18. Spinoza Zsidó Fesztivál!! 2020. szeptember 9-24.

18. Spinoza Zsidó Fesztivál 2020. szeptember 9-24.

 

Szeptember 9. szerda 19 óra 
Címzett ismeretlen  – levél-dráma

p r e m i e r

Több, mint 10 éve, 2008 szeptemberében volt a Címzett ismeretlen c. dráma ősbemutatója a Spinoza Színházban – Kulka János és László Zsolt előadásában. A darab írónője valahol a világ végén, az amerikai Oregon államban, már 1938-ban hajszálpontosan feltárta a fasizálódás lassú, rejtett mechanizmusát.
„A szerepet a darab miatt vállaltam el. Elolvastam és megrendített a történet. Úgy éreztem, tovább kell adnom a közönségnek. Talán okulásul”- írta Kulka János még 2010-ben. Sajnos a téma még ma is aktuális, ezért a darabot 2020 szeptemberében új rendezésben, új szereplőkkel újra bemutatjuk.

Szereplők: Hajdú László, Széll Attila
Fordította: Kiss Marianne
Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 10. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen  és a többiek – koncert  

Cohen életművéből a legszebb dalok Fellegi Balázs és együttese előadásában.
Közreműködnek:
Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Bata István – bőgő
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 11. péntek 19 óra
Újévi klezmer-koncert

Klein Judit és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 11. péntek 21(!) óra
Lámpás – este: Kardos Dani – koncert

A Spinoza alatti romkocsmában zsidó elemekkel tarkított-dúsított jazz-, blues-, rock és népzenei koncertek hallhatók. A koncertek este 9-kor kezdődnek.
Belépés díjtalan

 

 

Szeptember 12. szombat 15 óra
Egy kis ember nagy élete

Zoli bohóc  – film (36’)
Zoli bohóc, (született Hirsch Zoltán) a magyar cirkusz-művészet sztárja, zsidó volt és törpe. Produkcióival a fél világot bejárta.  Sokat forgott a pesti éjszakában, imádta a nőket, a kártyát, és a hajnalig tartó mulatozást. Mikor Auschwitzban a gyerekekkel együtt gázkamrába hajtották, még az utolsó percben is a riadt gyerekeknek komédiázott, csak hogy elviselhetőbbé tegye számukra a halált. Gárdos Péter filmet készített Zoli bohóc életéről.
A film vetítése után a télikertben Köleséri Sándor (szintén kisember-színész) beszélget Gárdos Péter filmrendezővel.
Belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött

 

 

Szeptember 12. szombat 19 óra
A Pulitzer-ügy – doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol nyelvtudás és egyetlen cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.
Szereplők:
Joseph Pulitzer: Fodor Tamás

Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra
Dramaturg: Szeredás András
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 13. vasárnap 19 óra
Fagypont alatt – színmű

p r e m i e r

Vándor Lajos Örkény István barátja és író-költő társa volt. Nevét alig ismerjük. Vándort munkaszolgálatra vitték és a günsckircheni tábor felszabadulásának napján, 1945 május 4-én halt meg. Majdnem 32 éves volt. Kevesen tudják róla, hogy költészete mellett színdarabokat is írt.
A 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, felolvasó színházi formában, egyszeri alkalommal mutatjuk be Vándor Lajos ‘Fagypont alatt’ című színművét. A dráma Észak-Quebec tartomány egyik távoli rádió-adóállomásán, 1942-ben játszódik. A Fagypont alatt a megszállottság, a hamisság, az ellenszenv, a hűtlenség és a lelki terror tanulmánya, egészen a gyilkosságig… Három ember összezárva, menekülés kizárva. A darab Magyarországon az 1940-es évek legelején íródott és kétségen kívül az egzisztencialista drámák prototípusa, előrevetítve többek közt Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás 1944 című színművét.
Szereplők: Kern András, Máté Gábor, Vecsei H. Miklós, Lévay Viktória
Írta: Vándor Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Máté Gábor
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 14. hétfő 9 óra
Irodalmi kabaré

versek, kuplék, sanzonok zsidó íróktól, költőktől és zeneszerzőktől Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Radnóti Miklós versei, önmagukban és/vagy megzenésítve. Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és mások dalai.
Közreműködnek: Sajgál Erika, Kovács István, Nagy Attila
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 15. kedd 19 óra
Orosz-zsidó dallamvilág

