MEGHÍVÓ a Mazsike közgyűlésére

a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (székhely: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 25., a továbbiakban MAZSIKE vagy Egyesület) közgyűlésére

A MAZSIKE Elnökségének döntése alapján az Egyesület közgyűlését

2022. május 26-án 16:00 órára

összehívom.
A közgyűlés helyszíne: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 25.

Amennyiben a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem
határozatképes, akkor változatlan napirenddel
2022. május 31-én 16:00 órára

megismételt közgyűlést hívok össze, amely a jelenlévők
létszámától függetlenül határozatképes.
A közgyűlés helyszíne: 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 25.

A közgyűlés napirendje:
1. A napirend elfogadása és a közgyűlés tisztségviselőinek
megválasztása: levezető elnök, jegyzőkönyvvezető,
jegyzőkönyv hitelesítők, szavazatszámláló bizottság.
2. Beszámoló a MAZSIKE 2021. évi gazdálkodásáról és a
közhasznúsági beszámolóról. A közhasznúsági beszámoló elfogadása.
3. A Felügyelő Bizottság jelentése a beszámolókhoz.
4. Egyebek

A közgyűlés nyilvános. Azon bármelyik tag és érdeklődő részt vehet.

Budapest, 2022. május 11.

Kirschner Péter
elnök

Könyvajánló: Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet

 

 

Bárdos Judit könyvajánlója

 

A magyar származású Kertész Mihályt a világ Michael Curtizként, és elsősorban a Casablanca rendezőjeként, és igen tehetséges, szorgalmas, sikeres emberként ismeri. A Warner Brothers cég nélkülözhetetlen munkatársa volt, évtizedeken át.
Kertész Mihály Kaminer Manóként született egy sokgyerekes, szegény pesti zsidó családban. Hogyan lett belőle a világhírű Michael Curtiz?

A Tanácsköztársaság után emigrálnia kellett, miként Korda Sándornak is, a másik nagyon sikeres, nemzetközi hírű magyar zsidó rendezőnek. Bécsi tartózkodásuk után Korda Angliát, Kertész Amerikát választotta. Amerika volt az az ország, „ami legmagasabb művészi ambícióim kiteljesítésével kecsegtetett” – vallotta. A kölcsönös szolidaritás és a barátság évtizedeken át, mindvégig megmaradt köztük, Korda haláláig.

Ezúttal az érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlok egy nagyon részletes életrajzi könyvet, egy úgynevezett „filmes életrajzot” (az angol nyelvterületen ez már egy külön műfaj). Alan K. Rode Kertész-monográfiája nagyon részletesen ismerteti az életművet, a több mint kilencven film készülésének körülményeit, munkatársait, cselekményét. Jellemrajzot is ad: Kertészt elsősorban munkamániásként jellemzi, aki önmagát és munkatársait, színészeit nem kímélve, hihetetlen tempóban és mérhetetlen energiával, ambícióval dolgozott. Számára maga a filmkészítés volt a fontos, nem pedig bármilyen ideológiai vagy politikai cél szolgálata – akár Janovics Jenő kolozsvári stúdiójában, akár a Magyar Tanácsköztársaság idején, akár a bécsi Sascha-filmnél, akár Hollywoodban dolgozott. Filmjeit mindig a vizuális eszközök
(kameratrükkök, áttűnések, a megvilágítás, a kamerakezelés, a tömegmozgatás) rendkívüli kidolgozottsága, artisztikuma jellemezte. Hollywoodban is „művészi érzékenységű európai rendező” maradt.

A szerző – kissé megmosolyogtató módon – elmagyarázza, ha már magyar és zsidó származású rendezőről van szó, hogy Budapest a Duna két partján terül el, hogy a magyar nyelv finnugor nyelv, és a budapesti zsidók asszimiláltak voltak, nem jiddisül beszéltek. De ezt meg lehet érteni, hiszen ez az angol nyelvű könyv nem magyarok számára íródott. Amerikában sokáig nem vettek tudomást arról, ami a harmincas évek elejétől Németországban történt. Kertész például 1933-ban Berlinbe akarta küldeni a lányát, Max Reinhardtnál tanulni. (Kitty, szerencsére Athénbe, majd Londonba ment, majd vissza Amerikába.) A könyv Kertész magánéletének fő állomásait is leírja. Szó esik házasságairól, válásairól, gyermekeiről is, és Korda Sándorral mindvégig fenntartott barátságáról. 1938-39-ben azonban megértették, mi zajlik Európában. Ekkor Kertész kihozatta Hollywoodba édesanyját, két fivérét. A húgát akkor nem sikerült. Húga férjét és két gyermekét megölték Auschwitzban. Ezután sikerült túlélő húgát is kihozatnia, Harry Warner segítségével.

