Füst Milán Páholy: Örökölt sors

CSALÁDJAINK, TÖRTÉNETEINK
Generációkon öröklődő érzések

Hogyan élnek bennünk rég elsiratott nagyszüleink érzései?
Mert hogy élnek, ha erről mit sem tudunk, akkor is – működnek, hatnak, meghatározzák, ahogy a jelenben érzünk, döntünk, választunk.
Mit adunk át gyerekeinknek a velünk megtörtént élményekből, akár anélkül is, hogy ez tudatosulna bennünk?

Orvos Tóth Noémi Örökölt sors című könyvében arról mesél, hogyan érthetjük meg magunkat, hogyan segíthet félelmeink, bizalmatlanságunk leküzdésében, ha megismerjük családunk múltját. Mert ami szép és értékes, azt szeretjük, megéljük, őrizzük, és visszük tovább. De a kibeszéletlenség blokkol, az egykori világháborús üldöztetés a jelenben depresszióként jelenik meg, százéves eltitkolt fordulatok pedig pánikérzetet okoznak a mai rokonokban.

Winkler Nóra beszélget meghívott vendégével, Orvos-Tóth Noémivel.

 

Füst Milán Páholy: Párkapcsolati játszmák, avagy Narcissos az Árnyékkertben

A 2019 őszi évadnyitó páholy a párkapcsolati játszmákat járja körül Rubin Eszter Árnyékkert című, fordulatos és felkavaró családregénye kapcsán. Winkler Nóra beszélget az íróval, és Bánki György pszichiáterrel, A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című könyv szerzőjével Szenvedélyek, titkok és hazugságok hálózzák be a regényt, amely egy elsöprő szerelemmel kezdődő kapcsolat, konfliktusokkal terhelt, katartikus végkifejletéig ível. A párkapcsolati lét számtalan kényes pontját veszi górcső alá. Hogyan torzítja el az ember személyiségét egy évtizedeken át cipelt súlyos titok, és kerülünk visszafordíthatatlan örvénybe egy rossz döntés meghozatalával, amely újabb rossz döntések láncolatát indítja el, s ezáltal hogyan feslik fel a családon belüli bizalmi hálók szövedéke, amely végül a teljes összeomláshoz vezethet. A női főszereplő zaklatott hátterű, szeretetlen családból származik. Lia zsúfolt, omladozó, nagypolgári lakásban nő fel, ahol a régi dicsőség árnyait a poros sarkokban halmokban álló ruhahegyek alatt konzerválja a Molnár família. A lánynak nincs semmilyen személyes tere, nem ismer határokat, a zongora alatt alszik a nagymamája szobájában. Innen halássza ki későbbi férje, Stark Gyuri. És innen indul útjára, majd bontakozik ki a nárcisztikus személyiség figurája, akinek nincsenek érzelmei, csak szempontjai, aki nem tud kötődni, csak birtokolni.

 

Botlatókő Szerb Antalnak

A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

MEGHÍVÓ

A Francia Intézet, a Magvető Kiadó és a Latitudes Könyvesbolt szeretettel meghívja

A holokauszt emléke és irodalma – Kertész Imre

 kerekasztal beszélgetéssel és dedikálással egybekötött könyvbemutatóra Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai c. könyvének magyar nyelvű megjelenése alkalmából.

Március 27. szerda, 16.30

Francia Intézet, I. em., színházterem

1011 Budapest, Fő u. 17.

Résztvevők: Clara Royer (író, forgatókönyvíró, műfordító), Schein Gábor (író, irodalomtörténész) és Szegő János (moderátor, Magvető Kiadó).

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Ingyenes.

A Centre National du Livre támogatásával.

Füst Milán Páholy Füst Milánról

Füst és láng, avagy szeretjük-e Füst Milánt? És, ha igen, akkor miért nem?

 

A Füst Milán Páholy következő estjén, március 25-én a névadó Füst Milánról beszélget a meghívott vendégekkel: Szilágyi Judit irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, Schein Gábor költővel, íróval, valamint a Páholy alapítójával, Benedek István Gáborral az est háziasszonya, Winkler Nóra.

Szándékunk szerint a beszélgetés során sikerül eloszlatni az íróval kapcsolatos tévhiteket. Választ keresünk arra is, hogy miért került ki az irodalmi kánonból több más jeles zsidó származású íróval együtt Füst Milán, akinek színpadi művei időnként láthatók, de könyveit sokkal kevesebbet forgatjuk.

 

Időpont: 2019. március 25., 18 óra

Helyszín: RS9 Színház, Vallai Kert (1075 Bp., Rumbach Sebestyén utca 10.)

Belépődíj: 1200 Ft., Mazsike-kártyával 900 Forint.