A ’humorfővárosban’, Odesszában járunk: a tízes és húszas évek zsidó Odesszájában. Az itteni dalokból, kocsmadalokból és viccekből elénk tárul az akkori zsidó világ színessége, gazdagsága. Odesszai kalauzunk és tolmácsunk Fegya, a klezmerkirály.
Közreműködnek: Jávori Ferenc (Fegya), Dunai Tamás
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 16. szerda 19 óra
A világvége zsidó szemmel
Balázs Gábor, eszmetörténész

Ez évben megszokott életünk felborult: hónapokra leállt az egész világ a koronavírus miatt, nyár elején pedig rég nem látott zavargások voltak a nyugati világ jelentős részében. Ez alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mit tanít a zsidó hagyomány a Biblián keresztül egészen napjainkig a világ végéről.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 17. csütörtök 19 óra
Kálmán Imre, az operettkirály

Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja   – státuszt, amivel Bécsben maradva
megmenthette volna  maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni. Ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született fiatal Verát.

Szereplők:

Kálmán Imre: Kovács István
Felesége, Vera: Sajgál Erika
Zongoránál: Nagy Attila
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 18. péntek 19 óra
Ez is klezmer, az is klezmer- klezmer koncert 

Közreműködik: Masa Tamás és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 19. szombat 15 (!) óra
A zsidó gimnázium utolsó osztálya…

És  50 évvel később
film
A zsidó gimnázium utolsó (1944) érettségiző osztályának 50 éves érettségi találkozójáról készült a film.  A film végig kíséri, hogy az osztályból kik maradt életben, továbbá követi a diákok életútját, hogy kiből mi lett, lakjék ma Magyarországon, Amerikában vagy Izraelben.
Írta, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 19. szombat 19 óra
Frida – zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida: Herczenik Anna
Diego: Hábetler András
Jelmez: Dia Veréb
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Szövegkönyv: Ann Silberberg
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 15 (!) óra
Szenes Hanna

zenés játék Szenes Hanna életéről – saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.
Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 19 óra
Lola Blau – egyszemélyes musical 

Galambos Erzsi 1984-ben készült musicaléből
Lola Blau, bécsi színésznő, zsidó származása miatt Amerikába kénytelen menekülni. A háború után visszatér hazájába, ahol ismét csalódás vár rá. A Lola Blau pesti bemutatása körül számos kulisszatitok keringett. A filmrészletek előtt, alatt és után ezekről mesél Galambos Erzsi Kalmár Tibornak.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 21. hétfő 19 óra
Herzl   – kávéházi dráma

A Spinozától  csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Szereplők:
Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László
Jelmez: Veréb Dia
Írta: Sándor Anna és Forgách András
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 22. kedd 19 óra
Kétfajta teremtéstörténet

Gábor György és Frölich Róbert
A Biblia, Mózes első könyve, két különböző teremtéstörténettel kezdődik: Ádám és Éva története az egyik,  ’ Isten 7 nap alatt teremtette a világot ’–  a másik. A két szakember egyrészt vallási szempontból (Frölich Róbert),  másrészt világi szemmel (Gábor György)  értelmezi a kétfajta teremtéstörténetet. Mindezt képi ábrázolások kísérik.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 23. szerda 19 óra
A pesti zsidóság a Fortepan archívum képein