Kertész korábban Amerikában is találkozott antiszemitizmussal. Egy ír-amerikai színésze „egyáltalán nem tűrte, hogy valaki megmondja neki, mit csináljon, pláne nem egy lovaglónadrágos magyar zsidó, aki törve beszélte az angolt.”
Amikor Pearl Harbour után az USA is belépett a háborúba, megváltozott a világpolitikai helyzet érzékelése. A Warner Brothers náciellenes propagandafilmeket készített, majd 1942-ben a Casablancát. Az ezt elemző fejezet a könyv legjobb része. Mennyi véletlenen múlt, hogy ez így sikerült! Az utolsó, repülőtéri, ködös jelenet azért olyan rejtélyes, mert a forgatókönyvet folyton átírták, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman a forgatás alatt még nem tudta, mit kell eljátszania. „Mi csak egy jó filmet akartunk csinálni. Egyikünk sem álmodott arról, hogy klasszikus lesz.”

 

Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
Fordította: Babarczy Eszter
Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, 2021
574 oldal, 7350 Ft

A könyv a Láng Tékában kapható.

Itt a Smonca legújabb adása! Vendég: Korda György énekes

A Smonca a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület podcastja. Köszönjük, hogy velünk tartasz!

A szótár szerint a smonca – ‘semmiség’; ‘üres fecsegés, mellébeszélés’. A vitatott eredetű jiddis schmonze (‘csacska tréfa; fecsegés’) átvétele.
De mi nem csak fecsegünk. A kortárs zsidó kultúra alakítóival, résztvevőivel és kutatóival beszélgetünk fontos dolgokról könnyedén, mindenről ami kultúra és kicsit is zsidó.

Dohi Gabriella ma Korda Györggyel, az énekessel beszélget, akit senkinek sem kell bemutatni. Arra volt kiváncsi, hogy mit jelent számára a zsidóság, milyen volt a gyerekkora, abból mit hozott ár a felnőttségbe, egyáltalán mit jelent felnőttnek lenni. Beszélgettünk családról, slágerekről, lámpalázról és persze egy kicsit a zsugázásról is.

Az adás ITT hallgatható

30 éves a KÚT

A KÚT rendelő 1992. április 29-én, tehát épp harminc éve kezdte el a működését, amikor Virág Teréz a MAZSIKE keretén belül megszervezte a magyar holokauszt túlélők első beszélgető csoportját.

A harminc éves évforduló alkalomból egy konferencia keretében 2022. április 29-én 17 órakor levetítjük Sipos András KÚT (1990) című dokumentumfilmjét, melyről Virág Teréz így írt:

“Váratlanul szegődött hozzám Sipos András filmrendező. Segítségével – filmjeink segítségével – ma már mindannyian emlékezni fogunk a soha nem látott 20 éves Sakk Bélára, akivel megásatták 20 centiméter mély sírhelyét. Magunk előtt látjuk, ahogy előbb két fáradt térdére ereszkedik, majd arccal beledől a földbe, szelíden felkínálva tarkóját a puska csövének.”

Regisztráció: vorosk@or-zse.hu

Köszönjük!

💙💛 Nagyon köszönjük mindenkinek a részvételt és az adományokat, 92.000 Ft gyűlt össze. Ezt az összeget az Oltalom Karitatív Egyesület menekülteket segítő munkájához ajánljuk fel. Az esten egyébként a nézők között üdvözölhettük Iványi Gábor lelkészt is, köszönjük neki is a részvételt és a munkáját.
És nagyon köszönjük Takáts Andreának az ötletet és az est létrehozását, Kardos Dánielnek a szép gitárjátékot, a Csányi5nek meg a helyszínt.
🌿

Elhunyt Markó Iván táncművész, koreográfus

Markó Iván elsők között kapta meg a Mazsike Magyar Zsidó Kultúráért díját, és a múlt héten még együtt avattunk botlatókövet a Szófia utcában.

