Retikül – Női irodalmi szalon Takáts Andreával

 A következő Retikül témája A nem vagyok Miriam. Egy nagy regény a roma holokausztról, az identitásról, kirekesztettségről a mai svéd kortárs irodalom nagyasszonyától.

Axelsson Majgull műve a hét évtizede véget ért második világháború európai rettenetére emlékeztet és visszaidézi az 50-es évek Svédországát. Az utazás során megismerjük Malikát a müncheni cigánylány viszontagsággal teli életét, aki az auschwitzi haláltáborból Ravensbrück felé robogó vagonban a túlélés valószínűtlen reményében a mellette meghalt Goldberg Miriam ruhájába bújik, és ezzel együtt egy életre felveszi zsidó identitását is. Ezzel elkezdődik számára a nagy utazás, amely közel 70 évig „egy jó családból származó, illedelmes lány” szerepébe kényszeríti.

A regény a félelemről, a szégyenről, a kirekesztettségről mesél. Európa fájdalmas történelméről – a roma holokausztról – és a második világháborút követő évek Svédországában a roma emberek helyzetéről.

Azok az idők még mennyi sötét meglepetést tartogathatnak azok számára is, akik szembe akarnak nézni a múlttal.

 

A regényből részleteket felolvas: Takáts Andrea színművésznő, gitáron közreműködik: Kardos Dániel

 

Időpont: 2018. november 27., 19.00

Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert

Jegyár: 1000 Ft, Mazsike-kártyával 800 Ft

Forrás: atheneum.hu

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Női történetek – példaképek

Az őszi évadban ismét arra törekszünk, hogy minél érdekesebb témát tálaljunk a kedves közönségünk elé.

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Hogyan lehet nőként helytállni egy sikerorientált maszkulin társadalomban? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek? Hogyan tud érvényesülni? Szakmailag, családon belül, társadalmilag, zsidóságon belül, hogyan lehet és tudunk helytállni? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha például vezetői, vagy „maszkulinabb” szakmában, pozícióban találja magát, hogyan tud érvényesülni? Mik az elvárások, nem-elvárások a nők felé a társadalom különböző szegmensein belül?
Izgalmas kérdések nőkről, akik példaképekké tudtak válni, izgalmas életutak.

Női történetek – példaképek

Mindezekről olyan ismert nőket kérdezünk, mint Fűszeres Bodrogi Eszter (gasztroblogger) Réz Anna (Űvegplafon Blog szerzője) Ungár Anikó (bűvész) és Winkler Nóra (televíziós és rádiós műsorvezető)

Időpont: 2018. szeptember 26. 19.00
Helyszín: Kőleves Étterem (1075 Kazinczy utca 41.)

Belépő díj: 1200 Ft; Mazsike kártyával: 900 Ft
Jelentkezni a mazsike@gmail.com emailcímen lehetséges, jegyek a helyszínen az előadás előtt megvásárolhatóak!

Botlatókő Radnóti Miklós emlékére

 

A 2018-as botlatókő elhelyezések utolsó állomása Radnóti Miklós egykori lakhelye előtt volt a Pozsonyi út 1. szám előtt augusztus 11-én. A követ Gunter Demnig, a projekt megálmodója és a kövek megalkotója rakta le.

Kirschner Péter, a Mazsike elnökének és Borszéki Gyula, a XIII. kerület polgármester helyettesének köszöntő beszédei után az esemény alkalmából rövid megemlékezést tartottunk a helyszínen Gálffi László színművész, és Vázsonyi János zenész közreműködésével.

 

MEGHÍVÓ Radnóti Miklós botlatókövének elhelyezésére

MEGHÍVÓ

 

Egy kő, egy név, egy emlékezet – Stolpersteine / Botlatókövek 2018

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja Önt Radnóti Miklós botlatókövének letételére. A követ az alkotóművész Gunter Demnig helyezi el.

 

A megjelenteket köszönti: Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke, valamint Borszéki Gyula, a XIII. kerület alpolgármestere.

 

A kőletétel után rövid megemlékezést tartunk a helyszínen Dés László Kossuth-díjas zeneszerző, Mácsai Pál és Gálffi László Kossuth-díjas színművészek közreműködésével.

 

Az esemény sajtónyilvános.

 

Időpont: 2018. augusztus 11., 11.30 óra

Helyszín: XIII. kerület, Pozsonyi út 1.

 

További információ: www.mazsike.hu, mazsike@gmail.com

Versekkel emlékeztünk a 44′-es könyvbezúzásra

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor felolvasással emlékezett az egykori betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

A barbárság diadala

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor egy szimbolikus helyre hívja az irodalom kedvelőit, hogy szabadtéri felolvasással emlékezzünk az egykor betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

Felolvasnak többek között: Kukorelly Endre, Erdős Virág, az SZFE hallgatói. Megzenésített verseket ad elő. Gerendás Péter

Helyszín: Budapest Városarculati Nonprofit Kft. Projekt Galéria
1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 16.

Időpont: június 15. 18.00

Kell -e nekünk terápia?

május 17.