Török András, várostörténész
Fortepan: közösségi fotóarchívum. Mit jelent ez?  És miért ingyenes? És miért nem szeretik a múzeumok és a levéltárak? Melyik a Fortepan legviccesebb,  reklámot ábrázoló képe? Hogyan viszonyul a Fortepan a holokausztfoto.hu projekthez?  Ezekről mesél nekünk Török András, valamint a Fortepan képein keresztül bemutatja  a pesti (erzsébetvárosi) zsidó életet.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 24. csütörtök 19 óra 
Szerelmünk, Sisi – monodráma

p r e m i e r
Erzsébet királyné, azaz Sisi élete más megvilágításban: Miért vonzódott Sisi a zsidósághoz? Miért volt kedvenc költője a zsidó Heine? Miért ragaszkodott a magyar-zsidó oktatójához, Falk Miksához? Mi volt Sisi véleménye a Monarchia jelenéről és jövőjéről? Miért szerette Sisi különösen a magyarokat? És még számos kérdés, amire a monodráma keresi a választ.
Előadja: Gubik Ágnes
Írta: Nógrádi Gábor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3000,-

Retikül Online – Gina B. Nahai: A csend fátyla

Retikül Online

Gina B. Nahai: A csend fátyla

Előadják: Takáts Andrea és Kardos Dániel

Különös, ​ismeretlen, egzotikus világot tár fel ez a regény. Seherezádé történetének méltó párja, mítoszteremtő mese, amelyben a mesei-szürreális események a valóságból sorjáznak elő. Ahogyan a Száz év magányban G. G. Marquez valósággá tette a csodát, úgy lépnek át Nahai hősei is a földöntúliba, miközben évszázados tradíciók láncolják őket a földhöz. Ezek a tradíciók ismeretlenek nálunk, a perzsa-iráni-zsidó hagyományokról ha tudunk is valamicskét, csak a férfiak oldaláról. Az Amerikában élő, iráni-zsidó származású írónő felkavaró hősei nők, akiknek életére egy réges-régi családi tragédia árnyéka vetül.

 

Retikül online – Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről

Sok változást megért már a Retikül tíz éves története során, de olyan még nem volt, hogy otthonról, a kanapénkról hallgathassuk Takáts Andrea értő és finom előadását Kardos Dániel érzékeny gitárjátékának közvetítésével. Ám 2020 tavasza erre is lehetőséget teremtett! Mindenkit várunk szeretettel ezen a rendhagyó, ám a megszokott magas színvonalon jelentkező Retikül esten.

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.

 

Előadja: Takáts Andrea

Gitáron kísér: Kardos Dániel

Örkény-parafrázisok III.

ÖRKÉNY-PARAFRÁZISOK
A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása.
Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2x1perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletett parafrázisát. Minden héten egyet.

Örkény István: Jelenség

 

Egy parafa dugó,

mely semmiben sem különbözött a többi parafa dugótól,

(Hirt G. Sándornak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent),

beleesett a vízbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

úszott a víz színén,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a fenékre,

és nem jött föl többé.

Magyarázat nincs.

 

Erdős Virág: „Magyarázat nincs”

Jelenség/2.

 

Egy gombóc,

mely semmiben sem különbözött a többi gombóctól

(Artúrnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett a vízbe. Egy ideig,

amint az várható volt,

vidáman úszkált a víz tetején,

aztán

különös dolog történt.

Kiugrott a fazékból,

elszaladt,

és nem jött vissza többé.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/3.

 

Egy szimpatikus fiatalember,

aki semmiben sem különbözött a többi

szimpatikus fiatalembertől

(Jézus Krisztusnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

fogta magát, és lesétált a partra.

Egy ideig,

amint az várható volt,

ide-oda szaladgált a víz tetején,

jött-ment, pancsolt, poénkodott,

kenyérdarabkákat hajigált,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a pokol fenekére,

és nem jött föl többé.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/4.

