ELMARAD!! Jancsó 99-100: Csillagosok, katonák

Filmvetítés, beszélgetés Jancsó Miklós születésének 99. évfordulója kapcsán egészen a 100. évfordulóig
1918 nyara. A fiatal “szovjetország” egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék.
Vendégek: Báron György filmesztéta és Sz. Bíró Zoltán, Oroszország szakértő
A beszélgetést vezeti: Kirschner Péter
Belépő: 500 Ft
Jegyek:
Elővételben hétköznapokon 10-16 óra között a Wesselényi utca 17-ben a rendezvény időpontjában a helyszínen kaphatók
Online a www.jegy.hu, illetve a https://hernadhaz.jegyx1.hu/kereses/eloadas
Időpont: 2020. november 24. kedd, 18.00
Helyszín: Hernád Ház Budapest, 1078 Hernád utca 46. 4. emelet. Bejárat a Dembinszky utca felől (Hernád Dembinszky sarok).
A filmvetítés mellett lehetőség nyílik a Hernád Házban a „Pesti Mozi” mozitörténeti kiállítás megtekintésére is.
Maszk használata kötelező!

Felhívás a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2020. évi díjaira

Tisztelt Egyesületi Tagok! Kedves Barátaink!

Bár a vírusjárvány miatt egyelőre folyamatos a bizonytalanság, hogy milyen formában tudjuk megtartani hagyományos hanukai díjátadó ünnepünket és koncertünket, de az bizonyos, hogy ebben az évben is mindenképpen kiadjuk a MAZSIKE díjait.
Azt szeretnénk, ha az Egyesület elnöksége minél több javaslat közül választhassa ki a legméltóbbakat. Arra kérünk minden barátunkat, hogy küldje el ajánlásait rövid indoklással a következő díjakra:

 Magyar Zsidó Kultúráért díj
 „Várhegyi György” díj a Magyar Zsidó Oktatásért
 Magyar Zsidó Sportért díj
 Zsidó Közösségért díj
 Életmű díj
 A magyar zsidó kultúra mecénása díj

A javaslatokat 2020. november 10-ig lehet leadni EZEN az űrlapon, vagy a mazsike@gmail.com címen.

Az alábbiakban megtalálják az eddig kitüntettek teljes névsorát. Ebből is kiderül, hogy a MAZSIKE díjai igazán rangos elismerések.

Várjuk javaslataikat, ajánlásaikat!

A MAZSIKE elnöksége

 

 

KORÁBBI DÍJAZOTTJAINK

 

A MAGYAR ZSIDÓ KULTÚRÁÉRT DÍJ

  • A Saul fia alkotói
    • Nemes Jeles László
    • Rajk László
    • Röhrig Géza
    • Erdély Mátyás
    • Sipos Gábor
  • Bächer Iván
    • Szűcs Móni
  • Dési János
  • Fehér László
  • Fekete László
  • Féner Tamás
  • Fischer Iván
  • Glatz Ferenc
  • Hegedűs D. Géza
  • Jancsó Miklós
    • Csákány Zsuzsa
  • Jávori Ferenc
  • Kalmár Tibor
  • Kertész Imre
  • Klein Rudolf
  • Komoróczy Géza
  • Markó Iván
  • Perczel Anna
  • Rédei Éva
  • A Retikül stábja
    • Takáts Andrea
    • Kardos Dániel
  • Spiró György
    Szabó István
  • Szinetár Miklós
  • Tevan Ildikó

 

VÁRHEGYI GYÖRGY DÍJ A ZSIDÓ OKTATÁSÉRT

  • Balla Margit
  • Deutsch Gábor
  • Fischer Miklósné
  • Fritz Zsuzsanna
  • Gábor György
  • Gyárfás Katalin
  • Havas Judit
  • Haver Alapítvány
  • Heller Ágnes
  • Kardos Ágnes
  • Klein Judit
  • Kovács András
  • Magóné Tóth Gyöngyi
  • Nagy Anna
  • A Scheiber Sándor Gimnázium
  • Schweitzer József
    • Schwietzer Ági
    • Schweitzer Gábor
  • Szeszler Anna
  • Szőnyi Andrea
  • Szunyogh Szabolcs
  • Tárkányi Sándor
  • Verő Tamás és Verő Bán Linda

