ELNÖKI HATÁROZAT

1/2020 (05.23) SZÁMÚ
ELNÖKI HATÁROZAT

a MAZSIKE 2019-es tevékenységéről szóló határozat elfogadásáról

Alulírott Kirschner Péter mint a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (székhely: 1065 Budapest
Révay u. 16., a továbbiakban MAZSIKE) elnöke – tekintettel a Kormánynak a veszélyhelyzet
során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő
rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 5.§-ában foglalt rendelkezésekre
– elfogadja a MAZSIKE 2019-es tevékenységéről készült beszámolót.

Budapest, 2020. május 23.

……………………..
Kirschner Péter

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

elnök

Elhunyt Hernádi Miklós

1988-ban még kevesen voltak az úttörők, akik hittek a zsidóság jövőjében, a zsidó közösségek megújulásában. Közéjük tartozott Hernádi Miklós, aki társunk volt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megalakításában, az első évek küzdelmeiben és sikereiben. Halála fájdalmas veszteség számunkra. Legyen könnyű neki a föld.

A MAZSIKE Elnöksége

 

(Fotó: Tóth Csilla)

 

Életének 76. évében, súlyos betegségben elhunyt Hernádi Miklós, író, szociológus, műfordító, publicista, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja, a Szombat első főszerkesztője 1989-1992 között.

Hernádi Miklós dolgozott az Élet és Irodalom, a Valóság munkatársaként. 1980–1989 között a Gondolat Könyvkiadó társadalomtudományi szerkesztője, 1998–2001 között a Magyar Tudomány felelős szerkesztője volt.

Sokoldalú és nyugtalan alkotó egyéniség volt, újságcikk, esszé, regény, tanulmánykötet egyaránt kikerült keze alól. Egyesületeket, folyóiratokat alapított, konferenciákat szervezett, haláláig szenvedélyes érdeklődéssel kutatta az örök rejtélyt jelentő zsidóság történetét, szociológiáját.

Ő volt Randolph Braham: A magyar holokauszt c. könyvének egyik fordítója, de foglalkoztatta az elvált férfiak helyzete, a zsidó vicc és a magyar-zsidó együttélés problémája is.

Legismertebb könyve talán az 1976-ban megjelent, és a maga korában nagy visszhangot kiváltott, rendkívül eredeti közhelyszótár, amely későbbi korok történészei, társadalomtudósai számára is betekintést enged a kor nyelvi kultúrájába.

Emlékét megőrizzük.

Itt az új Smonca adás! Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója

Prieger Zsolt az Anima Sound System alapítója és lelke. Shalom című lemezük alapvetően határozta meg későbbi zenei ízlésem alakulását. Zsolt a zenélés mellett ír, oktat és közösséget szervez. Ma pedig vallásról, sajtóról, közéletről, természetesen zenéről, politikáról, változásról és a jövőbeni terveiről beszélgettünk. Tartsatok velünk!

 

 

 

18. Spinoza Zsidó Fesztivál!! 2020. szeptember 9-24.

18. Spinoza Zsidó Fesztivál 2020. szeptember 9-24.

 

Szeptember 9. szerda 19 óra 
Címzett ismeretlen  – levél-dráma

p r e m i e r

Több, mint 10 éve, 2008 szeptemberében volt a Címzett ismeretlen c. dráma ősbemutatója a Spinoza Színházban – Kulka János és László Zsolt előadásában. A darab írónője valahol a világ végén, az amerikai Oregon államban, már 1938-ban hajszálpontosan feltárta a fasizálódás lassú, rejtett mechanizmusát.
„A szerepet a darab miatt vállaltam el. Elolvastam és megrendített a történet. Úgy éreztem, tovább kell adnom a közönségnek. Talán okulásul”- írta Kulka János még 2010-ben. Sajnos a téma még ma is aktuális, ezért a darabot 2020 szeptemberében új rendezésben, új szereplőkkel újra bemutatjuk.