 

Egy illető,

aki semmiben sem különbözött a többi illetőtől

(X. Y.-nak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett egy nőbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

úszkáltak a boldogságban,

aztán

különös dolog történt.

Az illető fogta magát,

visszahúzta a zokniját,

és hazament a feleségéhez.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/5.

 

Egy nagy rakás szerencsétlenség,

mely már ránézésre sem különbözött egy

valóságos istencsapásától

(Erdős Virágnak mondta magát, de mit jelent egy név?

Egy név semmit se jelent)

beleesett a bűnbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

megpróbálta villámgyorsan visszacsinálni,

a Gyehenna Tüzére gondolt,

meg a tavalyelőtti fürdőruhájára,

aztán

különös dolog történt.

Ahelyett, hogy kiköpte volna,

bekapott még egy falatot.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/6.

 

Hirt G. Sándor,

aki semmiben sem különbözött a többi kis

hülye dugótól

(a vasesztergálás virtuózának mondta magát,

de kit érdekel az ilyesmi? Az ilyesmi senkit se ér-

dekel)

pechére pont beleesett az ominózus

száztizenpár billió-millió főbe.

Egy ideig,

amint az várható volt,

maximálisan meg voltak elégedve a munkájával,

még étkezési hozzájárulást is kapott,

sőt,

még iskolakezdési támogatást is kapott,

sőt,

még üzemorvosi ellátásban is részesült,

amikor

különös dolog történt.

Behívatta magához a főigazgató és azt mondta neki,

hogy a viszont

látásra.

 

Magyarázat nincs.

 

Jelenség/7.

 

Egy hányatott sorsú,

ámde sokra hivatott ország,

mely semmiben sem különbözött a többi

hányatott sorsú, ámde sokra hivatott országtól

(magyarnak mondta magát, de mit jelent egy név?

 

Egy név semmit se jelent)

beleesett a szarba.

Egy ideig,

amint az várható volt,

megpróbált valahogy kikecmeregni,

nyújtózkodott, pipiskedett,

dúl-fúlt, ágált, toporzékolt, szitkozódott, szeren-

csétlenkedett,

aztán

különös dolog történt.

Lassan merülni kezdett,

lesüllyedt a legmélyére,

és nem jött föl többé.

 

Magyarázat nincs.

 

(Bónusz)

 

Egy nagy magyar író,

aki semmiben sem különbözött a többi nagy ma-

gyar írótól

(Örkény Istvánnak mondta magát, de mit jelent

egy név?

Egy név semmit se jelent)

egy csendes, nyári délután fogta magát,

és leült az íróasztalához.

Egy ideig,

amint az várható volt,

szorgalmasan üldögélt,

aztán

különös dolog történt.

Lassan emelkedni kezdett,

felröpült az égbe,

és nem jött le többé.

 

Magyarázat nincs.

 

(Megjelent A Trabantfejű Nő című kötetben, Palatinus, 2011)

Örkény-parafrázisok II.

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása. Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2x1perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletet parafrázisait. Minden héten egyet.

Örkény István:

Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem

 

– Kezét csókolom. Lehet itt felfújható gumimatracokat bérelni?

– Mit mond?

– Rossz helyen járok? Pedig azt mondták, hogy ebben a zöld bódéban van a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata.

– Ez itt a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata. De mi csak nyugszékeket, vízisít és felfújható gumimatracot adunk bérbe.

– Nagyszerű. Nekünk két gumimatracra lenne szükségünk.

– Egy szavát sem értem. Sprechen Sie deutsch?

– Nicht deutsch.

–Tudok egy keveset franciául. Vu sprechen franszé?

– Nicht franszé.

– Hát milyen nyelven lehet magával beszélni?

– Sajnos, csak magyarul.

– Jópofa. Hát akkor miért nem beszél magyarul?

– Hát hogy beszélek? Magyar vagyok, magyarnak születtem, kizárólag magyarul tudok. Mennyi a gumimatrac bérleti díja?

