Családregény könyvklub – Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek

A MAZSIKE Családregény könyvklubjának következő vendége Lugosi Viktória író. Vele beszélgetünk Akit itt felejtettek című regényéről. A szerzőt Turai Júlia és a közönség kérdezi.

Időpont: 2024. 04. 04. csütörtök 17.00
Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály u 25. fszt. 3. kapucsengő: 3)
Belépő: 1500 Ft, Mazsike tagoknak: 1000 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/kepQemYTqmffawgP9

Lugosi Viktória regényének elbeszélője nem tanulságokat akar, hanem újabb és újabb kérdéseket. Nem másért, csak hogy megértse az apát, vagy legalább megtörje hallgatását. Egy eddig még soha fel nem dolgozott történetet, a deszki gyerekfalu éveit olvashatja az olvasó. Az író a fikció eszközeivel idézi meg Deszket, amelynek a második világháború után az volt a küldetése, hogy az árva és félárva gyerekeket rehabilitálja és felkészítse őket arra, hogy testben és lélekben egészségesen, új életet kezdjenek Izraelben. A többség elment, de voltak, akik maradtak. Az Akit itt felejtettek című regény arról tanúskodik, hogy a Shoá tragikus, drámai tapasztalata nem érthető meg teljes egészében, és nehezen átadható a nemzedékek között. Viszont elhallgatni vagy feladni: soha.

 

MAZSIKE Séták – Régi idők mozija

Filmtörténeti kalandozás a kezdetektől napjainkig, működő mozikkal és hűlt helyükkel, sok-sok filmes emlékkel.

Időpont: 2024. március 23 szombat 10 óra
Találkozó: Puskin mozi előtt
Jegyár: 4500 Ft, Mazsike tagoknak: 3500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztrációhttps://forms.gle/sJbgKJ5e3SqRethx9

Sétavezetők: Czirják Pál és Muraközi Zsóka filmtörténészek

Mozitörténeti sétát tartunk a Puskintól a Művész moziig. Hol volt az első filmvetítés Budapesten? Mire utal a „csengetős mozi” kifejezés? Melyik Nyugatos költő volt Korda Sándor dramaturgja? Melyik mozi hallgatott a Vesta, Erzsébet, Mátra nevekre is? Filmtörténeti kalandozás a kezdetektől napjainkig, működő mozikkal és hűlt helyükkel, sok-sok filmes emlékkel.

A séta hossza kb 2 óra

Zenés beszélgetés a Holokauszt zeneszerző és muzsikus áldozataira

In memoriam – A magyar zenei élet és áldozatai a Vészkorszakban

Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész és Mácsai János zenetörténész beszélgetése zenei illusztrációkkal.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület emlékezése a Holokauszt zeneszerző és muzsikus áldozataira.

Időpont: 2023. március 20. szerda 17.00
Helyszín: MAZSIKE (1063. Munkácsy Mihály utca 25. fszt. 3.)
Belépő: 1500 Ft, Mazsike tagoknak: 1000 Ft
Regisztráció: https://forms.gle/84qcQWELHR1oLoY76

 

Itt a tavasz, újra indulnak a MAZSIKE séták!

Március 15-i séta: Zsidóság és forradalom

Milyen szerepet játszottak a zsidók az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban? Tartsatok velünk, és mindenre fény derül! A séta hossza kb 2 óra. A sétát versekkel kíséri Galkó Balázs színművész
Sétavezető: Csorba László történész, professor emeritus (ELTE)
Időpont: 2024. március 13. szerda 15.00
Találkozó: Katona József Színház előtt (1052 Bp. Petőfi Sándor u 6.)
Jegyár: 4500 Ft, MAZSIKE tagoknak: 3500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztráció: https://forms.gle/FbSNkhnkMViCVYEdA

Folytatódik a MAZSIKE Családregény könyvklubja

📖 Nádas Péter Egy családregény vége című művéről beszélgetünk Deczki Sarolta irodalomtörténésszel és a közönséggel. A beszélgetést vezeti: Turai Júlia
📆 Időpont: 2024. március 7. csütörtök 17.00
🌎 Helyszín: MAZSIKE (1063, Munkácsy utca 25. fszt. 3. kapucsengő: 3)
💸 Beugró: 1500 Ft MAZSIKE tagoknak: 1000 Ft
✍️ Regisztráció: https://forms.gle/cpL78e9hJuQYUEHx9

