Megismételjük az Örökölt fájdalom első vetítését!

A hatalmas érdeklődésre való tekintettel megismételjük a Virág Teréz Traumakutató Csoporttal közösen szervezett filmklubunk első vetítését.

 

1. rész: „Mély kútba tekinték…” (2002) Dokumentumfilm Virág Terézről Rendező: Mátis Lilla
Regisztráció: https://forms.gle/oToXzo6Vw3iyxRuYA
Beugró: 1000 Ft
Időpont: 2023.03.09. 17.30
Helyszín: Mazsike klubhelyiség (1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt 3. kapucsengő: 3)
A film után beszélgetés, moderál: Szunyogh Szabolcs
Virág Teréz (1930–2000) pszichoanalitikus az 1980-as évektől figyelt fel a holokauszt trauma több generáción át tartó elnyúló hatására, amelyek akkor is kísértik a fiatalabb generációt, ha a családban nem beszéltek az átélt szörnyűségekről. Férjével ezért hozták létre a KÚT Alapítványt. Rendelőjébe azoknak nyújtott pszichoterápiás segítséget, akik bármilyen társadalmi traumatizáció – elsősorban a holokauszt – következtében sérültek.
A róla elnevezett kutatócsoportunk öt dokumentumfilmet mutat be, amelyek Virág Teréz munkásságáról és a holokauszt emlékezetről szólnak.
A sorozat további darabjai:
  • Lőrinc (1990) Dokumentumfilm egy 7 éves kisfiú pszichoterápiájáról. Rendező: Sipos András
  • Röppentyű (1991) Dokumentumfilm egy holokauszt-túlélő nagypapáról és családjáról. Rendező: Sipos András
  • Mert a lelkemben hordozom… (2013) Dokumentumfilm, amit még sehol sem vetítettek. A háború előtt Debrecenben működő Izraelita Hitközség Polgári Leányiskolájának tanulói 15 évesek voltak, amikor  családostul elhurcolták őket. Az 52 tagú osztályból 22-en tértek vissza a koncentrációs táborokból illetve maradtak életben a bujkálások során. Az ötven éves  találkozójukon a világ különböző pontjairól 14-en jelentek meg. Rendező: Mátis Lilla
  • Tomi háborúja (2019) Dokumentumfilm, amiben Solti Erzsébet, Nádudvari Zoltán, és Kárpáti György első generációs holokauszt túlélők, valamint Fröhlich Róbert országos főrabbi beszélnek. Rendező: Nagy Endre
A vetítések után a filmek szereplőivel és szakértőkkel beszélgetünk. A beszélgetéseket Szunyogh Szabolcs moderálja.
Mindenkit szeretettel várunk!

Születésnapján köszöntjük Kirschner Pétert

Fotó: Mayer András

Születésnapján szeretettel köszöntjük Kirschner Pétert, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökét. Hurrá Péter! Köszönjük a munkádat! Nélküled nem lenne ilyen a Mazsike!💙

Kik kapják idén a Mazsike díjakat?

Tisztelt Egyesületi Tagok! Kedves Barátaink!

Immár két évtizede köszönthetjük együtt azokat, akik az Önök javaslatai és az Elnökség döntése alapján elnyerték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület díjait. Impozáns névsor. Büszkék vagyunk arra, hogy mindnyájan elfogadták az elismerést, mert ez is igazolja meggyőződésünket, hogy van élő hagyománya, jövője a zsidó kultúrának, oktatásnak. A MAZSIKE 2023. évi díjait – új hagyományt teremtve – a nyárelőn, májusban adjuk át az Óbudai Társaskörben.

Az alábbi díjak átadását tervezzük:
 Magyar Zsidó Kultúráért-díj
 Várhegyi György-díj a Magyar Zsidó Oktatásért
 Magyar Zsidó Sportért-díj
 A Magyar Zsidó Kultúra Mecénása-díj
 Zsidó Közösségért-díj
 Életmű-díj

Azt kérjük mindenkitől, akiknek van javaslata ajánlása a díjakra, azt rövid indoklással juttassa el nekünk.
Március 20-ig lehet javaslatokat tenni ezen a linken.

