Meghívó – Pápai botlatókő-elhelyezés és díjátadó

MEGHÍVÓ

 

Egy kő, egy név, egy emlékezet – Stolpersteine / Botlatókövek 2019

 

 A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja Önt

  1. 09.15-én a pápai botlatókövek elhelyezésére és a

Radnóti Miklós antirasszista díj átadására

Gunter Deming kölni képzőművész számára

A művész a nap folyamán összesen 19 darab botlatókövet helyez el a holokauszt áldozatául esett pápai zsidó polgárok azok utolsó szabadon választott lakóhelye előtt.

Ezt követően a pápai zsinagógában Gunter Demnig átveszi a MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista díját. A díjat Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke adja át. A kitüntetettet Róna Judit korábbi Radnóti-díjas és Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke köszönti. A vendégek a díjátadás után részt vehetnek a Pápai Zsidó Kulturális Napok további programjain és az Ábrahám fiai együttes koncertjén.

Az esemény sajtónyilvános.

Az események helyszíne és időpontja:

 Botlatókő-elhelyezések: 2019. szeptember 15. 12:00 – 16:30

(első helyszín: Pápa, Rákóczi Ferenc utca 14.)

 Díjátadó: 2019.szeptember 15. 16:45, Pápa, Petőfi Sándor utca 24-26.

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége

Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület

Pápa város Önkormányzata

  További információ, részletes menetrend: mazsike@gmail.com cím

www.mazsike.hu , facebook.com/mazsike1988

MEGHÍVÓ sétára

Az Ássuk ki! Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért

csoport

tisztelettel meghívja Önt

a Mátyás-kori Nagyzsinagóga pusztulásának 333. évfordulója alkalmából
szervezett sétájára.
Időpont:2019. szeptember 1. 18. óra
Találkozó: Budapest, I. kerület Dísz tér 4-5.
Program:

18.00 – 19.00: Séta a Nagyzsinagóga eltemetett romjaihoz
A sétát vezeti: Deák Gábor
Az Ássuk ki! csoport célja az ásatás újbóli engedélyeztetése, annak érdekében, hogy az
egyedülálló építészeti emlék újból látható és látogatható legyen.

 

 

Információk:
Deák Gábor +36309548058
budai.polgarok.tarsasaga@gmail.com
www.eltemetettzsinagóga.com
Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!

2019.szeptemberi Mazsike-Makkabi túrák

Kedves Túratársak!

Eltelik lassan a nyár,beindítom az őszi – téli túra-szezont.
Várunk Titeket az alábbi programjainkon:
09.15. Találkozás: Újpest – Városkapu Volán busz v.á. 9:00
            Útvonal: 9:15-ös Visegrád bob-pályáig menő busz -Nagyvillám kilátó – Fellegvár-i séta – Visegrád busz állomás. Esetleg a visegrádi Palota megtekintése.
6 km. szint 64 m. fel-, 270 m. lefele
                           Egész napos könnyű túra
            Tv.: Laki Tamás
09.22. Találkozás:Széll K.tér M kijárat 9:00
           Útvonal:Normafa – Anna-rét- Budakeszi
                        6 km 180 m
                        Családi kirándulás
           Tv.: Róna Róbert
09.29.  Találkozás: Kolossy tér busz v.á.8:50
                              FIGYELEM! A busz 9:08-kor indul!!
             Útvonal: Szépvölgyi-dűlő – Hármashatárhegy – Fenyőgyöngye
                           7.5 km  80 m fel-, 160 m. lefelé
             Tv.: Ratkó Ica

