Fehér László – Emléknyomatok

Tárlatvezetés és beszélgetés

Időpont: április 5., 16.00

Helyszín: Fészek Galéria (1073 Budapest, Kertész utca 36.)

 

Az április 8-áig nyitvatartó tárlat a művész 65. születésnapjához igazodik, és egyben annak megnyitóján került bemutatásra Emléknyomatok című albuma.

A kiállításon tagjainkat és az érdeklődőket maga a művész vezeti körbe, majd ezt követően Emőd Péter művészeti íróval fog beszélgetni.

Márciusi hírlevelünkben így ír Emőd Péter az alkotóról:
“65. születésnapján köszöntjük Fehér Lászlót, a kortárs magyar piktúra egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert mesterét. Életműve, ami a jövőben minden bizonnyal még sok nagyszerű festménnyel és grafikával gazdagodik, könnyen fejezetekre bontható, a legfontosabb azonban nem az, ami e fejezeteket elválasztja egymástól, hanem ami összeköti őket, s amit munkásságának avatott ismerője, Alekszandr Borovszkij így fogalmazott meg: „Fehér László a határhelyzet művésze, aki fájdalmasan éli meg, hogy elkerülhetetlen a választás. A választás a múlt és a jövő között. A tudatállapotok és az annak megfelelő látásmód között. A hiperrealizmus és a derealizáció között.”

 

A belépés díjtalan.

A Csányi5, a ZSER klub és a MAZSIKE közös filmklubja

A ZSERklub és a MAZSIKE közös filmklubjának folytatása a Csányi5-ben.
Első téma:
BESZÉLJÜNK AZ EMBERI
KAPCSOLATOKRÓL.

A Cukrász (The Cakemaker)
feliratos, izraeli-német film, 104 perc, 2017

Tomas berlini cukrászdájába egy szép őszi napon besétál az izraeli Oren, aki munkája miatt gyakran jár a városban. Az elkövetkező hónapokban egyre többször ugrik be süteményért, és hamarosan szenvedélyes kapcsolatba kezd a férfival. Egy nap azonban nyomtalanul eltűnik. A kétségbeesett Tomas a keresésére indul: útja Jeruzsálembe vezet, ahol Oren családjának kávézójában kezdi sütni csodálatos tortáit. A különleges német sütemények felvirágoztatják az üzletet, és az eleinte bizalmatlan család is befogadja a szűkszavú idegent. A háttérben lappangó titkok azonban nem maradhatnak örökre rejtve…

A Csányi5 első ZSERklub és MAZSIKE közös filmklubján legyen a vendégünk!

Időpont: 2018. március 14. 18.00

Helyszín: Csányi5 (1077 Csányi utca 5.)

Újabb díjjal tüntették ki az 1945 alkotóit

Az elmúlt napokban vehették át az 1945 alkotói a MÚOSZ Filmkritikusok díját. Gratulálunk a MAZSIKE díjával is kitüntetett stábnak. Az alábbiakban Báron Györgynek a Filmkritikusok Szakosztálya elnökének az értékelését olvashatják.

 

Török Ferencnek a Magyar Filmkritikusok B. Nagy László díját elnyert filmje úgy kezdődik, akár egy western. Kihalt vasútállomáson cserzett arcú kocsis és társa várakozik az érkező vonatra. A Délidő nyitó képsora ez, vagy a Volt egyszer egy vadnyugaté. 1945 alföldi Magyarországa első látásra nem különbözik a Wild Westtől: vadak a viszonyok, nemrég még lövések dördültek itt, a régi rend még, az új már nem működik. Történelmi szempontból a senkiföldjén járunk, határvidéken, ahol a vadnyugati történetek játszódnak. A lassan betöfögő vicinálisról széles karimájú kalapos, őszes szakállú, sötétbe öltözött markáns férfi és egy fiatalabb kászálódik le, koporsószerű jókora ládákat pakolnak a lovas kocsira és elindulnak az óra járásnyira fekvő falu felé. Miközben lassan poroszkálnak a település irányába, az ott élők békés élete az érkezők hírére felkavarodik. Mert nem a vadnyugaton vagyunk, hőseink nem férfias pisztolypárbajokból jönnek, hanem a század poklából, koncentrációs táborból. A falubeliek nem tudják, pontosan kik ők és mit akarnak, csak annyit, hogy zsidók, azon kevesek közül, akik túlélték a holokausztot. Elhagyott javaikat most a helyiek bitorolják. Többségük nem rabló vagy tolvaj, az akkori törvények szerint jogszerű határozattal jutottak annak idején a házakhoz és a jószágokhoz, volt, akire maguk a tulajdonosok bízták megőrzésre. A főtéren álló drogéria például a nagyhatalmú helyi jegyzőnek jutott, aki fiának szánja nászajándékba. Aznap lenne épp az esküvő, arra készül az egész falu. Még az ünnepi asztalra kerülő eszcájg is elbitorolt zsidóvagyon. Élnek itt valódi bűnösök is, olyanok, akik az olcsó zsákmány nevében feljelentették a szomszédaikat, de a többség bűne „csak” annyi, hogy közömbösen nézte elhurcolásukat, aztán beleült a készbe, hiszen „azoknak” már úgysem lesz rá szükségük. Fél hát mindenki, maga sem tudja, mitől. Hogy bosszút állnak? Hogy mindent vissza kell adni? Vagy csak attól, hogy legalább maguknak be kell ismerniük, jobban örültek volna, ha senki nem jön vissza.