Szereplők: Hajdú László, Széll Attila
Fordította: Kiss Marianne
Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 10. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen  és a többiek – koncert  

Cohen életművéből a legszebb dalok Fellegi Balázs és együttese előadásában.
Közreműködnek:
Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Bata István – bőgő
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 11. péntek 19 óra
Újévi klezmer-koncert

Klein Judit és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 11. péntek 21(!) óra
Lámpás – este: Kardos Dani – koncert

A Spinoza alatti romkocsmában zsidó elemekkel tarkított-dúsított jazz-, blues-, rock és népzenei koncertek hallhatók. A koncertek este 9-kor kezdődnek.
Belépés díjtalan

 

 

Szeptember 12. szombat 15 óra
Egy kis ember nagy élete

Zoli bohóc  – film (36’)
Zoli bohóc, (született Hirsch Zoltán) a magyar cirkusz-művészet sztárja, zsidó volt és törpe. Produkcióival a fél világot bejárta.  Sokat forgott a pesti éjszakában, imádta a nőket, a kártyát, és a hajnalig tartó mulatozást. Mikor Auschwitzban a gyerekekkel együtt gázkamrába hajtották, még az utolsó percben is a riadt gyerekeknek komédiázott, csak hogy elviselhetőbbé tegye számukra a halált. Gárdos Péter filmet készített Zoli bohóc életéről.
A film vetítése után a télikertben Köleséri Sándor (szintén kisember-színész) beszélget Gárdos Péter filmrendezővel.
Belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött

 

 

Szeptember 12. szombat 19 óra
A Pulitzer-ügy – doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol nyelvtudás és egyetlen cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.
Szereplők:
Joseph Pulitzer: Fodor Tamás

Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra
Dramaturg: Szeredás András
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 13. vasárnap 19 óra
Fagypont alatt – színmű

p r e m i e r

Vándor Lajos Örkény István barátja és író-költő társa volt. Nevét alig ismerjük. Vándort munkaszolgálatra vitték és a günsckircheni tábor felszabadulásának napján, 1945 május 4-én halt meg. Majdnem 32 éves volt. Kevesen tudják róla, hogy költészete mellett színdarabokat is írt.
A 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, felolvasó színházi formában, egyszeri alkalommal mutatjuk be Vándor Lajos ‘Fagypont alatt’ című színművét. A dráma Észak-Quebec tartomány egyik távoli rádió-adóállomásán, 1942-ben játszódik. A Fagypont alatt a megszállottság, a hamisság, az ellenszenv, a hűtlenség és a lelki terror tanulmánya, egészen a gyilkosságig… Három ember összezárva, menekülés kizárva. A darab Magyarországon az 1940-es évek legelején íródott és kétségen kívül az egzisztencialista drámák prototípusa, előrevetítve többek közt Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás 1944 című színművét.
Szereplők: Kern András, Máté Gábor, Vecsei H. Miklós, Lévay Viktória
Írta: Vándor Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Máté Gábor
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 14. hétfő 9 óra
Irodalmi kabaré

versek, kuplék, sanzonok zsidó íróktól, költőktől és zeneszerzőktől Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Radnóti Miklós versei, önmagukban és/vagy megzenésítve. Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és mások dalai.
Közreműködnek: Sajgál Erika, Kovács István, Nagy Attila
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 15. kedd 19 óra
Orosz-zsidó dallamvilág

A ’humorfővárosban’, Odesszában járunk: a tízes és húszas évek zsidó Odesszájában. Az itteni dalokból, kocsmadalokból és viccekből elénk tárul az akkori zsidó világ színessége, gazdagsága. Odesszai kalauzunk és tolmácsunk Fegya, a klezmerkirály.
Közreműködnek: Jávori Ferenc (Fegya), Dunai Tamás
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 16. szerda 19 óra
A világvége zsidó szemmel
Balázs Gábor, eszmetörténész

Ez évben megszokott életünk felborult: hónapokra leállt az egész világ a koronavírus miatt, nyár elején pedig rég nem látott zavargások voltak a nyugati világ jelentős részében. Ez alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mit tanít a zsidó hagyomány a Biblián keresztül egészen napjainkig a világ végéről.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 17. csütörtök 19 óra
Kálmán Imre, az operettkirály

Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja   – státuszt, amivel Bécsben maradva
megmenthette volna  maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni. Ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született fiatal Verát.

