Kell -e nekünk terápia?

május 17.

Retikül – Női irodalmi Szalon

Májusi 24-ei Retikül estünkön Gina B. Nahai: A csend fátyla című regénye kerül a nagyérdemű közönségünk elé. Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színművésznő, gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Gina B. Nahai: A ​csend fátyla
A perzsa-iráni-zsidó hagyományokról ha tudunk is valamicskét, csak a férfiak oldaláról. Az Amerikában élő, iráni-zsidó származású írónő felkavaró hősei nők, akiknek életére egy réges-régi családi tragédia árnyéka vetül. Ezek a varázslatos asszonyok egymást követő nemzedékek során át próbálnak véget vetni a családjukat sújtó balsorsnak, szenvedésnek, bánatnak. Különös, ​ismeretlen, egzotikus világot tár fel ez a regény. Központi alakja Angyal Roxána, akit kislányként ismerünk meg, s aki felnőve szabadulni akar a nyomasztó családi örökségtől, ezért egy éjszaka felrepül Teherán csillagokkal teljes, hívogató egére, magára hagyva ötéves kislányát, Lilit, szomorú szemű férjét, Szorábit, és minden bánatának-örömének okozóját, Eretnek Teimúrt. Miközben sorsának alakulását követjük nyomon, talányos-jelképes nevű szereplők sorával ismerkedhetünk meg, mint például Hold Mirjammal, Macska Alexandrával, Mercédesz Művésznővel, Kocsonya Jákobbal. Az írónő tárgyi felkészültsége, sokszínű képzeletvilága, árnyalt stílusa és finom érzékenysége magával ragadó olvasmányt teremtett, mely hosszú ideig vezette a Los Angeles Times sikerlistáját.

„ Hajnalban, miután a köd feloszlott, a Nap Teherán fölé emelkedett, de a gettó házait és utcácskáit nem világította meg: a zsidók fölött szürkéskéken borongott az ég, mint a bibliai özönvíz idején….
A muzulmánok, mint mindig, most is meg voltak győződve arról, hogy a „hitetlenek” valami boszorkányságot műveltek az éggel és a földdel, ezért gyülekezni kezdtek a gettó hét kapuja előtt. Belépni nem mertek, mert attól féltek, hogy ha szentségtelen földre lépnek, tőrbe csalja őket a varázslat. Egész nap a falaknál ácsorogtak – s eközben a zsidók a Kaszpi-tenger vizéről álmodtak.
Egyedül csak Zsuzska feküdt ébren, karjában tartva újszülött kislányát, Roxánát.
Este hétkor felkelt a Nap, s attól fogva nappal és éjszaka rendje örök időkre megváltozott a teheráni gettóban.”

 

Helyszín: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9., Vallai-kert

Időpont: 2018.05.24., 19 óra
Jegyár:1500 Ft; Mazsike kártyával: 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com

Költészet napi est az ÉLET ÉS IRODALOMMAL

Költészet napi est az Élet és Irodalommal

A költészetnek, ez vitathatatlan tény, van ünnepe Magyarországon. Néhány éve készített felmérés bizonyítja, hogy a hagyományosan április 11-re, a talán legnagyobb huszadik századi magyar költő, József Attila születésnapjára eső Költészet Napján nemcsak azokat foglalkoztatja a vers, akiknek valamilyen módon napi szinten van közük hozzá (írják nekik vagy írják, tanulnak róla vagy tanítják, gondoskodnak róla, hogy létezzen, törődnek vele, hogy minél többekhez jusson el). A Költészet Napján jelentősen nagyobb számú embernek jut eszébe legalább egy pillanatra vagy távoli asszociációként a vers, a költészet, az irodalom — ezen a napon talán még azokban is megmoccan valamilyen régi emlék, akik iskolás koruk óta nem olvastak verset. De vajon vannak-e a költészetnek hétköznapjai? Mi történik a verssel, amikor senki nem gondol az ünneplésükre, hogyan jönnek létre, hogyan találnak olvasóikra? Hogyan lesz a kortárs versből klasszikus, a későbbi irodalmi kánonban helyét kiérdemlő darab, és fordítva, hogyan lehet az irodalomtörténeti klasszikusokat élővé tenni a mai olvasó számára? Lehet-e ünnep a hétköznap, és hétköznap-e az ünnep? A MAZSIKE és az Élet és Irodalom közös szervezésében megrendezett költészetnapi est április 9-én ezekre a kérdésekre és sok másikra keresi a választ, az ÉS-ben rendszeresen publikáló költők újabb generációja három kiemelkedő képviselőjének a részvételével, Szabó T. Annával (1972), Babiczky Tiborral (1980) és Borda Rékával (1992). A beszélgetést az ÉS versrovatának szerkesztője, Csuhai István vezeti.