A Szántó T. Gábor Hazatérés című novellájából forgott 1945 a szembenézés filmje, mint volt a Hideg napok vagy a Jób lázadása. Az áldozatokról szól, a vétkesekről és a néma cinkosokról. Fontos mű, amely emlékezik és emlékeztet arra, amit nem szabad elfelejteni.

Báron György

Női szemmel a zsidónegyedben

Budapest zsidó arcát női szempontból mutatjuk meg, a zsidó nők által használt tereket bejárva.  Hol helyezkedik el a zsidóságban a nő? Milyen feladatai, kötelességei, privilégiumai vannak? Milyen keretek mentén szabályozták életüket? Miben tér el a kóser háztartás egy tréflitől? Hogyan, hol és mit vásároltak az asszonyok? Hol tanulhattak a lányok? Mi történt ha árvaságra jutottak? Mivel foglalkozott a Pesti Izraelita Nőegylet? Hogyan öltözködtek? Mi is a helyzet a parókával? Ki mehet mikvébe és mikor?  Milyen változást jelent egy zsidó nő életében a házasságkötés, mi történik az esküvőn? Na és mi történik az esküvő után… Hogyan viszonyul a zsidóság a szexualitáshoz? A séta során szó esik általánosan a nők jogairól és kötelességeiről, az otthonteremtésről és a válás intézményéről. Sétánk során egy nő életútjának helyszíneit járjuk be.

Időpont: 2018. február 25. vasárnap 11.00

Találkozási pont: Klauzál téri piac bejárata előtt

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Sétavezető: Dohi Gabriella

Az emlékezés sétája

AZ EMLÉKEZÉS SÉTÁJA A BUDAPESTI GETTÓ FELSZABADULÁSÁNAK 73. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.
A SÉTÁT VEZETI – DEÁK GÁBOR.
Az emléksétán részt vesz:
Csepregi Róbert, a Terézvárosi Szent Teréz Plébániatemplom káplánja,
Fabiny Tamás evangélikus püspök,
Fekete László főkántor,
Fináli Gábor rabbi

Találkozás az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár épülete előtt. Csányi utca 5.
Időpont: január 18. csütörtök, 14.30

A megemlékezést követően, a Csányi utca 5. épületében megtekinthető a Budapesti gettó történetét bemutató, “A PESTI GETTÓ EMLÉKEZETE” című kiállítás.

AZ ERZSÉBETVÁROSI ZSIDÓ TÖRTÉNETI TÁR ÉS A MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZÖS RENDEZVÉNYE

Újra indul a Füst Milán Páholy – Első vendég: Konrád György

KONRÁD GYÖRGY: FALEVELEK SZÉLBEN – ÁSATÁS 1.

Az újrainduló Füst Milán Páholy első vendége
KONRÁD GYÖRGY,
akivel Dési János beszélget,
bevezetőt mond: Benedek István Gábor.

Az est folyamán a műből felolvas:
HEGEDŰS D. GÉZA

Konrád György új regényfolyamának első kötete képzettársítások, visszaemlékezések, elmélkedések és fantáziajátékok sorozata. Folyamatos utazás egy életrajz és egy életmű fontos állomásai között az írói szabadság átszállójegyével. Így jutunk el Berettyóújfalutól Budapesten és Berlinen át New Yorkig és Kondorig, az író nevének betűiből összerakott képzelt városig. Gyerekkorától ’44-en, ’56-on és a rendszerváltáson át napjainkig. Találkozhatunk Konrád családjával, barátaival, pályatársaival és alteregójával, Doktor Kalligaróval is.

Időpont: 2018. január 17. 18.00
Helyszín: Parksarok, Pozsonyi út 36.
Jegyár. 1200 Ft, Mazsike kártyával 900 Ft
Előzetes regisztráció: mazsike@gmail.com

A Csiga vendéglőtől a New York pompájáig

Újabb sétával jelentkezünk 2018-ban, ezúttal a budapesti kávéházak világába kalauzoljuk sétálóinkat.