Véradás a Maccabi Európa Játékok Magyar csapatával

​AJÁNDÉKOZZ ÉLETET ÉS ADJ VÉRT!  ​
50 embert keresünk, akik 150 emberen tudnak segíteni!​
A Budapesti rendezésű, a hazai zsidóság számára kiemelkedő jelentőségű 15. Maccabi Európa Játékok (július 29. – augusztus 7.) magyar csapatával, a Maccabi Vac Hungaryval közösen szervez véradást a Bálint Ház.​
Fontos számunkra a közösségi felelősségvállalás, ezért első alkalommal kínálunk lehetőséget a résztvevő sportolók, sportvezetők, rokonaik és érdeklődők számára, hogy véradással is hozzájárulhassanak a közösség jólétéhez és az egészségügy munkájához.​
Vár a Bálint Ház szeretettel, jó zenés hangulattal, és a véradás után természetesen finom falatokkal és egy szelet vérbeli Flódnival a Carmel Kóser Étterem jóvoltából.​
Időpont:​
2019.07.26., péntek 9:30 – 13:30 között folyamatos​
Helyszín:​
Bálint Ház – Budapest, Révay u. 16, 1065​
Lebonyolító:
Országos Vérellátó Szolgálat​
Jelentkezz a véradásra, ha elmúltál 18 éves és még nem töltötted be a 60. életévedet! Jótékonyságoddal 3 ember életét mentheted meg.​
Ki lehet véradó?​ Mi történik a véradás előtt?​ Mennyi ideig tart?​
Megannyi kérdés, melyre július 26-ai véradás lebonyolítója az Országos Vérellátó Szolgálat, a hazai vérellátás és transzplantációs aktivitás letéteményese weboldalán válaszol nektek, a leendő véradóknak:  https://www.ovsz.hu/ver/ki-lehet-verado
Mire figyelj:
  • Véradás előtt bőségesen igyál és egyél​
  • Hozd magaddal személy igazolványodat, lakcímkártya és TAJ kártyádat.​
  • Várunk szeretettel, jó zenés hangulattal, és a véradás után természetesen finom falatokkal!​
 ​

A Te vagy ismerősöd véradási szándékát kérlek jelezd július 24-ig az info@maccabi.hu e-mail címen!

Európa mi vagyunk – Európa az, amivé tesszük!

 Európa mi vagyunk – Európa az, amivé tesszük! – Ez lehetne a jelmondata annak a kezdeményezésnek, amelyet a német Aktion Sühnezeichen Friedensdienste (ASF – Bűnjel Békeszolgálat Akció) nevű szervezet hirdetett meg azért, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző nemzetiségű, kulturális hátterű, történelmi örökséget hordozó társadalmi csoportokat Európában. A cél az volna, hogy a megismerés által megtanulják megérteni egymást, és így lebomoljanak előítéletek, feloldódjon a lépten-nyomon tetten érhető félelem.

Az a nyári tábor, amelyet idén harmadik alkalommal a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület együttműködésével szervez az ASF Magyarországon, nemcsak hagyomány, hanem műfajteremtő lehet e téren. Tizenöten érkeznek Budapestre azért, hogy megismerkedjenek az itteni zsidó közösség mindennapjaival, bejárják a számukra fontos helyeket, találkozzanak különböző szervezeteik képviselőivel, fiatalokkal, idősebbekkel, a Holokauszt túlélői közül is azokkal, akik szívesen beszélnek életükről.

Az ASF nagyon fontosnak tartja, hogy a csapat ne csak szemlélője legyen, hanem a lehetőségekhez mérten aktív részesévé váljon a budapesti zsidóság közösségi életének, ezért az itt töltött napokban dolgoznak a Kozma utcai, az ádándi és a balatonfüredi zsidó temetőkben is. Elsősorban egykori munkaszolgálatosok sírköveit hozzák rendbe a Kozma utca temetőben, hogy munkájuk révén nyomot hagyjanak maguk után. Ez a munka azért felbecsülhetetlen, mert az emlékhely évről-évre rosszabb állapotba kerül, de a feliratok letisztítása, újrafestése révén mégse merülnek feledésbe a nevek.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület gondoskodik arról, hogy a tábor résztvevői megismerhessék ennek a közösségnek a múltját, a történelmi örökségét is. Találkozókat szervez történészekkel, egyházi vezetőkkel, politikusokkal, művészekkel, hogy a résztvevők képet kapjanak arról, hogyan éltek a zsidók ebben az országban.

A résztvevők július 19-én kezdik meg a munkát a Kozma utcai zsidó temetőben, majd civil szervezetekkel találkoznak a Bálint Házban. Július 21-én a békásmegyeri Evangélikus Gyülekezet istentiszteletén vesznek részt. Délután Szentendre zsidó múltját fedezik fel. Július 22-én Ádándon, majd 23-án Balatonfüreden dolgoznak a zsidó temetőkben. Megtekintik a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házát. Július 24-én a MAZSIHISZ, 25-én pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőivel találkoznak. 29-én az Üvegházban, a Carl Lutz Emlékmúzeumot tekintik meg, míg 30-án a Páva utcai Holokauszt emlékközpontban holokauszt túlélőkkel találkoznak.

