Meghívó közgyűlésre

Tisztelt Egyesületi Tagok! Kedves Barátaink!  

Ismét eltelt egy év, amikor mérleget kell állítani tevékenységünkről, nem csak a
jogszabályi kötelezettségek okán. Számunkra is fontos, hogy lássuk, mit végeztünk, és
megbeszéljük, hogyan tovább.
Ráadásul ismét választásra kerül sor, mert szomorú kötelesség, hogy az elhunyt Szegő
András helyébe új elnökségi tagot válasszunk. Ugyanakkor pótolnunk kell Flóri Anna
helyét, aki megválik az elnökségben viselt posztjától.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (továbbiakban: MAZSIKE) Közgyűlésén
örömmel látjuk azokat is, akik programjaink alapján kaptak kedvet a belépéshez.
További információk a közgyűléssel kapcsolatban és a tagdíjfizetés módjáról:
mazsike@gmail.com, 0036 1 366 6615.

 

MEGHÍVÓ

a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (székhely: 1065 Budapest Révay u. 16.)
közgyűlésére A MAZSIKE Elnökségének döntése alapján az Egyesület közgyűlését
2018. május 16. (szerda) 15:00 órára összehívom. A közgyűlés helye a 1054 Tüköry utca 3. szám alatt (földszinti nagyterem) lesz.
Amennyiben a meghírdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, akkor
változatlan napirenddel 2018. május 22. (kedd) 15:00 órára
megismételt közgyűlést hívok össze, amely a jelenlévők létszámától függetlenül
határozatképes.

Napirendi pontok:

1. A napirend elfogadása és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása:
levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, jegyzőkönyv hitelesítők, szavazatszámláló
bizottság.
2. Beszámoló az MAZSIKE 2017. évi tevékenységéről

3. Beszámoló a MAZSIKE 2017. évi gazdálkodásáról és a közhasznúsági
beszámolóról
4. A Felügyelő Bizottság beszámolókkal kapcsolatos állásfoglalásának
ismertetése.

5. A beszámolók vitája és elfogadása
6. A MAZSIKE 2018. évi munkaterve és költségvetése
7. Vita a munkatervről és költségvetésről. A dokumentumok elfogadása.

8. Elnökségi tagok választása
– A jelölő bizottság beszámolója a jelölés folyamatáról.
– A jelöltek bemutatkozása: kérdések és válaszok
– Választás, illetve a szavazás módjának ismertetése
– Szavazás a jelöltekről
– Szavazás, szavazatszámlálás, eredményhírdetés.

9. Alapszabály módosítása

A közgyűlés nyilvános. Azon bármelyik tag és érdeklődő részt vehet.
Budapest, 2018. április 23.

Kirschner Péter
elnök

Üres Padok Konferencia

MEGHÍVÓ

“ÜRES PADOK” Konferencia a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont szervezésében

 

Időpont: 2018. június 7-8., 9.00

Helyszín: Holokauszt Emlékközpont (1094 Budapest, Páva utca 39.)

A részletes meghívót és a konferencia programját az alábbi linkekre kattintva olvashatja:

Üres padok konferencia Meghívó

Üres Padok Konferencia Program

Az emancipációról a Budapest Folyóiratban

Május 15-én jelenik meg a Budapest Folyóirat ezévi ötödik száma, mely az emancipáció 150 éves történetével is foglalkozik.

Részleteket itt közlünk:

