18. Spinoza Zsidó Fesztivál!! 2020. szeptember 9-24.

18. Spinoza Zsidó Fesztivál 2020. szeptember 9-24.

 

Szeptember 9. szerda 19 óra 
Címzett ismeretlen  – levél-dráma

p r e m i e r

Több, mint 10 éve, 2008 szeptemberében volt a Címzett ismeretlen c. dráma ősbemutatója a Spinoza Színházban – Kulka János és László Zsolt előadásában. A darab írónője valahol a világ végén, az amerikai Oregon államban, már 1938-ban hajszálpontosan feltárta a fasizálódás lassú, rejtett mechanizmusát.
„A szerepet a darab miatt vállaltam el. Elolvastam és megrendített a történet. Úgy éreztem, tovább kell adnom a közönségnek. Talán okulásul”- írta Kulka János még 2010-ben. Sajnos a téma még ma is aktuális, ezért a darabot 2020 szeptemberében új rendezésben, új szereplőkkel újra bemutatjuk.

Szereplők: Hajdú László, Széll Attila
Fordította: Kiss Marianne
Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 10. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen  és a többiek – koncert  

Cohen életművéből a legszebb dalok Fellegi Balázs és együttese előadásában.
Közreműködnek:
Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Bata István – bőgő
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 11. péntek 19 óra
Újévi klezmer-koncert

Klein Judit és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 11. péntek 21(!) óra
Lámpás – este: Kardos Dani – koncert

A Spinoza alatti romkocsmában zsidó elemekkel tarkított-dúsított jazz-, blues-, rock és népzenei koncertek hallhatók. A koncertek este 9-kor kezdődnek.
Belépés díjtalan

 

 

Szeptember 12. szombat 15 óra
Egy kis ember nagy élete

Zoli bohóc  – film (36’)
Zoli bohóc, (született Hirsch Zoltán) a magyar cirkusz-művészet sztárja, zsidó volt és törpe. Produkcióival a fél világot bejárta.  Sokat forgott a pesti éjszakában, imádta a nőket, a kártyát, és a hajnalig tartó mulatozást. Mikor Auschwitzban a gyerekekkel együtt gázkamrába hajtották, még az utolsó percben is a riadt gyerekeknek komédiázott, csak hogy elviselhetőbbé tegye számukra a halált. Gárdos Péter filmet készített Zoli bohóc életéről.
A film vetítése után a télikertben Köleséri Sándor (szintén kisember-színész) beszélget Gárdos Péter filmrendezővel.
Belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött

 

 

Szeptember 12. szombat 19 óra
A Pulitzer-ügy – doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol nyelvtudás és egyetlen cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.
Szereplők:
Joseph Pulitzer: Fodor Tamás

Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra
Dramaturg: Szeredás András
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 13. vasárnap 19 óra
Fagypont alatt – színmű

p r e m i e r

Vándor Lajos Örkény István barátja és író-költő társa volt. Nevét alig ismerjük. Vándort munkaszolgálatra vitték és a günsckircheni tábor felszabadulásának napján, 1945 május 4-én halt meg. Majdnem 32 éves volt. Kevesen tudják róla, hogy költészete mellett színdarabokat is írt.
A 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, felolvasó színházi formában, egyszeri alkalommal mutatjuk be Vándor Lajos ‘Fagypont alatt’ című színművét. A dráma Észak-Quebec tartomány egyik távoli rádió-adóállomásán, 1942-ben játszódik. A Fagypont alatt a megszállottság, a hamisság, az ellenszenv, a hűtlenség és a lelki terror tanulmánya, egészen a gyilkosságig… Három ember összezárva, menekülés kizárva. A darab Magyarországon az 1940-es évek legelején íródott és kétségen kívül az egzisztencialista drámák prototípusa, előrevetítve többek közt Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás 1944 című színművét.
Szereplők: Kern András, Máté Gábor, Vecsei H. Miklós, Lévay Viktória
Írta: Vándor Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Máté Gábor
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 14. hétfő 9 óra
Irodalmi kabaré

versek, kuplék, sanzonok zsidó íróktól, költőktől és zeneszerzőktől Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Radnóti Miklós versei, önmagukban és/vagy megzenésítve. Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és mások dalai.
Közreműködnek: Sajgál Erika, Kovács István, Nagy Attila
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 15. kedd 19 óra
Orosz-zsidó dallamvilág