 

A fotót Merész Márton (168 óra) készítette a tavalyi tábor alkalmával.

Hajós Alfréd sírjának felújítása

 

A Nemzeti Örökség Intézete

tisztelettel meghívja Önt

Hajós Alfréd

első magyar olimpiai bajnok

sírjának felújítása alkalmából tartandó megemlékezésére. 

Időpont:

2019. július 31. (szerda) 11 óra

Helyszín:

Hajós Alfréd sírja (Kozma utcai zsidó temető, bal kripta, 120. sír)
(1108 Budapest, Kozma u. 6.)

 

Köszöntőt mond:

Radnainé dr. Fogarasi Katalin

a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója

 

Beszédet mond:

Darvas István

főrabbi, a Bét Jehuda (OR-ZSE) zsinagóga rabbija

Jusztin Ádám

a Maccabi VAC elnöke

Dr. Kulcsár Krisztián

a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke

 

Avatóbeszédet mond:

Dr. Deutsch Tamás

a 15. Maccabi Európa Játékok (EMG 2019)

védnöki testületének vezetője,

A Magyar Testgyakorlók Köre elnöke

KözreműködikSzvorák Katalin, Kossuth-díjas népdalénekes

Részvételi szándékát kérjük, 2019. július 30-ig

meghivo@nori.gov.hu e-mail címen
vagy a +36-1-896-5529 telefonszámon jelezze!

 

 

Kérjük, hogy a szokásoknak megfelelően,

a temető területére fedett fővel lépjenek.

Raoul Wallenberg születésnapi megemlékezés

Filmvetítés: A napfény íze

 

Búcsú Ungvári Tamástól

Tisztelt gyászolók, apám barátai, tisztelői, olvasói, diákjai és az igazságra éhes, kultúrára fogékony emberek közössége. Anyám, Katalin, és bátyám, Dávid, nevében is köszönöm, hogy eljöttetek és közösen méltóan megemlékezhetünk apámról.

Sokan jól ismertétek publikus oldalát Ungvári Tamásnak: az életet habzsoló, nyilvánosságot és szereplést nem megvető, polgár pukkasztóan sztorizgató társasági ember énjét. Ezt az oldalát, kisebb-nagyobb csúsztatásokkal, már sokan megírták. Én most nem erről szeretnék beszélni. Úgy gondolom, egy ember történetét, mint egy könyvet, az egésze alapján lehet megítélni és nem abból a fejezetből, amibe épp belelapoztunk. Én inkább kiemelnék néhány más fejezetet, amelyek talán kevésbé ismertek, de a legmélyebb nyomot hagyták bennem és családunkban.

Ungvári Tamás – az örökifjú. Azt mondták egyszer az életről, hogy „a cél az, hogy fiatalon halj meg, de olyan későn amennyire csak lehetséges.” Mint sok más magyar zsidó túlélő, ő sem szeretett mesélni erről az időszakról. Egy történetet azért elárult, amin mint minden klasszikus Ungvári sztorin, egyszerre borzongtunk es mosolyogtunk. 1944-ben, amikor a nácik bevonultak Budapestre, apám akkor 14 éves kisfiúként, a kíváncsiságtól vezérelve, lesétált az Astoriánál állomásozó Gestapo tisztekhez, hogy német nyelvtudását gyakorolja velük. Sok mindent tanult meg élete során, de félni se akkor se haláláig nem tudott megtanulni. Minden egyes személyes kudarcban és tragédiájában, ő inkább a lehetőséget látta. Ha kirúgták egyik lábát, gyorsan növesztett egy újat. Ahogy ő szerette mondani, „előre menekült.” Amikor Magyarországon elfogyott körülötte a levegő a 70-es évek végén, vendégprofesszorként tanította végig a nyugat legrangosabb egyetemeit. A 80-as évek végen, már majdnem 60 esztendősen, amikor kortársai még régi írógépeket használtak, megtanította önmagát számítógépezni majd a számítástechnikai forradalmat népszerűsítette itthon. Akármilyen idős volt, nem hagyta, hogy a múlt rabja legyen, mert neki az élet mindig holnap kezdődött. Ez az optimista életszemlélet és magabiztosság az egyik legértékesebb hagyatéka.

