Sági György könyvbemutatója

Szeptember 27-én, csütörtökön este 6 órakor az Újlipótvárosi Klub Galériában (1136 Budapest, Tátra utca 20/b.) beszélgetés a tavasszal megjelent Név a nyelv alatt című könyvről, és az ahhoz vezető útról Turczi Istvánnal.

Közreműködik: Janklovics Péter színész

Szeretettel vár mindenkit a szerző.

 

A handlétól a grand caféig

Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban

2018. szeptember 20. – 2018. február 3.

A magyarországi zsidóságot polgári jogaikban egyenjogúsító 1867. évi törvény után hazánk zsidósága a gyorsan fejlődő országgal együtt gyarapodott. Számuk ugrásszerűen megnőtt a kisebb-nagyobb kereskedők és vendéglátósok körében is.

Kiállításunk a dualizmus boldog békeévtizedeinek világába repít, és esettanulmány jelleggel mutatja be többek között Mauthner Ödön történetét, aki a századforduló talán legjelentősebb vetőmag nemesítője és kereskedője volt, de ismertetjük a Budapest első modern áruházát megvalósító Goldberger család történetét is, ahogy a közelmúltban a múzeumba került, nagykőrösi Kőrösi F. Péter vaskereskedő élete is megelevenedik a tárlaton. A látogatók ezen kívül láthatnak, és olvashatnak érdekes dolgokat az 1890-es évek legnagyobb mulattatójáról, Somossy Károlyról, és megidézzük az olyan híres “kávéházasokat” is, mint a New Yorkot üzemeltető Harsányiékat vagy a kávés dinasztiának tekinthető Steuer családot. A felsoroltakon kívül több bemutatott egyedi példa alapján a kiállítás rendezői azt szeretnék érzékeltetni, hogy az 1867 utáni magyar zsidóság hogyan vált a magyar ipar- és vendéglátás történetének legjelentősebb rétegévé.

A kiállítást rendezte: Maczó Balázs

Yossi Amrani nagykövet üzenete Jom Kipur alkalmából

Yom Kippur message of Ambassador Yossi Amrani

 

As the most sacred day in Jewish life, Yom Kippur, approaches, people in Israel and Jewish communities all over the world are engulfed by the greatness of the day, trembling as we face the moment of judgment.

The ten days of forgiveness are about to be over, reflection and deliberation over past year’s deeds, between one human to another, between the individual and the Almighty, allow us to look into our daily life, to look into our inner souls and hope to improve in the year to come, to do good, if not better.

On this day, brothers and sisters, people of Jewish religion and faith are united by the sanctity and might of the day, by the humility of soul searching and pride of Jewish identity and the revival of our people.

In synagogues, on many lips, in the privacy of the moment, the powerful words of the most touching of prayers of this day, reflection of our history and Jewish civilization will give voice to our wishes and prayers.

Yom Kippur is a day when community and private meet and still keep separate, respecting the greatness of the day. Prayers I heard as a child at home, those prayers, two of which I would like to share with you, will help me through the day, through my own soul searching and the emotions of past years occurrences, calling to “Open the Gate” as the day, the day our verdict is sealed, is great and powerful.

 

Ahogy a zsidó élet legszentebb napja a Jom Kipur közeledik, az embereket Izraelben és a zsidó közösségeket világszerte elnyeli a nap nagysága, és reszketve nézünk szembe az ítélet pillanatával.

A tíz bűnbánó nap végéhez közeledik. Az elmélkedés és mérlegelés az elmúlt év cselekedetei között, egyes emberek-, az egyén és a Mindenható között, lehetővé teszi számunkra, hogy megvizsgáljuk mindennapi életünket, lelkünket. Reméljük, az elkövetkező évben jót, sokkal jobbat fogunk cselekedni.

Ezen a napon a zsidó hit és vallás népe a nap szentsége és ereje, a lélekkutatás alázata, valamint a zsidó identitás és népünk ébredése iránt érzett büszkesége által egyesül.

A zsinagógákban, sokak ajkán, e meghitt pillanatban, a mai nap legmeghatóbb imáinak erőteljes szavai, történlemünk és a zsidó civilizáció tükröződése ad hangot kívánságainknak és fohászainknak.

Jom Kipur egy olyan nap, amikor a közösség és az egyének bár találkoznak, mégis távolságot tartanak egymástól, miközben tiszteletben tartják a nap nagyszerűségét. Azok közül az imák közül, amiket otthon gyermekként hallottam, kettőt szeretnék megosztani Önökkel. Ezek segíteni fognak nekem a nap folyamán abban, hogy megvizsgáljam a lelkiismeretem  az elmúlt év eseményein keresztül. Ezek az imák azt üzenik “Nyisd ki a kaput”, mert a nap, amikor ítéletünk bepecsételődik az Élet könyvébe, nagyszerű és hatalmas.

 

May we be inscribed in the Book of Living.

Legyünk bepecsételődve az Élet Könyvébe!

A MAZSIKE az eltemetett zsinagógáért

Szeptember 2-án az „Ássuk ki!” kezdeményezés ismét megrendezte emléksétáját a Budai vár zsidó emlékeinek bemutatására, benne végcélként az Babits Mihály sétányon az eltemetett egykori zsinagóga emléktáblájához. A sétát hagyományosan elnökségünk tagja Deák Gábor vezette. A MAZSKE első kezdeményezője volt a Mendel- féle középkori zsinagóga feltárásának, az emlékhely megjelölésének. Erőfeszítéseinknek eddigi szerény eredménye, hogy emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a Táncsics Mihály utca és a Babits Mihály sétány találkozásánál a föld rejti a zsinagóga feltárásra váró maradványait.