Az indázó bokroktól, fáktól takart óriási kert mélyén áll a ház. Áll öregen és örökös jelenben. Otthonszaga, meseillata van. Mesélnek a gyerekek, mesél csudás legendákat a savanyúcukrot szopogató nagymama – igaz történeteket, bajról és szerencsés megmenekülésekről a süket, ordító, szörtyögve alvó nagypapa –, s elmondja az ősi mítoszok homályából előlépő Simon család eredetének és lombosodásának jelképes töténetét is.
A jelenidő rideg fénye, kegyetlen csendje áttör a mesék meleg, áramló poézisén. Az ötvenes években vagyunk. Az egymásra rétegzett, a jelen pillanatiba csomósodott történeteknek egy tíz év körüli kisfiú a főszereplője. Megfogalmazatlanul is világos a példázatok tanulsága: a bűnöket és bűnhődéseket újrakezdésnek, feloldozásnak kell követnie.
Minden mondata feszült, minden részlete izgalmas. Szuggesztív, olvasmányos és fontos könyv az Egy családregény vége.

A regény ITT online is hozzáférhető.

A MAZSIKE Könyvklub első évadának tematikája a családtörténet. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon egy-egy családregényről beszélgetünk meghívott vendégekkel és a közönséggel. A kiindulópontot mindig az adott szépirodalmi alkotás adja, a konkrét történetből elindulva tekintünk ki tágabb perspektívába, hogy az este végén mindenki hazavihessen magával olyan gondolatot, amellyel a saját családtörténetének értelmezését gazdagítja. Mindenhol vannak kényszerű ismétlődések és gyökeres újítások, nagy ráébredések és apró megbékélések. De mások a minták és a szereplők, mások a széttörő ideálok és az összeálló mozaikok. Minden család története más, és mégis mindegyik hasonló, legyen bár boldog vagy boldogtalan.

A Smonca friss adásának vendége: Breier Ádám filmrendező

Beszélgetőtársam Breier Ádám filmrendező. Beszélgetésünk fókusza a frissen moziba kerülő Lefkovicsék gyászolnak című film, ami Ádám első nagyjátékfilmje. A film egy egyetemes családikonfliktust dolgoz fel sajátos zsidó színezettel. Emellett beszélgettünk világjárásról és otthonmaradásról, a filmes életmódról, a kubai zsidó közösségről és arról, hogyan lehet a holokauszttól tisztelettudóan eltávolodva új identitásokat keresni a zsidóságnak.

Host: Dohi Gabriella

Az adás ITT hallgatható

A korábbi Smonca adásokért kattints ide

Budapest 150 éve filmekben – Gárdos Péter: A BROOKLYNI TESTVÉR

A vetítés előtt Rózsa Péter beszélget Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendezővel, Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színművésszel és Bán János Jászai Mari-díjas érdemes művésszel, a film főszereplőivel.

Időpont: 2024. február 28. szerda 18.00
Helyszín: MAZSIKE – 1063 Munkácsy Mihály utca 25. fszt. 3. (kapucsengő: 3)
Belépő: 2000 Ft, Mazsike tagoknak 1500 Ft (Fizetés a helyszínen készpénzzel)
Regisztráció: https://forms.gle/WJFo9BtYa7QWFp1DA

Gárdos Péter ezzel a ritkán látható filmmel visszatette a térképre a pesti zsidó élet elveszettnek hitt színfoltjait. A Csáky utca-Népszínház utca-Rumbach Sebestyén utca és Hernád utca négyszögében a zsidó identitás keresésének illetve feltalálásának történetei elevenednek meg, amikor az ’56-ban Amerikába disszidált testvér hazatér egy egészen abszurd családi tervvel. Mivel maga nem tudta teherbe ejteni amerikai feleségét, itthon maradt öccse közreműködésétől reméli, hogy a megfelelő génekkel az utód megfoganjon. Miközben körbejárja egész estét betöltő álomautójával a régi háztöm­böket, látjuk, mi maradt a zsidó negyedből, és látjuk hogyan élnek ma elsősorban nem a vallásban hanem az életformájukban és gondolkodásukban megmaradt önazonos zsidó emberek.

A filmalkotás(oka)t biztosította a Nemzeti Filmintézet Köszhasznú Nonprofit Zrt.

Családom és regénye podcastként is – Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg

A családregény könyvklub első vendége Tompa Andrea volt. Beszélgettünk családtörténetekről, emlékezetről, titkokról és elhallgatásról, erdélyi zsidóságról, hiányról és a művészet erejéről.