Ungvári Tamás – a tanár. Apám utolsó leheletéig aktív volt. Tudta, hogy amíg a bankszámlán lévő pénz gyarapítható vagy költhető, addig a tudás az egyetlen univerzálisan konvertibilis valuta, ami nem veszít értékéből és senki sem veheti el. Hivatásszerűen emlékezett mindenre. Ő hitt abban, hogy a világ jobb lesz, ha több önállóan gondolkodó ember van benne és a legnagyobb örömét abban lelte, ha másokat inspirálhatott. Neki a TV vagy rádió stúdió csak egy másfajta katedra volt nagyobb osztályteremmel. Diákjaiban a reményt és a jövőt látta. Talán fiatalabb önmagát. Úgy gondolta, ha Weisz Salamon cipész unokájából, és Ungár Sándor szabó mester fiából lehet egy Ungvári Tamás, akkor bárkiből lehet bármi. Legyen az a szegény magyar parasztgyerek vagy a mexikói eperszedő bevándorló fia.

Apám tudásánál talán csak az igazságérzete lett erősebb ahogy egyre idősebb lett. Élete küldetésének látta mások igazának megírását. Életének utolsó heteiben, az egyik legnagyobb örömét abban lelte, hogy megjelenhetett könyve, amiben Lőw Immánuel rabbi emlékéért perelhetett. Műveivel bátorságra akarta biztatni olvasóit. Ő annak tudatában irt, hogy jövőnk akkor lesz, ha kiállunk az igazságért és nem engedjük, hogy mások történelmünket elrabolják.

Ungvári Tamás – a családapa. Ez volt életében a funkció, a cím, amit legjobban szeretett, de a legkevesebb nyilvánosságot kapta. Sosem értettük, hogy ennyi könyv, fordítás, cikk és tanulmány megírása mellett hogyan jutott ideje apánk lenni. Őszintén szólva, nem könnyítettük meg a dolgát. Talán a legkritikusabb közönsége mi ketten voltunk. Könyörtelenebbül osztályoztuk, mint ő a diákjait.

Nyerjünk inspirációt életéből, hogy jobb és bátrabb verziói legyünk önmagunknak. Mostanában, ha a híreket olvassuk, könnyű elkeseredni magyar kultúra és tudomány jövőjével kapcsolatban. De ne essünk bele az indifferencia és beletörődöttség veszélyes csapdájába. Nem hinthetnek itt annyi viszályt, hogy mi ne tudnánk összefogni az igazságért. És adjon nekünk az is erőt, hogy ott lesz mellettünk szövetségesnek egy egész kísértet hadsereg, köztük most már Ungvárival és a megszenvedett magyar kultúra többi nagyjával.  Ha ezt megtesszük, már megérte neki élni es meghalnia. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ungvári Benjámin búcsúbeszéde

Rabbikat rejtő kövek

Az ELTE Művészeti ösztöndíjának és a Mazsike szakmai támogatásának köszönhetően az elmúlt év során kelet-magyarországi zsidó temetőkről készítettem fotósorozatot. Célom az volt, hogy felhívjam a közönség figyelmét arra, hogy ezek a zárt, titkos kertek valójában egyáltalán nem zártak, hiszen minden temető kulcsának van egy őrzője, aki szívesen beengedi a látogatót és a helyi zsidó közösség történetéről is mesél. A projekttel szeretnék hozzájárulni a magyar temetőlátogatás népszerűsítéséhez, ami nálunk Európa más országaival ellentétben nem kézenfekvő kulturális program. A temetők kiválasztása során előtérbe helyezem azokat, melyekben a közösség életére nagy hatással lévő rabbik vannak eltemetve, ezzel is szeretném személyhez kötni és átélhetőbbé tenni a látogatást. A sorozatot három évszakon keresztül készítettem.