– Nézze, ne akarjon átdobni ezzel a dumával. Harmadéves történelem-filozófia hallgató vagyok, a nyári szünidőben lejöttem egy kis zsebpénzt keresni.

– Okosan tette.

– Fél napot dolgozom, fél napot strandolok. És ha érdekli, ott napozik a fiúm, és benne van az öttusa válogatott-keretben.

– Ezt miért mondja ilyen gúnyosan?

– Mert nálam csak nyugszéket, vízisít és felfújható gumimatracot lehet bérelni. Ha hátsó gondolatai vannak, akkor eltévesztette a házszámot.

– Nincsenek hátsó gondolataim. Higgye el, csak két felfújható gumimatracot akarok bérelni.

– Bei uns ist vollkommene Glaubensfreiheit.

– Most mint mondott?

– Hogy nálunk vallásszabadság van. A külföldiek szokták kérdezni, hogy lehet-e vasárnap misére menni.

– Nézze, kérem, maga tanult logikát. Próbáljunk logikusan társalogni.

– Milyen furcsa nyelven beszél! Magyarul is így mondjuk: logikus.

– Ha már szóba került a vallásszabadság… Meg szabad kérdezni, hogy hisz-e Istenben?

– Csak mint Kierkegaard: a beteljesülésben. Érti, mire célzok?

– Körülbelül. Hogy valaki 70.000 fonálnyi mélység fölött lebegjen, és mégis boldog lehet… Teilhard de Chardint is ismeri?

– Nem volt kötelező, de két könyvét németül elolvastam.

– És mi a véleménye?

– Először elájultam tőle. Azt mondtam, gyerekek, itt a modern zseni… De aztán, épp a döntő kérdésben, amikor elkezdi a vallást meg a tudományt öszszeegyeztetni, abszolúte beleszalad a csőbe.

– Érdekes. Nagyjából nekem is ez a véleményem. De ha ilyen szépen megértjük egymást, mért nem jutunk egyezségre ezekkel a vacak gumimatracokkal?

– Vulé vu bérelni kelksóz?

– Na tessék. Pedig mind a ketten értelmesen is tudunk gondolkodni. Mondok valamit: szűkítsük a kört. Mit szólna hozzá, ha két nyugszéket kérnék?

– Tessék parancsolni. Van napellenzős és napellenző nélküli.

– Nagyon helyes. No most, hogy állnak a vízisível?

– Az három méretben létezik. Melyiket adjam?

– Semelyiket. Én ugyanis két gumimatracot szeretnék.

– Két micsodát?

– Különös. Úgy látszik, ezt az egyetlen szót sehogy se tudjuk megérteni.

– Milyen szó ez?

– Összetett. Gumi, plusz matrac. A gumit ismeri? A radírgumit? Az autógumit?

– Hát persze.

– A matracot is?

– Kérem szépen, ne nézzen hülyének.

– Hát akkor tegyük össze a kettőt. Adjon nekem két gumimatracot.

– Itt valami tévedés van. Nálam csak nyugszéket, vízisít és gumimatracot lehet bérelni.

– Bocsásson meg, kisasszony.

– Kérem, nem történt semmi.

– A viszontlátásra.

– Minden jót.

Tóth Krisztina: Örkény árnyjáték 

(Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem)

Soltvadkert, késő esti vasútállomás. Történik 2007 augusztusában egy hűvös, nyár végi estén. A peron kihalt, a pénztárablaknál senki se áll. A jegyeladó piros minitévét néz a kuckóban.

– Jó estét kívánok. A pesti gyorsra szeretnék egy teljes árút.

– Nem tudok adni.

– Elnézést, nem értem.

– Nem tudok adni. Elfogyott.

– Úgy érti, nincs több hely? 

– Hely az van, jegy nincs. Oda nincs.

– Mért… máshova van?

