Síp12 Galéria: Arc-Kép-Más

ARC–KÉP–MÁS

A Síp12 Galéria és közösségi tér legújabb tárlata részben folytatja kiállításrendezési koncepciójának hagyományát, és egyúttal szakít is vele. A Hiányjelek és a Saját szoba műveivel ellentétben az Arc–kép–más képei kizárólag a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből származnak, de ezúttal is egy kiemelt alkotás szolgál felütésként, kérdésfelvetésként a többi mű értelmezéséhez. Ez a kiemelt műalkotás most egy rabbi betűkből megrajzolt portréja, úgynevezett mikrográfiája. (A képversre emlékeztető ábrázolásmód a zsidó vallásban az emberábrázolás tilalma miatt jött létre.) A mostani kiállítás a zsidó vallás ismert tilalmát – „Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn, és ami a földön van, alant, és ami a vízben van, a föld alatt. Ne borulj le előttük és ne szolgáld őket…” (2Mózes 20:4-5., 5Mózes 5:8-9.) – a huszadik század képzőművészeti és társadalomtörténeti szemszögéből közelíti meg. Az emberalak vagy arc ábrázolását a tárlat tehát olyan szempontból vizsgálja, hogy az itt bemutatott arcképek hogyan jelenítik meg a zsidó identitás hagyományait, feszültségeit, sokrétűségét vagy éppen az identitás hiányát. Hogyan ábrázolják önmagukat a huszadik századi zsidó származású művészek, önábrázolásuk milyen módon vall zsidóságukról? Hogyan függ össze a portré, az emberalak-ábrázolás és az önarckép a zsidó identitás vállalásával (vagy elrejtésével) és tragikumával a huszadik században?
A kiállított alkotások első csoportját a század elején készült, a valláshoz és a hagyományhoz köthető portrék alkotják: a jelentős grafikusművész Erdei Viktor, a kisinyovi pogromokat is megörökítő Abel Pann és a zsidó élet mindennapjait megrajzoló Kauffmann Izidor művei. A második csoport képeit a magyar társadalomba asszimilálódott művészek festették: nyakkendős, polgári külsőt mutató, polgári kötődésű – ám igen karakteres arcokat és arckifejezéseket ábrázoló – művek ezek, mint például Scheiber Hugó önarcképe. A harmadik csoport alkotásai a zsidótörvények időszakában és a holokauszt idején születtek. Bálint Endre a szentendrei iskola nonfiguratív ábrázolásmódja mellett visszanyúl a zsidó vallás motívumaihoz, Farkas István, Anna Margit, Vörös Géza művein viszont a maszk, az arctalanság vagy az elidegenedett, megmerevedett arc dominál. Mit jelképez az a gesztus, amely az arcábrázolás helyére az arctalanságot állítja, és ábrázolható-e egyáltalán a trauma, megjeleníthető-e az elidegenedett önkép? Bán Kiss Edit, Gedő Ilka, Lukács Ágnes alkotásai Auschwitz, illetve a gettó képeivel már a trauma ábrázolhatóságának adornói kérdését vetik fel. A kiállítás lezárásaként láthatjuk Valkó László – saját vonásait töredezettnek mutató – önarcképét. A nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1982-ben készült mű Pauer Gyula „pszeudo” műveinek hatását hordozza magán, és az önábrázolás kortárs megvalósításának egyik útját jelenti.

A kiállításon látható művészek névsora:

Anna Margit, Bálint Endre, Bán Kiss Edit, Czóbel Béla, Csabai-Ékes Lajos, Erdei Viktor, Farkas István, Földes Lenke Gedő Ilka, Gedő Lipót, Kaufmann Izidor, Kádár Béla, Lukács Ágnes, Abel Pann, Scheiber Hugó, Valkó László, Vörös Géza.

Az Arc–kép–más. Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin című kiállítás megtekinthető: 2018. október 26 – december 9.

Kurátor:
Farkas Zsófia művészettörténész
Helyszín: Síp12 Galéria és közösségi tér
Cím: 1075 Budapest, Síp u. 12.

A barbárság diadala

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor egy szimbolikus helyre hívja az irodalom kedvelőit, hogy szabadtéri felolvasással emlékezzünk az egykor betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

Felolvasnak többek között: Kukorelly Endre, Erdős Virág, az SZFE hallgatói. Megzenésített verseket ad elő. Gerendás Péter

Helyszín: Budapest Városarculati Nonprofit Kft. Projekt Galéria
1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 16.