Mintegy privát zarándokútként a sírokat felkerestem télen, tavasszal és nyáron is, egyrészt azért, hogy a természet változását követve izgalmas képi világot mutathassak be, másrészt a temetők, sírok megtalálásában nem feltétlenül jártam első alkalommal sikerrel, így alaposabb utanájárást követően némelyikbe visszatértem.

Meglátogattam  Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúsámson, Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Nyíracsád zsidó temetőit. Ebben  a sorozatban kiemelt jelentőséget szentelek a következő rabbiknak: Rosenberg Zév Wolf (Farkas; 1862–1952) debreceni rabbi, Mattersdorf Jeremiás (1750?–1805) abaújszántói rabbi, Amram Blum (1834–1907) berettyóújfalui rabbi, Schönfeld Joszef Saul (1880–1925) nyíradonyi rabbi, Fried Áron (1812–1891) hajdúböszörményi és hajdú megyei főrabbi, Günz Jakab (Jákov Joszef; 1854–1925) hajdúböszörményi rabbi, Szófer Jiszráél Efrájim Fischl (Schreiber Fülöp; 1813–1898) hajdúnánási rabbi, Fried Netánel háKohén (1857–1916) balmazújvárosi rabbi, Fried Jehiél Mikhál háKohén I. (Menyhért; 1881–1939) balmazújvárosi rabbi, valamint Katz Móse (1820–1895) egykori túrterebesi rabbi is, aki Hajdúszoboszlón lett eltemetve.

Hosszú  távú terveink közt szerepel egy album kiadása, amely országos szinten mutatja be a zsidó temetőket és a híres rabbik sírjait.

Első téli helyszínünk Püspökladány volt. A zsidó temető a Déli sor 8. szám alatt található. Egy aszfaltos útról párszázméteres földúton érjük el a mindig nyitott temetőt. A környéken gazdátlan kutyák kóborolnak, ezért egyedül, főleg anélkül, hogy bárki ismerné hollétünket, nem tanácsos erre járni. Mindenesetre az első vicsorgó jószággal való találkozás után levontam azt a következtetést, jó, ha van nálam némi hústerméket tartalmazó szendvics, hogy az önkényes útonállókat lekenyerezzem.

A téli fotózás kihívásai közé tartozik a világos órák rövidsége. Így mire Püspükladányba értünk lassan besötétedett. Utunkat másnap folytattuk, az irányt Hajdúszoboszló felé vettük.

Hajdúszoboszlón elsőre nem találtuk meg a zsidó temetőt. A helyiek egyhangúlag egy olyan területre irányítottak, ami egy kietlen pusztaság volt, elszomorodtunk, de elhatároztuk, hogy kiderítjük mit rontottunk el és tavasszal visszatérünk.

Így találtuk meg tavasszal a Kabai úti Tesco melletti zsidó temetőt. A Tesco parkolóját elhagyva egy mezőn átvágva jutunk el a kerítésig. A terület autóval is megközelíthető, kivéve, ha előtte esett az eső, mert a talaj könnyen mocsarassá válik. De valójában érdemes gyalog mennünk, mert a mezőn hatalmas nyulak ugrándoznak, akiket igazán nem ildomos megzavarni. Tavasszal a kaput számzáras lakat zárta. A kódot onnan tudhatjuk meg, hogy a megfelelő 4 betűs héber felirat számértékeit állítjuk be. Ezesetben ez a בובו (azaz “bobo”) volt. A héber abc-ben a bet (ב) megfelelője a kettes, a vávé (ו) pedig a hatos. Igenám, de itt merül fel a kérdés, hogy a gondosan megfejtett 6262-t hogyan is kell beállítani a lakaton? A latin írásnak megfelelően balról jobbra 2626, vagy pedig a héber írást követő 6262 lesz a jó megoldás. Az ajtó egyébként egyik verzióra sem nyílt ki, így azon kezdtem el gondolkodni, hogy félrénéztem-e a kézírást és a másodi váv mégis inkább rés (ר), ami ebben az esetben szintén kettes, egyébként kétszáz. Na de milyen irányban kell beállítani? Végül a helyes megoldás az első próbálkozás lett, tehát 2626 és a nyers erő alkalmazása, hiszen ezek a lakatok télen-nyáron, hóban-fagyban ki vannak téve az időjárásnak, s nem is sűrűn nyitogatják őket, ezért igencsak berozsdásodnak.

