Füst Milán Páholy: Szupersztárok vakufényben

A Füst Milán Páholy decemberi estjéhez a 2B Galériát választottuk helyszínnek, mert a kerekasztal témája a múlt századi, zsidó származású fotósok köre; karrierek, stratégiák, lehetőségek – Keleti Éva fotóslegenda, Szarka Klára kurátor és Kincses Károly fotótörténész voltak Winkler Nóra beszélgetőtársai.

 

MEGHÍVÓ

Kedves Klubtagok, Barátaink!
A PÁZSIT klub következő rendezvényén, 2020. március 19-én csütörtökön 15 órakor Dénes Gábor filmjeit nézzük meg.
Dénes Gábor Balázs Béla díjas filmrendező, operatőr (1950, Budapest) 1970-től dolgozik a filmszakmában. 1976-ban felvették a babelsbergi film főiskolára, ahol 1981-ben diplomázott. Azóta mint rendező, operatőr, majd a kilencvenes évek elején alapított Dega Film Stúdióban mint producer is dolgozik. Dokumentum-, kísérleti, oktató-, ismeretterjesztő- és referencia filmeket készít. Könyvet írt Szent-Györgyi Albertről, publikációi jelentek meg különböző folyóiratokban. 1990 és 1996 között néhány középiskolában saját tanterve alapján tanította az Audiovizuális kultúra című tantárgyat.
 
Ebben az interjúban arról beszél, miért tartják őt zsidó filmrendezőnek: https://www.breuerpress.com/2017/03/01/egy-filmrendezo-elete/
A most bemutatásra kerülő két rövidfilm volt a témája a Klubrádió januári Filmklubrádió c. műsorának is, ahol Rózsa Péter vezetésével a rendező, Törzsök Erika szociológus és Gyekiczki András beszélgettek a magyar zsidó történelem háború utáni fordulatairól:
A filmek címe: Töredékek a magyar zsidóság történetéből  filmsorozat 11-12. rész
A sorozat a római korban indul és eljutunk napjainkig. A sorozat narrátora, áldott emlékű Raj Tamás főrabbi  volt.
A 19-én vetítésre kerülő részek 1967-től 1989-ig mutatják be a zsidóság helyzetét. Vagyis a mi életünkről szól.
A Filmklubrádió rendezvényén nagy siker volt!
A vetítés helye: FILMESHÁZ  Budapest. IX. Ráday utca 31 K. .( A Kálvin tértől kb. 6 perc gyalog.)

Javasoljuk,hogy hallgassátok meg  a riportokat a vetítés előtt!
A linkre kattintva ez működik.
A Filmesház térképének linkje:  Ráday 31/k   https://goo.gl/maps/tXTA5F27GDa7pj1R8
A rendezvényre ezúton is szeretettel várunk Téged és minden érdeklődőt! (60-70 fős a vetítőterem)
 
Visszajelzésetekre ezúton is számítunk, és megköszönjük!
 
Baráti üdvözlettel:
Gyekiczki András a délután házigazdája és Pápai Jutka
programszervező

Az étel útja a szívig – receptek, emlékek, történetek – Mautner Zsófi és Winkler Nóra beszélget

“A fél ország főzi receptjeit, követi rajongását éttermek, kistermelők, séfek iránt, küldi neki lelkesen fotóit, ha elkészítette a nála látott ünnepi fogásokat.
Mautner Zsófit imádja a közönség, és biztos szét lehet szálazni, hogy ez közvetlensége, humora, blogja, hitelessége, 20+ isteni szakácskönyve miatt van így, de szerintem mindezek mellett van a személyiségnek egy titkos arany közepe, ami nála vonzó és kész. ❤
Arról fogom kérdezni, szerinte mi az ételek, az együtt evés varázsa, hogyan áramlanak el ízek a szívig, mit tanult a zsidó konyhából és mit az erdélyiből, hogyan inspiráló egy padlizsán, egy utazás, egy dalest vagy egy jó könyv.
Készülök pár válogatott festménnyel is számára, csodás vajtömbök, hamvas barackok, halpiacok és terített asztalok képeivel, kíváncsi vagyok, mik jutnak eszébe, amikor rájuk néz.” Winkler Nóra

 

Dátum: 2020. február 20. 18 óra

Helyszín: Kőleves Étterem (Kazinczy utca 41.)

Belépő: 1200 Ft, mazsike kártyával: 900 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com

Fehívás – a II. világháború szekszárdi áldozatai

Botlatókő Szerb Antalnak

Bátrak és leleményesek voltak…

A vészkorszak, a holokauszt magyar áldozatainak szinte felfoghatatlanul nagy száma: a deportáltak, a munkaszolgálatba „besorozottak”, a Dunába lőtt áldozatok tömegéhez képest is figyelemre méltó, hogy hányan köszönhették életüket a cionista ellenállási mozgalom hőseinek.