 

MECÉNÁS DÍJ

  • Demján Sándor és Demján Lídia
  • Csillag János és Gerő Éva
  • Futó Péter
  • Hoffmann Iván és Hoffmann Péter
  • Ronald S. Lauder
  • Schiller Péter

ÉLETMŰ DÍJ

  • Komoróczy Géza
  • Schőner Alfréd
  • Erdélyi Lajos

A MAGYA ZSIDÓ SPORTÉRT DÍJ

  • Jusztin Ádám
  • Polgár Judit
  • Szegedi Péter

A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGÉRT DÍJ

  • Olti Ferenc
  • A Bálin Ház csapata

 

KÜLÖNDÍJ

  • Randolph Braham
  • Az 1945 című film alkotói
    • Török Ferenc
    • Szántó T. Gábor
    • Ragályi Elemér
    • Prukner Pál
    • Rudolf Péter

 

Új Smonca adás! Fájt-e a zsidóknak Trianon?

Ma Hatos Pál történésszel beszélgetünk a zsidóság és a trianoni békeszerződés összefüggéseiről, arra keresve a választ, hogy fájt-e a zsidóknak Trianon. Dr Hatos Pál történész, jogász, a 19–20. századi európai történelem, vallás- és egyháztörténet, historiográfia szakértője. Négy monografikus könyv, többek között a nemrég megjelent Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története című kötet, és több, mint 100 tudományos publikáció szerzője, A Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője.

 

Hallgassák szeretettel!

 

 

 

 

Jancsó 99-100 filmklub: Hajnal

Hajnal – L’aube
A francia-magyar-izraeli filmdrámát a “Jancsó 99-100” eseménysorozat keretében, Jancsó Miklós születésének centenáriumára készülve mutatjuk be. A vetítést követően beszélgetés meghívott előadókkal. Vendégeink: Gábor György vallásfilozófus és Báron György filmesztéta. A beszélgetést vezeti: Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke.
Elisha Buchenwaldban veszítette el a szüleit. Kiszabadulása után egy segélyszervezet táborában próbál testben és lélekben újra megerősödni. Itt keresi föl Gad, és arra kéri, lépjen az izraeli állam alapítói közé, harcoljon az angolok palesztinai uralma ellen. Társai lopott egyenruhában fegyvert akarnak szerezni egy támaszponton. Egyiküket, David Ben Mozest elfogják és halálra ítélik. Gad úgy dönt, hogy az erőszakra erőszakkal válaszol. Az osztag foglyul ejt egy angol kapitányt, és a Szabadság Hangja nevű illegális rádióadójukon bejelentik: amennyiben kivégzik Davidot, ők is megölik John Dawsont. A szomorú feladat Elishára hárul. A fiúban súlyos lelkiismereti válság dúl: szabad-e vérrel beszennyezni a kezét, jogos lehet-e – bármilyen okból – meggyilkolni egy embert? Ráadásul ártatlant, aki éppúgy áldozat, mint a gázkamrában elpusztult rokonai…
A forgatókönyvet Elie Wiesel regénye alapján írta: Jancsó Miklós.
Operatőr: Amand Marco
Zeneszerző: Simon Zoltán
A főszereplő: Michael York
Belépő: 500.-Ft
Jegyek: Elővételben hétköznapokon 10-16 óra között a Wesselényi utca 17-ben a rendezvény időpontjában a helyszínen kaphatók, valamint online a www.jegy.hu, illetve a https://hernadhaz.jegyx1.hu/kereses/eloadas
Helyszín: Hernád Ház Budapest, 1078 Hernád utca 46. 4. emelet. Bejárat a Dembinszky utca felől (Hernád-Dembinszky sarok).A filmvetítés mellett lehetőség nyílik a Hernád Házban a „Pesti Mozi” mozitörténeti kiállítás megtekintésére is.