Az 1860-as évektől szoboszló első rabbija a korábban nyíregyházi segédrabbi, Weisz(mann) Ávrahám (1805–1879) lett, az ő működésere alatt a hitközség orthodoxnak nyilvánította magát. Őt fia, Weisz(mann) Jákov Cvi (1843–1889) követett, aki 1879-ben megalapította a jesivát.

A temetőben fekszik Katz Móse (1820–1895 / 5655. ádár 4.), a korábbi túrterebesi rabbi, aki  fiával Katz Slomó (Salamon; ?–1918) rabbival együtt költözött Szoboszlóra, de külön házban élt, hogy a szent könyvek tanulásában még családja se zavarhassa meg.

A fekete leves igazán csak nyáron jött. A fáradságosan megfejtett kóddal nem jutottam be, ellenben a kapun egy terebélyes héber kézírásos felirat fogadott, amiből gyér hébertudásommal annyit sikerült megfejtenem, hogy a kód jelenleg nem működik. Illetve sikerült kivennem a TESCO kifejezést. Így maradt a mezei nyulak urándozásának élvezete. Később külső segítséggel megtudtam, hogy a felirat arra utasít, hogy vegyünk a Tescoban egy csillagcsavarhúzót és a lakatot a megfelelő helyeken csavarozzuk szét, ám erre már nem vállalkoztam.

Berettyóújfaluban a Szabolcska utcában találjuk a temetőt. A bejutáshoz előbb kapcsolatba kell lépnünk a polgárőrséggel, akik kinyitják a temetőt. Ezt a 06 30 906 1842-es telefonszámon tehetjük meg, ami a kapura is ki van írva. A temetőben ohel is van. A héberül sátrat jelentő szó egy szerény épületetre vonatkozik, ahol prominens személyiségek nyughelye található. Ehhez három másik telefonszámon próbálkozhatunk, hogy kulcsot kapjunk.  Az ohelben Blum  Ámrám nyugszik, ám ide nem sikerült bejutnom.

Blum Ámrám (1834–1907) 1882-ben foglalta el a berettyóújfalui rabbiszéket. A nagy Talmud-tudós hírében álló Blum rabbi a híres pozsonyi jesivában tanult, 1862-től pedig már saját maga vezetett jesivát Mádon, majd pár évig Huszton (Huszt, Ukrajna) volt rabbi. A Bét Seárim (Munkács, 1909) című könyv halhatatlan szerzője, mely az első kiadása után számos újabbat is megélt.

A debreceni zsidó temető láttán átélhető a város zsidó lakosságának mekkora mérete és jelentősége lehetett a város életében. A temető a Monostorpályi út 44. szám alatt találjuk. Ám a nyitvatartásról érdemes tájékozódni, különben csak zárt kapukat és egy hatalmas kutyust látunk.  A temető hétfőtől Csütörtökig  7 és 15, péntekén 8 és 12, vasárnap 9-13 óra között van nyitva. Szombaton akárcsak minden zsidó intézmény zárva tart. Továbbá elindulás előtt tájékozódjunk a zsidó és nemzeti ünnepekről is, amikor is szintén zárva tart a temető. Ha konkrét személy sírhelyét keressük, akkor a temetőőr segít eligazodni az adatbázisban, ami egyénként online is elérhető.

1885-től a debreceni orthodox hitközség dájánja (rabbi, aki vallási kérdésekben döntéseket hoz) a püspökladányi rabbi fia, Rosenberg Zév Wolf (Farkas; 1862–1952) volt, aki elsősorban a jesivában tanított, illetve kósersági kérdésekkel foglalkozott, de a főrabbi távollétében az anyakönyvvezetési ügyeket is magára vállalta.

 

Balmazújváros zsidó temetőjét a Böszörményi úton találjuk. A temető kulcsát a 06 30 960 6878 számon tudjuk elkérni. A temető jelenlétéről árulkodik a jellegzetes kőtábla formájú kerítés, de egyébként beleolvad a kertes házak sorába. Míg télen a viszonylag nagy terület szokatlan hidegséget sugároz, addig nyáron a bőtermő alma-, cseresznye- és meggyfák meglehetős nyugalmat árasztanak. Az ohelben Fried Netánel háKohén és Jehiel Mikhál háKohén nyugszik.