Helyszín: Kőleves (1075 Budapest, Kazinczy utca 41.)

Időpont: 2018. április 9., 19.00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

Füst Milán Szellemi Páholy március 21-én

Éles szemmel, biztos ízléssel…

A 20. század modern magyar képzőművészetének, iparművészetének, a világot másként látó és újszerű módon alkotó művészeinek útját biztos kézzel egyengették azok, a zömében zsidó műpártolók, műgyűjtők, mecénások és műkereskedők, némelyikük maga is alkotó, akik világszínvonalú gyűjteményeket hoztak létre klasszikus és modern művekből, műtárgyakból.

Gyűjteményeinek és személyes sorsuknak is tragikus fordulatokat szánt a történelem.

A 20 század első felének erről, a magyar képzőművészet történetének izgalmas és drámai korszakáról beszélgetünk Molnos Péter művészettörténésszel és Haas János műgyűjtő, galéria tulajdonossal március 21-én, szerdán este 6 órakor a parksarokban (XIII. Pozsonyi út 36.). A beszélgetés vezeti Hamvay Péter a HVG munkatársa.

Pódiumest József Attila verseiből és prózáiból

ELŐZETES REGISZTRÁCIÓ: mazsike@gmail.com

“Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz…”

TÓTH PÉTER LÓRÁNT, Radnóti-díjas versmondó, versvándor pódiumestje József Attila verseiből és prózáiból

Egy, a vonatát lekésett egykori lelenc ember kényszerű várakozása: kimondott belső monológok a külvilágnak, a hallgatóknak, az együtt utazóknak.

Új fajta József Attila – kép: szeretetről, hitről, békéről és meg nem alkuvásról.

HELYSZÍN: RS9 Vallai kert (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9.)
IDŐPONT: 2018. február 21., 19.00
JEGYÁR: 1500 Ft, Mazsike kártyával 1200 Ft

FÜST MILÁN PÁHOLY – Heltai naplójáról Bálint Andrással

FÜST MILÁN PÁHOLY a Parksarokban

február 15-én, csütörtökön 18 órakor

A PÁHOLY vendége ezúttal BÁLINT ANDRÁS Kossuth-díjas színművész

Ritka alkalom, amikor a színész a páholyban foglal helyet, de ez más féle páholy.

Bálint András egyébként is szeret különleges helyeket elfoglalni. Így foglalt el egy széket a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, ahol előadóművészi, versmondói, szerkesztői, rendezői tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával.

Egyik legutóbbi szerepében különösen nagy volt a jelentősége annak, ahogy jelképesen és valóságosan is belebújt Heltai Jenő kabátjába. Mindnyájunk számára valódi felfedezés volt a szerző 1944-195 között íródott naplója, amely azóta már könyvként is kézbe vehető.

Heltai Jenő naplójegyzeteinek kezdő sora minden esetben két szám: a német megszállás és a sárga csillag viselésének száma, egyfajta furcsa visszaszámlálás, aminek a végét a szerző még nem sejthette, mi pedig már tudjuk a végét. Ezért is fogja meg az olvasót az a különös világlátás, a Heltaira oly jellemző szarkazmus, irónia és bölcsességgel párosuló humor, ami sokak szerint oly jellemző a zsidóságra.

Erről beszélget a Füst Milán Páholyban Bálint Andrással Szegő János a kötet szerkesztője. Szokás szerint Heltai Jenő naplója a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Azt is tudatjuk a nagyérdeművel, hogy aki kedvet érez a Radnóti Színházban az előadás megtekintésére, utoljára március 8-án teheti meg. A Páholyban február 15-én korlátozott számban jegyek kaphatóak az előadásra.