EMANCIPÁCIÓ

A nercbundától Hervéig
1867: XVII. t.-c. 1. §. „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.” A törvény 1868. január elsejével – százötven esztendeje –lépett hatályba. Olyan új helyzetet teremtve az ország s Budapest izraelita vallású pogárainak, amelyben nem volt többé kérdés, van-e bármi jogi természetű akadálya annak, hogy kiteljesíthessék tehetségüket. Ennek a folyamatnak egyik nagyszerű példája volt az Elkán család életútja.
Az ősök valószínűleg azon kevesek közé tartoztak, akik zsidó családként nemesi címet, címert kaphattak. Az Elkan von Elkansberg família szerepel az ausztriai, majd felsőbajorországi nemesek jegyzékében (List of European Jewish nobility – Európai zsidó nemesség listája). A nemzetség királyi és császári nagykereskedési privilégiummal rendelkezett, vállalkozó szellemű ifjú generációjuk vándorolhatott ki a 18. század végén, 19. század elején Magyarországra.
A 20. század első felében Elkán Gyula szűcsmester (később az Elkán és Gerő cég, amelynek az alapító résztulajdonosa volt) Budapest divatvilágának kihagyhatatlan szereplője volt.
1930-ban a Magyar Ipari Almanach szerint a mester már húsz segéddel és modern gépekkel dolgozta fel prémjeit: „A párisi Grand Prix, az 1911-es ipari kiállítási arany érem, Londoni Grand Prix és több más elismerés dicsérik munkáit.”
Az Elkán család történetét Szántó Andrástól tudhatjátok meg.

A képen az Orczy-ház látható Elkán cégtáblával.

SZÜLETÉSNAPOKRA

„Én egész népemet fogom,

nem középiskolás fokon

tani-

tani!”

 

Az elmúlt hónapban gyakran hangozottak el ezek a sorok, lévén a Költészet napja, József Attila születésnapja.

Úgy döntöttünk idén, hogy születésapjukon megköszöntjük a MAZSIKE eddigi díjazottjait, hiszen azzal, hogy elfogadták elismerést (család)tagjainkká váltak.

Ebben a hónapban Heller Ágnes és Hegedűs D. Géza ünnepli születésnapját. A maguk módján, ki katedrán, ki színpadon tanít, oktat bennünket. Ezért illenek a köszöntéshez József Attila sora.

Miközben jó egészséget, jó tanítványokat és közönséget kívánunk Nekik, idézzük ide Heller Ágnes ma is aktuális gondolatát:

„Az emberek úgy általában szeretik a szabadságot, de pontosan nem tudják, ez miben áll és milyen lehet. Ha megkérdezik az embereket, hogy szeretnek-e szabadon élni, igennel fognak válaszolni. Ha megkérdezik őket arról, hogy ők akarnak-e a sorsuk felől dönteni, akkor már más lesz a válasz, mert egy bizonyos szempontból szeretik a szabadságot, más szempontból azonban félnek tőle. A szabadság ugyanis felelősséggel is jár: mi vagyunk felelősek saját életünkért, a környezetünkért, nemcsak családunkat, hanem egész országunkat értve ezalatt.”

Hegedűs D. Géza pedig egy versrészletet ajánlott figyelmünkbe saját születésnapján:

…”arany napoknak alján pattanó

labdák körül gomolygó gombolyag,

gyereksereg visong: a réteken

zászlós sörényű, csillogó lovak

 

száguldanak a hulló nap felé!

s fejünk felett majd surrog és csivog

a fecskefészkektől sötét eresz!

Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.

 

Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!”

 

/Radnóti Miklós, Himnusz a békéről/

 

 

Féner Tamás kiállítása a Csányi5-ben

Féner Tamás: „és beszéld el fiadnak…”

válogatás az 1983-as kiállítás anyagából

 

Megnyitó: május 17., csütörtök 18 óra

a kiállítást megnyitja Donáth László

 

 