Szereplők:

Kálmán Imre: Kovács István
Felesége, Vera: Sajgál Erika
Zongoránál: Nagy Attila
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 18. péntek 19 óra
Ez is klezmer, az is klezmer- klezmer koncert 

Közreműködik: Masa Tamás és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 19. szombat 15 (!) óra
A zsidó gimnázium utolsó osztálya…

És  50 évvel később
film
A zsidó gimnázium utolsó (1944) érettségiző osztályának 50 éves érettségi találkozójáról készült a film.  A film végig kíséri, hogy az osztályból kik maradt életben, továbbá követi a diákok életútját, hogy kiből mi lett, lakjék ma Magyarországon, Amerikában vagy Izraelben.
Írta, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 19. szombat 19 óra
Frida – zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida: Herczenik Anna
Diego: Hábetler András
Jelmez: Dia Veréb
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Szövegkönyv: Ann Silberberg
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 15 (!) óra
Szenes Hanna

zenés játék Szenes Hanna életéről – saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.
Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 19 óra
Lola Blau – egyszemélyes musical 

Galambos Erzsi 1984-ben készült musicaléből
Lola Blau, bécsi színésznő, zsidó származása miatt Amerikába kénytelen menekülni. A háború után visszatér hazájába, ahol ismét csalódás vár rá. A Lola Blau pesti bemutatása körül számos kulisszatitok keringett. A filmrészletek előtt, alatt és után ezekről mesél Galambos Erzsi Kalmár Tibornak.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 21. hétfő 19 óra
Herzl   – kávéházi dráma

A Spinozától  csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Szereplők:
Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László
Jelmez: Veréb Dia
Írta: Sándor Anna és Forgách András
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 22. kedd 19 óra
Kétfajta teremtéstörténet

Gábor György és Frölich Róbert
A Biblia, Mózes első könyve, két különböző teremtéstörténettel kezdődik: Ádám és Éva története az egyik,  ’ Isten 7 nap alatt teremtette a világot ’–  a másik. A két szakember egyrészt vallási szempontból (Frölich Róbert),  másrészt világi szemmel (Gábor György)  értelmezi a kétfajta teremtéstörténetet. Mindezt képi ábrázolások kísérik.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 23. szerda 19 óra
A pesti zsidóság a Fortepan archívum képein

Török András, várostörténész
Fortepan: közösségi fotóarchívum. Mit jelent ez?  És miért ingyenes? És miért nem szeretik a múzeumok és a levéltárak? Melyik a Fortepan legviccesebb,  reklámot ábrázoló képe? Hogyan viszonyul a Fortepan a holokausztfoto.hu projekthez?  Ezekről mesél nekünk Török András, valamint a Fortepan képein keresztül bemutatja  a pesti (erzsébetvárosi) zsidó életet.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 24. csütörtök 19 óra 
Szerelmünk, Sisi – monodráma

p r e m i e r
Erzsébet királyné, azaz Sisi élete más megvilágításban: Miért vonzódott Sisi a zsidósághoz? Miért volt kedvenc költője a zsidó Heine? Miért ragaszkodott a magyar-zsidó oktatójához, Falk Miksához? Mi volt Sisi véleménye a Monarchia jelenéről és jövőjéről? Miért szerette Sisi különösen a magyarokat? És még számos kérdés, amire a monodráma keresi a választ.
Előadja: Gubik Ágnes
Írta: Nógrádi Gábor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3000,-

Itt az új Smonca adás Groó Diánával!

A Smonca harmadik adásának vendége Groó Diána filmrendező. Hallgassák szeretettel!