– Akkor mégse Pestre akar menni?

– Dehogynem. Ez az utolsó vonat. Három perc múlva jön!

– Sajnálom. Csak hatvan kilométeres jegyem van.

– És… az mért baj?

– Mert Pest kétszáz kilométer.

– Akkor… tudja mit? Adjon három hatvankilométerest!

– Azt nem lehet. Szabályellenes.

– Nézze, ember, két percem van, és jegyet szeretnék venni, ne szórakozzon már velem!

A bácsi most először leemeli szemét a képernyőről és visszanéz.

– Én nem szórakozok, kérem, különben is, negyedórával a kilencórási előtt nyitva se kéne legyek. Jegy meg nincs. Megmondtam. Tessen írni a Kóka úrnak!

– A kalauztól lehet jegyet venni?

– Régen lehetett. De már nem. Mióta gépesítették őket, már nem lehet. Különben meg nemigen járnak a népek vonattal, itt mindenkinek autója van. A Kókának tessen megírni, hogy nyomtassanak több jegyet.

– Nézze, mindjárt itt a vonat, és szeretnék felszállni!

– Hát akkor tessen felszállni. Nem kell itten kiabálni: föl kell szállni.

– Nem fognak megbüntetni?

– Én azt kérem, nem tudhatom.

– De nekem számla is kéne a jegyről!

– Hát az nehéz lesz. Az már a múlt héten se volt.

Kérjen a Kökin.

– A min?!

– Kőbánya-Kispest. Na jóéjszakát. Le ne késse, mert nincs több. Bajára van, de az meg magának nem jó.

Később, tizenegy órakor a budapesti Kőbánya-Kispest végállomás forgalmi ügyeletén.

– Jó estét kívánok.

– Estét.

– Egy számlát szeretnék kérni a Soltvadkert–Budapest vonatról idefelé.

– Itt?! De hát mért nem kért Soltvadkerten?

– Mert ott nem volt jegy.

– Akkor miről akar számlát?

A férfi bizonytalanul körbenéz, aztán hátraszól egy bóbiskoló nőnek.– Irén, gyere már!

Irén az üveghez jön.

– Egy áfás számlát szeretnék kérni a Soltvadkert–Budapest vonatról idefelé.

– Na, a Laci bácsinak megint elfogyott.

– El.

– Nem mondta, hogy tessék írni a Kóka úrnak?

– De mondta.

– És? Fog írni? Egyszer már valaki írhatna. Ide tessék beírni a vevőt. És mindjárt adok egy jegyet is, csak kinyitom a gépet.

– Nem kell, köszönöm, elég a számla.

– De nekem ki kell adnom jegyet, anélkül nem állíthatok ki számlát.

– Lekésem az utolsó metrót.

– Arról én nem tehetek. Akkor tessék írni a Kóka úrnak. Egyszer már írhatna valaki.

(Elhangzott a Litera 6. előszilveszterén 2007-ben, a Trafóban.)

 

Örkény-parafrázisok

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet mindnyájunk életét, megszokott életvitelét, szokásait átrendezi. A korántsem tréfára alkalmas helyzet abszurditásait segíthet elviselni Örkény István világlátása. Ezért ajánljuk fel olvasásra a MAZSIKE és a Tevan Alapítvány 2012-ben kiadott 2×1 perces novellák című kötetének eredeti Örkény novelláit és egy-egy ismert kortárs szerző általuk ihletet parafrázisait. Minden héten egyet.

 

Örkény István: Vallomás 

Mindenki ebédel. Hanyatt fekve süttetem magam a napozóban, mely mélyen bele van építve a Balatonba. Nem messze tőlem, törökülésben, kisportolt, magasra nőtt fiú s egy nagyon barnára sült lány, fejét a fiú ölébe hajtva. Más senki. A lány behunyja szemét, mert a déli napfényt mint egy nagyító tükör veri vissza a víz. 