Féner Tamás 1983-ban állította ki „…és beszéld el fiadnak…” című fotósorozatát a Néprajzi Múzeumban, az akkori kor zsidó életének fontos, művészi erejű dokumentumait. A kiállítás anyagából összeállított album, amihez Scheiber Sándor professzor írt pontos és értő szöveget, sokunk könyvespolcán szerencsére ma is ott található. A képek később az Országos Széchenyi Könyvtár fotótárába kerültek, de most, erre az alkalomra megkaptuk őket, hogy segítségükkel felidézhessük, és újra rácsodálkozhassunk a magyar zsidóság közel negyven évvel ezelőtti színes világára. A fotók jelentős része a pesti zsidó negyedben készült, az egykori gettóban, ott ahol Féner felnőtt; a helyszínhez fűződő máig elevenen élő emlékeiről így ír a művész: „Zsila-büla bábuská, zsila-büla gyeduska. Volt egyszer egy nagyanyó, volt egyszer egy nagyapó. Volt egyszer egy Berger bácsi aki kasszír volt a dobharmincötben, a kóserájben, a hússzékben, szóval a kóser hentesnél. Mi ugyan a Klauzál téri csarnokban levő kóserájba jártunk, de ez itt nem fontos. Dehogynem fontos, de erre most nem térnék ki. Szóval ott tébláboltam a környéken. Tizenkét évig jártam arra iskolába, Wesselényi, Kazincki (sic!), Barcsay. Hogy rövidítsem az utat, bementem a dobharmincöt kapuján, kijöttem a Kazincki utcain. Télen egy kicsit megálltam az udvarban, mert egy ablakból, a pincéből jó meleg jött, az volt a sütöde. Melengettem a fenekem. Szóval a Berger bácsi. Ahogy ott nézelődöm, próbálom keresni, már – már reménye-vesztetten, a régi látványt. Végig az utcán autók, emberek. Kijött a kóserájből Berger bácsi. Nem ismersz meg?  én vagyok a Berger Gyuri papája. Ja, a Berger Gyuri. Akivel Wesselényibe jártunk, míg azt meg nem szüntették. Aki a Kazincki és – akkor még – Király utca sarkán lakott, akinek volt felhúzható tankja, riasztópisztolya is. Szóval a Berger bácsi. Apád? Anyád? Mi van velük? Hallottad?  már rég nem a Kollmann a rabbi a Vasváriban – oda jártunk – most a Schweitzer van ott. Ki él, ki halt, egy lélegzetre. Igen, megértettem, nem az utcát kell fényképezni, hanem hogy mi történt a Vasváriban azóta, hogy elköltöztünk a Királyból.”

Cím: Csányi utca 5., Budapest VII. kerülete, 1077

IZRAEL 70

Idén is ünnepeld együtt Izrael függetlenségének a 70. évfordulóját az Izraeli Kulturális Intézettel és a Szochnuttal (The Jewish Agency for Israel)!
Ez alkalommal ötödszörre rendezzük meg az Izraeli Függetlenségi napot a 13. kerületi Szent István parkban. Az esemény május 6-án (vasárnap), 14:00-20:00 között kerül megrendezésre.

Az IZRAEL70 vendégelőadója idén Matti Caspi (מתי כספי – העמוד הרשמי) izraeli zeneszerző, énekes, az ország egyik leghíresebb előadója.
Idei eseményünk másik legfontosabb programja a MAZSIHISZ-Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által felajánlott 35 fa telepítése lesz a parkban, melyet a 70. évforduló alkalmából ültetnek majd el a FŐKERT Nonprofit Zrt.-vel, rendezvényünk díszvendégei segítségével.

Számos látványos színpadi programot, izraeli gasztronómiai finomságokat, gyermek- és családi programokat, sport és kikapcsolódási lehetőséget tervezünk az eseményre. A nagyszínpad díszvendége maradjon még meglepetés! A résztvevőknek lehetősége lesz a jelenlevő szervezetek és ifjúsági csoportok segítségével megismerni az izraeli kulturális, oktatási és utazási opciókat.
Idén a kiemelt téma Izrael 70. évfordulóján kívül Jeruzsálem városa lesz. Ennek bemutatására egy különleges jeruzsálemi shuk-kal készülünk, melyen számos jellegzetes izraeli piaci árut bemutatunk majd.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesz Aliyah sátor olyan vendégekkel, akik izraeli intézményektől és szervezetektől érkeznek, és naprakész információkkal szolgálnak izraeli lehetőségekről; oktatási rendszerről, munkalehetőségekről, letelepedésről, stb.
A park füves területei is élettel telnek meg erre a vasárnapra, hiszen jóga és capoeira órák várják az érdeklődőket. A gyerekeknek pedig az elengedhetetlen ugrálóvárak, felfújható futópályák, nosztalgikus jeruzsálemi játékok és a kézműves-foglalkozások szolgáltatnak tartalmas időtöltést. Idén először látogatóink kipróbálhatják a hóra táncot, külön erre az eseményre érkező izraeli profi táncos irányításával. Valamint megismerkedhetnek az Inspirál Cirkuszközpont és a Magyar Zsonglőr Szövetség színes, cirkusz világával is.
Ismét a parkba látogat a R4S HERZL 2018 motoros csapat, akik nyáron motorral járják be Herzl Tivadar életének fontosabb állomásait.
A tombolasorsolás idén sem marad el, értékes nyereményekkel várjuk a nevezőket.

