Jancsó 99 – 100 Filmklub: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten

Jancsó Miklós születésnapját kissé megelőzve, 2020. szeptember 24-én, csütörtökön este 7 órakor bemutatjuk a rendező “Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten” című filmjét.
A vetítést követően beszélgetünk a film alkotóival. Vendégünk lesz Báron György filmkritikus, aki rövid időre a filmben is feltűnik, valamint Scherer Péter, vagyis Pepe, akit a film bemutatása óta csak így ismer mindenki.
A beszélgetést vezeti Kirschner Péter.
Belépődíj: 500 Ft
Jegyek a rendezvény időpontjában a helyszínen kaphatók, valamint online a www.jegy.hu-n, illetve a https://jegyx1.hu/eloadas/643/jancso-miklos-99-100 online oldalakon.
A programot a vírusjárványra való tekintettel az óvintézkedések teljes betartásával szervezzük meg. Biztosítjuk a távolságtartást, a nézők számára a maszk viselése kötelező.

Jancsó 99-100

Jancsó 99-100

A magyar filmművészet világszerte legismertebb alkotója Jancsó Miklós 2020 szeptember 27-én lenne 99 éves. Életműve, filmjeinek különleges világa, iskolateremtő alkotásai előtt tisztelegve indítunk egy filmsorozatot 99 születésnapjától a centenáriumig. 

A “Jancsó Miklós 99-100” programsorozat szerkesztője Báron György filmkritikus. A tervek szerint havonta megtartott vetitéseken a ritkán vagy itthon alig látott filmeket is bemutatjuk. A vetítéseket követően beszélgetünk az alkotókkal. A vetítések helye a Hernád Ház “Pesti mozi” nevű mozitörténeti kiállítóterme (Bp. VII. Hernád utca 46. IV. emelet) és 2021-ben jó idő esetén a Róth Miksa Emlékház kertjében (Bp. VII. Nefelejcs utca 26.). 

Jancsó Miklós születésnapját kissé megelőzve 2020 szeptember 24-én, csütörtökön este 7 órakor bemutatjuk a rendező Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjét. A vetítést követően beszélgetünk a film alkotóival. Vendégünk lesz Báron György filmkritikus, aki rövid időre a filmben is feltűnik, valamint Scherer Péter, vagyis Pepe, akit a film bemutatása óta csak így ismer mindenki. 

A beszélgetést vezeti Kirschner Péter. 

Belépődíj: 500 Ft 

Jegyek a rendezvény időpontjában a helyszínen kaphatók, valamint online a www.jegy.hu-n, illetve a www.jegyx1.hu online oldalakon.

A programot a vírus járványra való tekintettel az óvintézkedések teljes betartásával szervezzük meg. Biztosítjuk a távolságtartást, a nézők számára a maszk viselése kötelező. 

18. Spinoza Zsidó Fesztivál!! 2020. szeptember 9-24.

18. Spinoza Zsidó Fesztivál 2020. szeptember 9-24.

 

Szeptember 9. szerda 19 óra 
Címzett ismeretlen  – levél-dráma

p r e m i e r

Több, mint 10 éve, 2008 szeptemberében volt a Címzett ismeretlen c. dráma ősbemutatója a Spinoza Színházban – Kulka János és László Zsolt előadásában. A darab írónője valahol a világ végén, az amerikai Oregon államban, már 1938-ban hajszálpontosan feltárta a fasizálódás lassú, rejtett mechanizmusát.
„A szerepet a darab miatt vállaltam el. Elolvastam és megrendített a történet. Úgy éreztem, tovább kell adnom a közönségnek. Talán okulásul”- írta Kulka János még 2010-ben. Sajnos a téma még ma is aktuális, ezért a darabot 2020 szeptemberében új rendezésben, új szereplőkkel újra bemutatjuk.

