MEGHÍVÓ MAZSIKE KÖZGYŰLÉSRE 2019

MEGHÍVÓ

 

a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (székhely: 1065 Budapest Révay u. 16.) közgyűlésére

A MAZSIKE Elnökségének döntése alapján az Egyesület közgyűlését

2019. május 24-én 16.00 órára

összehívom. A közgyűlés helye a 1054 Tüköry utca 3. szám alatt (földszinti üvegterem) lesz.

Amennyiben a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, akkor változatlan napirenddel

2019. május 27-én 16.00 órára

megismételt közgyűlést hívok össze, amely a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.

Javaslat a közgyűlés napirendjére:

  1. A napirend elfogadása és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása: levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, jegyzőkönyv hitelesítők, szavazatszámláló bizottság.
  2. Beszámoló az MAZSIKE 2018. évi tevékenységéről
  3. Beszámoló a MAZSIKE 2018. évi gazdálkodásáról és a közhasznúsági beszámolóról
  4. A Felügyelő Bizottság kiegészítése a beszámolókhoz.
  5. A beszámolók vitája és elfogadása
  6. A MAZSIKE 2019. évi munkaterve és költségvetése
  7. Vita a munkatervről és költségvetésről. A dokumentumok elfogadása.
  8. Elnökségi tagok választása

– A jelölő bizottság beszámolója a jelölés folyamatáról.

– A jelöltek bemutatkozása: kérdések és válaszok

– Választás, illetve a szavazás módjának ismertetése

– Szavazás a jelöltekről, szavazatszámlálás, eredményhirdetés.

  1. Alapszabály módosítása.
  2. Egyebek

A közgyűlés nyilvános. Azon bármelyik tag és érdeklődő részt vehet.

Budapest, május 8.

Üdvözlettel

Kirschner Péter

elnök

Tersánszky Józsi Jenő író végrendelete

TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ író végrendelete “Feleségem, akivel huszonnégy évet töltöttem közös és egymást támogató munkában, a szégyenteljes s törvényellenes magyar kormányrendelet értelmében rosszul, vagyis 1944. márc. 22 -ike után keresztelkedett ki róm. kat. vallásúvá, zsidóból. Eddig a Horthy- kormány 570 000 sz. alatt kiadott mentesítése védte őt annyira, hogy keserves verítékkel és becsülettel szerzett lakásunkon velem lakhatott. Ez a védelem nov. 15 -ével lejárt az újabb rendelet értelmében is, nejemnek tőlem, csillaggal a mellén, a gettóba kell költöznie holnapután estig. Két szememmel győződtem meg arról a szörnyűségről, hogy zsúfolják össze a Szálasi-kormány hóhérai a külföldi védettségű zsidókat. Hát még a magyar, nem védett árja-párokat hova szándékszanak dugni! Elhatároztam tiszta ésszel és csorbítatlan akarattal, hogy a tőlem feleségemet elhurcolni akaró közegeknek ellenállok. Ha közülük csak egyet is lelövök, akkor azt a példát adom magyar sorsosaimnak, mit most már egyetlenül erkölcsösnek tartok. Szálasi vérebeinek nem adok alkalmat, hogy lefülelésem alkalmával nejemmel együtt rajtam a szokásos megkínoztatást elkövessék. Elég adag cián van birtokomban, hogy csak hullámon elégíthessék ki beteges vérszomjukat. Hogy miért nem választom a bujkálás ésszerűbb és jelenleg általános módját a törvénytelen és embertelen rémuralom rendelkezéseivel szemben? Első okául jeleztem, hogy elviselhetetlen már nekem az a birka bárgyúság és gyávaság, amellyel magyar sorsosaim a német-bérenc orgyilkosok parancsára mozognak. Tehát, mint az egész világháborút végigküzdött katona, kötelességemnek érzem, hogy az igazi magyarellenség ellen, legalábbis végső soron példaadó gesztussal éljek. Azonfelül a bujdoklás állapotát csak előzetes puhatolózások után is oly undorítónak és megalázónak tapasztaltam, hogy le kell mondanom róla, mint erkölcsi és testi erőmet meghaladó teljesítményről. Többek közt Budapesten élő rokonaim köre is oly kereken utasított el azzal a kéréssel, hogy nejem családjuk körében rejthessem el, néhai húgom okmányaival, tehát teljes biztonságban. Pedig ezek közt a véreim közt kettő is van olyan, akiket pólyásként ölemben babusgattam, és édes néném is, és akik most a szemem láttára fogadnak be házukba valóban érdemtelen és gyanúsan viselkedő, de pénzes menekült atyafiakat. Tulajdonképpen jelen sorok főcélja, ennek a rokoni viselkedésnek megbélyegzése és megbüntetése. Minden jel szerint összegyűjtött munkáim, különösen a külföldi kiadásokat számítva, jelentős hagyatékot képviselnek halálom és nejem, törvényes haszonélvezőm halála után! Ez a hagyaték, miután gyermekeim nincsen, a vérrokonaimra szállana. – Jelen sorokkal azonban tiszta tudattal és ép értelemmel másként végrendelkezem hagyatékom felől, mintsem érdemteleneknek jusson. Maradjon hagyatékom a svéd Vöröskeresztre azzal a kikötéssel, hogy jövedelméből mindenha csakis nyomorgó és bárhol élő magyar gyermekeket támogasson, nem véve ki soraikból a magyar zsidókat sem. – Ez a végrendelkezésem akkor is teljes érvényű marad, ha netán én és feleségem a mai magyar szörnyűségeket átvészelnénk. Vagyis halálom és feleségem halála után minden vagyonom a svéd Vöröskereszté a fönt kikötött céllal. – Szokás ilyen levelet bizonyos ünnepélyes szólamokkal kezdeni és fejezni be. Magam részéről bár életemben nem formaságokkal, hanem Istenben soha meg nem tántorodott hittel maradtam igazi jó keresztény, jelen sorokat mégis átokkal végzem az áldás helyett, éspedig következőképpen. Legyenek átkozottak örökre ennek az árnyékvilágnak urai, az Egyesült Nemzetek, Anglia, Amerika, és a Szovjet, ha valaha is, politikai vagy hasznossági okokból megtántorodnak, vagy kifáradnak ennek a mérhetetlen tömegű gonosztettnek a megtorlásában, amit a német nácik, ezek a dühöngő őrültek és a magyaroknak hozzájuk méltó és rajtuk csüggő, másik végletben, az elme-és akaratgyöngeségben, meg szolgai pribékeskedésben buzgólkodó hitvány töredéke, a magyar nácik elkövettek. Ámen!” 1944. dec. 4.

forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Jövőre veled Jeruzsálemben

A világban bárhol élő zsidók ezzel a reményteli mondattal köszöntik egymást. Ez a jókívánság az elmúlt években napi kérdéssé vált a zsidóság számára, amikor az USA elnökének döntése nyomán előbb az Egyesült Államok, majd további országok döntöttek arról, hogy nagykövetségüket Jeruzsálembe helyezik át.

A magyarországi zsidóság és a zsidó szervezetek eltérően reagáltak erre a helyzetre.

A Füst Milán Páholyban ezt kérdést járjuk körül. A vita azonban nem csak a nagykövetség áthelyezéséről szól, hanem érinti a magyar zsidóság Izrael Államhoz fűződő viszonyát is.

 

Beszélgető partnerek: Olti Ferenc, a Keren Hayesod elnöke,

dr. Kardi Judit, a Magyar Cionista Szövetség elnöke,

Hóvári János, korábbi Tel-Aviv-i nagykövet,

Keresztes Imre, a HVG szakújságírója

A beszélgetést vezeti: Rózsa Péter, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese

 

Időpont: 2019. 02. 18., 18.00

HelyszÍn: Kőleves Étterem (Kazinczy utca 41.)

Jegyár: 1200 Ft, Mazsike-kártyával: 900 Ft

Regisztráció: mazsike@gmail.com

Meghívó: vita Horthy Miklósról

Retikül – Szeretetről, sötétségről – In memoriam Amosz Oz

A Retikül irodalmi szalon rendhagyó estjén a 2018. december 28.-án elhunyt íróra emlékezünk a
Szeretetről, sötétségről című regényéből készült előadással.

A Szeretetről, sötétségről Ámosz Oz önéletrajzi regénye, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere, amelyet számos nyelvre fordítottak le. Lebilincselő családtörténetében a szerző mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.
Ámosz Oz (eredeti nevén Amos Klausner) a legismertebb izraeli író 1939. május 4-én született Jeruzsálemben. A legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író a Békét most mozgalom egyik alapítója is volt.

Az estet összeállította és előadja: Takáts Andrea színésznő
Gitáron közreműködik: Kardos Dániel

Időpont: 2019. január 31., 19.00
Helyszín: RS9 Színház – Vallai kert
Jegyár: 1500 Ft, Mazsike-kártyával 1200 Ft
Regisztráció: mazsike@gmail.com
a jegyek megvásárolhatók a helyszínen is

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Női történetek – példaképek

Az őszi évadban ismét arra törekszünk, hogy minél érdekesebb témát tálaljunk a kedves közönségünk elé.