A Páholy időpontja: 2018. február 15. 18.00 

Helyszín: Parksarok (1137 Budapest, Pozsonyi út 36.)

Belépő: 1200 Ft; Mazsike kártyával 900 Ft.

Előzetes regisztráció: mazsike@gmail.com

(Fotó: Dömölky Dániel)

Újra indul a Füst Milán Páholy – Első vendég: Konrád György

KONRÁD GYÖRGY: FALEVELEK SZÉLBEN – ÁSATÁS 1.

Az újrainduló Füst Milán Páholy első vendége
KONRÁD GYÖRGY,
akivel Dési János beszélget,
bevezetőt mond: Benedek István Gábor.

Az est folyamán a műből felolvas:
HEGEDŰS D. GÉZA

Konrád György új regényfolyamának első kötete képzettársítások, visszaemlékezések, elmélkedések és fantáziajátékok sorozata. Folyamatos utazás egy életrajz és egy életmű fontos állomásai között az írói szabadság átszállójegyével. Így jutunk el Berettyóújfalutól Budapesten és Berlinen át New Yorkig és Kondorig, az író nevének betűiből összerakott képzelt városig. Gyerekkorától ’44-en, ’56-on és a rendszerváltáson át napjainkig. Találkozhatunk Konrád családjával, barátaival, pályatársaival és alteregójával, Doktor Kalligaróval is.

Időpont: 2018. január 17. 18.00
Helyszín: Parksarok, Pozsonyi út 36.
Jegyár. 1200 Ft, Mazsike kártyával 900 Ft
Előzetes regisztráció: mazsike@gmail.com

Kern András irodalmi felfedező útja Vándor (dr. Walder) Lajos verseinek világába

2017. január 10. 18.00, Kőleves Étterem: „Egy költő élt itt közöttetek“

A korabeli zenei hangulatról Weszely Ernő harmónikaművészgondoskodik. Útikalauz Váradi Júlia.

Vándor Lajosról írta Hegedűs Géza irodalomtörténész, hogy ő volt, aki „vidáman rettegett“. Az Irodalomtörténeti Lexikon csupán annyit ír róla, hogy Vándor (Walder) Lajos (1913-1945) költő volt, a fasizmus elhurcolta, és azóta nyoma veszett. Pedig nem is neki veszett nyoma, hanem izgalmas, egyéni hangú költészetének, amely egy történelmi másodpercben népszerű és nagyra értékelt volt a hazai pódiumokon. Hegedűs Gézával együtt szabadult az ausztriai Gunskircheni-i koncentrációs táborból, de csak a Wels-i szükségkórházig jutott. 

Tízparancsolat

Ne azért ne járj nyílt kipuffogóval a városban,

amelynek lakói hatvan százalékban tüdőbetegek,

mert ezt a belügyminiszteri rendelet előírja. –

mert azzal,

hogy nem lopsz, ölsz és paráználkodol,

és nem utasítod el házad szegényeit,

még nem leszel becsesebb az emberek között,

hanem évezredes hallucinációk hatása alatt cselekszel.

De ha majd a tiszta lélek,

aki felülemelkedik benned a titkos adócsalásokon,

parancsolja neked a megálljt

az országúton magányosan kóborló kiscsirke előtt –

akkor megérkeztél Urad Istenedhez,

és imádhatod magadban:

az Embert…

Az estre a belépődíj 1500 Ft., Mazsike kártyával 1000 Ft. Regisztráció, további információ: mazsike@gmail.com.

RETIKÜL „Delux” (Színház és koncert)

Egy híján húsz…

  A RETIKÜL Irodalmi szalon 2010-ben kezdődött. Azóta 19 előadáson, 17 különböző regény feldolgozását hallhatta a közönség. Magyarországon először a Retikül sorozatban szerepelt Anna Ahmatova-est, és – a két korábbi Ljudmila Ulickaja esten kívül – az írónő legutóbbi regénye, a Jákob lajtorjája is már a magyarországi megjelenés pillanatában előadásra került. Az estek zenei munkatársai és előadói olyan nagyszerű zenészek voltak, mint Darvas Ferenc, Kardos Dániel, Vázsonyi János, Yengibarian David, Darvas Kristóf, Ernyei László, Jelasity Péter.