Szereplők: Hajdú László, Széll Attila
Fordította: Kiss Marianne
Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 10. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen  és a többiek – koncert  

Cohen életművéből a legszebb dalok Fellegi Balázs és együttese előadásában.
Közreműködnek:
Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Bata István – bőgő
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 11. péntek 19 óra
Újévi klezmer-koncert

Klein Judit és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 11. péntek 21(!) óra
Lámpás – este: Kardos Dani – koncert

A Spinoza alatti romkocsmában zsidó elemekkel tarkított-dúsított jazz-, blues-, rock és népzenei koncertek hallhatók. A koncertek este 9-kor kezdődnek.
Belépés díjtalan

 

 

Szeptember 12. szombat 15 óra
Egy kis ember nagy élete

Zoli bohóc  – film (36’)
Zoli bohóc, (született Hirsch Zoltán) a magyar cirkusz-művészet sztárja, zsidó volt és törpe. Produkcióival a fél világot bejárta.  Sokat forgott a pesti éjszakában, imádta a nőket, a kártyát, és a hajnalig tartó mulatozást. Mikor Auschwitzban a gyerekekkel együtt gázkamrába hajtották, még az utolsó percben is a riadt gyerekeknek komédiázott, csak hogy elviselhetőbbé tegye számukra a halált. Gárdos Péter filmet készített Zoli bohóc életéről.
A film vetítése után a télikertben Köleséri Sándor (szintén kisember-színész) beszélget Gárdos Péter filmrendezővel.
Belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött

 

 

Szeptember 12. szombat 19 óra
A Pulitzer-ügy – doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol nyelvtudás és egyetlen cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.
Szereplők:
Joseph Pulitzer: Fodor Tamás

Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra
Dramaturg: Szeredás András
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 13. vasárnap 19 óra
Fagypont alatt – színmű

p r e m i e r

Vándor Lajos Örkény István barátja és író-költő társa volt. Nevét alig ismerjük. Vándort munkaszolgálatra vitték és a günsckircheni tábor felszabadulásának napján, 1945 május 4-én halt meg. Majdnem 32 éves volt. Kevesen tudják róla, hogy költészete mellett színdarabokat is írt.
A 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, felolvasó színházi formában, egyszeri alkalommal mutatjuk be Vándor Lajos ‘Fagypont alatt’ című színművét. A dráma Észak-Quebec tartomány egyik távoli rádió-adóállomásán, 1942-ben játszódik. A Fagypont alatt a megszállottság, a hamisság, az ellenszenv, a hűtlenség és a lelki terror tanulmánya, egészen a gyilkosságig… Három ember összezárva, menekülés kizárva. A darab Magyarországon az 1940-es évek legelején íródott és kétségen kívül az egzisztencialista drámák prototípusa, előrevetítve többek közt Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás 1944 című színművét.
Szereplők: Kern András, Máté Gábor, Vecsei H. Miklós, Lévay Viktória
Írta: Vándor Lajos
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Rendező: Máté Gábor
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 14. hétfő 9 óra
Irodalmi kabaré

versek, kuplék, sanzonok zsidó íróktól, költőktől és zeneszerzőktől Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Radnóti Miklós versei, önmagukban és/vagy megzenésítve. Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és mások dalai.
Közreműködnek: Sajgál Erika, Kovács István, Nagy Attila
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 15. kedd 19 óra
Orosz-zsidó dallamvilág

A ’humorfővárosban’, Odesszában járunk: a tízes és húszas évek zsidó Odesszájában. Az itteni dalokból, kocsmadalokból és viccekből elénk tárul az akkori zsidó világ színessége, gazdagsága. Odesszai kalauzunk és tolmácsunk Fegya, a klezmerkirály.
Közreműködnek: Jávori Ferenc (Fegya), Dunai Tamás
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 16. szerda 19 óra
A világvége zsidó szemmel
Balázs Gábor, eszmetörténész

Ez évben megszokott életünk felborult: hónapokra leállt az egész világ a koronavírus miatt, nyár elején pedig rég nem látott zavargások voltak a nyugati világ jelentős részében. Ez alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mit tanít a zsidó hagyomány a Biblián keresztül egészen napjainkig a világ végéről.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 17. csütörtök 19 óra
Kálmán Imre, az operettkirály

Kálmán Imre, a Csárdáskirálynő zeneszerzője, valójában sosem akart operetteket írni, mégis utolérte a világhír. A Csárdáskirálynőért rajongó Hitlertől nem fogadta el a tiszteletbeli árja   – státuszt, amivel Bécsben maradva
megmenthette volna  maga és a családja életét. Kálmán a nehezebb utat választotta: Amerikába emigrált. Sose akart nősülni. Ennek ellenére kétszer is feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb, Szibériában született fiatal Verát.

