A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

MEGHÍVÓ

A Francia Intézet, a Magvető Kiadó és a Latitudes Könyvesbolt szeretettel meghívja

A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

 kerekasztal beszélgetéssel és dedikálással egybekötött könyvbemutatóra Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai c. könyvének magyar nyelvű megjelenése alkalmából.

Március 27. szerda, 16.30

Francia Intézet, I. em., színházterem

1011 Budapest, Fő u. 17.

Résztvevők: Clara Royer (író, forgatókönyvíró, műfordító), Schein Gábor (író, irodalomtörténész) és Szegő János (moderátor, Magvető Kiadó).

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Ingyenes.

A Centre National du Livre támogatásával.

Füst Milán Páholy Füst Milánról

Füst és láng, avagy szeretjük-e Füst Milánt? És, ha igen, akkor miért nem?

 

A Füst Milán Páholy következő estjén, március 25-én a névadó Füst Milánról beszélget a meghívott vendégekkel: Szilágyi Judit irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, Schein Gábor költővel, íróval, valamint a Páholy alapítójával, Benedek István Gáborral az est háziasszonya, Winkler Nóra.

Szándékunk szerint a beszélgetés során sikerül eloszlatni az íróval kapcsolatos tévhiteket. Választ keresünk arra is, hogy miért került ki az irodalmi kánonból több más jeles zsidó származású íróval együtt Füst Milán, akinek színpadi művei időnként láthatók, de könyveit sokkal kevesebbet forgatjuk.

 

Időpont: 2019. március 25., 18 óra

Helyszín: RS9 Színház, Vallai Kert (1075 Bp., Rumbach Sebestyén utca 10.)

Belépődíj: 1200 Ft., Mazsike-kártyával 900 Forint.

Regisztráció: mazsike@gmail.com

 

Tersánszky Józsi Jenő író végrendelete

TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ író végrendelete “Feleségem, akivel huszonnégy évet töltöttem közös és egymást támogató munkában, a szégyenteljes s törvényellenes magyar kormányrendelet értelmében rosszul, vagyis 1944. márc. 22 -ike után keresztelkedett ki róm. kat. vallásúvá, zsidóból. Eddig a Horthy- kormány 570 000 sz. alatt kiadott mentesítése védte őt annyira, hogy keserves verítékkel és becsülettel szerzett lakásunkon velem lakhatott. Ez a védelem nov. 15 -ével lejárt az újabb rendelet értelmében is, nejemnek tőlem, csillaggal a mellén, a gettóba kell költöznie holnapután estig. Két szememmel győződtem meg arról a szörnyűségről, hogy zsúfolják össze a Szálasi-kormány hóhérai a külföldi védettségű zsidókat. Hát még a magyar, nem védett árja-párokat hova szándékszanak dugni! Elhatároztam tiszta ésszel és csorbítatlan akarattal, hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek tartok. Szálasi vérebeinek nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával nejemmel együtt rajtam a szokásos megkínoztatást elkövessék. Elég adag cián van birtokomban, hogy csak hullámon elégíthessék ki beteges vérszomjukat. Hogy miért nem választom a bujkálás ésszerűbb és jelenleg általános módját a törvénytelen és embertelen rémuralom rendelkezéseivel szemben? Első okául jeleztem, hogy elviselhetetlen már nekem az a birka bárgyúság és gyávaság, amellyel magyar sorsosaim a német-bérenc orgyilkosok parancsára mozognak. Tehát, mint az egész világháborút végigküzdött katona, kötelességemnek érzem, hogy az igazi magyarellenség ellen, legalábbis végső soron példaadó gesztussal éljek. Azonfelül a bujdoklás állapotát csak előzetes puhatolózások után is oly undorítónak és megalázónak tapasztaltam, hogy le kell mondanom róla, mint erkölcsi és testi erőmet meghaladó teljesítményről. Többek közt Budapesten élő rokonaim köre is oly kereken utasított el azzal a kéréssel, hogy nejem családjuk körében rejthessem el, néhai húgom okmányaival, tehát teljes biztonságban. Pedig ezek közt a véreim közt kettő is van olyan, akiket pólyásként ölemben babusgattam, és édes néném is, és akik most a szemem láttára fogadnak be házukba valóban érdemtelen és gyanúsan viselkedő, de pénzes menekült atyafiakat. Tulajdonképpen jelen sorok főcélja, ennek a rokoni viselkedésnek megbélyegzése és megbüntetése. Minden jel szerint összegyűjtött munkáim, különösen a külföldi kiadásokat számítva, jelentős hagyatékot képviselnek halálom és nejem, törvényes haszonélvezőm halála után! Ez a hagyaték, miután gyermekeim nincsen, a vérrokonaimra szállana. – Jelen sorokkal azonban tiszta tudattal és ép értelemmel másként végrendelkezem hagyatékom felől, mintsem érdemteleneknek jusson. Maradjon hagyatékom a svéd Vöröskeresztre azzal a kikötéssel, hogy jövedelméből mindenha csakis nyomorgó és bárhol élő magyar gyermekeket támogasson, nem véve ki soraikból a magyar zsidókat sem. – Ez a végrendelkezésem akkor is teljes érvényű marad, ha netán én és feleségem a mai magyar szörnyűségeket átvészelnénk. Vagyis halálom és feleségem halála után minden vagyonom a svéd Vöröskereszté a fönt kikötött céllal. – Szokás ilyen levelet bizonyos ünnepélyes szólamokkal kezdeni és fejezni be. Magam részéről bár életemben nem formaságokkal, hanem Istenben soha meg nem tántorodott hittel maradtam igazi jó keresztény, jelen sorokat mégis átokkal végzem az áldás helyett, éspedig következőképpen. Legyenek átkozottak örökre ennek az árnyékvilágnak urai, az Egyesült Nemzetek, Anglia, Amerika, és a Szovjet, ha valaha is, politikai vagy hasznossági okokból megtántorodnak, vagy kifáradnak ennek a mérhetetlen tömegű gonosztettnek a megtorlásában, amit a német nácik, ezek a dühöngő őrültek és a magyaroknak hozzájuk méltó és rajtuk csüggő, másik végletben, az elme-és akaratgyöngeségben, meg szolgai pribékeskedésben buzgólkodó hitvány töredéke, a magyar nácik elkövettek. Ámen!” 1944. dec. 4.

forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Retikül – Szeretetről, sötétségről – In memoriam Amosz Oz

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a
Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.
Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő
Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00
Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert
Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com
a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Füst Milán Páholy – Zsidó múlt és jelen a múzeumban

Történetmesélés –  Zsidó múlt és jelen a múzeumokban

 

Hogyan mesélje a zsidóság történetét egy múzeum? Hogyan őrizze a személyes vallomásokat, különleges vagy mindennapi tárgyakat, értékrendet, emlékeket? Miként vezessen át kultúráján, hagyományain, ünnepein és díszes tárgyi környezetén? Másképp működik egy tematikus múzeum, mint egy általános? Mit várnak látogatói – zsidók és nem zsidók, világiak és vallásosak?  A magyarországi holokauszt 75. évfordulója közeledtével érdekes megvizsgálnunk, mit üzennek a Sorsok Háza, a Rumbach zsinagóga, és a Holokauszt Emlékközpont kiállításai.

 

A Füst Milán Páholy következő estjének vendégei:

Toronyi Zsuzsanna a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója,

Gábor György vallásfilozófus, az OR-ZSE egyetemi tanára,

Gyekiczki András a pápai zsidóság történetét feldolgozó kiállítás kurátora, Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója.

Az est házigazdája: Winkler Nóra

 2019. január 23-án, 18.00, Kőleves 

Jegyárak: 1200 Ft, Mazsike kártyával 900 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

Füst Milán páholy – Költészet és azonosság

Winkler Nóra  beszélget Kürti Lászlóval, Simon Mártonnal és Szántó T. Gáborral költőkkel.

 

Hányféle identitás mögé rejtőzhet egy költő? Mit jelent az identitástudat? Hányféle identitásunk van?

Az értelmező szótárak szerint az identitás, én-azonosság, önmeghatározás.  Az én-azonosság érzése, amely szerepeken, értékrendszereken keresztül jön létre. Érdekes, hogy egy ember hogyan határozza meg magát, vagy mit felel magának arra a kérdésre, hogy milyen identitástudata van? Mert ha nő, akkor az is egy identitástudat, ha férfi akkor az is az. Ha tudom, hogy hova tartozok és azzal önazonosnak  érzem magam akkor egyszerű a kérdés és komfortosan lehet érezni és meghatározni saját  mivoltunkat.  Na de mi van akkor, ha sokféle identitástudatba tudom magam besorolni, mert sokféle van, akkor hogy van ez a kérdés?

Hogy kezeli ezt egy kortárs költő egyáltalán tudom-e, hogy ki hova tartozik? Fontos ez? Miért fontos ez?

 

Kürti László: Dózsa György út 12.

még megvan a ház, s ha arra járok, a kapuból

benézek az udvarára. gyermekkorom csodavárát

belepte a rozsda, gyom törte darabokra az apám

öntötte betonjárdát.

 

nyári-konyhában összebújva nagyanyámmal, mikor

a kerti fűzbe csapott a villám, s az azt követő dörgés,

vagy mikor jég verte be az ablakot. ma már csak azon sírunk,

hogy nincsenek többé ilyen összebújós nyári, nagy viharok.

 

a kémény a házon visszabontva, de a nyári-konyha

még ma is épen. a vályogház szája mögött nagyapám

negyvenéves szilvafája. és papa, milyen serény

volt, nem értettük, gyerekek, miért sóhajtoznak

a szomszéd házaknál az asszonyok és min mosolyognak,

amikor hazaindul, utána.

 

mamival viszont ketten, mert nyaranta ott aludtam,

este ha nyikordult a kapu, nagy megkönnyebbüléssel

sóhajtott, fordult mami, azon a régi faágyon…

 

na tessék, a múlt, milyen cifra ésszel koldul, míg én,

kívül csak, zsebre vágott kézzel, szájtátva állok.