 Az eddigi 19 előadás megünneplésére és a következő évadunk sikerét remélve, ÜNNEPI RETIKÜL KONCERT-EST-tel kezdjük az új évet. A koncert-előadáson Takáts Andrea a korábbi Retikül estek válogatott szövegrészleteiből ad elő, és az eddigi esteken szereplő zenészek közösen játsszák el az előadások legszebb zenéit.

Az esemény helyszíne és időponjta: 2018. január 25. 19.00 , RS9 (1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9)

Jegyár: 1900 Ft, Mazsike kártyával 1700 Ft

 

Előadja:Takáts Andrea

Zene: Darvas Kristóf, Ernyei László, Kardos Dániel, Jelasity Péter, Vázsonyi János

Ízelítő:

„Vagyis az én hősöm – a lényeg.

Mindannak a hordozója, amivel az ember rendelkezik – magasság és mélység, merészség és gyávaság, kegyetlenség és gyengédség, és a megismerés szenvedélye. Százezer lényeg, amely egy bizonyos módon egyesül, alkotja az embert, az összes személyiség ideiglenes lakhelyét. Tessék, ez a halhatatlanság. Te pedig, ember – csak ideiglenes lakhely vagy…

  Furcsa, erőteljes érzése támadt: ő, Nora, egyes-egyedül csak Nora egy folyóban úszik, mögötte pedig egyre szélesedő legyező alakban az ősei, háromnemzedéknyi arc, ismeri a nevüket is, őmögöttük pedig, a víz mélyén végtelen sorban következnek a névtelen ősök, nők és férfiak, akik utódokat nemzenek, benépesítik az egész földet, létrehozzák őt is, Norát, ő pedig az egyetlen fiát, Jurikot, ő pedig még egy kisfiút, Nora unokáját, Jakovot… És végtelen történet kerekedik belőle…”

(Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája)

 

„Napló 1959. december 24, (európai Szenteste)

… Enyhe hókavargás. Nyugodt, nagyon csöndes este…. a versek szünet nélkül jönnek, és mint mindig, addig űzöm őket, amíg meg nem hallom az igazi sort. A kísérletek, hogy emlékeimet papírra vessem, váratlanul mély rétegeit hívják elő a múltnak, az emlékezet annyira élesé válik, hogy szinte fáj… Emberi, és nem emberi hangok, illatok, emberek, a rézkereszt a pavlovszki parkban egy fenyőfán… ilyenek, vég nélkül. Az utóbbi napokban folyton úgy érzem, hogy valahol valami történik velem. Mindenki tudja, hogy vannak emberek, akik már Karácsonykor érzik a tavaszt. Ma, úgy hiszem, megéreztem én is… Ehhez olyan sok örömteli és csodálatos dolog fűződik, hogy félek, mindent tönkretennék, ha beszélnék róla valakinek.”

(Anna Ahmatova)

Ugyanonnan:

“Az én nemzedékemet nem fenyegeti a visszatérés szomorúsága – nincs hová visszamennünk. Néha úgy tűnik, csak beülök egy autóba, és elindulok azokra a helyekre, ahol egy vigasztalan árny keres engem, de aztán eszembe jut, hogy ez lehetetlen, hogy nem kell berontani az emlékezet lakóházába, hogy semmit nem fogok meglátni, hogy csak letörlöm azt, amit most olyan tisztán látok.”

Utószó helyett

Egy álmot láttunk te meg én, nem

jutott nekünk különböző,

de volt benne olyan erő,

mint a tavasz jövetelében

(1965, Anna Ahmatova)

vagy ez ugyanabból:

“Isaiah Berlin:

Nem tudok mást mondani: a vele való találkozás volt életem legemlékezetesebb napja. Annak az éjszakai beszélgetésnek az emléke örökké velem marad. Boldog voltam, büszke, és meghatott. Mit mondhatnék még?…  Nagyon sokat gondolok rá…

 

NEM HISZEK

Nem hiszek már rég a telefonban,

a rádiót, sürgönyt sem hiszem.

Mindenre tulajdon törvényem van,

s talán elvadult természetem.

De álmában meg tudok jelenni

bárkinek. És nem kell gép nekem,

hogy akárhol ott tudjak teremni.

Otthonom a tágas végtelen.

(Anna Ahmatova)”