Szereplők:

Kálmán Imre: Kovács István
Felesége, Vera: Sajgál Erika
Zongoránál: Nagy Attila
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Sándor Anna
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 18. péntek 19 óra
Ez is klezmer, az is klezmer- klezmer koncert 

Közreműködik: Masa Tamás és társai
Jegyár: 3500,- Ft
A koncert az étteremben lesz, ahol a jegy ára teljes mértékben lefogyasztható.

 

 

Szeptember 19. szombat 15 (!) óra
A zsidó gimnázium utolsó osztálya…

És  50 évvel később
film
A zsidó gimnázium utolsó (1944) érettségiző osztályának 50 éves érettségi találkozójáról készült a film.  A film végig kíséri, hogy az osztályból kik maradt életben, továbbá követi a diákok életútját, hogy kiből mi lett, lakjék ma Magyarországon, Amerikában vagy Izraelben.
Írta, fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 19. szombat 19 óra
Frida – zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida: Herczenik Anna
Diego: Hábetler András
Jelmez: Dia Veréb
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Szövegkönyv: Ann Silberberg
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 15 (!) óra
Szenes Hanna

zenés játék Szenes Hanna életéről – saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.
Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band
Jegyár: 3000,-

 

 

Szeptember 20. vasárnap 19 óra
Lola Blau – egyszemélyes musical 

Galambos Erzsi 1984-ben készült musicaléből
Lola Blau, bécsi színésznő, zsidó származása miatt Amerikába kénytelen menekülni. A háború után visszatér hazájába, ahol ismét csalódás vár rá. A Lola Blau pesti bemutatása körül számos kulisszatitok keringett. A filmrészletek előtt, alatt és után ezekről mesél Galambos Erzsi Kalmár Tibornak.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 21. hétfő 19 óra
Herzl   – kávéházi dráma

A Spinozától  csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Szereplők:
Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László
Jelmez: Veréb Dia
Írta: Sándor Anna és Forgách András
Rendezte: Czeizel Gábor
Jegyár: 3500,-

 

 

Szeptember 22. kedd 19 óra
Kétfajta teremtéstörténet

Gábor György és Frölich Róbert
A Biblia, Mózes első könyve, két különböző teremtéstörténettel kezdődik: Ádám és Éva története az egyik,  ’ Isten 7 nap alatt teremtette a világot ’–  a másik. A két szakember egyrészt vallási szempontból (Frölich Róbert),  másrészt világi szemmel (Gábor György)  értelmezi a kétfajta teremtéstörténetet. Mindezt képi ábrázolások kísérik.
Jegyár: 2500,-

 

 

Szeptember 23. szerda 19 óra
A pesti zsidóság a Fortepan archívum képein

Török András, várostörténész
Fortepan: közösségi fotóarchívum. Mit jelent ez?  És miért ingyenes? És miért nem szeretik a múzeumok és a levéltárak? Melyik a Fortepan legviccesebb,  reklámot ábrázoló képe? Hogyan viszonyul a Fortepan a holokausztfoto.hu projekthez?  Ezekről mesél nekünk Török András, valamint a Fortepan képein keresztül bemutatja  a pesti (erzsébetvárosi) zsidó életet.
Jegyár: 2000,-

 

 

Szeptember 24. csütörtök 19 óra 
Szerelmünk, Sisi – monodráma

p r e m i e r
Erzsébet királyné, azaz Sisi élete más megvilágításban: Miért vonzódott Sisi a zsidósághoz? Miért volt kedvenc költője a zsidó Heine? Miért ragaszkodott a magyar-zsidó oktatójához, Falk Miksához? Mi volt Sisi véleménye a Monarchia jelenéről és jövőjéről? Miért szerette Sisi különösen a magyarokat? És még számos kérdés, amire a monodráma keresi a választ.
Előadja: Gubik Ágnes
Írta: Nógrádi Gábor
Rendezi: Czeizel Gábor
Jegyár: 3000,-

Itt az új Smonca adás Groó Diánával!

A Smonca harmadik adásának vendége Groó Diána filmrendező. Hallgassák szeretettel!