 

 

 

 

Ma van Kalmár Tibor születésnapja

Kalmár Tibor 2016-ban Mazsike díjban részesült, elnyerte a Magyar Zsidó Kultúráért díjat. Sok szeretettel köszöntjük születésnapján!

Álljon itt egy részlet Jiddische Mamák című könyvéből.

 

Nem sokkal a felszabadulás után találkoztam az Egy őszhajú asszony (Jiddische Máme) című dallal, és mindig megríkatott. Amikor jóval később írásra adtam a fejem, állandóan ott motoszkált bennem, hogy e dal nyomán meg kellene írni prózában a jiddische mamák, de a papák olykor vidám, olykor szomorú életét is. Könyvemben erre teszek kísérletet, egy zsidó család, a családom több generációjának életét mutatom be az 1920-as évektől napjainkig.

 

Annuskát egy alkalommal az Elvarázsolt kastélyban azzal gúnyolták a fiúk, hogy „nem a tükör torzít, hanem a valóságban van ilyen nagy görbe orrod, te büdös zsidó!”  Ez a durva beszólás azért is rendítette meg Annát, mert eddig sem az iskolában sem a varrodában nem tapasztalt ilyet. Pedig a suliban köztudott volt származása, már csak a hittanóra okán is. Valószínű, hogy rendkívül finom vonásai, bársonyos bőre, jóságos őzike szemei feledtették arcához nem illő nagyobbacska orrát.

Erről eszembe jut a Indig Ottó Torockói menyasszony című lírai vígjátéka, amit a Vidám Színpadon rendeztem. A darabból ide kívánkozik az a részlet, amikor a Nyertes Zsuzsa által alakított Rózsiról kiderül zsidószármazása, a Herskovics zsidó kocsmárost játszó Bodrogi Gyulát így faggatja:

Rózsi: Mi az, hogy zsidó?Tessék már megmondani?

Herskovics: Én is csak jóval később tudtam meg hat éves koromban, amikor megrángatták a hajamat. Tudod, kislányom az ember akkor tudja meg, hogy zsidó, amikor először bántják érte.

Anyám családjának vallási identitásáról annyit, hogy gyerekei tudomásul vették származásukat, de nem voltak vallásosak. Berta mama ugyanakkor péntek esténként, sábeszkor gyertyát gyújtott és ragaszkodott a zsidóság legnagyobb ünnepének az engesztelés napjának a jom kipurnak megünnepléséhez, és az ehhez kapcsolatos egész napos böjthöz. A böjtöt a megelőző nap késő délutánján egy ünnepi lakoma előzi meg, amely után a családfő megáldja gyermekeit. A gyerekeket az étel-ital megvonása nem rázta meg különösen, kivéve a fiúkat a dohányzás tilalma. Szívesen vállalták volna a koplalást még két napig csak rágyújthattak volna! Erről elmesélek egy ide passzoló klasszikus zsidó viccet:

A rabbiképzőben az egyik növendék megkérdezi a rabbit:

– Rebelében, szabad-e a Talmud olvasása közben dohányozni?

– Talmud olvasása közben nem szabad dohányozni.

Egy másik növendék így teszi fel a kérdést:

– Rebelében, szabad-e dohányzás közben a Talmudot olvasni.

-Hát persze, hogy szabad. A Talmudot mindig szabad olvasni.

Gyekiczki Andrásra emlékezünk

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület mély megrendüléssel fogadta dr. Gyekiczki András halálának hírét. Andrásban nem csak a zsidóság története felkészült és hallatlan munkabírású kutatóját vesztettük el. Rajk Lászlóval közösen készített kiállítása a pápai zsidóságról példaadó és iránymutató lehetett és lehet mindenki számára, aki emberközelbe kívánja hozni azoknak az embereknek a sorsát, akik a vészkorszak áldozatai lettek. Mindezen túl Gyekiczki András halálával baráti és emberi kapcsolatunk szakadt meg. Munkájának tapasztalatait igyekszünk a múltat bemutató tevékenységünk során mindig hasznosítani.