A tó csöndes, csak alattunk, a napozó cölöpei közt szöszmötöl a víz. Más zaj nincs. Hogy meg ne halljam, fojtott hangon beszélget a fiú meg a lány. 

Szóról szóra: 

– Egyszóval, hol sült le így? – kérdi a fiú. 

– Nem mondom még egyszer – válaszolja a lány. 

– Kérem szépen. 

– Úgyis elvicceli. 

– Isten bizony, nem viccelek. 

– Már mondtam, hogy a villanytelepi strandon. 

– Egyszóval, ez egy villanysülés? 

Nevetnek. A fiú jobb keze öt ujja végigszalad a lány karján, súlytalanabbul, mint egy madár árnyéka a vízen. A lány elhúzza a karját. A fiú újra végighúzza rajta a kezét. A nevetés elül. 

– Képzelem, micsoda strand az – mondja a fiú. 

– Nagyon szép strand – állítja a lány. 

– Csak gyerekek járnak oda? 

– Inkább csupa felnőtt. Mindjárt mély a víz. 

– Meddig ér magának? –

duruzsol a fiú.

— Ki is van írva: Csak úszóknak.

– Egyszóval eddig ér? – dünnyög a fiú. 

A lány hasa meztelen. A fiún is csak egy gyermek- arasznyi fecskenadrág van, a lányon még annak is csak kicsinyített mása, egy kék kendőcsücsök az ágyékára kötve s két kis sapka a mellein. Nem is ruha ez, csak borogatás. Lefejti hasáról a fiú tenyerét, erre az bal kézzel átfogja a lány csuklóját, a lány szabadon maradt keze a fiúét, s úgy összegabalyodik a kezük, mint a szabadfogású cselgáncs birkózásban. Csakhogy ők oly szelíden birkóznak, ahogy egy újszülött kapkod kezével a lába, lábával a keze után; az a négy kéz, vélnéd, egyetlen testnek a tartozéka. 

S halkan, galambi hangon nevetnek. Aztán megint elül a nevetés. 

– Egyszer megnézem azt a strandot – mondja a fiú. 

– Úgyse nézi meg – mondja a leány.

 – Ha mondom.

 – Úgyse. 

– Isten bizony – mondja a fiú. 

– Hogy kell odamenni? 

– A villanytelepnél egy kicsivel tovább. Az van kiírva: „Augusztus Huszadika Strandfürdő.” 

– Nem értem – mondja a fiú, s mintha nehezülne a hangja. 

– Mit nem ért? – kérdi a lány, ő is lassabban, nehezen csordulón. 

– Villanytelepinek hívják? 

– Villanytelepinek. 

Jobb vállán pihen a fiú keze. Nem pihen; lassan elindul lefelé. 

– És Augusztus Huszadikának? 

– Az a neve. 

– Egyszóval, ez a keresztneve. 

Ezen megint nevetnének, de valahogy nem akar világra jönni ez a nevetés, mert a fiú keze becsúszott a fürdőtrikó alá, és ott marad. A leány behunyt szemmel, tétován keresi a fiú kezét, de nem tudja eltávolítani onnan, ahová befészkelte magát. Ezek pontosan egymásba szabottak, a férfitenyér és a női mell. 

– Villanytelepi? – kérdezi a fiú rekedten. 

– Villanytelepi – mondja rekedten a lány. 

– És Augusztus Huszadika – mondja rekedten a fiú.

– Augusztus Huszadika – mondja rekedten a lány.

 

 

 

Kukorelly Endre: A tökéletes mink 

És egyre tovább jut, míg el nem érkezik a rúzsig. 

 

És akkor 

És akkor gyere ide, mondja, ülj le, mondja, és témázgassunk, mondja Mari. 