A zsidó ellenállás történetét dolgozta fel, eddig jószerével ismeretlen dokumentumok alapján Dr. Róbert Péter
történész. „Bátrak és leleményesek…” címmel megjelent könyvéről beszélget a szerzővel 2020. január 16-án, csütörtökön délután 5 órakor az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI. Paulay Ede u. 1.) Szarka Lajos történész és Prof. Dr. Szita Szabolcs a kötet előszavának írója. A rendezvény egyben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyarországi Cionista Szövetség közös megemlékezése a budapesti gettó felszabadításáról.

A rendezény ingyenes, de kérjük, hogy részvételi szándékáét jelezze a mazsike@gmail.com, illetve a magyarorszagicionista@gmail.com e-mail címeken.

Hanuka az eltemetett zsinagógánál

Budai Aurél építész 2008-től egészen haláláig küzdött azért, hogy a Budai Várban, a Táncsics Mihály u. 23. sz. alatt eltemetett zsinagóga feltárásra és bemutatásra kerüljön. Kezdeményezését elsőként karolta fel a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Schulhof Alapítvány.

Eddig annyit sikerült elérni, hogy 2016. szeptemberében emléktábla került a középkori zsinagóga helyén, a Babits sétány kőkerítésére. Buda középkori zsidó közösségének emléke és a zsinagóga feltárásának reménye méltó hely és alkalom a hanukai gyertyagyújtásra.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Budai Polgárok Társasága és a Gláser Jakab Emlékalapítvány örömmel csatlakozik a MAZSIHISZ és a Budavári Önkormányzat közös hanukai gyertyagyújtásához 2019. december 23-án este 6 órakor az I. kerületi Babits Mihály sétányon.

Mindenkit szeretettel várunk a Fény Ünnepén, aki velünk együtt fontosnak tartja, hogy együtt emlékezzünk az egykor virágzó budai zsidó közösségre.

 

Magyar Zsidó Kulturális Egyesület,

Budai Polgárok Társasága,

Gláser Jakab Emlékalapítvány,

az „Ássuk ki!” Mozgalom alapítói

Botlatókövet kap a mártír Petschauer Attila

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) szervezésében és több más együttműködő szervezet közreműködésével botlatókövet helyeznek el az olimpiai kardvívó bajnok, Petschauer Attila (1904-1943) emlékére a budapesti Attila út 65/C számú ház előtt december 13-án, pénteken délután 2 órától.

 

Petschauer Attila nem csak olimpiai bajnok volt, de társasági híresség és „celeb” is a harmincas években, tökéletes, jobb körökben forgó sportújságíró és színikritikus, a megtestesült magyar középosztály. De azért ugyanúgy ki kellett mennie az ukrán frontra elpusztulni, mint a többieknek, hiszen végső soron – olimpiai arany ide vagy oda – mégiscsak egy zsidó volt csak, semmi több – írtuk róla e hasábokon a születésnapja alkalmából.

Petschauer Fülöp kereskedő és Weisz Júlia Ilona gyermekeként született a Király utca 36. szám alatti Hild házban. Az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpiai bajnok kardcsapat tagja volt. Egyéniben Amszterdamban második, Los Angelesben pedig ötödik volt. Az Európa-bajnokságokon 1930-ban Liège-ben és 1931-ben Bécsben csapatbajnok volt, egyéniben 1926-ban Budapesten és 1930-ban Liège-ben második, 1925-ben Oostendében, 1929-ben Nápolyban és 1931-ben Bécsben harmadik volt. A versenyzés befejezését követően újságíróként tevékenykedett Az Est lapoknál.

Senkit nem fogadott be, ünnepelt inkább Magyarország, mint őt: ezért is példázzák olyan sokan az ő sorsával a kitaszíttatás fájdalmát, amely látszólag hirtelen és sok százezer ember számára végérvényes és visszavonhatatlan. Hiába járt volna neki elvileg mentesség, mégis behívták munkaszolgálatra, nem „mentették fel” zsidó származásának bűne alól. Ott végezte ő is, ahol annyian mások: valahol Oroszországban. A híres, Szabó István által is megörökített szóbeszéd szerint a szadista keret felkergette egy fára szegényt meztelenül és hideg vízzel locsolták, amíg meg nem fagyott. Ez, a konkrét eset valószínűleg legenda csak, a halál és az odáig vezető, szenvedésekkel és megaláztatásokkal teli út viszont kétségbevonhatatlanul igaz és példaszerű.

Másfél évtized sem telt el azóta, hogy egy ország ünnepelte, amikor már halott volt. Alig múlt 38 éves, amikor meghalt. Gyalázatosan rövid életének története a magyarrá válás reménytelen reményének szimbólumává vált.

Cikk: innen