Megjelent a MAZSIKE biciklis könyvsorozatának két legújabb tagja!

ÚJ!! – ide kattintva bele is lehet lapozni könyveinkbe!

A könyvek kaphatóak a Láng Tékában és az Írók Boltjában, valamint a Mazsike irodában (V.ker. Tüköry utca 3.).

 

Zsidó emlékek nyomában – két keréken

 A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kerékpárosútikönyv-sorozatának negyedik és ötödik kötetével – Burgenland, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék után – Cseh Viktor és Mózes Krisztián az Alföld középső részének, illetve a Balaton környékének zsidó emlékeit mutatja be. A biciklitúrák tervezésénél az elsődleges szempont az volt, hogy a legfontosabb zsidók lakta kisvárosokat, falvakat érintsék, felfűzzék a megyék nevezetességeit, s eközben mindenki által teljesíthető és élvezhető biciklitúrákat ajánlhassanak. Elsősorban a szabadidejükben szívesen kerékpározókra alapoztak, azokra, akik egy nyaralás során kedvvel pattannak nyeregbe, de egyébként nem biciklin élik az életüket. A képekkel és térképekkel gazdagon illusztrált kiadványokat persze a négy keréken kirándulók is haszonnal forgathatják, hiszen bár más utakon haladnak, a kulturális emlékek felfedezésében az útikönyvek jó szolgálatot tehetnek. Sőt, a könyvek olvasnivalónak is kiváló választásnak bizonyulnak, izgalmas és sokszínű kulturális utazásra repítik olvasójukat, térben és időben egyaránt.

 

Balaton környéki zsidó emlékek nyomában – két keréken

Ha jó idő: Balaton! Ha biciklizés: Balaton! Igaz, ma már szélesedik a turisztikai spektrum, jelen kiadványunkban a Balaton környékével foglalkozunk. Úgy, hogy a megrögzött tóparti nyaralóknak is újat tudjunk nyújtani – elveszőfélben lévő emlékekkel, elfelejtett történetekkel. Emellett ismerjük meg a tó, sokszor még mindig csendes mellékét, főszezonon kívüli arcát – ne feledjük, a tó minden évszakban és minden napszakban más! A kötetünkben taglalt táj, az egyébként jól ismert Balaton régió számos ismeretlen, eldugottabb szeglete kerül napfényre az útvonalak révén, szándékunk szerint az évtizedes nyaralótulajdonosok is találhatnak majd újdonságokat.

 

Scherer Péter színész ajánlójából:

„Életem első kerékpártúráját 1972-ben egy összecsukható kempingbiciklivel csináltam. Ott és akkor, azt hiszem, minden eldőlt, egy életre „bringás srác” lettem. Rá egy évre a Balaton-felvidék, aztán egyetemista koromban elkezdtem én szervezni a túrákat az akkori barátnőmmel, Vikivel, aki azóta a feleségem. Gyerekeket vittünk, hol a Felső-Tisza-vidékre, hol a Zemplénbe, hol a Balatonra, de tekertünk Passautól Budapestig a Duna mellett is. Aztán megszületett az első lányunk, Fruzsi, de az őrségi biciklitúrát nem hagytuk el. Nem volt még egy éves, járni még nem tudott, de ülni már igen. Beültettük mögém a gyerekülésbe, és tekertünk. Akkor már egy négysebességes Favoritom volt, és egész simán gurult. A mai napig emlékszem, amikor az őrségi Bárkás-tó melletti vadkempingünkben Fruzsit úgy fürdettük, hogy egy spirituszfőzővel melegítettünk vizet egy fémpohárban, feleségem előre tartotta a gyereket a kezében, én locsoltam rá a vizet, a nagyobbacska lányok pedig ügyesen megmosdatták. Van róla fotó, tehát bizonyítani is tudom…

Nyájas olvasó, kalandra fel! Itt ez a csodálatos könyv tele hasznos információval, túraötletekkel és titkokkal! Mert a már ismert helyeken és látnivalókon kívül felkereshetjük a Balaton környékének legszebb zsidó temetőit. Rábukkanhatunk a már használaton kívüli csodálatos zsinagógákra!