 

 

 

 

Jób lázadása – Újranézve

A digitálisan restaurált változat díszbemutatója az Urániában 2019. december 12. 17:30

Az első 20 regisztrálónak ingyen jegyet biztosítunk! Regisztráció: mazsike@gmail.com

A Magyar Nemzeti Filmalap-Filmarchívum bemutatja Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt alkotásának teljeskörűen felújított változatát első alkalommal mozivásznon. A vetítésre az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 12-én 17:30 órakor kerül sor, az alkotók, Kabay Barna rendező, Petényi Katalin forgatókönyvíró, Szabó Gábor operatőr részvételével. A film 4K felbontású, teljeskörű restaurálása a Filmalap hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg 2019-ben.

A vetítés előtt Kelemen Barnabás (hegedű) és Kokas Dóra (cselló) adnak rövid koncertet.

A filmet követően Várszegi Asztrik, emeritus pannonhalmi főapát, Darvas István főrabbi, Kabay Barna filmrendező, Petényi Katalin forgatókönyvíró és Szabó Gábor operatőr beszélget. Moderátor: Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézetének igazgatója.

Mindenkit szeretettel várunk!

Vége a múlt feldolgozásának? – Scheiner Péter dokumentumfilmje a Spinózában

Péter Scheiner dokumentumfilmje / A documentary film by Péter Scheiner

Az emlékezet vége?

Vége a múlt feldogozásának?

The end of remembrance?

The end of dealing with the past?

Szeptember 16. vasárnap 15 (!) óra

16 September, Sunday 3 (!) PM

Spinoza

1074 Budapest, Dob u. 15.

Jegyvásárlás az interneten / Tickets online: https://spinoza.jegy.hu/

Vajon eleget emlékeztünk már a Holokausztra? Elérkeztünk volna az emlékezet végére?

Vége lehet egyáltalán az emlékezetnek?

Ez Scheiner Péter dokumentum-filmjének fő kérdése.

A svájci holokauszt-túlélők egyesülete például mostanában feloszlott. Vajon ezzel vége a múltfeldolgozásnak, vagy egy másik fajta emlékezet veszi kezdetét?

www.ava-scheiner.ch

Lépésről-lépésre: Peter Scheiner filmjének vetítése Komárnoban

Lépésről lépésre – filmes jegyzetek Komáromból 1998-2018

Komáromban a háború előtt 2743 zsidó élt, a Holokausztot 248-an élték túl. A hitközségnek ma 58 bejegyzett tagja van.

Feldolgozta Komárom a mai napig ezt a veszteséget? Hogy látja egy külföldön élő, ritkán hazalátogató komáromi, fökènt az utolsó 20 év, fejleményeit. Ez a film az empátiáról és a közömbösségről szól és folytatása az «Emlékezés a jövőért» és a «Naiv álmok» című filmeknek.

Két testvér, Paszternák Tamás és András, a harmincas éveikben járó, az ún. Holokauszt átélők «harmadik generáció»-jához tartozó fiatalemberek, akik középiskolás korukban kezdtek el annak érdekében dolgozni, hogy felélénkítsék a zsidó életet Komáromban. A hitközségnél újra elkezdték megtartani az ünnepeket, kulturális rendezvényeket szerveztek, és kiadták a közösség újságját. Ez a film főleg az ő erőfeszítéseikről szól, és azokról a zsidókról is, akik elhagyták Komáromot, de évente a júniusban szervezett Holokauszt-megemlékezés alkalmából visszatérnek a városba. A film foglalkozik a komáromi zsidóság történetével is, hiszen jelenlétük a 13. századtól bizonyított. A helyiekkel – zsidókkal és nem zsidókkal – folytatott beszélgetések rámutatnak a mai napig aktuális antiszemitizmusra. Az utóbbi húsz évben pozitív változásoknak lehetünk tanúi: támogatók segítségével sikerült felújítani a Menház épületét. Az adományok egy része Svájcból jött, a Komáromból kivándorolt emberektől és barátaiktól.

Lépésről lépésre alakul a túlélők és utódaik viszonya a város többi polgárával. A zsidósággal kapcsolatban még sok kérdés marad nyitva : Meddig kell A «Lépésről lépésre» továbbmenni, hány lépésre van még szükség, és ki által?

A film által felvetett kérdések:

  • hol kezdődik az antiszemitizmus?
  • lehetséges-e felvállalni a zsidóságot?
  • hazafias érzelmek Szlovákia és Magyarország felé?
  • hozzáállás Izraelhez?

Bemutató

Szombat, 2018. június 9-én, este 6-kor a Tátra moziban.
Vasárnap, 2018. június 10-én, 13-kor a Menházban.
A rendezvényt a svájci nagykövetség támogatja.