Időpont: június 15. 18.00

Féner Tamás kiállítása a Csányi5-ben

Féner Tamás: „és beszéld el fiadnak…”

válogatás az 1983-as kiállítás anyagából

 

Megnyitó: május 17., csütörtök 18 óra

a kiállítást megnyitja Donáth László

 

 

Féner Tamás 1983-ban állította ki „…és beszéld el fiadnak…” című fotósorozatát a Néprajzi Múzeumban, az akkori kor zsidó életének fontos, művészi erejű dokumentumait. A kiállítás anyagából összeállított album, amihez Scheiber Sándor professzor írt pontos és értő szöveget, sokunk könyvespolcán szerencsére ma is ott található. A képek később az Országos Széchenyi Könyvtár fotótárába kerültek, de most, erre az alkalomra megkaptuk őket, hogy segítségükkel felidézhessük, és újra rácsodálkozhassunk a magyar zsidóság közel negyven évvel ezelőtti színes világára. A fotók jelentős része a pesti zsidó negyedben készült, az egykori gettóban, ott ahol Féner felnőtt; a helyszínhez fűződő máig elevenen élő emlékeiről így ír a művész: „Zsila-büla bábuská, zsila-büla gyeduska. Volt egyszer egy nagyanyó, volt egyszer egy nagyapó. Volt egyszer egy Berger bácsi aki kasszír volt a dobharmincötben, a kóserájben, a hússzékben, szóval a kóser hentesnél. Mi ugyan a Klauzál téri csarnokban levő kóserájba jártunk, de ez itt nem fontos. Dehogynem fontos, de erre most nem térnék ki. Szóval ott tébláboltam a környéken. Tizenkét évig jártam arra iskolába, Wesselényi, Kazincki (sic!), Barcsay. Hogy rövidítsem az utat, bementem a dobharmincöt kapuján, kijöttem a Kazincki utcain. Télen egy kicsit megálltam az udvarban, mert egy ablakból, a pincéből jó meleg jött, az volt a sütöde. Melengettem a fenekem. Szóval a Berger bácsi. Ahogy ott nézelődöm, próbálom keresni, már – már reménye-vesztetten, a régi látványt. Végig az utcán autók, emberek. Kijött a kóserájből Berger bácsi. Nem ismersz meg?  én vagyok a Berger Gyuri papája. Ja, a Berger Gyuri. Akivel Wesselényibe jártunk, míg azt meg nem szüntették. Aki a Kazincki és – akkor még – Király utca sarkán lakott, akinek volt felhúzható tankja, riasztópisztolya is. Szóval a Berger bácsi. Apád? Anyád? Mi van velük? Hallottad?  már rég nem a Kollmann a rabbi a Vasváriban – oda jártunk – most a Schweitzer van ott. Ki él, ki halt, egy lélegzetre. Igen, megértettem, nem az utcát kell fényképezni, hanem hogy mi történt a Vasváriban azóta, hogy elköltöztünk a Királyból.”

Cím: Csányi utca 5., Budapest VII. kerülete, 1077

Fehér László – Emléknyomatok

Tárlatvezetés és beszélgetés

Időpont: április 5., 16.00

Helyszín: Fészek Galéria (1073 Budapest, Kertész utca 36.)

 

Az április 8-áig nyitvatartó tárlat a művész 65. születésnapjához igazodik, és egyben annak megnyitóján került bemutatásra Emléknyomatok című albuma.

A kiállításon tagjainkat és az érdeklődőket maga a művész vezeti körbe, majd ezt követően Emőd Péter művészeti íróval fog beszélgetni.

Márciusi hírlevelünkben így ír Emőd Péter az alkotóról:
“65. születésnapján köszöntjük Fehér Lászlót, a kortárs magyar piktúra egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert mesterét. Életműve, ami a jövőben minden bizonnyal még sok nagyszerű festménnyel és grafikával gazdagodik, könnyen fejezetekre bontható, a legfontosabb azonban nem az, ami e fejezeteket elválasztja egymástól, hanem ami összeköti őket, s amit munkásságának avatott ismerője, Alekszandr Borovszkij így fogalmazott meg: „Fehér László a határhelyzet művésze, aki fájdalmasan éli meg, hogy elkerülhetetlen a választás. A választás a múlt és a jövő között. A tudatállapotok és az annak megfelelő látásmód között. A hiperrealizmus és a derealizáció között.”

 

A belépés díjtalan.