A hitközség első rabbija 1893-tól Fried Netánel háKohén (1857–1916) lett, aki korábban Kisvárdán vezetett jesivát, majd itteni beiktatása után egyhamar népszerű jesivát alapított a faluban. A döntvényei még életében, Pné Mevin (Munkács, 1913) címen jelentek meg, majd halála után azonos címmel kiadták a Tóra-magyarázatait (Beregszász, 1927) is. A következő rabbinak az előző fia lett megválasztva, Fried Jehiél Mikhál háKohen I. (Menyhért; 1881–1939 / 5700. kiszlév 18.). Méltó utódja lett apjának, aki kereste a béke megteremtését a közösségén belül.

 

A hajdúböszörményi temetőt a 06 30 969 6404 as telefonszámot felhívva tudjuk kinyittatni. A temetőőr hölgy elmondása szerint Hajdúböszörményen nem maradtak zsidók, de az temető sűrűn látogatott zarándokhely. A Külső-hadházi úton lévő temető kivételesen kovácsoltvas kerítéssel van határolva. A temetőben két ohel is van, míg az egyik igényesen felújított, a másik elszomorítóan romos állapotban van. Itt helyezték örök nyugalomra Fried Áront és Günz Jakabot. A temető teljesen különböző arcát mutatta mindhárom évszakban, bár különös, nemcsak télen, nyáron is fehérlik.

 

Fried Áron (1813–1891) rabbi Hajdúböszörményben született és a 19. Század második felének egyik legmeghatározóbb rabbija volt, aki kisebb időközökben Mezőcsáton, Debrecenben és Hajdúsámsonon működött, de élete nagyobb részét itt, szülővárosában volt rabbi. Először Abaújszántón Löw Elázár rabbi tanítványa volt, később pedig a veje is lett. Pozsonyban a híres Hátám Szófer  jesivájában tanult. Hajdú-Bihar megye főrabbija volt, aki mindenféle újítás éles ellenzője volt, többek között ezért is számos konfliktus alakult ki körülötte. Jelentős műve a Tóra-magyarázatokat tartalmazó Zekán Áron (Munkács, 1888, 1904).

1896-tól Günz Jakab (Jakov Joszef; 1854–1925) lett a rabbi, aki több, haszid színezetű jesivában is megfordult, mint például a máramarosszigetiben. Először Hejőcsabára került rabbinak, ahonnan ide hívták meg. Működése alatt a hitközség újból felvirágzott: a jesivában volt olyan időszak, amikor egyszerre száz bóher is tanult. Munkája Horé Beszámim (Budapest, 1927) címen látta meg a napvilágot.

A hajdúdorogi zsidó temető eléréséhez a Nánási úton kell haladunk. A falu végén balra letérve két lehetőség közül is választhatunk. Bejuthatunk a Újtelep utcán keresztül egy kapun, illetve az Iskolakert utcáról is a vendégházon keresztül. A temetőt és a hozzá tartozó házat az ohelben elhunytak leszármazottainak megbízásából helyiek tartják karban.

 

A település első rabbija 1874-től a híres göncruszkai rabbi egyik fia, Frankel Smuél (1815–1881) lett, aki a híres szanzi (Nowy Sącz, Lengyelország) rebe, Hájim Halberstam (1793–1876) egyik kedvenc tanítványa volt. Kezdetben nem akart semmiféle rabbiállást vállalni, mert tudását nem akarta pénzre váltani, inkább csendes sarkokba elvonulva tanult, végül aztán Komádiban mégis kénytelen volt elvállalni a felkérést. A hagyomány úgy tartja, hogy hajdúdorogi küldötteket is elküldte, mikor felajánlották neki a rabbiszéket, viszont a dorogi zsidók kitartottak: még az óhajtott rabbi mesterének is írtak, hogy hasson oda. A szanzi rebe gratuláló levelet küldött Frankel rabbinak, hogy olyan helyen lehet rabbi, mint Hajdúdorog. Nagy jesivát alapított, kevés szabadidejében pedig megírta híres könyvét, az Imré Sefer (Munkács, 1888) címűt.