A ’humorfővárosban’, Odesszában járunk: a tízes és húszas évek zsidó Odesszájában. Az itteni dalokból, kocsmadalokból és viccekből elénk tárul az akkori zsidó világ színessége, gazdagsága. Odesszai kalauzunk és tolmácsunk Fegya, a klezmerkirály.
Közreműködnek: Jávori Ferenc (Fegya), Dunai Tamás
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 16. szerda 19 óra
A világvége zsidó szemmel
Balázs Gábor, eszmetörténész

Ez évben megszokott életünk felborult: hónapokra leállt az egész világ a koronavírus miatt, nyár elején pedig rég nem látott zavargások voltak a nyugati világ jelentős részében. Ez alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mit tanít a zsidó hagyomány a Biblián keresztül egészen napjainkig a világ végéről.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 17. csütörtök 19 óra
Kálmán Imre, az operettkirály

Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja   – státuszt, amivel Bécsben maradva
megmenthette volna  maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni. Ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született fiatal Verát.

Szereplők:

Kálmán Imre: Kovács István
Felesége, Vera: Sajgál Erika
Zongoránál: Nagy Attila
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 18. péntek 19 óra
Ez is klezmer, az is klezmer- klezmer koncert 

Közreműködik: Masa Tamás és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 19. szombat 15 (!) óra
A zsidó gimnázium utolsó osztálya…

És  50 évvel később
film
A zsidó gimnázium utolsó (1944) érettségiző osztályának 50 éves érettségi találkozójáról készült a film.  A film végig kíséri, hogy az osztályból kik maradt életben, továbbá követi a diákok életútját, hogy kiből mi lett, lakjék ma Magyarországon, Amerikában vagy Izraelben.
Írta, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 19. szombat 19 óra
Frida – zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida: Herczenik Anna
Diego: Hábetler András
Jelmez: Dia Veréb
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Szövegkönyv: Ann Silberberg
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 15 (!) óra
Szenes Hanna

zenés játék Szenes Hanna életéről – saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.
Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 19 óra
Lola Blau – egyszemélyes musical 

Galambos Erzsi 1984-ben készült musicaléből
Lola Blau, bécsi színésznő, zsidó származása miatt Amerikába kénytelen menekülni. A háború után visszatér hazájába, ahol ismét csalódás vár rá. A Lola Blau pesti bemutatása körül számos kulisszatitok keringett. A filmrészletek előtt, alatt és után ezekről mesél Galambos Erzsi Kalmár Tibornak.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 21. hétfő 19 óra
Herzl   – kávéházi dráma

A Spinozától  csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Szereplők:
Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László
Jelmez: Veréb Dia
Írta: Sándor Anna és Forgách András
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 22. kedd 19 óra
Kétfajta teremtéstörténet

Gábor György és Frölich Róbert
A Biblia, Mózes első könyve, két különböző teremtéstörténettel kezdődik: Ádám és Éva története az egyik,  ’ Isten 7 nap alatt teremtette a világot ’–  a másik. A két szakember egyrészt vallási szempontból (Frölich Róbert),  másrészt világi szemmel (Gábor György)  értelmezi a kétfajta teremtéstörténetet. Mindezt képi ábrázolások kísérik.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 23. szerda 19 óra
A pesti zsidóság a Fortepan archívum képein

Török András, várostörténész
Fortepan: közösségi fotóarchívum. Mit jelent ez?  És miért ingyenes? És miért nem szeretik a múzeumok és a levéltárak? Melyik a Fortepan legviccesebb,  reklámot ábrázoló képe? Hogyan viszonyul a Fortepan a holokausztfoto.hu projekthez?  Ezekről mesél nekünk Török András, valamint a Fortepan képein keresztül bemutatja  a pesti (erzsébetvárosi) zsidó életet.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 24. csütörtök 19 óra 
Szerelmünk, Sisi – monodráma

p r e m i e r
Erzsébet királyné, azaz Sisi élete más megvilágításban: Miért vonzódott Sisi a zsidósághoz? Miért volt kedvenc költője a zsidó Heine? Miért ragaszkodott a magyar-zsidó oktatójához, Falk Miksához? Mi volt Sisi véleménye a Monarchia jelenéről és jövőjéről? Miért szerette Sisi különösen a magyarokat? És még számos kérdés, amire a monodráma keresi a választ.
Előadja: Gubik Ágnes
Írta: Nógrádi Gábor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3000,-

Elindult a Smonca, a Mazsike podcastja!