Képgaléria: Sétafesztivál 2020 – Véner Orsolya képei

Nyilatkozat

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az elmúlt években felolvasással emlékezett meg arról a gyászos napról, amikor 1944-ben a horthysta államtitkár nyilvánosan semmisítette meg az ő véleménye szerint nem kívánatos zsidó szerzők műveit. Számunkra elfogadhatatlan, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője hasonló módon semmisítsen meg,  bedaráljon egy olyan könyvet, amely az ő véleménye szerint nem kívánatos -, noha tartalma sem az Alkotmányba, sem a törvényekbe nem ütközik. Ez a módszer a fasiszta időket idézi. A gyűlöletkeltés ilyen formája ellen minden tisztességes embernek fel kell emelnie a szavát.

A MAZSIKE Elnöksége

Botlatókő-avatások Józsefvárosban

Szeptember 17-én öt helyszínen nyolc új botlatókövet avattunk fel a Józsefvárosi Önkormányzat kezdeményezésére.
Steinberger Árpád és Steinberger Árpádné  – Baross u. 92.
Baross u. 125. – Kollmann Ilona, Tömöry Józsefné
Szerdahelyi u. 18. – Österreicher Artúrné Schick Josephina
Kun u. 12. – Weisz Pál
II. János Pál Pápa tér 10. – Schirman Lajosné Szántó Borbála
Szentkirályi u. 5 – Harmat Ilona
Az elhelyézést követően a hozzátartozók, a botlatókövek kérelmezői, és a kerületi képviselő-testület tagjai emlékeztek meg az áldozatokról, továbbá elhangzott a kaddis. A botlatókő-feliratokkal kapcsolatos adatgyüjtésért köszönet Fris E. Katának (Gláser Jakab Emlékalapítvány) és Lugosi Andrásnak (történész, levéltáros). A fényképeket Mayer András készítette.

 

 

 

 

 

A Szerdahelyi utcában Österreicher Artúrné Schick Josephin kapott emlékjelet.

“A váci ortodox családba 1896. szeptember 30-án született Zseny 1930-tól élt ebben a házban és vitte férjével 1944 márciusáig az utcáról nyíló kóser fűszerületet. A német megszállást követően a boltot elvették tőlük, férjét behívták munkaszolgálatra, majd 1944 júniusában az akkor tizenkétéves kislányával, Leával (Horovitz Ernőné) a Dobozi utca 3. szám alatti csillagos házba költöztették. Innen vitték el november 15-én kényszermunkára Bergen Belsenbe. Lánya mindenáron imádott anyukájával akart menni, de a katonák ellökdösték tőle és azzal biztatták: „csak dolgozni visszük, hamarosan hazajön”. De mint oly sokan, már nem tért vissza.

Kislánya és férje a gettóban megérve a felszabadulást hazatértek és kitartóan várták vissza. Az asszony egyik fogolytársa hozta hónapok múltán a szomorú hírt, hogy Zseny 1945. március 19-én márciusában hunyt el a koncentrációs táborban, a német megszállás egyéves évfordulóján. Lánya soha nem tudta kiheverni az édesanyja elvesztését. Naponta emlékezett meg a mártír asszonyról. A botlatókő letételét unokája kezdeményezte, s most már bennünket emlékeztet Öschterreicher Artúrné Schik Josephinával elkövetett szörnyűségekre. Emlékéből fakadjon áldás.” (Részlet az Emberbarát, a Nagyfuvaros utcai templomkörzet hetilapjából. XVI.évf., 49.szám)

MEGEMLÉKEZÉS ÁNGEL SANZ BRIZ TISZTELETÉRE – 2020.10.08

Spanyolország nagykövete Anunciada Fernández de Córdova és Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete nevében dr. Tóth József polgármester az Ángel Sanz Briz-nap alkalmából tisztelettel meghívja Önt a 2020. október 8-án (csütörtökön) 10 órakor, a Második Világháború idején spanyol védelem alatt álló ház homlokzatán elhelyezésre kerülő emléktábla avatóünnepségére.