A Csányi5, a ZSER klub és a MAZSIKE közös filmklubja

A ZSERklub és a MAZSIKE közös filmklubjának folytatása a Csányi5-ben.
Első téma:
BESZÉLJÜNK AZ EMBERI
KAPCSOLATOKRÓL.

A Cukrász (The Cakemaker)
feliratos, izraeli-német film, 104 perc, 2017

Tomas berlini cukrászdájába egy szép őszi napon besétál az izraeli Oren, aki munkája miatt gyakran jár a városban. Az elkövetkező hónapokban egyre többször ugrik be süteményért, és hamarosan szenvedélyes kapcsolatba kezd a férfival. Egy nap azonban nyomtalanul eltűnik. A kétségbeesett Tomas a keresésére indul: útja Jeruzsálembe vezet, ahol Oren családjának kávézójában kezdi sütni csodálatos tortáit. A különleges német sütemények felvirágoztatják az üzletet, és az eleinte bizalmatlan család is befogadja a szűkszavú idegent. A háttérben lappangó titkok azonban nem maradhatnak örökre rejtve…

A Csányi5 első ZSERklub és MAZSIKE közös filmklubján legyen a vendégünk!

Időpont: 2018. március 14. 18.00

Helyszín: Csányi5 (1077 Csányi utca 5.)

Peter és Susanne Scheiner dokumentfilmjei – vetítés

Március 7-én a ma Svájcban élő, a szlovákiai Komáromból származó Peter Scheiner dokumentumfilmjeit mutatjuk be.  Peter Scheiner azok közé tartozik, akik csak felnőttként, idegenben találták meg az identitásukat, de azóta többféle megközelítésből is foglalkozott vele. Budapesten először kerülnek következő filmjei vetítésre:

Naive Träume – Eine jüdische Gemeinde trotz dem Untergang, 2013, 30’– (Naiv álmok ?– A megszűnés ellen küzdő zsidó hitközség)

„Tíz évvel ezelőtt, 2001-ben készítettünk egy dokumentumfilmet „Emlékezések a jövőről“ – zsidók Komáromban címmel. A filmet több alkalommal bemutatta a Szlovák Televízió, a Duna Televízió,valamint a svájci Fernsehen és 3sat tévéadók. A „Naiv álmok?“ ennek a filmnek a folytatása.” – vallja a rendező. Idézet a filmből: „Komáromban a háború előtt 2743 zsidó élt, a második világháborút 248-an élték túl. A városban ma 45 bejegyzett tagja van a Komáromi Zsidó Hitközségnek.” Két testvér, Paszternák Tamás és András, ma harmincas éveiket taposó fiatalemberek még középiskolás korukban kezdtek el dolgozni annak érdekében, hogy felélénkítsék a helyi zsidóság életét. Imádkozásokat szerveztek a zsidó ünnepek alkalmával, kulturális rendezvényeket hívtak életre, valamint megkezdték a hitközség újságának kiadását. Ez a film az ő erőfeszítéseikről szól, de azokról a zsidókról is mesél, akik elhagyták Komáromot, de minden júniusban visszatérnek ide, hogy részt vegyenek a Holokauszt Emléknapon. A film foglalkozik a komáromi zsidóság történetével is, hiszen jelenlétük a városban a 13.századtól bizonyított. A komáromiakkal – zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt – készített beszélgetések pedig rámutatnak a mai napig aktuális, sőt, az utóbbi években egyre erősödő antiszemitizmusra. Mindezek ellenére az utóbbi tíz évben a szlovák kisvárosban pozitív változásoknak lehetünk tanúi: támogatók és a városi önkormányzat segítségével sikerült felújítani a Menház épületét. A zsidó hitközséget a városban nyilvánosan elfogadják, ám a zsidó élettel kapcsolatban még sok kérdés nyitott. Ez a film fő témája.

Rendezte: Peter Scheiner

Forgatókönyv és szöveg: Susanne Scheiner

Operatőr: Drozd Milan

Ende der Erinnerung? 2016, 62’ – (Az emlékezet vége?)

Ki hallott már a svájci holokauszt-túlélők egyesületéről? És arról, hogy már fel is oszlott? Miért is szűnt meg, és mit mond ez el a történelemhez való viszonyunkról? És mit Svájcról? Vajon ezzel a múltfeldolgozásnak is vége szakadt, vagy az emlékezet vége egy másikfajta emlékezet kezdetét jelentheti?