A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele. De mi nem csak fecsegünk. Fontos dolgokról beszélgetünk könnyedén, mindenről ami kultúra, kicsit is zsidó, egyszóval, ami az élet. 

A Smonca állandó háziasszonya: Dohi Gabriella. 

 

 

 

 

 

 

 

Az első adás vendége Simonovics Ildikó, muzeológus, divattörténész. Szakterülete a női divat a szocializmusban. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kurátora, ahol Rotschild Kláráról készített kiállítást. Kutatásáról könyvet is írt  Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor címmel.

Az első adás itt hallgatható:

https://anchor.fm/mazsike/episodes/Simonovics-Ildik-a-Rotschild-Klra-killts-kurtora-edp8io

 

 

 

 

 

Mi is az a podcast?

A podcast alapvetően olyan mint egy rendszeresen jelentkező rádióműsor, amelynek újabb és újabb adásait („epizódjait”), akkor hallgatod meg, amikor kedved tartja. Csak éppen nem az „éteren” keresztül, hanem online, az interneten. És persze ingyen, hiszen nem kell fizetni érte semmit. Ráadásul, ha nincs épp időd egy teljes adásra („epizódra”) bármikor félbehagyhatod, és akár folytathatod hallgatását a következő héten is. (A podcastalkalmazás megjegyzi, hol tartottál a műsorban, úgyhogy egyből ott folytathatod a műsor hallgatását, ahol abbahagytad.) Így tudod hallgatni főzés közben, autóban, metrón és autóbuszon, vagy éppen a konditeremben is. (Forrás: https://azeletmegminden.hu/mi-az-a-podcast/#radioingyen )

 

A Smonca havi rendszerességű adásait publikáljuk a Mazsike Facebook oldalán, a honlapunkon (mazsike.hu), valamint elérhetőek az alábbi applikációkban is:

  • Spotify
  • Apple Podcasts
  • Breaker
  • Castbox
  • Google Podcasts
  • Overcast
  • Pocket Casts
  • RadioPublic

 

Emberségről példát… – Metró Galéria kiállítás a Magyar Holokauszt Emléknapra

Az „Emberségről példát…“ kiállításunk a Raoul Wallenberg Emlékévben készült, és a megyarországi embermentők tevékenységét, a cionista ellenállást mutatja be.

Füst Milán Páholy: Szupersztárok vakufényben

A Füst Milán Páholy decemberi estjéhez a 2B Galériát választottuk helyszínnek, mert a kerekasztal témája a múlt századi, zsidó származású fotósok köre; karrierek, stratégiák, lehetőségek – Keleti Éva fotóslegenda, Szarka Klára kurátor és Kincses Károly fotótörténész voltak Winkler Nóra beszélgetőtársai.

 

Világok között – Vajda Lajos élete és művészete és a „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete

FINISSZÁZS

Világok között – Vajda Lajos élete és művészete és a „Mégis legyen kiállítás…” – Vajda Júlia élete és művészete kiállítások záró hétvégéje 

2019. március 30., szombat

11 óra

Kurátori tárlatevzetés Szabó Noémivel a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításban.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

16 óra

Vajda Lajos és Vajda Júlia szerelme
Nyáry Krisztián, író tárlatvezetése
 és Festői szerelmek című könyvének dedikálása a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon.
Belépőjegy: 1400 Ft.

 március 31., vasárnap

Helyszín: Ferenczy Múzeum, 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.