A belépés ingyenes

A rendezvény az Izraeli Kulturális Intézet és a The Jewish Agency for Israel magyarországi irodájának szervezésében valósul meg!

További információ: itt

Az áprilisi Füst Milán Páholyról

Füst Milán Páholy a párbeszédről

 

A zsidó-keresztény párbeszédről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Mazsike a Füst Milán Páholyban 2018. április 25-én. A szépszámú közönség előtt hárman fejtették ki gondolataikat: Darvas István, az ORZSE rabbija, Donáth László, a csillaghegyi evangélikus gyülekezet lelkésze, és Hardy Titusz OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója. A beszélgetést Szunyogh Szabolcs vezette.
A Pozsonyi út 36. alatt található Parksarok Játszóház adott termében mintegy hatvan fős közönség hallgatta az előadókat. Az eszmecsere két bibliai idézetből indult ki: a Tórában, illetve katolikus szóhasználatban a Leviticus könyvében, protestáns megnevezés szerint pedig Mózes III. könyvének 19. fejezetében, illetve Máté evangéliumának 22. fejezetében olvasható etikai parancsból. A szó szerint egyező szöveget héberül zsinagógák falán (vö ahavta löreáhá kamóha), magyarul pedig keresztény templomokban olvashatjuk: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.
A kerekasztal-beszélgetés többek között arra kereste a választ, hogy a testvérvallások erkölcsi üzenetének azonossága elégséges alap-e a kölcsönös megértéshez és tisztelethez, hiszen a mai párbeszédet a múlt eseményei súlyosan megterhelik. Mennyire őszinte ezen a téren az egyházi önreflexió? Mennyire tudnak támaszkodni az együttműködés hívei a múlt pozitívumaira, például Salkházi Sára, Jane Haining, vagy Sztehlo Gábor önfeláldozó életművére? Mennyire nyitott a mai magyar társadalom a vallásközi párbeszéd, együttműködés elfogadására? Hol van a megértés határa? Az ábrahámi vallások testvérisége nevében például hogyan tekintsünk a menekültkérdésre? Volna-e kifogásunk egy mecset ellen a szomszédunkban? A különböző, a megértésre törekvő vallási erők és személyiségek szót tudnak-e érteni a vallásukhoz tartozó radikálisokkal?
A meghívottak nemcsak magas színvonalon, hanem lefegyverző őszinteséggel, olykor kifejezetten önkritikusan, de mindig a kölcsönös tisztelet hangján szóltak hozzá a kérdésekhez. Nincs most ott hely arra, hogy részletesen ismertessük az egész beszélgetést, ezért csak néhány gondolat-töredéket villanthatunk fel. Darvas István rabbi szólt a judaizmuson belül mindmáig elmaradt önkritikáról, illetve arról, hogy ő személyesen jó tapasztalatokat is szerzett a vallásközi együttműködés ügyében. Hardy Titusz beszámolt például arról, hogy a történelmi eseményekkel való szembenézés mellett keresik az együttműködés konkrét terepeit, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium rendszeresen vendégül látja a Scheiber Sándor Zsidó Gimnázium diákjait, hogy közösen ünnepeljék meg a Hanukát és más ünnepeket. Donáth László családja és önmaga személyes sorsáról szóló történetekkel támasztotta alá a testvérvallások összetartozásáról szóló tanítás hitelességét. Mindhárom résztvevő azt a hozzáállást reprezentálta, amely egy békés, egymást kölcsönösen tisztelő és szerető jövő ígéretét vetítette elénk.
Felemelő mozzanata volt a beszélgetésnek az a pillanat, amikor záróakkordként arról szóltak a meghívottak, hogy mit tartanak a másik vallásában a legnagyszerűbb értéknek. Jó volt hallgatni a meghívottakat, jó volt ebben a légkörben eltölteni egy estét. Valamennyien azzal az érezéssel álltunk fel a beszélgetés végén, hogy létezik egy nem hisztérizált, a másságtól nem rettegő, hanem a kézfogást kereső másik Magyarország is.