 

A Csiga vendéglőtől a New York pompájáig

Az eltűnt kávéházak (és vendégeik) nyomában a reformkortól a II. világháború kitöréséig

Ki hogyan ivott feketét nagy és ünnepelt íróink közül? Vagy esetleg valami más nedű volt a kedvence? Miért rettegtek a kortársak attól, ha Vörösmarty abban a kegyben részesíti őket, hogy dohányát kínálja nekik? Hol állt a legendás Csiga vendéglő? Kiknek volt törzsasztala a Centrál kávéházban? S a New Yorkban? S egyébként is hogy került ez utóbbi kulcs a Duna legmélyére? Igaz, ha hitelezett neked a főúr megnyílt előtted miden szerkesztőség ajtaja? Kávéházi kulisszatitkok és izgalmas, megejtő emberi történetek az etnikailag és így kulturálisan is végtelenül sokszínű Pestről, majd Budapestről.

A séta során minden jelentősebb belvárosi kávéházba bekukkantunk avagy elmerengünk hűlt helyén.

A séta a Petőfi Irodalmi Múzeumnál kezdődik és a New York kávéháznál ér véget (de közben közel 100 évet utazunk az időben).

 

A sétát vezeti: Czékmány Anna

Séta időpontja: 2018. január 28. 14.00

Találkozási hely: Petőfi Irodalmi Múzeum előtt

Jegyár: 1500 Ft, Mazsike kártyával 500 Ft

Kodály Zoltán életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílt a Metró Galériában

Kodály Zoltán 135 éve, 1882-ben született Kecskeméten és 50 éve, 1967-ben hunyt el.

Ez a kettős évforduló kínált lehetőséget arra, hogy világszerte megemlékezzenek a zeneszerzőről és zenepedagógusról, akinek szó szerint a világ minden táján a zene szeretetét, a kóruséneklés népszerűsítését, a széles körben terjedő zeneoktatást köszönhetik. AZ UNESCO 2017-et Kodály Emlékévnek nyilvánította.

A Metró Galéria kiállítás alkalmas lehet arra, hogy munkásságát. életművét azok is megismerjék, akik nem rendszeres látogatói a koncerteknek és már régen elfelejtették az iskolában tanul népdalokat, Kodály népdalfeldolgozásait és a szolmizálást is.

A kiállítás Kodályról készült fényképek és különböző idézetek, különleges mozaikkockák segítségével villantja föl az alkotó világának, gondolkodásának meghatározó elemeit.  A képekhez választott szövegek visszaemlékezések mellett Kodály írásaiból, leveleiből, s mindenekelőtt kompozíciói, dalai, kórusai, operája, kantátája költői vagy éppen népi szövegéből szemezgetve mondanivalóját saját szövegválasztásaiban ismerhetjük meg.

Séta a Csörsz utcai zsidó temetőben

Időpont:                          2017. november 19. , vasárnap, 14:00
Találkozó helye:        XII. kerület, Csörsz utca 18., a MOM művelődési ház előtt.
Részvételi díj:            1500,- Ft, érvényes Mazsike-kártyával 500,- Ft.

Előzetes regisztrációmazsikesetak@gmail.com 

A Csörsz utcai a budai oldal egyik legrégebbi temetője, mely egyben az első fővárosi orthodox sírkert is. A város ma már körbenőtte a lezárt orthodox temetőt, mely kapuit csak kivételes alkalmakkor tárja ki a publikumnak. Ezen alkalmak egyike múltidéző sétánk is.

Meglátogatjuk a híres Reich Jákov Koppel, orthodox főrabbi és felsőházi tag kősátorral takart sírját, akit 1929-ben több ezres tömeg kísért a Kazinczy utcai zsinagógából utolsó útjára. Megnézzük a Freudiger-család címeres síremlékeit, mely címert Freudiger Mózes az 1910-es nemesi rangra emelése után készíttetett. Megemlékezünk a Városmajor utcai Bíró Dániel kórházban és az Alma utcai Orthodox Szeretetházban történt vérengzések áldozatairól is a közös emlékműnél.

Megismerkedünk a kohaniták ösvényével is, mely azt az ősi hagyományt őrzi, mely a kohanitáknak külön bejáratot biztosított a temetőbe, hogy ne érje őket rituális tisztátalanság. De beszélünk a zsidóság egyik legősibb intézményéről, a Hevra Kadisáról (Szentegylet) is.

Megkérjük férfi vendégeinket, hogy fejfedőt hozzanak magukkal.

 

Retikül – Hannah Rotschild: Pannonica a lázadó bárónő

A következő Retikül Irodalmi Szalonunk Hannah Rotschild: Pannonica a lázadó bárónő könyvét mutatja be. A gyönyörű, talpraesett, magyar származású Pannonica Rothschild bárónőnek látszólag megvolt mindene: gyerekek, sármos férj, vagyon. Mégis, amikor meghallja a legendás jazz-zenész, Thelonious Monk egyik dalát, a zene megigézi őt; elhagyja a férjét, és elindul, hogy megkeresse a férfit. Nica New Yorkba […]