Amúgy idén is megyünk biciklitúrára! Kővágóörs kiindulási ponttal az egész Káli-medencét fogjuk körbe bringázni Vikivel, a három saját gyerekkel és még nagyjából 15 unokatesóval. A kék Favoritomról fognak megismerni, meg arról, hogy csak egy kézzel fogom a kormányt, mert a bal kezemben ez a könyv lesz. :)

Jó tekerést!”

 

Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken

Ha kezébe veszi könyvünket, és elindul túráinkon, az Alföld egy új arcát ismerheti meg – kétszeresen is. Egyfelől zsidó emlékek nyomában kerekezni a vidéki Magyarországon egy elfeledett rétegét, színét mutatja a kis településeknek, a magyar társadalomnak. A huszonnegyedik órában vagyunk, amikor ezek a nyomok még talán utoljára tetten érhetők. Másfelől helyi jellegzetességeket büszkén bemutató, felvállaló éttermek, szálláshelyek és boltok nyitják meg kapuikat, s hogy ez lépésről lépésre hogyan szüremkedik be a tradicionálisan turisztikailag kevésbé frekventált megyékbe is, annak a jelen könyv útvonalait követő vándor is tanúja lehet.

Mautner Zsófi gasztronómiai újságíró így ajánlja a könyvet:

„Le vagyok nyűgözve, hogy ez a könyv megszületett! Mindkét minőségében kitűnő: valódi, aktív kerékpáros turisták számára nagyszerű, különleges útvonaltervező, rengeteg praktikus információval és tanáccsal; magamfajta fotelturisták számára pedig sűrű és megrendítő olvasmány az alföldi zsidóság történetéről és letűnt világáról. Településről településre, zsinagógáról zsinagógára vezetnek bennünket a szerzők, olyan hitelességgel, ahogy az csak az alföldi tájra jellemző, végtelen szántóföldek, hihetetlen fények és égbolt, apró falvak és templomtornyaik kulisszái között szinte megelevenednek az egykor volt zsidó közösségek (és azok fájó hiánya). Én nem vagyok biciklista, de már csak önmagában ezért a könyvért is kedvet kaptam felkerekedni.”

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei zsidó emlékek nyomában – két keréken

BAZ megye, ahogy a legtöbben nevezik, rendelkezik a legtöbb településsel – szám szerint 358-cal, itt található az ország legkisebb városa, az alig ezerfős Pálháza, legészakabbi települése, Hidvégardó, valamint itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel. Két világörökségi helyszín is a megye határain belül fekszik, az Aggteleki-karszt és Tokaj. Ezek mellett útba esik majd a bibliafordításról híres Vizsoly, a hímzéséről nevezetes Mezőkövesd, vagy Kossuth Lajos szülőfaluja, Monok – no, és ne feledjük a Rákócziakat, akikről minden községben utcát neveztek el. Külön öröm látni az alaposan bebarangolandó Tokaj-hegyalján a világörökségi cím pozitív hozadékait, a kiépült, színvonalas turisztikai infrastruktúrát, a több helyen újjáéledő kisközösségeket, a több faluba is visszaszivárgó életet.

 

Hajós András ajánlójából:

„Nem szeretek biciklitúrázni és nem vagyok zsidó. Városi biciklista vagyok, az év szinte minden hetében közlekedem biciklivel is. És az év szinte minden hetében zsidó származású, nagyvárosban felnőtt budapesti polgár is vagyok. A kerékpáron megtaláltam azt a helyet, ahol az agresszió, a stressz, a cikázó elmemunka végre már nem tépelődő önfigyelés, nem bénító önmarcangolás, hanem akció, mozdulat, izomtónus lett. A biciklin kicsit egyfolytában életben kell maradni. Közben meg sokkal nyugalmasabb, mint bármely más közlekedési forma. Ugyanakkor sehol nem tudok olyan jól nézelődni, mint a biciklin.