 

Meddig számít szülinaposnak 

Az egyik legdrágább drogériában törzsvásárló. Pedig keveset vásárol. Sokszor jár be nyálat csorgatni, szagolgatni, tesztereket kipróbálva sminkelni, de spórol. Mégis legutóbb sikerült nagyon jó vásárt csinálnia. Nagy nehezen rászánta magát, hogy megvásárolja a bolt legnívósabb termékcsaládjának legolcsóbb termékét, ami egy arclemosó. Immortelle, a márkanév is megfizethetetlen. Összeszorított fogakkal áll a kasszánál. ’Törzsvásárlói kártyája van?’, kérdi a kisasszony. ’Igen’, válaszol Mari. ’Ó, látom a gépben, nem kapta meg a születésnapért járó ötvenszázalékos kedvezményt!’ ’Hát, nem kaptam meg.’ ’Mikor volt a születésnapja?’ ’Fél éve.’ ’Jaj, de kár, a tavalyi akcióban ez benne volt, nem értesült róla?’ ’Nem, de nekem tavaly volt a szülinapom’, mondja a pénztároskisasszonynak, aki ezen elcsodálkozik.  

 

És el is mondja

Azt akarja elmondani, mondja a Mari, hogy milyen zavarban volt vasárnap, és hogy ezt én észrevettem-e, észreveszek-e ilyeneket, és hogy jól lehülyekurvázta magát utánam. De később azért volt egy kis bocsánat is, mondja, ironikus olvasat, mert ő az ironikus olvasatba való belehajszolódásban jó. Az ördög úgyis utánad tólja talicskán, ezt a Bözse néni szokja mondogatni neki, az anyukájának a nagynénje, aki egyébként gonosz. És ha lenne kis ideje, de nincs, mert holnapra meg kell csinálnia egy dolgozatot az amer. novelláról, akkor felolvasna még bosszúból vagy miből pár obszcén részletet is a naplójából, de most így csak az a kérdés merül föl benne, hogy hát ez nagyon ronda lesz, hogy más lányok is leszopnak-e engem. És hogy ‘na, most ez tényleg undorítóra sikerült’, teszi hozzá, mert lehet, hogy nincs eléggé tisztában a szókinccsel. És hogy nekem viszont, úgy látja, a szőnyegalásöprés megy a legjobban, meg a magyarázat. Az, ahogy magyarázok. 

 

Mit főzzön ma

Mily nehéz kitalálnia napról napra, hogy mit főzzön! Menütervezési szempontok: idény, nyers- anyag, a kamra állapota, alapanyag-beszerzési nehézségek, éhségi fok, fogyókúrás szint, hányan vannak, hol vannak. De Mari tojik minderre, sorra megy a szakácskönyvben, egy hónapja minden áldott nap leves van. 

 

Mari és a szex

Én szexin nézek. Neki csokiszaga van. 

 

Megmondja, honnan tudja, hogy a Louis Vuitton táskája nem hamisítvány 

Köztudott, hogy a legtöbbet hamisított dizájner márka a Louis Vuitton. Ha tengerpartra megy, még elő sem kerül a naptej, mikor máris napozóágya mellett terem egy napszítta árus, karján számtalan LV monogramos táskát lóbálva. Nézi a Mari, de inkább nem is nézi, mind talmi. Közelről ronda, hamar feslik, egyből szétesik. Vannak jó minőségű hamisítványok, drágák is, ezeket nehéz az igazitól megkülönböztetni, ám az avatott szem kiszúrja. Avatott szemmel figyeli a mintát, ha a monogram valahol nem tökéletes, a csat a varrásra kerül, csalással áll szemben. Tudja, hogy Vuitton Lajos bácsi mindig is ügyelt a részletekre.  

 

Csak egy példa 

Például Mari a Lukács cukrászdában tegnap, az csütörtök volt, felnőttesen ült szerinte. És arra gondolt, hogy gyorsabban öregszik, mint én. 

 

 

(Megjelent az Eső című szolnoki irodalmi lap 2012 tavaszi számában.)