A MAZSIKE Könyvklub első évadának tematikája a családtörténet. A havi rendszerességgel jelentkező alkalmakon egy-egy családregényről beszélgetünk meghívott vendégekkel és a közönséggel. A kiindulópontot mindig az adott szépirodalmi alkotás adja, a konkrét történetből elindulva tekintünk ki tágabb perspektívába, hogy az este végén mindenki hazavihessen magával olyan gondolatot, amellyel a saját családtörténetének értelmezését gazdagítja. Mindenhol vannak kényszerű ismétlődések és gyökeres újítások, nagy ráébredések és apró megbékélések. De mások a minták és a szereplők, mások a széttörő ideálok és az összeálló mozaikok. Minden család története más, és mégis mindegyik hasonló, legyen bár boldog vagy boldogtalan.

A könyvklub következő alkalma március 7-én lesz, Nádas Péter Egy családregény vége című könyvéről Deczki Saroltával fogunk beszélgetni. Mindenkit várunk szeretettel! Regisztrálni ITT lehet

Meghalt Végh András

Egyszerű, szívszorító közlés, ami mögött egy páratlan és sokak számára is példát adó életút áll. Töredékben marad utána sok minden. Egy kiemelkedő régész esetében azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy a töredékekből is egy csodás kép állhat össze.
Tevékenységét és teljesítményét a szakma, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai és tanítványai értékelhetik a
leghitelesebben.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület leginkább különleges helyismeretét csodálta, hogy mindent tudott a Budai várról, ami látható és ami csak sejthető. Tudását, feltárt titkait soha nem akarta megának megőrizni, hanem lehetőleg minél több embernek: munkatársak, tudósoknak diákoknak, érdeklődő turisták és budavári lokálpatriótáknak átadni.
Mint minden régész, Ő is megszállott volt. Így állt mellénk a Budavári eltemettet zsinagóga feltárásának ügyében. Ha együtt megkezdett küzdelmünket valaha siker koronázza, abban Végh András érdemei elévülhetetlenek.

Köszönjük András!

Legyen könnyű Neked a Föld!

 

!BEMUTATÓ! Lola naplója IV. rész – Salerno

Színpadi előadásként különleges ez a sorozat, mert a Márai házaspár emigrációjának négy különböző állomásán játszódó négy rész úgy követi egymást, mint egy négy részes filmsorozat egymáshoz szorosan kapcsolódó epizódjai. Lola számára „Ő” (így utal férjére) volt a legfontosabb. Mégis, sokkal több volt, mint a nagy író, Márai Sándor felesége. Naplóiban nyíltan beszél házaséletük hullámzásairól, és arról is, hogyan éli meg ő Márai alkotói válságait, érzelmi távolodásait, és mekkora árat fizet egy-egy regény elkészüléséért.
Előadják: Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza
Szövegkönyv: Takáts Andrea
Időpont: 2024. február 16. péntek 19.00
Helyszín: KuglerArt Szalon (1052 Sütő u 2.)
Jegyvásárlásért katt IDE

 

„… ahova te mész, megyek én is. Ahol te letelepszel, letelepszem én is.” (Ruth könyve)
Márai Ilona naplójának megjelenése a közelmúlt irodalmi szenzációja.

Őszintén, szabadon, érzékenyen, humorral ír életük eseményeiről, az emigrációjuk különböző állomásain őt ért benyomásairól, a tájakról, emberekről. Beszél álmairól, érzelmeiről, örömeiről, fájdalmairól. Gyakran ír a hullámokban rátörő honvágyról, a Magyarországra való visszatérés reményéről, később pedig ennek a reménynek feladásáról.
De ír mindennapi kis örömökről, bosszúságokról, háztartási ügyekről: főzésről, vásárlásról, ruhákról, kalapokról, harisnyákról, cipőkről…
Feljegyzései izgalmasak, mert olyasmit is elmesél kettejük életéről, amit Márait olvasva eddig nem tudhattunk meg.
De a legfontosabb talán mégis az, hogy a Márai Sándor naplóiban itt-ott felbukkanó L. betűk mögött most alakot ölt az a nő, akinek halála után az író ezt írta:
„Hatvankét éven át éltünk együtt, volt szerelem, harag, minden, ami a közös életből múlhatatlanul következik, de azt, hogy ennyire összenőttem vele, eddig nem tudtam.”