Ajánlom, mindenkinek, hogy tekerjen, nézelődjön, nyugodjon meg, izzadjon le és szívja magába a sok élményt.”

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei zsidó emlékek nyomában – két keréken

Nem ködbe vesző csúcsaiért látogatjuk Magyarország legkeletibb és harmadik legnépesebb megyéjét (legmagasabb pontja a 182 méteres Hoportyó), hanem folyóktól szabdalt, békés tájaiért, érintetlen folyópartjaiért, háborítatlan természeti környezetéért: itt bármikor megeshet, hogy a fák közt őzeket vagy a mezőkön fácánokat látunk. Történelmi emlékeiért, fatornyos, néha Árpád-kori templomaiért, fürdőiért, váraiért, az 1900-as évek polgári légkörét máig őrző kisvárosaiért, amely a felelős és sikeres mezőgazdaság eredményeként indította be a megye fejlődését. Külön öröm látni, hogy a megyében – lévén periférikus helyzete nehezebb gazdasági körülményeket teremtett – milyen sok Európai Uniós támogatásból épült és megújult intézményt találni. Szinte minden kisváros központja mintaszerű állapotban, takarosan várja a lakókat, turistákat.

 

Hajós András ajánlójából:

„Nem szeretek biciklitúrázni és nem vagyok zsidó. Városi biciklista vagyok, az év szinte minden hetében közlekedem biciklivel is. És az év szinte minden hetében zsidó származású, nagyvárosban felnőtt budapesti polgár is vagyok. A kerékpáron megtaláltam azt a helyet, ahol az agresszió, a stressz, a cikázó elmemunka végre már nem tépelődő önfigyelés, nem bénító önmarcangolás, hanem akció, mozdulat, izomtónus lett. A biciklin kicsit egyfolytában életben kell maradni. Közben meg sokkal nyugalmasabb, mint bármely más közlekedési forma. Ugyanakkor sehol nem tudok olyan jól nézelődni, mint a biciklin.

Ajánlom, mindenkinek, hogy tekerjen, nézelődjön, nyugodjon meg, izzadjon le és szívja magába a sok élményt.”

 

Burgenlandi zsidó emlékek nyomában – két keréken

Burgenland – mi jut eszébe Ausztria legkeletibb tartományáról? Fertő tó, Esterházy-kastély, Haydn? Burgenland az utóbbi évtizedekben nagyszerű kerékpárútjaival is hírnevet szerzett magának, nem véletlenül nevezik kerékpáros paradicsomnak is. A terület zsidó kulturális szempontból is fontos. A 17. században az Esterházy-család birtokain alakult ki ugyanis az ún. Hétközség (németül: Siebengemeinden, héberül seva kehillot). A felvilágosult hercegek befogadták és védelemben részesítették a környék településeiről, pl. Sopronból, Bécsből elüldözött zsidókat. A következő mintegy 300 évben békés együttélés, virágzó kulturális, szellemi és gazdasági élet jellemezte az itteni közösségeket, a huszadik század elejéig ma már elképzelhetetlenül élénk, színes zsidó élet zajlott itt. Ennek emlékei ma is fellelhetők, így a kiadvány a helyszín különlegességeit a zsidó kulturális örökséggel ötvözve kerékpáros szemmel mutatja be.

 

Király Júlia, közgazdász ajánlója:

„Azt gondoltam, nagyjából ismerem Burgenlandot – hisz rengeteget kerekeztünk már arrafelé: a Fertő-kerülés során el-elkalandozva a Fertő mentén, Sopronban és környékén, Kőszeg, Ják, Velem vidékén… Gyönyörű – kerékpárral különösképp gyönyörű, léleknyugtató tájak. A kisebb emelkedőket még 50 fölött is jól lehet bírni (elektromos rásegítő nélkül is). Persze, jártunk a soproni mikvében, láttuk az ózsinagóga emléktábláját, ismertük a kreuzstadli emlékhelyet és a szombathelyi neológ zsinagógát – de azért meg voltunk győződve, mélyen katolikus vidék ez, sosem éltek itt jelentős számban zsidók. Most rájöttem, hogy egyáltalán nem ismertem Burgenlandot: bár átmentünk rajta, de soha nem álltunk meg Nagymartonban (Mattersburg) vagy Köppcsényben (Kittsee), nem jártunk a kismartoni zsidó temetőben, a kaboldi zsinagógában, nem tudtuk, hogy Frauenkirchen nem csak a bazilikájáról nevezetes, nem jártunk a Pinka menti falvakban, sőt Rohoncról sem tudtuk, hogy a környék egyik legjelentősebb zsidó települése volt hajdanán. Van hova visszamenni! És akkor visszük magunkkal a könyvet – hiszen a kisebb biciklistáskába is kényelmesen elfér.

Talán nem véletlen, hogy a könyv címe: burgenlandi zsidó emlékek nyomában. A 19. század közepén Burgenlandban még 8000 zsidó élt. A háború után csak egy tucatnyi tért vissza. A szétszóródás népe.”

 

Kropkó Péter, 51-szeres IRONMAN gondolatai a könyvről:

„Eddigi triatlonos karrierem során több ezer kilométert gyűjtöttem össze biciklis edzések és versenyek százai közben, mindemellett kevesen tudják rólam, de nagy történelemrajongó is vagyok, így különösen örülök a könyvnek, melyben e két kedvencem összefonódik. A nyugat-magyarországi régió biciklis útjai kihívásokat rejtenek az amatőröknek és a profiknak egyaránt. Akár edzés, akár pihenési célzattal tekerik majd végig az útvonalakat, ne felejtsenek el megállni és élvezni a táj szépségeit, átérezni a történelem szellemét, amely kétségtelenül körbelengi ezt a csodálatos régiót.”

 

Scherer Péter, színész így ajánlja a könyvet:

„Egy új kerékpáros útikönyv megjelenése számomra mindig ünnep.

Életem első bringatúrája a Bakonyban volt, 12 évesen egy összecsukható Camping biciklivel, ami ma is megvan. Azóta is imádok túrázni. Talán azt szeretem benne a legjobban, hogy közel vagyok a természethez, és tekerés közben mintha magamhoz is közelebb kerülnék.

 

Szóval, csomagot hátra, és két kerékre fel!

Hagyjuk, hogy az elsuhanó tájak felidézzék gyerekkorunk rég elveszettnek hitt emlékeit!”

 

A könyvek megvásárolhatóak 2500 (Balaton, Közép-Alföld), illetve 1500 Forintért (Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Burgenland két keréken) irodánkban előre egyeztetett időpontban. Továbbá itt közöljük majd a folyamatosan frissülő egyéb értékesítési pontokat is.

mazsike@gmail.com, www.mazsike.hu

Meghívó – Heller Ágnes emlékkő állítása Balatonfüreden

Heller Ágnes halálának első évfordulóján, 2020. július 19-én, vasárnap  11 órakor a balatonfüredi zsidó temetőben (Régitemető út) magánszemélyek adományaiból felállított emlékkő és a nevét viselő emlékpark avatására hívjuk barátait és tisztelőit.

Hozzanak egy Ágnesre, a szabadság és a Balaton szerelmesére emlékező mondatot, amelyet felolvasunk és megörökítünk.

Elment Bálint György

Simó György szavaival búcsúzunk:

“Amíg lehet, ma és holnap, olvassatok el minél több mindent róla, mert gazdag, mesés és tanulságos minden, ami megesett vele. És azért is, hogy legyen mit mesélni az otthoni iskolákban egymásnak: hamarosan vele együtt eltűnik majd az is, ami lényegeset elfelejtettünk bemagolni önmagukról.

Neki viszont tényleg könnyű lesz a föld. Jóban voltak.”

Életéről szép összefoglaló olvasható az Indexen.