A nagynevű rabbi halála után egyik vejét, Citron Zév Wolfot (másképp: Czitron Farkas; 1854–1927) választották meg, akit hasonlóképpen tiszteltek és a környék haszidjai is őt tekintették szellemi vezetőjüknek.

A Nánási úton elhagyva a községet Hajdúnánásra érkezünk, ahol a zsidó temető kulcsát a Toldi utca 25. számban kérhetjük el. A kulcs őrzője útbaigazít a temető felé, ami az ipartelep mögött található. A temető olyannyira „élő”, hogy ottjártunkkor égő mécsesek fogadtak bennünket.

1862-ben a sárospataki rabbi egyik fia, Szófer Jiszráéll Efrájim Fischl (Schreiber Fülöp; 1813–1898) foglalta el a rabbiszéket, akit még életében az Áfszé Erec (Munkács, 1880) című Tóra-magyarázatokat tartalmazó könyve tett ismertté. Hosszú életét kizárólag a Tórának szentelte: a pozsonyi Hátám Szófer egyik utolsó tanítványa volt, kinek útja a jesivából egyenesen Nánásra vezetett, és hiába kapott javadalmazóbb ajánlatokat nagyobb községektől, ő megvetette az anyagi javakat, hiszen valóságos aszkéta volt. A nánási rabbi haszid volt, akit hívei csodarabbinak tartottak, de ő a szélesebb körű szerepléstől elzárkózott, a hozzá érkezőket pedig szerénységből más rabbikhoz küldte.

Hajdúsámsonon szokatlan módon két zsidó temető is van. Az önkormányzatnál kaphatunk térképet és eligazítást is az odataláláshoz. Az első egy domboldalon fekszik, tavasszal könnyen bejutottam, mivel a kerítés meg volt rongálva. Ám néhány hónappal később a kerítést dróttal erősítették a kapuhoz, amihez tanácsos fogót hoznunk magunkkal, ráadásul a területet visszafoglalta az áthatolhatatlan akácos.

A másik temető a község szélén fekszik. Kapuja mindig nyitva, így a helyi fiatalok találkozóhelye.

A sámsoni rabbiszéket 1893 őszén foglalta el Szófer Joszef Cvi (Schreiber; 1860–1929) rabbi, aki az első pesti orthodox főrabbi fia volt. A rabbi szerénysége és nemes jelleme kiviláglik a végakaratából, miszerint kedves szavú, lélekemelő intelmekben kérte elárvult nyáját, hogy maradjanak az általa kikövezett úton és hogy osszák rabbisági kerületét osszák két részre: válasszák le Vámospércset és mind oda, mind Sámsonba egyik-egyik vejét válasszák meg rabbinak.

Itt van eltemetve a híres abaújszántói rabbi, Mattersdorf Jeremiás (1750?–1805 / 5565. áv 4.) is, akit váratlan halála a közelben érte – a sírkőre vésték: „örvendezz Sámson népe, egy szent ember van köztetek”. A szántói rabbi temetése után sokáig a falu lakossága szentül hitte, hogy Sámsont azért kerülik el a ragályos betegségek, mert ő itt fekszik.

Utolsó állomásunk Nyíradony, ami kissé távolesik a bejárt Hajdúság térségtől. Ezúttal nem tudtuk a temető pontos helyét, így a helyiek útbaigazítására voltunk utalva, akiknek sajnos nem sok ismeretük volt a zsidó temető hollétéről. Végül a távolból szúrtunk ki egy ismerős kerítésformát, ugyanis a temető  egy zárt kertek mögötti területen egy dombocskán van, amit a két ház közötti szűk folyósón érünk el. Itt a kaput csupán drótozással zárták le, az ösvény végén lévő számzáras lakatot pedig a “somer” (שומר, héberül: őrző) szó számértéke, azaz a 3642-es számkód nyitja.

A falu első rabbija Schönfeld Joszef Saul (1880–1927) volt, akinek már apja is ezt a hivatást űzte. Tudása és közvetlen személyisége miatt halála után a közösség elhatározta, hogy olyan rabbit választanak, aki a megboldogult lányát veszi feleségül.

Szöveg: Cseh Viktor, Dohi Gabriella

Fotók: Dohi Gabriella