Retikül – Női irodalmi Szalon

Májusi 24-ei Retikül estünkön Gina B. Nahai: A csend fátyla című regénye kerül a nagyérdemű közönségünk elé. Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színművésznő, gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Gina B. Nahai: A ​csend fátyla
A perzsa-iráni-zsidó hagyományokról ha tudunk is valamicskét, csak a férfiak oldaláról. Az Amerikában élő, iráni-zsidó származású írónő felkavaró hősei nők, akiknek életére egy réges-régi családi tragédia árnyéka vetül. Ezek a varázslatos asszonyok egymást követő nemzedékek során át próbálnak véget vetni a családjukat sújtó balsorsnak, szenvedésnek, bánatnak. Különös, ​ismeretlen, egzotikus világot tár fel ez a regény. Központi alakja Angyal Roxána, akit kislányként ismerünk meg, s aki felnőve szabadulni akar a nyomasztó családi örökségtől, ezért egy éjszaka felrepül Teherán csillagokkal teljes, hívogató egére, magára hagyva ötéves kislányát, Lilit, szomorú szemű férjét, Szorábit, és minden bánatának-örömének okozóját, Eretnek Teimúrt. Miközben sorsának alakulását követjük nyomon, talányos-jelképes nevű szereplők sorával ismerkedhetünk meg, mint például Hold Mirjammal, Macska Alexandrával, Mercédesz Művésznővel, Kocsonya Jákobbal. Az írónő tárgyi felkészültsége, sokszínű képzeletvilága, árnyalt stílusa és finom érzékenysége magával ragadó olvasmányt teremtett, mely hosszú ideig vezette a Los Angeles Times sikerlistáját.

„ Hajnalban, miután a köd feloszlott, a Nap Teherán fölé emelkedett, de a gettó házait és utcácskáit nem világította meg: a zsidók fölött szürkéskéken borongott az ég, mint a bibliai özönvíz idején….
A muzulmánok, mint mindig, most is meg voltak győződve arról, hogy a „hitetlenek” valami boszorkányságot műveltek az éggel és a földdel, ezért gyülekezni kezdtek a gettó hét kapuja előtt. Belépni nem mertek, mert attól féltek, hogy ha szentségtelen földre lépnek, tőrbe csalja őket a varázslat. Egész nap a falaknál ácsorogtak – s eközben a zsidók a Kaszpi-tenger vizéről álmodtak.
Egyedül csak Zsuzska feküdt ébren, karjában tartva újszülött kislányát, Roxánát.
Este hétkor felkelt a Nap, s attól fogva nappal és éjszaka rendje örök időkre megváltozott a teheráni gettóban.”

 

Helyszín: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9., Vallai-kert

Időpont: 2018.05.24., 19 óra
Jegyár:1500 Ft; Mazsike kártyával: 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com

Költészet napi est az ÉLET ÉS IRODALOMMAL

Költészet napi est az Élet és Irodalommal

A költészetnek, ez vitathatatlan tény, van ünnepe Magyarországon. Néhány éve készített felmérés bizonyítja, hogy a hagyományosan április 11-re, a talán legnagyobb huszadik századi magyar költő, József Attila születésnapjára eső Költészet Napján nemcsak azokat foglalkoztatja a vers, akiknek valamilyen módon napi szinten van közük hozzá (írják nekik vagy írják, tanulnak róla vagy tanítják, gondoskodnak róla, hogy létezzen, törődnek vele, hogy minél többekhez jusson el). A Költészet Napján jelentősen nagyobb számú embernek jut eszébe legalább egy pillanatra vagy távoli asszociációként a vers, a költészet, az irodalom — ezen a napon talán még azokban is megmoccan valamilyen régi emlék, akik iskolás koruk óta nem olvastak verset. De vajon vannak-e a költészetnek hétköznapjai? Mi történik a verssel, amikor senki nem gondol az ünneplésükre, hogyan jönnek létre, hogyan találnak olvasóikra? Hogyan lesz a kortárs versből klasszikus, a későbbi irodalmi kánonban helyét kiérdemlő darab, és fordítva, hogyan lehet az irodalomtörténeti klasszikusokat élővé tenni a mai olvasó számára? Lehet-e ünnep a hétköznap, és hétköznap-e az ünnep? A MAZSIKE és az Élet és Irodalom közös szervezésében megrendezett költészetnapi est április 9-én ezekre a kérdésekre és sok másikra keresi a választ, az ÉS-ben rendszeresen publikáló költők újabb generációja három kiemelkedő képviselőjének a részvételével, Szabó T. Annával (1972), Babiczky Tiborral (1980) és Borda Rékával (1992). A beszélgetést az ÉS versrovatának szerkesztője, Csuhai István vezeti.

Helyszín: Kőleves (1075 Budapest, Kazinczy utca 41.)

Időpont: 2018. április 9., 19.00

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 1200 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

Füst Milán Szellemi Páholy március 21-én

Éles szemmel, biztos ízléssel…

A 20. század modern magyar képzőművészetének, iparművészetének, a világot másként látó és újszerű módon alkotó művészeinek útját biztos kézzel egyengették azok, a zömében zsidó műpártolók, műgyűjtők, mecénások és műkereskedők, némelyikük maga is alkotó, akik világszínvonalú gyűjteményeket hoztak létre klasszikus és modern művekből, műtárgyakból.

Gyűjteményeinek és személyes sorsuknak is tragikus fordulatokat szánt a történelem.

A 20 század első felének erről, a magyar képzőművészet történetének izgalmas és drámai korszakáról beszélgetünk Molnos Péter művészettörténésszel és Haas János műgyűjtő, galéria tulajdonossal március 21-én, szerdán este 6 órakor a parksarokban (XIII. Pozsonyi út 36.). A beszélgetés vezeti Hamvay Péter a HVG munkatársa.