Hiányjelek – Tárlatvezetés Farkas Zsófi kurátorral

Ország Lili és Fábián Noémi egyaránt a zsidó kultúra írásos hagyománya felől közelít a zsidó identitáshoz, kultúrához, emlékezethez. Mindkét művész alkotásaiban fontos szerepet kap az írás és a kép kapcsolata – a zsidó kultúra írásos jel- és nyomhagyása. Az írásjelek szakrális tartalom helyett mindkettejüknél inkább az írott kultúra jeleként, a múlt roncsoltságának, rétegzettségének szimbólumaként jelennek meg, gesztusszerű elemként. Míg Ország Lili művei a kollektív emlékezet „mementói”, addig Fábián Noémi a személyes múlt feldolgozására helyezi a hangsúlyt. A Zsidó Levéltár Héber betűk című kiadványa a gyűjteményünkben található művek és tárgyak héber felirataival foglalkozik, kiállításunk tehát egy, már megkezdett kutatáshoz is kapcsolódik, ezúttal a képzőművészet eszközeivel.

Szeretettel várunk mindenkit a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár újonnan nyílt közösségi terében, ahol a képek különleges világát Farkas Zsófiával, a kiállítás kurátorával barangoljuk be!

Időpont: 2018. február 8. 15.30

Helyszín: Síp 12 Galéria (1075 Síp utca 12.)
Belépődíj nincs, további információ: mazsike@gmail.com

Novemberi tárlatvezetések

CAPA IN ISRAEL

Robert Capa a világhírű magyar fotóriporter mindenütt ott volt a világban, ahol történt valami. Híres mondása volt: “Ha nem jó a felvétel, akkor nem voltál elég közel.”, ennek szellemében élt és dolgozott. Ott volt a spanyol polgárháborúban, a japán-kínai háborúban, a szicíliai és a normandiai partraszállás első vonalában, a lebombázott és felszabadult Budapest, Sztálingrádban, a számára végzetes vietnami háborúban. És végül, de nem utolsósorban: Izrael állam születésekor.

Válogatás Robert Capa Izraelben készült képeiből. Egyesületünk tagjai és az érdeklődők számára közös tárlatlátogatást szervezünk.

 

A kiállítás megtekintése után a Capa Központ szalonjában beszélgetünk a látottakról Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművésszel és Gábor György vallásfilozófussal.
A kiállításra a belépődíj 1.000 Ft.

Kérjük, hogy részvételi szándékát a mazsike@gmail.com címen november 20-ig jelezze.

Cím: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, 1065 Budapest, Nagymező utca 8.

Időpont: 2017. november 21-én, kedd 15 óra

 

KAPUZÁRÁS PÁNIK NÉLKÜL – EXKLUZÍV LÁTOGATÁS A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

Mielőtt a Múzeum összepakolja teljes gyűjteményét és a Kossuth téri gyönyörű műemlék
épületet ismét a Kúria – a legfelsőbb bírói testület veszi birtokba, civilként még utoljára bejárható
az épület. A MAZSIKE tagjainak abban a kivételes helyzetben lesz része, hogy a Hauszmann Alajos tervezte palota legtitkosabb zugaiba is betekintést nyerhetnek. A vendégeket Dr. Szarvas Zsuzsa főigazgatóhelyettes asszony (A Kő kövön… tárlat vezető kurátora) fogadja majd, így lehetőség nyílik betekinteni a zsidó gyűjtemény anyagába is. Az épületben Sedlmayr Krisztina muzeológus asszony
kalauzolja a csoportot, a kulisszák mögé pedig a kerámia gyűjteményben tett látogatással fogunk
betekinteni Vida Gabriella kurátor asszonnyal.

Időpont: 2017. november 29., 15 óra
Kérjük, hogy részvételi szándékát a mazsike@gmail.com címen november 27-ig jelezze.

Had Gadja a 2B Galériában

Kiállítás kortárs művészek alkotásaiból 2017.04.18-05.19. között a 2B Galériában

Rendhagyó felkészülés a széder-estére – látogatás az egyiptomi gyűjteményben

Dátum: 2017.04.06. 15:00, Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Részvételi díj: múzeumi belépő + egységesen 850,- Ft

Mazsike-tárlatvezetés az Ország Lili kiállításon a Nemzeti Galériában

Időpont: 2017.01.17., kedd, 15:00. Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria. Részvételi díj: a tárlatvezetés díjtalan, a belépőjegy egyénileg megváltandó

Téli kulturális séta és berlini előzetes: egyéni tárlatvezetés a Virág Judit Galériában

Tárlatvezetéssel egybekötött kulturális séta, Időpont: 2016.11.24., 15:00 óra, részvételi díj: 1500,- Ft, Mazsike-kártyával 500,- Ft.