Markó Ivánt ápr.25-én hétfőn, déli 12 órakor helyezik örök nyugalomra Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben.

Legyen neki könnyű a föld!

A másik Oroszország: Jótékonysági est az ukrajnai menekültek javára

A másik Oroszország
Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe
Előadja: Takáts Andrea színművész, gitáron közreműködik: Kardos Dániel
Időpont: 2022. április 27. szerda 19.00
Helyszín: Csányi5 (1077. Csányi utca 5.)
Jegyár: 2000 Ft

Az előadás teljes bevételét az Oltalom Karitatív Egyesület ukrajnai menekülteket segítő munkájához ajánljuk fel
Regisztráció: https://forms.gle/CBUKtzRBRGN5ydQm8

A világ egyik legismertebb orosz kortárs írónője Ljudmila Ulickaja saját tapasztalatból tudja, hogy milyen a központosított orosz rendszer üldözöttjének lenni. A II. világháború alatt,1943-ban született a baskíriai Davlekanovoban, ahová családját politikai okokból száműzték. 1970-ben a Moszkvai Genetikai Intézet kutatójaként dolgozott, ahonnan elbocsájtották, mert – munkatársaival együtt – szamizdat irodalmat olvastak, terjesztettek, és tiltott könyveket birtokoltak. Íróként és magánemberként is nagy szerepet vállal többek között az ukrán irodalom népszerűsítésében.
2022. február 24.-én Ulickaja levelet írt külföldi kiadóinak, így magyar kiadójának, a Magvető kiadónak is, melyben elítéli az Ukrajna elleni háborút.
Levelét Morcsányi Géza a kiadó korábbi vezetője fordította magyar nyelvre.

„ … a kultúra a politika felett áll… A jelenség, amit kultúrának nevezünk mindig meg fogja találni a saját útját attól függetlenül, hogy a politika hogyan áll ehhez hozzá. A kultúrának az a mindenkori feladata, hogy görbetükröt mutasson a hatalomnak. Ha valahol korlátozzák, más utakat fog találni.”
(Ljudmila Ulickaja interjú Fidelio 2016)

Kellemes Kóser Pészachot Kívánunk Mindenkinek

Diákok emlékeznek a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján

1944, április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidók gettóba zárása a mai Kárpátalján. Rövidesen elindultak az első vonatok a haláltáborokba, ahol közel hatszázezer honfitásunk vált a megbélyegzés és a mérhetetlen gyűlölet ártatlan áldozatává. Egyik áldozatnak sincs sírhelye, ahol a túlélők, a leszármazottak, a szolidaritást vállalók fejet hajthatnak emlékük előtt.
Gunter Demnig német szobrászművész azért alkotta meg és helyezte el a botlatóköveket az áldozatok utolsó, szabadon választott lakása előtt, hogy legyen nevük és jelképes emlékhelyük. A művész Európában már 50 ezer botlatókövet rakott le, és Magyarországon is megközelíti az ötszázat a kövek száma.
Arra kértünk a diákokat, hogy keressék fel a településükön található botlatóköveket és zsidó szokás szerint egy-egy kaviccsal, mécsessel, esetleg egy szál virággal emlékezzenek meg az elhurcolt és meggyilkolt áldozatokról.

KÉT SZIMPLA A KEDVESBEN – Költészet napi beszélgetés Gergely Ágnessel

Gergely Ágnessel Winkler Nóra beszélget
Az életműből Takáts Andrea olvas fel
részleteket
Időpont: 2022.április 11. 18 óra
Helyszín: Mazsike rendezvényterem: 1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt 3. (kapucsengő: 3)
Jegyár: 1500 Ft, Mazsike tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/K29uUARmG9nxNSN98
Sok-helyszínes, gazdag, hosszú életről beszélgetünk a 88 éves Gergely Ágnessel, arról, mit ad az írás a mindennapokban, megőrzi-e az aranyban úszó emlékeket és enyhíteni tudja-e, ami fáj. Szó lesz kedvenc írókról, dacból választott gyári munkás és családi értelmiségi közegről, az identitás alakulásáról, sikerről, barátokról, utazásról.
És persze versekről, szavakról, elegáns mondatokról, költészetről.
Első nyilvános eseményünk új otthonunkban! Gyertek el hozzánk!
Megközelítés: kisföldalattival vagy a 72-es trolival