 

Szunyogh Szabolcs

Meghívó az Ember Mária-díjátadóra

A szervezők mindenkit szeretettel várnak!

Magyar-zsidó identitásminták

Dénes Iván Zoltán független kutató, a Marczali Henrik kutatócsoport vezetője kezdeményezésére szervezi az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Filozófiai Intézete, Magyar Filozófiatörténet Kutatócsoport.

Helyszín: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. sz., B épület, 7. emelet 16 (B.7.16), „Trapéz” terem

Időpont: 2018. április 10, kedd

Kapcsolat: Mester Béla, E-mail: mesterbla@gmail.com

KONFERENCIAPRORGAM:

10.00–10.10

Köszöntő

(Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója)

10.10–10.30

Bevezető (Dénes Iván Zoltán)

  1. szekció

(moderátor: Kovács Gábor, MTA BTK Filozófiai Intézet)

10.30–10.50 HUSZÁR MIHÁLY

Marcali első rabbija, Morgenstern/Marczali Mihály

Élete, identitásának tényezői és kapcsolati hálója

10.50–11.10

DÉNES IVÁN ZOLTÁN

Mitől zsidó egy magyar tudós? Marczali Henrik magyar-zsidó identitása

11.10–11.30 Vita

11.30–11.40 Kávészünet

  1. szekció

(moderátor: Kovács Gábor, MTA BTK Filozófiai Intézet)

11.40–12.00

PEREMICZKY SZILVIA

Identitás az irodalomban

Ormódi Bertalan, Kiss József és Makai Emil munkássága és költői személyisége

12.00–12.20 Vita

12.20–13.30 Ebédszünet

  1. szekció

(moderátor: Kovács Gábor, MTA BTK Filozófiai Intézet)

13.30–13.50

Konrád Miklós

A dualizmus, mint magyar zsidó aranykor? Kortárs zsidó helyzetértékelések

13.50–14.10

ZIMA ANDRÁS

„Mit követel tőlünk a jelen?”

Modern zsidó integrációs stratégiák a 19–20. század fordulóján Magyarországon

14.10–14.30

SCHWEITZER GÁBOR

A haladó/neológ rabbiság útkeresése. A Dunántúli Rabbiegyesület és az Országos Rabbiegyesület működése a 19–20. század fordulóján

14.30–14.50 Vita

14.50–15.00 Kávészünet

  1. szekció

(moderátor: Mester Béla, MTA BTK Filozófiai Intézet)

15.00–15.20

Zóka Péter

Alexander Bernát a szabad tanítás magyar országos kongresszusán

Varga Péter András

Az ifjú Alexander (elmulasztott) kapcsolata a korai fenomenológiával és a korai fenomenológia felfedezése a fiatal Alexander-tanítványok által

Filozófiatörténet-írási esettanulmány

15.20–15.40

TURBUCZ PÉTER

Alexander Bernát és Marczali Henrik nézetei a nagy háborúról

15.40–16.00 Vita, összegzés

16.00–16.10 Zárszó

 

Emléktáblaavatás a gettó áldozatainak emlékére

A Mazsihisz nevében ezúton tisztelettel meghívjuk  a 2018. április 16-i (hétfőn) 14.00 órakor tartandó emléktábla avatásra Budapest, VII., Rumbach Sebestyén u. 10. elé.

A meghívót alább találják.

Részvételüket előre is köszönjük.