A gondolkodásban segíthet, ha honlapunkon megnézik az eddig kitüntettek névsorát. A korábbi évek díjazottait itt találja.

Mazsike Séták Bp150 – Zsidó emlékek a Budai Várban

A XIII. századi zsidónegyed a mai Szent György utca (egykor Zsidó utca) nyugati oldalán, a hajdanán Zsidó kapunak nevezett Fehérvári kapu szomszédságában helyezkedett el.
A budai vár második zsidó negyede a Táncsics Mihály utca környékén volt. Itt állt a betemetett zsinagóga, aminek feltárása évtizedes vita tárgya. Sétánk során meglátogatjuk a középkori mikve helyét, Angelo Rotta, az embermentő pápai nuncius lakhelyét és Carl Lutz, svájci diplomata hivatalát.
A séta hossza kb 2 óra
Sétavezető: Deák Gábor

Találkozó: 2023. március 5-én 9.45-kor a Korona kávéház előtt (I. ker. Dísz tér 16.)
Jegyár: 3500 Ft, Mazsike tagoknak: 2500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/eiZ6BxZRXBLEvdyD6

Szeretettel várjuk!

Új filmklub indul: Örökölt fájdalom – Beszéljünk a múltról!

A Virág Teréz Traumakutató Csoport és a Mazsike közös filmsorozta

1. rész: „Mély kútba tekinték…” (2002) Dokumentumfilm Virág Terézről Rendező: Mátis Lilla
Regisztrációhttps://forms.gle/qZNC8YVD2N3xF9qM8
Beugró: 1000 Ft
Időpont: 2023.02.23. 17.30
Helyszín: Mazsike klubhelyiség (1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt 3. kapucsengő: 3)
A film után beszélgetés.
Virág Teréz (1930–2000) pszichoanalitikus az 1980-as évektől figyelt fel a holokauszt trauma több generáción át tartó elnyúló hatására, amelyek akkor is kísértik a fiatalabb generációt, ha a családban nem beszéltek az átélt szörnyűségekről. Férjével ezért hozták létre a KÚT Alapítványt. Rendelőjébe azoknak nyújtott pszichoterápiás segítséget, akik bármilyen társadalmi traumatizáció – elsősorban a holokauszt – következtében sérültek.
A róla elnevezett kutatócsoportunk öt dokumentumfilmet mutat be, amelyek Virág Teréz munkásságáról és a holokauszt emlékezetről szólnak.
A sorozat további darabjai:
  • Lőrinc (1990) Dokumentumfilm egy 7 éves kisfiú pszichoterápiájáról. Rendező: Sipos András
  • Röppentyű (1991) Dokumentumfilm egy holokauszt-túlélő nagypapáról és családjáról. Rendező: Sipos András
  • Mert a lelkemben hordozom… (2013) Dokumentumfilm, amit még sehol sem vetítettek. A háború előtt Debrecenben működő Izraelita Hitközség Polgári Leányiskolájának tanulói 15 évesek voltak, amikor  családostul elhurcolták őket. Az 52 tagú osztályból 22-en tértek vissza a koncentrációs táborokból illetve maradtak életben a bujkálások során. Az ötven éves  találkozójukon a világ különböző pontjairól 14-en jelentek meg. Rendező: Mátis Lilla
  • Tomi háborúja (2019) Dokumentumfilm, amiben Solti Erzsébet, Nádudvari Zoltán, és Kárpáti György első generációs holokauszt túlélők, valamint Fröhlich Róbert országos főrabbi beszélnek. Rendező: Nagy Endre
A vetítések után a filmek szereplőivel és szakértőkkel beszélgetünk. A beszélgetéseket Szunyogh Szabolcs moderálja.
Mindenkit szeretettel várunk!

Lola naplója 1. rész

 

Márai Ilona naplójának megjelenése az idei év irodalmi szenzációja.
A MAZSIKE a 2022/23-as évad kiemelt kulturális programjaként – a HELIKON Könyvkiadó, és a KuglerArt Szalon támogatásával – mutatja be a Lola naplójacímű, 4 részes irodalmi-kisszínház sorozatot a RETIKÜL Női Irodalmi szalon műsorában.

Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai.

Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért.
Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.
De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről…
Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg.
De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:
„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”

Előadják:
Takáts Andrea
Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea

Időpont: 2023.03.04. szombat 19 óra
Helyszín: KuglerArt szalon
Regisztráció/ jegyek: kuglerartjegyek@gmail.com

Jegyár: 4500Ft Mazsike tagoknak: 3500 Ft

Tagdíj fizetés ITT

Hymnus 200

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én vetette papírra Hymnus című költeményét, ami később nemzeti himnuszunk lett.
Ebből az alkalomból a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felkérésére a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Lauder Javne Iskola és a Lengyel Nemzetiségi Nyelviskola diákjai 12 nyelven előadták a 200 éve született művet. Készült január 22-én a Magyar Kultúra Napján.

 

Új Smonca adás! Vendég: Móser Ádám zenész

Új Smonca adás!
🎙 Aki kérdez: Dohi Gabriella
🎧 Az adás ITT hallgatható
Ma Móser Ádámmal beszélgetek, aki sokak szívébe a járvány alatti erkélykoncertjeivel lopta be magát. Beszélgetésünk során betekintést engedett a zeneszerzés folyamatába, beszélgettünk egyediségről, tanulási folyamatokról és a zsidó gondolkodásmódról. Jól füleljetek, mert ma az is kiderül mitől zsidó egy dallam. Első kérdésemben azt firtattam, zenész vagy zeneszerző identitása fontosabb-e neki?
A korábbi adások pedig itt vannak

Meghalt Gerő András Széchenyi-díjas történész

Veszteség a MAZSIKE és a zsidóság számára is.

Meghalt Gerő András Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Hetven éves volt.
Gerő András 1952-ben született, 1977-ben szerezte meg oklevelét az ELTE bölcsészkarán történelem–szociológia
szakon. Egész élete során az ELTE tanáraként dolgozott. Betöltötte a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék tanszékvezetői posztját. Tanított a CEU-n, a Közép-európai Egyetem Történelem Tanszékén és Amerikában, a Pennsylvaniai Egyetemen, valamint a Columbia Egyetemen is.
Ő alapította meg a Habsburg Történeti Intézetet, amelynek haláláig az igazgatója volt. 2006-ban Budapestért díjat is
kapott, 2008-ban pedig megkapta a Széchenyi-díjat. 2017-ben a Habsburg–Lotaringiai-ház Európai Rendjének tiszteletbeli lovagja lett.
Gerő András rendkívül szuggesztív egyéniség, nagyszerű szakíró, lebilincselő előadó volt. Nemcsak szaktudósként,
hanem közéleti személyiségként is kiemelkedőt alkotott. Gyakran hívták TV- és rádióműsorokba, kikérték tanácsát a
magyar politikai élet szinte minden kérdésében. Briliáns vitázóként az álláspontját olykor sarkosan fogalmazta meg, de történészként is és közéleti személyiségként is mindig a kisebbségek jogainak védelméért, a modern, multikulturális, toleráns társadalom megteremtéséért küzdött. Különösen fontosnak tartotta, hogy kifejtse véleményét a zsidóság kérdésében. Három alkalommal is egyik szerkesztője volt a B’nai B’rith által kiadott „Antiszemita közbeszéd Magyarországon” című köteteknek. A „Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában” és az „A zsidó szempont” című műveiben részletesen kifejtette a véleményét.

Nem volt szobatudós. Tudását, felkészültségét és vitakészségét Egyesületünk is gyakran megtapasztalta. A zsidóságot érintő ügyekben éles kritikája bennünket sem kímélt. Mégis hiányozni fog.
Gerő Andrást súlyos, gyógyíthatatlan, gyors lefolyású betegség támadta meg. Halálával nagy veszteség érte a magyar
kulturális életet.

Betelt! – Tárlatvezetés: Vaszary. Az ismeretlen ismerős

A magyar képzőművészet egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.

Tárlatvezetés a Magyar Nemzeti Galériában
Időpont: 2023. január 26., csütörtökön 15 óra
Találkozó: Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál található Információs pultnál
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: https://forms.gle/KuHFWCuF6gR15qyz7