Budapest XIII. Kerület, Pannónia u. 48. 

Tekintettel a járványhelyzetre, felhívjuk tisztelt vendégeink figyelmét a egészségügyi védelmi előírások fokozott betartására.

 

Ángel Sanz Briz a második világháború alatt – amikor Spanyolország hivatalosan semleges volt – ügyvivőként szolgált Budapesten. Amikor 1944-ben elkezdődtek a magyarországi deportálások, sok üldözött zsidó embernek spanyol útlevelet biztosított: kezdetben azoknak, akik azt állították, hogy szefárd származásúak, hamarosan viszont mindenkinek.

Több mint 5000 embert mentett meg, amiért megkapta a a Jad Vasem Intézet  Világ Igaza elismerést.

Sanz-Briz 1942-ben kapott ügyvivői beosztást a budapesti spanyol nagykövetségen. Magyarország ugyan a tengelyhatalmak közé tartozott, de – a nácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására. Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása után, meg nem kezdték a zsidók gettókba zárását, és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000 magyar zsidó deportálását.

A spanyol diplomata eleinte a Magyarországon élő spanyol származású szefárd zsidókat igyekezett megmenteni, de ahogy a borzalmak fokozódtak, a kör egyre bővült, végül több mint 5500 ember köszönhette neki az életét.

A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A befogadott embereknek menlevelet, útlevelet és élelmiszert is szerzett, ami akkor rendkívüli feladat volt. A védett épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották.

A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült több ezer zsidót biztonságba helyeznie.

Forrás: mazsihisz.hu

Itt az új Smonca adás! A női test alakváltozatai 1880-1945

A szerzővel, Czingel Szilvia kulturális antropológussal beszélgetünk

Mai vendégem Czingel Szilvia, kulturális antropológus, muzeológus, néprajzkutató. Évekig a Centropa munkatársaként készített életútinterjúkat. Első könyve a Szakácskönyv a túlélésért. Lichtenwörth, 1944-1945, a lágerekben főzésről és ételekről álmodozó női közösség erejéről szól, amit a Gólem színház színpadra is vitt.

A második könyve az Ünnepek és hétköznapok. Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében címe magáért beszél.

Legfrissebb kötete néhány hete jelent meg A női test alakváltozatai 1880-1945 címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk a zsidó szépségkirálynők sorsáról, a higiénia és a fürdőkultúra hatásairól, cselédekről és úrinőkről, és érdemes végighallgatni mert még az is kiderül lehetett-e zsidó az első guminő?

 

Jancsó 99 – 100 Filmklub: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten

Jancsó Miklós születésnapját kissé megelőzve, 2020. szeptember 24-én, csütörtökön este 7 órakor bemutatjuk a rendező “Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten” című filmjét.
A vetítést követően beszélgetünk a film alkotóival. Vendégünk lesz Báron György filmkritikus, aki rövid időre a filmben is feltűnik, valamint Scherer Péter, vagyis Pepe, akit a film bemutatása óta csak így ismer mindenki.
A beszélgetést vezeti Kirschner Péter.
Belépődíj: 500 Ft
Jegyek a rendezvény időpontjában a helyszínen kaphatók, valamint online a www.jegy.hu-n, illetve a https://jegyx1.hu/eloadas/643/jancso-miklos-99-100 online oldalakon.
A programot a vírusjárványra való tekintettel az óvintézkedések teljes betartásával szervezzük meg. Biztosítjuk a távolságtartást, a nézők számára a maszk viselése kötelező.