11–13 óra

A világ leges-leges-legnagyobb rajza
Családi délelőtt a Világok között – Vajda Lajos élete és művészete kiállításon
Vasárnap 11 és 13 óra között együtt alkotjuk meg a létező legnagyobb szénrajzot! Közben elfoglaljuk a kiállítótereket, kollázsokat és különleges réteges rajzokat készítünk. Várjuk a gyerekeket, családokat!
(14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

15 óra

Tárlatvezetés a Vajda Lajos-kiállításban Petőcz Györggyel, a kiállítás társkurátorával
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

16 óra

Vajda Lajos és a változó zsidó identitástudat
Kerekasztalbeszélgetés Horváth Ágnes irodalmár, műkritikussal, S. Nagy Katalin művészettörténésszel, Petőcz György művészeti íróval, Szabó Noémiművészettörténésszel és Véri Dániel művészettörténésszel. A beszélgetés moderátora: Winkler Nóra.
Belépőjeggyel látogatható (14 éves kor alatt ingyenes a belépés).

http://www.muzeumicentrum.hu/vajda-finisszazs/

Részvétel a világban, Szentendre szelleme, sors és művészi életút

Szentendrei élmények Vajda Lajos körül

Időpont: 2019 március 3. vasárnap

11.30 vezetett séta Szentendre zsidó emlékei, helytörténeti pontjai között Klein László vezetésével, majd
egyéni ebédelési lehetőség
15.00 Topor Tünde és Winkler Nóra páros vezetése Vajda Világok között kiállításán
16.00 Egy kiállítás képei / A felmutatott ujj– kerekasztalbeszélgetés a kiállításban
Kalandosan megszerzett művek, ötven év után most először látható festmények.
Hogyan dől el, melyik lesz egy kiállítás központi képe, mennyiben rendezi
önmagát is egy tárlat? Vajda megítélése az ötvenes években hogyan alakult és ez
mit üzen számunkra, a jelenben? – Kerekasztalbeszélgetés izgalmas kurátori
adalékokkal, történeti-művészeti háttérrel, és a képek mögötti kulisszákkal.

Vendégeink:
Szabó Noémi, a kiállítás kurátora,
Topor Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője
A beszélgetést Winkler Nóra vezeti

//

Helyszín: Ferenczy Múzeum Centrum, Szentendre, Fő tér 2-5
Szervezők: Ferenczy Múzeum Centrum, Magyar Izraeli Baráti Társaság Kulturális
Egyesület Szentendre, Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Artmagazin
Találkozási pont a sétához: HÉV végállomás Szentendre

A sétán való részvétel ingyenes, a tárlatvezetésen és a kísérő beszélgetésen pedig
aznap vásárolt érvényes múzeumi belépővel vehet részt.
Várjuk szeretettel a programon, bármely pontján is kapcsolódik be!

Winkler Nóra a januári Füst Milán Páholyról

“Nem lehetek elég hálás azért, hogy ma megcsinálhattam a Történetmesélés estet. Hogy az a munkám, hogy egy teltházas teremben négy brilliánsan okos, szenvedélyes, érzelmes embert kérdezek arról, ami annyira érdekel. Hogy mi egy múzeum dolga a történetmeséléssel, hogyan áll fel egy kiállítás, hol dől el, látványosan, drámaian kell-e mutatni, vagy pont a nagy csendek és letisztultság tesz erőssé egy anyagot. Hogy egyetlen tárgyban mennyi történet, kérdés, állapot, élet sűrűsödik. Rengeteg múzeumcsinálási és nézői szempont jött fel, számos szellemes, elgondolkodtató egyedi meglátás, megcsinált kiállítások emlékei, és ahogy ezek hatni tudnak. A zárókörben azt kértem, mondjanak egy-egy olyan művet, ami a munkájukben előjött, amiben a magyar zsidóság története olyan erővel jelenik meg, hogy az sokévnyi dokumentum, kutatás, és tárgy tengeréből is kiemelkedik. Ha csak ezt az egy kört, a kiválasztott tárgyak gyönyörűen, fájóan, történelmien, családilag gazdag történetét meghallgatom, már akkor úgy érzem, érdemes volt, pedig az tíz perc volt két szuper órából. “Nem gondoltam, hogy ennyiféle rétege van egy kiállítás születésének + visszajött a kedvem az élethez + még órákig maradtam volna + ez egy csoda volt + köszönöm, hogy hallhattam” – ilyenekkel jött hozzánk a közönség utána. Toronyi Zsuzsa, Gyekiczki András, Csorba László, Gábor György – köszi. Atyaúristen, ez fantasztikus este volt.”

