irodalmi lap 2012 tavaszi számában.) 

 

Füst Milán Páholy: Örökölt sors

CSALÁDJAINK, TÖRTÉNETEINK
Generációkon öröklődő érzések

Hogyan élnek bennünk rég elsiratott nagyszüleink érzései?
Mert hogy élnek, ha erről mit sem tudunk, akkor is – működnek, hatnak, meghatározzák, ahogy a jelenben érzünk, döntünk, választunk.
Mit adunk át gyerekeinknek a velünk megtörtént élményekből, akár anélkül is, hogy ez tudatosulna bennünk?

Orvos Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében arról mesél, hogyan érthetjük meg magunkat, hogyan segíthet félelmeink, bizalmatlanságunk leküzdésében, ha megismerjük családunk múltját. Mert ami szép és értékes, azt szeretjük, megéljük, őrizzük, és visszük tovább. De a kibeszéletlenség blokkol, az egykori világháborús üldöztetés a jelenben depresszióként jelenik meg, százéves eltitkolt fordulatok pedig pánikérzetet okoznak a mai rokonokban.

Winkler Nóra beszélget meghívott vendégével, Orvos-Tóth Noémivel.

 

Füst Milán Páholy: Párkapcsolati játszmák, avagy Narcissos az Árnyékkertben

A 2019 őszi évadnyitó páholy a párkapcsolati játszmákat járja körül Rubin Eszter Árnyékkert című, fordulatos és felkavaró családregénye kapcsán. Winkler Nóra beszélget az íróval, és Bánki György pszichiáterrel, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című könyv szerzőjével Szenvedélyek, titkok és hazugságok hálózzák be a regényt, amely egy elsöprő szerelemmel kezdődő kapcsolat, konfliktusokkal terhelt, katartikus végkifejletéig ível. A párkapcsolati lét számtalan kényes pontját veszi górcső alá. Hogyan torzítja el az ember személyiségét egy évtizedeken át cipelt súlyos titok, és kerülünk visszafordíthatatlan örvénybe egy rossz döntés meghozatalával, amely újabb rossz döntések láncolatát indítja el, s ezáltal hogyan feslik fel a családon belüli bizalmi hálók szövedéke, amely végül a teljes összeomláshoz vezethet. A női főszereplő zaklatott hátterű, szeretetlen családból származik. Lia zsúfolt, omladozó, nagypolgári lakásban nő fel, ahol a régi dicsőség árnyait a poros sarkokban halmokban álló ruhahegyek alatt konzerválja a Molnár família. A lánynak nincs semmilyen személyes tere, nem ismer határokat, a zongora alatt alszik a nagymamája szobájában. Innen halássza ki későbbi férje, Stark Gyuri. És innen indul útjára, majd bontakozik ki a nárcisztikus személyiség figurája, akinek nincsenek érzelmei, csak szempontjai, aki nem tud kötődni, csak birtokolni.