 

hogy mára mindennek vége, papa még elseperte a havat,

aztán papát seperte el az élet. ámulok itt, mint ez a porta,

lakatlanul, kifoszthatatlan kegyelemmel. csordogál

a rozsdás bádogcsatorna, gyorsan kéne eliszkolni innen,

mielőtt szitálni kezd a köd, akár egy túl hosszú tarr béla-filmben.

 

Simon Márton:

 

 

 

Simon Márton

Nagycsütörtök

 

                                 Apának

 

Atyám, szeret téged a te fiad, bizonnyal

szeret. Mint beteget az ágyhoz,

szorít titeket, összetart, valami

gravitáció – szebb szóval: nehézkedés –

talán az idő. De az idő korsó kiömlött

víz, sár marad utána, szomjúság ki tehet

róla. Szégyenletesen egyszerű ez.

Ugyanúgy kopaszodik, ahogy Te,

ezt még nem is mondta, ahogy annyi

mindent nem, és ahogy most ezt is

valami más helyett. Szeret téged Atyám,

úgyfelejtett lámpa, égsz benne. Árva

dolog. Hallgatni mintha beszélnél,

néha szólni: hogy nézd, ott, neked épp

szemmagasságban – te kicsivel alacsonyabb

vagy. Végül is, szív és ököl, formára hasonlók

egészen. Mint az olajfák és a csend.

Csak magában kérdené, ha végül,

és így, hogy ne értsd, mert nem tudsz angolul,

Why have you forsaken me?

 

Szántó T. Gábor:

Nyár

Nem mennek sehova, nem szórakoznak, nem nyaralnak.

Lenne miből, csak nincs kedvük.

De te utazz, nyaralj, élvezd az életed,

légy a barátaiddal együtt.

 

Nincs kedved, vagy ha lenne, nyomban bűntudat gyötör,

hisz henyélsz, s hogy is hagyhatnád őket magukra,

kik érted élnek, s nincs más örömük,

mint te és a munka.

 

Túl sok emlék, melyre senki nem emlékszik.

Saját életedben nincs számodra hely.

Utazz jól. Költs magadra. Élvezd.

  1. A munka nemesít 2. Arbeit macht frei.

Retikül – Női irodalmi szalon Takáts Andreával

 A következő Retikül témája A nem vagyok Miriam. Egy nagy regény a roma holokausztról, az identitásról, kirekesztettségről a mai svéd kortárs irodalom nagyasszonyától.

Axelsson Majgull műve a hét évtizede véget ért második világháború európai rettenetére emlékeztet és visszaidézi az 50-es évek Svédországát. Az utazás során megismerjük Malikát a müncheni cigánylány viszontagsággal teli életét, aki az auschwitzi haláltáborból Ravensbrück felé robogó vagonban a túlélés valószínűtlen reményében a mellette meghalt Goldberg Miriam ruhájába bújik, és ezzel együtt egy életre felveszi zsidó identitását is. Ezzel elkezdődik számára a nagy utazás, amely közel 70 évig „egy jó családból származó, illedelmes lány” szerepébe kényszeríti.

A regény a félelemről, a szégyenről, a kirekesztettségről mesél. Európa fájdalmas történelméről – a roma holokausztról – és a második világháborút követő évek Svédországában a roma emberek helyzetéről.

Azok az idők még mennyi sötét meglepetést tartogathatnak azok számára is, akik szembe akarnak nézni a múlttal.

 

A regényből részleteket felolvas: Takáts Andrea színművésznő, gitáron közreműködik: Kardos Dániel

 

Időpont: 2018. november 27., 19.00

Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert

Jegyár: 1000 Ft, Mazsike-kártyával 800 Ft

Forrás: atheneum.hu

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Női történetek – példaképek

Az őszi évadban ismét arra törekszünk, hogy minél érdekesebb témát tálaljunk a kedves közönségünk elé.

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Hogyan lehet nőként helytállni egy sikerorientált maszkulin társadalomban? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek? Hogyan tud érvényesülni? Szakmailag, családon belül, társadalmilag, zsidóságon belül, hogyan lehet és tudunk helytállni? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha például vezetői, vagy „maszkulinabb” szakmában, pozícióban találja magát, hogyan tud érvényesülni? Mik az elvárások, nem-elvárások a nők felé a társadalom különböző szegmensein belül?
Izgalmas kérdések nőkről, akik példaképekké tudtak válni, izgalmas életutak.

Női történetek – példaképek

Mindezekről olyan ismert nőket kérdezünk, mint Fűszeres Bodrogi Eszter (gasztroblogger) Réz Anna (Űvegplafon Blog szerzője) Ungár Anikó (bűvész) és Winkler Nóra (televíziós és rádiós műsorvezető)

Időpont: 2018. szeptember 26. 19.00
Helyszín: Kőleves Étterem (1075 Kazinczy utca 41.)

Belépő díj: 1200 Ft; Mazsike kártyával: 900 Ft
Jelentkezni a mazsike@gmail.com emailcímen lehetséges, jegyek a helyszínen az előadás előtt megvásárolhatóak!