Síp12 Galéria: Arc-Kép-Más

ARC–KÉP–MÁS

A Síp12 Galéria és közösségi tér legújabb tárlata részben folytatja kiállításrendezési koncepciójának hagyományát, és egyúttal szakít is vele. A Hiányjelek és a Saját szoba műveivel ellentétben az Arc–kép–más képei kizárólag a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből származnak, de ezúttal is egy kiemelt alkotás szolgál felütésként, kérdésfelvetésként a többi mű értelmezéséhez. Ez a kiemelt műalkotás most egy rabbi betűkből megrajzolt portréja, úgynevezett mikrográfiája. (A képversre emlékeztető ábrázolásmód a zsidó vallásban az emberábrázolás tilalma miatt jött létre.) A mostani kiállítás a zsidó vallás ismert tilalmát – „Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn, és ami a földön van, alant, és ami a vízben van, a föld alatt. Ne borulj le előttük és ne szolgáld őket…” (2Mózes 20:4-5., 5Mózes 5:8-9.) – a huszadik század képzőművészeti és társadalomtörténeti szemszögéből közelíti meg. Az emberalak vagy arc ábrázolását a tárlat tehát olyan szempontból vizsgálja, hogy az itt bemutatott arcképek hogyan jelenítik meg a zsidó identitás hagyományait, feszültségeit, sokrétűségét vagy éppen az identitás hiányát. Hogyan ábrázolják önmagukat a huszadik századi zsidó származású művészek, önábrázolásuk milyen módon vall zsidóságukról? Hogyan függ össze a portré, az emberalak-ábrázolás és az önarckép a zsidó identitás vállalásával (vagy elrejtésével) és tragikumával a huszadik században?
A kiállított alkotások első csoportját a század elején készült, a valláshoz és a hagyományhoz köthető portrék alkotják: a jelentős grafikusművész Erdei Viktor, a kisinyovi pogromokat is megörökítő Abel Pann és a zsidó élet mindennapjait megrajzoló Kauffmann Izidor művei. A második csoport képeit a magyar társadalomba asszimilálódott művészek festették: nyakkendős, polgári külsőt mutató, polgári kötődésű – ám igen karakteres arcokat és arckifejezéseket ábrázoló – művek ezek, mint például Scheiber Hugó önarcképe. A harmadik csoport alkotásai a zsidótörvények időszakában és a holokauszt idején születtek. Bálint Endre a szentendrei iskola nonfiguratív ábrázolásmódja mellett visszanyúl a zsidó vallás motívumaihoz, Farkas István, Anna Margit, Vörös Géza művein viszont a maszk, az arctalanság vagy az elidegenedett, megmerevedett arc dominál. Mit jelképez az a gesztus, amely az arcábrázolás helyére az arctalanságot állítja, és ábrázolható-e egyáltalán a trauma, megjeleníthető-e az elidegenedett önkép? Bán Kiss Edit, Gedő Ilka, Lukács Ágnes alkotásai Auschwitz, illetve a gettó képeivel már a trauma ábrázolhatóságának adornói kérdését vetik fel. A kiállítás lezárásaként láthatjuk Valkó László – saját vonásait töredezettnek mutató – önarcképét. A nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1982-ben készült mű Pauer Gyula „pszeudo” műveinek hatását hordozza magán, és az önábrázolás kortárs megvalósításának egyik útját jelenti.

A kiállításon látható művészek névsora:

Anna Margit, Bálint Endre, Bán Kiss Edit, Czóbel Béla, Csabai-Ékes Lajos, Erdei Viktor, Farkas István, Földes Lenke Gedő Ilka, Gedő Lipót, Kaufmann Izidor, Kádár Béla, Lukács Ágnes, Abel Pann, Scheiber Hugó, Valkó László, Vörös Géza.

Az Arc–kép–más. Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin című kiállítás megtekinthető: 2018. október 26 – december 9.

Kurátor:
Farkas Zsófia művészettörténész
Helyszín: Síp12 Galéria és közösségi tér
Cím: 1075 Budapest, Síp u. 12.

A barbárság diadala

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor egy szimbolikus helyre hívja az irodalom kedvelőit, hogy szabadtéri felolvasással emlékezzünk az egykor betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

Felolvasnak többek között: Kukorelly Endre, Erdős Virág, az SZFE hallgatói. Megzenésített verseket ad elő. Gerendás Péter

Helyszín: Budapest Városarculati Nonprofit Kft. Projekt Galéria
1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 16.

Időpont: június 15. 18.00