2011-ben, a Auschwitz felszabadításának 60. évfordulóján a Svájci Holokauszttúlélők Egyesülete ünnepélyes keretek között feloszlatásra került. De ezzel nem zárult le véglegesen a történet: eme alkalom képezi az ünnep keretét, melyet az egyesületi élet egy-egy pillanatának megőrőkítése egészít ki. Tanúivá válunk a tagok: a túlélők találkozásainak és visszaemlékezéseinek a második világháború során megélt szörnyű időkről. Gerhard Richter festő kiállítása is fontos szerepet kap: a maga egyedülálló módján festette meg néhány túlélő történetét, mely a kapcsolódó kiadványban is felhasználásra került.

Írta és rendezte: Peter Scheiner

Közreműködött: Felix von Murault, Roni Ullmann

A vetítést követően Szunyogh Szabolcs beszélget Peter Scheinerrel. A belépés ingyenes.

Időpont: 2017. március 7. , 18: 30

Helyszín: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár – 1075 Budapest, Csányi utca 5.

 

Újabb díjjal tüntették ki az 1945 alkotóit

Az elmúlt napokban vehették át az 1945 alkotói a MÚOSZ Filmkritikusok díját. Gratulálunk a MAZSIKE díjával is kitüntetett stábnak. Az alábbiakban Báron Györgynek a Filmkritikusok Szakosztálya elnökének az értékelését olvashatják.

 

Török Ferencnek a Magyar Filmkritikusok B. Nagy László díját elnyert filmje úgy kezdődik, akár egy western. Kihalt vasútállomáson cserzett arcú kocsis és társa várakozik az érkező vonatra. A Délidő nyitó képsora ez, vagy a Volt egyszer egy vadnyugaté. 1945 alföldi Magyarországa első látásra nem különbözik a Wild Westtől: vadak a viszonyok, nemrég még lövések dördültek itt, a régi rend még, az új már nem működik. Történelmi szempontból a senkiföldjén járunk, határvidéken, ahol a vadnyugati történetek játszódnak. A lassan betöfögő vicinálisról széles karimájú kalapos, őszes szakállú, sötétbe öltözött markáns férfi és egy fiatalabb kászálódik le, koporsószerű jókora ládákat pakolnak a lovas kocsira és elindulnak az óra járásnyira fekvő falu felé. Miközben lassan poroszkálnak a település irányába, az ott élők békés élete az érkezők hírére felkavarodik. Mert nem a vadnyugaton vagyunk, hőseink nem férfias pisztolypárbajokból jönnek, hanem a század poklából, koncentrációs táborból. A falubeliek nem tudják, pontosan kik ők és mit akarnak, csak annyit, hogy zsidók, azon kevesek közül, akik túlélték a holokausztot. Elhagyott javaikat most a helyiek bitorolják. Többségük nem rabló vagy tolvaj, az akkori törvények szerint jogszerű határozattal jutottak annak idején a házakhoz és a jószágokhoz, volt, akire maguk a tulajdonosok bízták megőrzésre. A főtéren álló drogéria például a nagyhatalmú helyi jegyzőnek jutott, aki fiának szánja nászajándékba. Aznap lenne épp az esküvő, arra készül az egész falu. Még az ünnepi asztalra kerülő eszcájg is elbitorolt zsidóvagyon. Élnek itt valódi bűnösök is, olyanok, akik az olcsó zsákmány nevében feljelentették a szomszédaikat, de a többség bűne „csak” annyi, hogy közömbösen nézte elhurcolásukat, aztán beleült a készbe, hiszen „azoknak” már úgysem lesz rá szükségük. Fél hát mindenki, maga sem tudja, mitől. Hogy bosszút állnak? Hogy mindent vissza kell adni? Vagy csak attól, hogy legalább maguknak be kell ismerniük, jobban örültek volna, ha senki nem jön vissza.

A Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából forgott 1945 a szembenézés filmje, mint volt a Hideg napok vagy a Jób lázadása. Az áldozatokról szól, a vétkesekről és a néma cinkosokról. Fontos mű, amely emlékezik és emlékeztet arra, amit nem szabad elfelejteni.

Báron György