Füst Milán Páholy – Női szemmel

Hogyan lehet nőként helytállni egy sikerorientált maszkulin társadalomban? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek? Hogyan tud érvényesülni? Szakmailag, családon belül, társadalmilag, zsidóságon belül, hogyan lehet és tudunk helytállni? Milyen nehézségekkel és előítéletekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha például vezetői, vagy „maszkulinabb” szakmában, pozícióban találja magát, hogyan tud érvényesülni? Mik az elvárások, nem-elvárások a nők felé a társadalom különböző szegmensein belül?
Izgalmas kérdések nőkről, akik példaképekké tudtak válni, izgalmas életutak.

Női történetek – példaképek

Mindezekről olyan ismert nőket kérdezünk, mint Fűszeres Bodrogi Eszter (gasztroblogger) Réz Anna (Űvegplafon Blog szerzője) Ungár Anikó (bűvész) és Winkler Nóra (televíziós és rádiós műsorvezető)

Időpont: 2018. szeptember 26. 19.00
Helyszín: Kőleves Étterem (1075 Kazinczy utca 41.)

Belépő díj: 1200 Ft; Mazsike kártyával: 900 Ft
Jelentkezni a mazsike@gmail.com emailcímen lehetséges, jegyek a helyszínen az előadás előtt megvásárolhatóak!

MEGHÍVÓ Radnóti Miklós botlatókövének elhelyezésére

MEGHÍVÓ

 

Egy kő, egy név, egy emlékezet – Stolpersteine / Botlatókövek 2018

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja Önt Radnóti Miklós botlatókövének letételére. A követ az alkotóművész Gunter Demnig helyezi el.

 

A megjelenteket köszönti: Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke, valamint Borszéki Gyula, a XIII. kerület alpolgármestere.

 

A kőletétel után rövid megemlékezést tartunk a helyszínen Dés László Kossuth-díjas zeneszerző, Mácsai Pál és Gálffi László Kossuth-díjas színművészek közreműködésével.

 

Az esemény sajtónyilvános.

 

Időpont: 2018. augusztus 11., 11.30 óra

Helyszín: XIII. kerület, Pozsonyi út 1.

 

További információ: www.mazsike.hu, mazsike@gmail.com

Meghívó a Raoul Wallenberg Egyesület megemlékezésére

Időpont: 2018. augusztus 3., 15.00

Helyszín: Budapest, XIII. kerület, Szent István park, Wallenberg szobor előtt

Versekkel emlékeztünk a 44′-es könyvbezúzásra

1944. június 16-án, az akkori könyvnapon Kolosváry-Borsa Mihály Belügyi Államtitkár az egykori Budafoki Papírgyárban “ünnepélyes” keretek között kezdte meg a nem kívánt magyar és külföldi szerzők műveinek megsemmisítését. Összesen 447 627 könyvet…

A Mazsike és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2018. június 15-én 18.00 órakor felolvasással emlékezett az egykori betiltott szerzőkre és elpusztított könyvekre.

Lezajlott az Üres Padok konferencia

Sikeresen lezajlott az Üres Padok konferencia a Holokauszt Emlékközpontban 2018. június 7-én és 8-án.

Az esemény első napján Kirschner Péter, a Mazsike elnöke, és Darin Scott Christensen, az Amerikai Nagykövetség képviselőjének nyitóbeszédeit követően szakmai előadások és projektbemutatók követték.

Előadást tartottak: Prof. Dr. Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója, Czingel Szilvia, a Centropa kutatója, Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete, Csonka Laura, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze, Szunyogh Szabolcs, történész, Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány igazgatója, Félix Anikó, a Tom Lantos Intézet projekt menagere, Alfred Lang és Michael Schreiber, a Burgenlandi Kutatótársaság részéről.

A konferencián két kiállítás is bemutatásra került: egyrészt néhány panel a burgenlandi résztvevők Zsidó sorsok a közös határon című iskolai projektjéből, másrészt a Centropa a HDKE együttműkődésével elkészített vándorkiállítása (Történetek egy családi albumból) megtekinthető volt.

A program második napján a diákoknak vezetett sétát tartott Csonka Laura történész az ELTE Bölcsészkarának  II. világháborús emlékművéről, majd tematikus sétán és foglalkozáson vettek részt a Haver Alapítvánnyal. A tanárok pedig a Centropa képzésén vettek részt.