Regisztráció: mazsike@gmail.com

 

Tersánszky Józsi Jenő író végrendelete

TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ író végrendelete “Feleségem, akivel huszonnégy évet töltöttem közös és egymást támogató munkában, a szégyenteljes s törvényellenes magyar kormányrendelet értelmében rosszul, vagyis 1944. márc. 22 -ike után keresztelkedett ki róm. kat. vallásúvá, zsidóból. Eddig a Horthy- kormány 570 000 sz. alatt kiadott mentesítése védte őt annyira, hogy keserves verítékkel és becsülettel szerzett lakásunkon velem lakhatott. Ez a védelem nov. 15 -ével lejárt az újabb rendelet értelmében is, nejemnek tőlem, csillaggal a mellén, a gettóba kell költöznie holnapután estig. Két szememmel győződtem meg arról a szörnyűségről, hogy zsúfolják össze a Szálasi-kormány hóhérai a külföldi védettségű zsidókat. Hát még a magyar, nem védett árja-párokat hova szándékszanak dugni! Elhatároztam tiszta ésszel és csorbítatlan akarattal, hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek tartok. Szálasi vérebeinek nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával nejemmel együtt rajtam a szokásos megkínoztatást elkövessék. Elég adag cián van birtokomban, hogy csak hullámon elégíthessék ki beteges vérszomjukat. Hogy miért nem választom a bujkálás ésszerűbb és jelenleg általános módját a törvénytelen és embertelen rémuralom rendelkezéseivel szemben? Első okául jeleztem, hogy elviselhetetlen már nekem az a birka bárgyúság és gyávaság, amellyel magyar sorsosaim a német-bérenc orgyilkosok parancsára mozognak. Tehát, mint az egész világháborút végigküzdött katona, kötelességemnek érzem, hogy az igazi magyarellenség ellen, legalábbis végső soron példaadó gesztussal éljek. Azonfelül a bujdoklás állapotát csak előzetes puhatolózások után is oly undorítónak és megalázónak tapasztaltam, hogy le kell mondanom róla, mint erkölcsi és testi erőmet meghaladó teljesítményről. Többek közt Budapesten élő rokonaim köre is oly kereken utasított el azzal a kéréssel, hogy nejem családjuk körében rejthessem el, néhai húgom okmányaival, tehát teljes biztonságban. Pedig ezek közt a véreim közt kettő is van olyan, akiket pólyásként ölemben babusgattam, és édes néném is, és akik most a szemem láttára fogadnak be házukba valóban érdemtelen és gyanúsan viselkedő, de pénzes menekült atyafiakat. Tulajdonképpen jelen sorok főcélja, ennek a rokoni viselkedésnek megbélyegzése és megbüntetése. Minden jel szerint összegyűjtött munkáim, különösen a külföldi kiadásokat számítva, jelentős hagyatékot képviselnek halálom és nejem, törvényes haszonélvezőm halála után! Ez a hagyaték, miután gyermekeim nincsen, a vérrokonaimra szállana. – Jelen sorokkal azonban tiszta tudattal és ép értelemmel másként végrendelkezem hagyatékom felől, mintsem érdemteleneknek jusson. Maradjon hagyatékom a svéd Vöröskeresztre azzal a kikötéssel, hogy jövedelméből mindenha csakis nyomorgó és bárhol élő magyar gyermekeket támogasson, nem véve ki soraikból a magyar zsidókat sem. – Ez a végrendelkezésem akkor is teljes érvényű marad, ha netán én és feleségem a mai magyar szörnyűségeket átvészelnénk. Vagyis halálom és feleségem halála után minden vagyonom a svéd Vöröskereszté a fönt kikötött céllal. – Szokás ilyen levelet bizonyos ünnepélyes szólamokkal kezdeni és fejezni be. Magam részéről bár életemben nem formaságokkal, hanem Istenben soha meg nem tántorodott hittel maradtam igazi jó keresztény, jelen sorokat mégis átokkal végzem az áldás helyett, éspedig következőképpen. Legyenek átkozottak örökre ennek az árnyékvilágnak urai, az Egyesült Nemzetek, Anglia, Amerika, és a Szovjet, ha valaha is, politikai vagy hasznossági okokból megtántorodnak, vagy kifáradnak ennek a mérhetetlen tömegű gonosztettnek a megtorlásában, amit a német nácik, ezek a dühöngő őrültek és a magyaroknak hozzájuk méltó és rajtuk csüggő, másik végletben, az elme-és akaratgyöngeségben, meg szolgai pribékeskedésben buzgólkodó hitvány töredéke, a magyar nácik elkövettek. Ámen!” 1944. dec. 4.

forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Retikül – Szeretetről, sötétségről – In memoriam Amosz Oz

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a
Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.
Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő
Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00
Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert
Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com
a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Füst Milán Páholy – Zsidó múlt és jelen a múzeumban

Történetmesélés –  Zsidó múlt és jelen a múzeumokban

 

Hogyan mesélje a zsidóság történetét egy múzeum? Hogyan őrizze a személyes vallomásokat, különleges vagy mindennapi tárgyakat, értékrendet, emlékeket? Miként vezessen át kultúráján, hagyományain, ünnepein és díszes tárgyi környezetén? Másképp működik egy tematikus múzeum, mint egy általános? Mit várnak látogatói – zsidók és nem zsidók, világiak és vallásosak?  A magyarországi holokauszt 75. évfordulója közeledtével érdekes megvizsgálnunk, mit üzennek a Sorsok Háza, a Rumbach zsinagóga, és a Holokauszt Emlékközpont kiállításai.

 

A Füst Milán Páholy következő estjének vendégei:

Toronyi Zsuzsanna a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója,

Gábor György vallásfilozófus, az OR-ZSE egyetemi tanára,

Gyekiczki András a pápai zsidóság történetét feldolgozó kiállítás kurátora, Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója.

Az est házigazdája: Winkler Nóra

 2019. január 23-án, 18.00, Kőleves 

Jegyárak: 1200 Ft, Mazsike kártyával 900 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com