A kezdeményezőkkel együtt azt tervezzük, hogy alakuljon önálló egyesület a feltárás meggyorsítására.

 

Vége a múlt feldolgozásának? – Scheiner Péter dokumentumfilmje a Spinózában

Péter Scheiner dokumentumfilmje / A documentary film by Péter Scheiner

Az emlékezet vége?

Vége a múlt feldogozásának?

The end of remembrance?

The end of dealing with the past?

Szeptember 16. vasárnap 15 (!) óra

16 September, Sunday 3 (!) PM

Spinoza

1074 Budapest, Dob u. 15.

Jegyvásárlás az interneten / Tickets online: https://spinoza.jegy.hu/

Vajon eleget emlékeztünk már a Holokausztra? Elérkeztünk volna az emlékezet végére?

Vége lehet egyáltalán az emlékezetnek?

Ez Scheiner Péter dokumentum-filmjének fő kérdése.

A svájci holokauszt-túlélők egyesülete például mostanában feloszlott. Vajon ezzel vége a múltfeldolgozásnak, vagy egy másik fajta emlékezet veszi kezdetét?

www.ava-scheiner.ch

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Női történetek – példaképek

Az őszi évadban ismét arra törekszünk, hogy minél érdekesebb témát tálaljunk a kedves közönségünk elé.

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Hogyan lehet nőként helytállni egy sikerorientált maszkulin társadalomban? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek? Hogyan tud érvényesülni? Szakmailag, családon belül, társadalmilag, zsidóságon belül, hogyan lehet és tudunk helytállni? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha például vezetői, vagy „maszkulinabb” szakmában, pozícióban találja magát, hogyan tud érvényesülni? Mik az elvárások, nem-elvárások a nők felé a társadalom különböző szegmensein belül?
Izgalmas kérdések nőkről, akik példaképekké tudtak válni, izgalmas életutak.

Női történetek – példaképek

Mindezekről olyan ismert nőket kérdezünk, mint Fűszeres Bodrogi Eszter (gasztroblogger) Réz Anna (Űvegplafon Blog szerzője) Ungár Anikó (bűvész) és Winkler Nóra (televíziós és rádiós műsorvezető)

Időpont: 2018. szeptember 26. 19.00
Helyszín: Kőleves Étterem (1075 Kazinczy utca 41.)

Belépő díj: 1200 Ft; Mazsike kártyával: 900 Ft
Jelentkezni a mazsike@gmail.com emailcímen lehetséges, jegyek a helyszínen az előadás előtt megvásárolhatóak!

Surányi Vera búcsúztatása

A handlétól a grand caféig

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítása

Tervezett megnyitó: 2018. szeptember 20.

Az 1867-ben hozott emancipációs törvény, melynek tavaly ünnepeltük 150. évfordulóját, a zsidókat egyenjogúsította, vagyis a más nemzetiségű állampolgárokhoz hasonló jogokat biztosított számukra. Ezt követően a budapesti zsidóság és zsidó közösségek lényegben a gyorsan fejlődő fővárossal együtt gyarapodtak. Számuk ugrásszerűen megnőtt a kisebb- nagyobb kereskedők és vendéglátók körében. A kiállítás azt mutatja be, hogy milyen körülmények között éltek a zsidók a törvényt megelőzően, és milyen hatást gyakorolt a sorsukra az emancipációs törvény. Bemutatjuk, melyek voltak a korábbi törvények rájuk nézve hátrányos pontjai, melyek a gazdasági átalakulások hatására mégis helyzeti előnybe hozták a zsidóságot. Az emancipációs törvény pedig zöld utat adott és elindította a zsidókat a felemelkedés és az asszimiláció útján. A kiállítás fókusza az 1867-1918 közötti időszakra esik. Egy- egy kiemelt portrén keresztül adunk képet arról, hogy a kereskedelem és vendéglátás mely területein tevékenykedtek zsidók ebben az időszakban, valamint arról, hogy egy-egy zsidó család hogyan emelkedett fel és került be a magyar ipar legjelentősebb tagjai sorába.

Akinek a birtokában van vonatkozó érdekes fotó, dokumentum, vagy bármilyen egyéb tárgy, azt augusztus 31-ig örömmel várja a múzeum. További információ: http://mkvm.hu/

 

Botlatókő Radnóti Miklós emlékére

 

A 2018-as botlatókő elhelyezések utolsó állomása Radnóti Miklós egykori lakhelye előtt volt a Pozsonyi út 1. szám előtt augusztus 11-én. A követ Gunter Demnig, a projekt megálmodója és a kövek megalkotója rakta le.

Kirschner Péter, a Mazsike elnökének és Borszéki Gyula, a XIII. kerület polgármester helyettesének köszöntő beszédei után az esemény alkalmából rövid megemlékezést tartottunk a helyszínen Gálffi László színművész, és Vázsonyi János zenész közreműködésével.

 

MEGHÍVÓ Radnóti Miklós botlatókövének elhelyezésére

MEGHÍVÓ

 

Egy kő, egy név, egy emlékezet – Stolpersteine / Botlatókövek 2018

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja Önt Radnóti Miklós botlatókövének letételére. A követ az alkotóművész Gunter Demnig helyezi el.

 

A megjelenteket köszönti: Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke, valamint Borszéki Gyula, a XIII. kerület alpolgármestere.

 

A kőletétel után rövid megemlékezést tartunk a helyszínen Dés László Kossuth-díjas zeneszerző, Mácsai Pál és Gálffi László Kossuth-díjas színművészek közreműködésével.

 

Az esemény sajtónyilvános.

 

Időpont: 2018. augusztus 11., 11.30 óra

Helyszín: XIII. kerület, Pozsonyi út 1.

 

További információ: www.mazsike.hu, mazsike@gmail.com